Népújság, 1994. szeptember (46. évfolyam, 172-193. szám)
1994-09-01 / 172. szám
MAROS MEGYEI NAPILAP Kiadja az IMPRESS kft ISSN 1220-3475 A PDSR szerint megnőtt a kormányzási vágy Oliviu Gherman RTDP-elnök sajtóértekezleten kijelentette, hogy a törvényalkotási processzusban lesznek fontos pillanatok. Ilyen összefüggésben megemlítette: a tömegprivatizációs, az oktatási, az államosított házakkal kapcsolatos törvényt, a csődtörvényt, a köztisztviselő státusára vonatkozó törvényt, valamint a rádiós és televíziós társaságok igazgató tanácsainak megválasztását. A nemrégi kormányátalakításokra utalva, Adrian Nastase, az RTDP ügyvezető elnöke megjegyezte, hogy az 1992-es és a jelenlegi időszak között az a lényeges különbség, hogy megvalósult a gazdasági stabilitás, ami felkeltette a különböző politikai alakulatok kormányzási vágyét. Az RNEP-vel, valamint az SZMP-vel és az NRP-vel szeptember elején aláírandó jegyzőkönyvről Ioan Solcanu aláhúzta, hogy semmi esetre sem lesz szó a parlament megszavazta kormányprogram megváltoztatásáról. Mint Adrian Nastase elmondta, az RTDP és az MSZP között a kapcsolat versengési. Felvételi előtt (2.) — a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen — Szeptember 3-ig tart a beiratkozás, s az első két napon anynyian jelentkeztek, amennyi a helyek száma. Ez a Tanügyi Minisztérium döntése alapján az idén csökkent — tájékoztatott FAZAKAS BÉLA professzor, az egyetem prorektora. Az általános orvosi karra 240 ,a fogorvosira 50, a gyógyszerészetire szintén 50, a fogtechnikusi szakra pedig 25 hallgatót vesznek fel. Azon diákok számára, akik kérik, az Intézmény a felvételi idejére elhelyezést biztosít az 5-ös, illetve a 2-es bentlakásban napi 1 500 lejért. A felvételi díj idén 5 000 lej. Tandíjas helyekre nem lesz felvételi, viszont sorra kerülnek azok a jelöltek ,akik tavaly sikeresen felvételiztek, de hely hiányában egy évet halasztották őket. A tandíj 162000 lej. A felvételi vizsga lefolyását illetően Fazakas professzor elmondta ,hogy továbbra is a teszt- BODOLAI GYÖNGYI (Folytatás a 2. oldalon) Már a pénz sem kecsegtet (2.) A bankok pénzügyi közvetítéssel foglalkoznak, ami mögött az üzleti érdekeltség áll. Ezért arra törekednek, hogy a náluk elhelyezett pénzt működésben tartsák. Ugyanakkor számukra a törvények előírják, hogy a központi banknál tartalékot kreáljanak. Romániában az előírás az, hogy a számlabetét állományok 1 százalékát jegybanki számlapénzben kötelesek tartalékolni. • A tartalékolás célja egyfelől az, hogy a betett pénz visszafizetését bármely időpontban lehetővé tegye, másfelől a jegybank azzal szabályozhatja a bankszámlapénz kínálatát. Ha ezt folyamatnak fogjuk fel, és az egész bankrendszerre vonatkoztatjuk, azt látjuk, a bankbetét a többszörösére bővül (imiltiplikálódik). Erre lehetőséget az ad, hogy mivel a betevők a pénzüket nem egyszerre veszik ki, nincs szükség 100 százalékos tartalékra. Ezentúl a betett öészszegből nyújtott hitel egy másik bankhoz átutalt bankszámlapénzből is tartalék kreálódik, így a betétek pénzkínálatot tesznek lehetővé. De ha a betett összegből pénz szivárog ki, vagy a kamatlábak a kereskedelmi bankokat fölös tartalékok tartására ösztönzik, ellenkező a hatása a pénzkínálati multiplikátorra. Más szóval a pénzkínálat és a tartalékok kapcsolata meglazul. Ez robbantotta ki az 1930-as évek Nagy Válságát is. A pénzkínálatot a központi bank igyekszik meghatározni a tartalékok és a kamatlábak megállapítása révén. A pénzkínálattal párhuzamosan fellépnek azok a tényezők is. KARMAZSIN FERENC (Folytatás a 3. oldalon) Melescanu budapesti útja Teodor Melescanu román külügyminiszter hétfői budapesti látogatásán, amelyre Kovács László magyar külügyminiszter