Népújság, 1994. szeptember (46. évfolyam, 172-193. szám)

1994-09-01 / 172. szám

MAROS MEGYEI NAPILAP Kiadja az IMPRESS kft ISSN 1220-3475 A PDSR szerint megnőtt a kormányzási vágy Oliviu Gherman RTDP-elnök sajtóértekezleten kijelentette, hogy a törvényalkotási processzusban lesznek fontos pillanatok. Ilyen összefüggésben megemlí­tette: a tömegprivatizációs, az oktatási, az államosított házak­kal kapcsolatos törvényt, a csőd­törvényt, a köztisztviselő státu­sára vonatkozó törvényt, vala­mint a rádiós és televíziós tár­saságok igazgató tanácsainak megválasztását. A nemrégi kormányátalakítások­ra utalva, Adrian Nastase, az RTDP ügyvezető elnöke megje­gyezte, hogy az 1992-es és a­ je­lenlegi időszak között az a lé­nyeges különbség, hogy megva­lósult a gazdasági stabilitás, a­­mi felkeltette a különböző po­litikai alakulatok kormányzási vágyét. Az RNEP-vel, valamint az SZMP-vel és az NRP-vel szep­tember elején aláírandó jegyző­könyvről Ioan Solcanu aláhúzta, hogy semmi esetre sem lesz szó a parlament megszavazta kor­mányprogram megváltoztatásá­ról. Mint Adrian Nastase elmond­ta, az RTDP és az MSZP között a kapcsolat versengési. Felvételi előtt (2.) — a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen — Szeptember 3-ig tart a beirat­kozás, s az első két napon any­­nyian jelentkeztek, amennyi a helyek száma. Ez a Tanügyi Minisztérium döntése alapján az idén csök­kent — tájékoztatott FAZAKAS BÉLA professzor, az egyetem prorektora. Az általános orvosi karra 240 ,a fogorvosira 50, a gyógyszerészetire szintén 50, a fogtechnikusi szakra pedig 25 hallgatót vesznek fel. Azon diákok számára, akik kérik, az Intézmény a felvételi idejére elhelyezést biztosít az 5-ös, illetve a 2-es bentlakásban napi 1 500 lejért. A felvételi díj idén 5 000 lej. Tandíjas helyekre nem­ lesz felvételi, viszont sorra kerülnek azok a jelöltek ,akik tavaly si­keresen felvételiztek, de hely hiányában egy évet halasztották őket. A tandíj 162000 lej. A felvételi vizsga lefolyását illetően Fazakas professzor el­mondta ,hogy továbbra is a teszt- BODOLAI GYÖNGYI (Folytatás a 2. oldalon) Már a pénz sem kecsegtet (2.) A bankok pénzügyi közvetí­téssel foglalkoznak, ami mögött az üzleti érdekeltség áll. Ezért arra törekednek, hogy a náluk elhelyezett pénzt működésben tartsák. Ugyanakkor számukra a törvények előírják, hogy a köz­ponti banknál tartalékot kreál­janak. Romániában az előírás az, hogy a számlabetét állományok 1 százalékát jegybanki számla­pénzben kötelesek tartalékolni. • A tartalékolás célja egyfelől az, hogy a betett pénz visszafize­tését bármely időpontban lehe­tővé tegye, másfelől a jegybank azzal szabályozhatja a bank­számlapénz kínálatát. Ha ezt folyamatnak fogjuk fel, és az egész bankrendszerre vo­natkoztatjuk, azt látjuk, a bank­betét a többszörösére bővül (imil­­tiplikálódik). Erre lehetőséget az ad, hogy mivel a betevők a pénzüket nem egyszerre veszik ki, nincs szükség 100 százalékos tartalékra. Ezentúl a betett öész­­szegből nyújtott hitel egy másik bankhoz átutalt bankszámla­­pénzből is tartalék kreálódik, így a betétek pénzkínálatot tesz­nek lehetővé. De ha a betett összegből pénz szivárog ki, vagy a kamatlábak a kereskedelmi bankokat fölös tartalékok tartá­sára ösztönzik, ellenkező a hatá­sa a pénzkínálati multiplikátor­­ra. Más szóval a pénzkínálat és a tartalékok kapcsolata megla­zul. Ez robbantotta ki az 1930-as évek Nagy Válságát is. A pénz­kínálatot a központi bank igyek­szik meghatározni a tartalékok és a kamatlábak megállapítása révén. A pénzkínálattal párhuzamo­san fellépnek azok a tényezők is. KARMAZSIN FERENC (Folytatás a 3. oldalon) Melescanu budapesti útja Teodor Melescanu román kül­ügyminiszter hétfői budapesti látogatásán, amelyre Kovács László magyar külügyminiszter