Népújság, 1994. október (46. évfolyam, 194-214. szám)
1994-10-01 / 194. szám
Az autonómia-struktúrát az RMDSZ-nek kell kidolgoznia! (Folytatás az oldalról) a nemzetiségi kérdést is megnyugtatóan szeretnék megoldani. De a labda itt van, nem a magyar kormánynál, hanem az erdélyi magyarságnál. Attól függ minden, hogy az erdélyi magyarság milyen erővel, milyen hatékonyan fog tudni követeléseket megfogalmazni, kérni, és kiállni ezért — jórészt ettől függ, hogy mit fog tenni a magyar kormány. • Bevallom, meglepett, hogy ön az alapszerződés mellett tette le a voksot akkor, amikor a marosvásárhelyi unitárius templomban szólt a jelenlevőkhöz ... • Gondoltam, hogy ez meglepő lesz az önök számára. • Ön szerint az Antall-kormánynak meg kellett volna kötnie Romániával az alapszerződést? Abban a formában, ahogy ezt ön elvárja a Slorn-kormánytól... • Az alapszerződésről konkrétan tulajdonképpen még nemigen tudunk beszélni, mert nincs egy szöveg, amelyből kiindulhatnánk. Azt az alapszerződést, amilyent a román kormány eddig elképzelt, nem szabad aláírni. Mindig ezt mondtam: az olyan alapszerződést, mint amilyen Magyarország és Ukrajna között létrejött, nem lett volna szabad aláírni, mert az jogilag egy nulla, a magyar népcsoportnak nem biztosít jogokat, nem foglal magában garanciákat. De vannak pozitív irányba mutató példák is. Az Ausztria és Olaszország közti egyezmény nem elég jó példa, mert abban nincs konkrétan leszögezve az autonómia-jog, de ez alapja lehet a következő tárgyalásoknak. Az izraeli—palesztin alapszerződésben létezik egy autonómia-koncepció, ez már egy jó példa, és más jó kiindulópontok is léteznek. • Tárgyalt-e ön valaha román politikusokkal? • Csak egyszer, amikor a FUEV-ben együtt voltam a miniszterelnöki hivatal megbízottjával, amikor a kisebbségi, népcsoportproblémát tárgyaltuk. Akkor meghívást kaptam Romániába, de erre a látogatásra még nem került sor. • Most pedig egy elég tág kérdéskört érintenék, de igen fontosnak tartom, remélem, hogy ön egy rövid választ is meg tud fogalmazni feleletként. Tegyük fel, hogy az a bizonyos autonómia számunkra megvalósul, élhetünk e joggal. Ebben az esetben, mondjuk a Szilágyságban, Bánságban, a kimondottan szórványban élő emberek ezt hogyan fogják igénybe venni, hogyan fogják megélni ezt ön szerint? Mit fog ez jelenteni számukra? • Ez valóban egy olyan kérdés, amelyre nagyon hosszú fejtegetésekkel kellene válaszolnom, mert ez attól is függ, hogy az adott időben és területen milyen autonómia-koncepció létezik. Ez attól függ, hogy a struktúra milyen messzire jut el. Szerintem Romániában azért nagyon nehéz egy ilyen autonómiát megvalósítani, mert itt még a többség messze áll attól, hogy megbarátkozzon magának a föderációnak a gondolatával. A legjobb megoldás az lenne, ha egész Erdélynek egy külön státusa, külön alkotmánya lenne, és ezen belül alakulnának ki a különböző státusok. Mert külön státusa kell hogy legyen annak a népcsoportnak, amely tömbben és többségben él; külön annak, mely nem többségben él, de nagyobb tömböt alkot a lakosságon belül, és más státusa kell hogy legyen a szórványnak. Ezt a megkülönböztetést a délszláv koncepcióban is megfogalmaztuk, ez benne van a Carrington tervben, és még inkább nyomon követhető a Vance Owen helyzetrendezési tervezetben Ez azt jelenti, hogy vegyes koncepciót kell kialakítani az ilyen helyzetek számára. A FUEV szerint a szórványban élő kisebbségnek kijár a kulturális és önkormányzati autonómia, míg a területi autonómia saját törvényhozással, saját bírósági rendszerrel, közigazgatással jár. Ezt a sajátos, minden helyzetre kiterjedő struktúrát az önök számára az RMDSZ kell hogy kidolgozza, ezt már eddig is meg kellett volna tennie. Tudom, hogy nem könnyű feladat, rengeteg munka van vele, s jogilag nehéz megalapozni, de ezt az RMDSZ helyett senki sem fogja elvégezni. Parázs vita az Illyés Alapítvány alkuratóriuma körül marad, és fél év múlva az SZKT