meghívására kerül sor, áttekintik a román—magyar viszony időszerű és távlati témáit, beleértve az alapszerződésről folytatott tárgyalások felújításának és befejezésének kérdését, valamint kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémákat — közölte szerdai sajtóértekezletén Mircea Geoana román külügyi szóvivő. Elmondta, hogy a román diplomácia fejét fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is. A szóvivő az MTT tudósítójának kérdésére közölte, hogy az elmúlt hetekben sem a román, sem az új magyar kormány részéről nem érkeztek új szövegindítványok az alapszerződéshez, az asztalon továbbra is azok a javaslatok fekszenek, amelyek tavaly kerültek oda. A magyarországi változások óta voltak érintkezések a politikai pártok és szakminiszterek szintjén, Budapestről járt küldött Bukarestben, közvetlenül a választások után és találkozott a nyáron a két védelmi miniszter is. Hivatalos szakértőitárgyalásokra nem került sor a nyáron, de a miniszter utazását megfelelően előkészítették diplomáciai úton, azonosították a megvitatandó kétoldalú és nemzetközi kérdéseket — mondotta a szóvivő. Csökkenő bankkamatláb Az elmúlt hónapokban nagymértékben csökkent a Román Nemzeti Bank által kihelyezett pénzre alkalmazott kamatláb — közölte szerdai sajtóértekezletén Mugur Isarescu, az RNB kormányzója. Áprilisban 187,5 százalék volt, jelenleg csak 73 százalékos a bankkamatláb. Isarescu szerint az inflációs nyomás csökkenése nem időszakos, hanem tartós jelenség. A bank jelentése ugyanakkor hangsúlyozza a kamatláb túl gyors csökkentésének veszélyeit is. Más román bankok követik az RNB pénzpolitikáját. A Külkereskedelmi Bank például a múlt héten még 81, ezen a héten már csak 75 százalékos évi kamatot fizet az egy hónapra lekötött lejbetétekre. A kamatok további csökkentésének tendenciáját tükrözi, hogy féléves lekötésre a Külkereskedelmi Bank csak 50 százalékos évi kamatot ad. Húsz százalékos kenyér drágítás A kenyér ára szeptember 1-től átlag 2© százalékkal növekedik — közölte szerdán a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium. A sütőipari munkaadók, a Mezőgazdasági és a Kereskedelmi Minisztérium közötti tárgyalásokat követően, a Pénzügyminisztérium az alábbi új árakat állapította meg és hagyta jóvá: a 400 grammos kenyér ára 210 lej (20 százalékkal több), az 500 gr-os 250 lej (19 százalékos emelkedés), a 600 gr-os pedig 260 lej (23 százalékkal nagyobb). Az árak megállapításánál figyelembe vették a mintegy 6 százalékos profitrátát és a 6,5 százalékos fogyasztói árkiegészítést, amely a jelenlegi szintnél 0,5 százalékkal kisebb, de abszolút értékben tonnánként 3500—4000 lejt, illetve darabonként 2—3 lejt biztosít. ÚJRA ITT VAN az ÁRGUS! A tartalomból:• Fantomportrék a manzárdszobában @ „Kupleráj“ a Nyomda utcában © Szexbutik a szélárnyékban Egy UFO-koronatanú elbeszélése © Elemi oktatás Marosvásárhelyen © A magyar színjátszás híre © Óriásskandi © Árgus-Tipp Az ÁRGUS az ön szemével néz a világra. Mától drágult a helyi és elővízisi helyközi szállítás Chetelej Lenufa, a Marosvásárhelyi Utasszállítási önálló Vállalkozás főkönyvelője arról tájékoztatott, hogy szeptember elsejétől a következőképpen alakulnak a viteldíjak: 1. — a municipium belső területén egy jegy 125 lej; 2. — a külvárosnak számítóMarosszentalmáig, Maroskeresztúrig, Marosszentkirályig és Marosszentgyörgyig érvényes autóbuszjegy ára 209 lej; 3. — a város körül elterülő olyan távolabbi helységekig, mint — Kákay, Udvarfalva, Né- falva és Bárdos, 400 lejes jegyet kell váltani; 4. — ennél ig messzebb, konkrétan Csejdbe, Várhegyre, Mezőpanitba és Mezőszabadba 500, Harcóra 600, Mezőkövesdre 800 lejért visznek el a helyi szállítási vállalat járművei. A bérletek ára így alakult: a) a városban egy vonalra és egy hónapra 3800, két hétre 1900 lej, két vonalra 6800 lej, egy egész és 3400 lej egy fél hónapra, míg valamennyi vonalra 9500 lej havonta. Kl ppv elővárosi vonalra .