meghívására kerül sor, áttekin­tik a román—magyar viszony időszerű és távlati témáit, bele­értve az alapszerződésről folyta­tott tárgyalások felújításának és befejezésének kérdését, valamint kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémákat — közölte szerdai sajtóértekezletén Mircea Geoana román külügyi szóvivő. Elmondta, hogy a ro­mán diplomácia fejét fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés el­nöke is. A szóvivő az MTT tudósítójá­nak kérdésére közölte, hogy az elmúlt hetekben sem a román, sem az új magyar kormány ré­széről nem érkeztek új szöveg­indítványok az alapszerződéshez, az asztalon továbbra is azok­ a javaslatok fekszenek, amelyek tavaly kerültek oda. A magyar­­országi változások óta voltak érintkezések a politikai pártok és szakminiszterek szintjén, Bu­dapestről járt küldött Bukarest­ben, közvetlenül a választások után és találkozott a nyáron a két védelmi miniszter is. Hiva­talos szakértői­­tárgyalásokra nem került sor a nyáron, de a miniszter utazását megfelelően előkészítették diplomáciai úton, azonosították a megvitatandó kétoldalú és nemzetközi kérdése­ket — mondotta a szóvivő. Csökkenő bankkamatláb Az elmúlt hónapokban nagy­mértékben csökkent a Román Nemzeti Bank által kihelyezett pénzre alkalmazott kamatláb — közölte szerdai sajtóértekezletén Mu­gur Isarescu, az RNB kor­mányzója. Áprilisban 187,5 száza­lék volt,­ jelenleg csak 73 száza­lékos a bankkamatláb. Isarescu szerint az inflációs nyomás csökkenése nem idősza­kos, hanem tartós jelenség. A bank jelentése ugyanakkor hang­súlyozza a kamatláb túl gyors csökkentésének veszélyeit is. Más román bankok követik az RNB pénzpolitikáját. A Külke­reskedelmi Bank például a múlt héten még 81, ezen a héten már csak 75 százalékos évi kamatot fizet az egy hónapra lekötött lejbetétekre. A kamatok további csökkenté­sének tendenciáját­ tükrözi, hogy féléves lekötésre a Külkereske­delmi Bank csak 50 százalékos évi kamatot ad. Húsz százalékos keny­ér drágítás A kenyér ára szeptember 1-től átlag 2© százalékkal növekedik — közölte szerdán a Mezőgazda­­sági és Élelmezési Minisztérium. A sütőipari munkaadók, a Me­zőgazdasági és a Kereskedelmi Minisztérium közötti tárgyaláso­kat követően, a Pénzügyminisz­térium az alábbi új árakat ál­lapította meg és hagyta jóvá: a 400 grammos kenyér ára 210 lej (20 százalékkal több), az 500 gr-os 250 lej (19 százalékos e­­melkedés), a 600 gr-os pedig 260 lej (23 százalékkal nagyobb). Az árak megállapításánál fi­gyelembe vették a mintegy 6 százalékos profitrátát és a 6,5 százalékos fogyasztói árkiegészí­tést, amely a jelenlegi szintnél 0,5 százalékkal kisebb, de ab­szolút értékben tonnánként 3500—4000 lejt, illetve darabon­ként 2—3 lejt biztosít. ÚJRA ITT VAN az ÁRGUS! A tartalomból:­­•­ Fantomportrék a manzárdszobában @ „Kupleráj“ a Nyomda utcában © Szexbutik a szélárnyékban Egy UFO-koronatanú elbeszélése © Elemi oktatás Marosvásárhelyen © A magyar színjátszás híre © Óriásskandi © Árgus-Tipp Az ÁRGUS az ön szemével néz a világra. Mától drágult a helyi és elővízisi­ helyközi szállítás Chetelej­ Lenufa, a Marosvá­­sárhelyi Utasszállítási önálló Vállalkozás főkönyvelője arról tájékoztatott, hogy szeptember elsejétől a következőképpen ala­kulnak a viteldíjak: 1. — a municipium belső te­rületén egy jegy 125 lej; 2. — a külvárosnak számító­­Marosszentalmáig, Maroskereszt­­úrig, Marosszentkirályig és Ma­­rosszentgyörgyig érvényes autó­­buszjegy ára 209 lej; 3. — a város k­örül elterülő o­­lyan távolabbi helységekig, mint — Kák­ay, U­dvarfalva, Né­-­ falva és Bárdos, 400 lejes jegyet kell váltani; 4. — ennél ig messzebb, konk­rétan Csejdbe, Várhegyre, Mező­­panitba és Mezőszabadba 500, Harcóra 600, Mezőkövesdre 800 lejért visznek el a helyi szállítá­si vállalat járművei. A bérletek ára így alakult: a) a városban egy vonalra és egy hónapra 3800, két hétre 1900 lej, két vonalra 6800 lej, egy e­­gész és 3400 lej egy fél hónapra, míg valamennyi vonalra 9500 lej havonta. Kl ppv elővárosi vonalra .