— Szentannára, Keresztúrra, Szentkirályra és Szentgyörgyre 5300 lej egy egész és 2700,egy fél hónapra. Egy városi vonallal kombinált elővárosi bérlet 7500 (5300 plusz 2200) lej az előző bekezdésben felsorolt helységek lakói számára; c) Kakasára, Udvarfalvára, Náznánfalvára és Bárdosra 11000 lej az alapbérleti díj. Amennyiben ehhez egy városi vonal bérletét is akarja csatolni valaki, úgy szintén 2200 lejt kell még fizetnie — kevesebbet tehát, mint hogyha külön váltana egy 3800 lejes városi vonalbérletet. Egyébként minden távolságra ennyi a differencia, de Csejdig, Várhegyig, Panitig és Mezőszabadig 17000 plusz 2200 lej az elővárosi és a városi vonalbérleti díj, Harcóra 21000 plusz 2200, Kövesdre 24000 plusz 2200 lej az urbános vonallal kombinált havi bérlet.e) a felsorolt vidéki helységek között minden alakalmi utazás 200 lejbe kerül. A korábban (régi árban) megvásárolt jegyek szeptember 5-ig érvényesek. XLVI. évfolyam 172. (12 939.) sz., 1994. szeptember 1., csütörtök 12 oldal, lira: elöfuftöknek: NMI II's szabadeladásban, Filler ECCE HOMOK! Csórják CsilórítvaiEflémi!... A csúsztatás mesterét köre ugyani még nem sorolható, de mint ■némi perspektívája annak a lédinek, aki a Maros megye /posztosan lapban a hármaskozített Szent István Napok alkalmát»)/, elhangzott Csoóri . . Sándor-sziveget,. s ennek ürügyért az egész „magyar csomagot“ szépen kipakolja, majd vadnackosra , macsomagolva beadja avatatlan román olvasóinak. Csodálat érte, mármint azoknak, akik a kétrészes cikkentyű olvastán nem zúdulnak ismét fejszékké/ reánk.. Ez a hölgy egyébként még tanít is, ha jól tévedünk, a maszek-egyetemen, bizonyára újságírói ,,deontológiás“. Ilogy a szöveget úgy lopta valahonnan (tud magyarul, és elég jót ahhoz, hegyem új,idetére, hogy csúsztathasson is, amikor főnökei reászólnak, hogy : na most!), a Csoóri Sándor szövegét, és a kommentárokét is, mert ezeket olyan gyönyörűen hamisítja, mintha valóban doktorátust szerzett volna ebben a tárgykörben. Csak akkor lóg ki a lóláb (ezt nem a lédjére értettem), amikor olyan neveket is elír, amelyeket normális újságírónak „deontológiai kötelessége" tudni, mint pl. Powell tábornoké, (kérdőjellel, micsoda csel, nem lett volna jobb a szó elé is tenniegyet, spanyolosan, így: ?Bower?), vagy azt, hogy Fülöp Dénes mákfalvi tanár nem a Béseny (sic! vagy: suc!) Kollégiumról mesélt ottanág, hanem a Wesselényi nevű nagyúr és iskolája dolgairól, melyeket egy történelmet nem tudó törpekisasszony nyílván saját szégyenére ír el s tudatlan az olvasóiban. Arra, hogy a HUNGAROMANIA című förmedvényben csaknem minden magyar nevet szándékosan hibásan vagy románizáltan írnak, már ki sem térek. Csak azon nevetgélek csendesen, hogy a lédi sanda szándéka milyen költői: a címbe is belelepihálta hazánk drága nevét... fkuezugh) Vontatott a birtoklevelek kiosztása Az idei gabonatermés 8 millió 870 ezer tonna volt, 1,8 millió tonnával több mint tavaly — közölték a román kormány vezetőinek a megyei prefektusokkal folytatott távkonferenciáján. A miniszterelnök szerint az állami gabonaforgalmi vállalat raktáraiban felhalmozott több mint 2,5 millió tonna gabona fedezni fogja a fogyasztást. A kormányfő ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot a birtoklevelek kiadásának lassú üteme miatt. Még mindig csak a tulajdonosok 28 százaléka jutott hozzá az okirathoz. A miniszterelnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a gyorsítás érdekében módosítsák a törvényt. Mai lapszámunkban: MÚZSA