— Szentannára, Keresztúrra, Szent­királyra és Szentgyörgyre 5300 lej egy egész és 2700,egy fél hó­napra. Egy városi vonallal­ kom­binált elővárosi bérlet 7500 (5300 plusz 2200) lej az előző bekez­désben felsorolt helységek lakói számára; c) Kakasára, Udvarfalvára, Náznánfalvára és Bárdosra 11000 lej az alapbérleti díj. Amennyi­ben ehhez egy városi vonal bér­letét is akarja csatolni valaki, úgy szintén 2200 lejt kell még fi­zetnie — kevesebbet tehát, mint hogyha külön váltana egy 3800 lejes városi vonalbérletet. Egyéb­ként minden távolságra ennyi a differencia, de Csejdig, Várhegyig, Panitig és Mezőszabadig 17000 plusz 2200 lej az elővárosi és a városi vo­nal­bérleti díj, Harcóra 21000 plusz 2200, Kövesdre 24000 plusz 2200 lej az urbános vonallal kombinált havi bérlet.­e) a felsorolt vidéki helységek között minden alakalmi utazás 200 lejbe kerül. A korábban (régi árban) meg­vásárolt jegyek szeptember 5-ig érvényesek. XLVI. évfolyam 172. (12 939.) sz., 1994. szeptember 1., csütörtök 12 oldal, lira: elöfuftöknek: N­MI II's szabadeladásban, Fill­­er ECCE HOMOK! Csórják Csilórít­vai­Eflém­i!... A csúsztatás mesterét köre u­­gyani még nem sorolható, de mint ■némi perspektívája annak a lé­­dinek, aki a Maros megye /poszt­osan lapban a hármaskozített Szent István Napok alkalmát»)/, elhangzott Csoóri . . Sándor-szive­­get,. s ennek ürügyért az egész „magyar csomagot“ szépen ki­pakolja, ma­jd vadnackosra , ma­csomagolva beadja avatatlan ro­mán olvasóinak. Csodálat érte, mármint azoknak, akik­ a két­részes cikkentyű olvastán nem zúdulnak ismét fejszékké/ re­ánk­.. Ez a hölgy egyébként még tanít is, ha jól tévedünk, a maszek-egyetemen, bizonyára­­ újságírói ,,deontológiás“. Ilogy a szöveget úgy lopta valahonnan (tud magyarul, és elég jót ahhoz, hegyem új,i­detére, hogy csúsztathasson is, amikor­­ főnökei reászólnak, hogy : na most!), a Csoóri Sándor szöve­gét, és a kommentárokét is, mert ezeket olyan gyönyörűen hami­sítja, mintha valóban doktorátust szerzett volna ebben a tárgy­körben. Csak akkor lóg ki a ló­láb (ezt nem a lédjére értettem), amikor olyan neveket is elír, a­­melyeket normális újságírónak „deontológiai kötelessége"­ tud­ni, mint pl. Powell tábornoké, (kérdőjellel, micsoda csel, nem lett volna jobb a szó elé is tenni­­egyet, spanyolosan, így: ?Bower?), vagy azt, hogy Fülöp Dénes mákfalvi tanár nem a Bésen­y (sic! vagy: suc!) Kollégiumról mesélt ottanág, hanem a Wesse­lényi nevű nagyúr és iskolája dolgairól, melyeket egy történel­met nem tudó törpekisasszony nyílván saját szégyenére ír el s tudatlan az olvasóiban. Arra, hogy a HUNGAROMA­­NIA című förmedvényben csak­nem minden magyar nevet szán­dékosan hibásan vagy románi­­záltan írnak, már ki sem térek. Csak azon nevetgélek csendesen, hogy a lédi sanda szándéka mi­lyen költői: a címbe is belelepi­­hálta hazánk drága nevét... fkuezugh) Vontatott a birtoklevelek kiosztása Az idei gabonatermés 8 millió 870 ezer tonna volt, 1,8 millió tonnával több mint tavaly — közölték a román kormány veze­tőinek a megyei prefektusokkal folytatott távkonferenciáján. A miniszterelnök szerint az állami gabonaforgalmi vállalat raktárai­ban felhalmozott több mint 2,5 millió tonna gabona fedezni fogja a fogyasztást. A kormány­fő ugyanakkor elégedetlenségé­nek adott hangot a birtokleve­lek kiadásának lassú üteme miatt. Még mindig csak a tu­lajdonosok 28 százaléka jutott hozzá az okirathoz. A miniszter­elnök nem zárta ki annak lehe­tőségét, hogy a gyorsítás érde­kében módosítsák a törvényt. Mai lapszámunkban: MÚZSA

Next