pontos jelenést kap a szórványra vonatkozó asszimilációs folyamat jelenlegi stádiumáról. Beszámolóját Kötő József, Magyari Nándor László, Madaras Lázár és Bodó Barna egészítették ki, akik a művelődési, politikai, önkormányzati vonatkozásokról szóltak. Harmadik napirendi pontként Markó Béla szövetségi elnök politikai beszámolót terjesztett elő, ennek tartalmára, ismertetésére egy későbbi lapszámunkban viszszatérünk. Mivel a gyűlés elején elhangzott egy olyan igény, hogy az SZKT szeretne bővebb információkat kapni a magyarországi Illyés Alapítvány hazai alkuratóriumáról, Markó Béla beszámolója után erre is kitért. Elmondotta, hogy az Illyés Alapítvány azért hozta ezt létre, hogy az alapítványi támogatások valóban a prioritások, a fontossági sorrend szerint oszoljanak szét Romániában, és a nyilvánosság számára áttekinthető legyen ez a folyamat. Az alapítvány úgy döntött, hogy az RMDSZ végrehajtó vezetősége, annak tagjai alkossák az alkuratóriumot. Ehhez a témához tíz képviselő szólt hozzá, néhányan többször is, és egyes felszólalások nem voltak mentesek az indulatoktól sem. (Mindig parázs vitára lehet számítani, ha pénzelosztásról van szó?) Több képviselő azt igényelte, hogy az SZKT hatáskörébe tartozzon a prioritások megállapítása, és az egyes szakterületeknek jutó öszszegeket az SZKT, illetve az egyeztető kerekasztal szakbizottságai osszák szét. Ezen kívül még számtalan javaslat-árnyalat merült fel, és a vita sehogysem akart véget érni. Az SZKT elnöke, Derzsi Zoltán végül áthidaló javaslatot tett: az első gyűlésnap végén az egyeztető kerekasztal és esetleg a platformok vezetőségei próbáljanak meg konszenzusra jutni a témával kapcsolatban. Tehát arról kell határozatot hozni, hogy kinek a kompetenciájába tartozik az alapítványi támogatások elosztása, vagy annak véleményezése, hiszen az adományt végső soron a magyarországi Illyés Alapítvány osztja szét Lapzártakor a román—magyar alapszerződéshez kapcsolódó RMDSZ állásfoglalás vitája zajlott. • Erre, valamint a mai fejleményekre keddi lapszámunkban térünk vissza. Új hitel igényelhető „Drámai javulás" mutatkozott az idén a román gazdaság állapotában s ennek révén az ország joggal tarthat igényt új külföldi hitelekre — közölte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bukaresti képviselője. Joshua Green szerint a tavaly még 300 százalékos infláció 70 százalékra történt leszorítása önmagában hatalmas előrelépés. Az IMF-illetékes kijelentette: Bukarest jogot szerzett arra, hogy újabb összegeket hívjon le a számára elkülönített, 700 millió dolláros készenlétül ítélt csomagból. A román kormány az idén eddig 316 millió dollárt vett igénybe a februári kétoldalú stand-by megállapodásban rögzített összegből. Green mindazonáltal hozzátette: egyelőre sem Románia, sem az IMF „nem tartja sietősnek“ egy újabb hitelmegállapodás megkötését, mert előbb a jelenlegi szerződés végeredményét kell megismerni. A Valutaalap bukaresti képviselője osztotta a Világbank bíráló megítélését a romániai privatizációs gyakorlatot illetően. Az IMF testvérintézete nemrégiben a tömeges kuponrendszert „populista, ugyanakkor hatékonytalan“ módszernek ítélte. Továbbra is zavaros a helyzet (Folytatás az 1. oldalról) gyűlésteremben, ismét egyébre került sor. Jelen esetben a Dimitrie Cantemir ökológiai Egyetem helyi fiókjának vizsgálta. No, de sok jó ember kicsi helyen is elfér, s már a tanácsteremben megkezdett vita folytatódott a szobában. A legfontosabb napirendi pontnak ugyanis az bizonyult, hogy a CNSLR-FRATIA konföderáció kizárta állítólag tagtársai sorából a Maros Megyei Szabad Szakszervezeteket is. (Persze, kissé furcsa, hogy ezt a megyei lider ennyire nem veszi figyelembe,) így hát a jelenlévők, miközben távollétében is elítélték a megyei elnök és az egyes jelenlegi vezetők közönyét a kérdés iránt, elhatározták, hogy október 5-ére rendkívüli megyei konferenciát hívnak össze, ahol újabb választásokat tartanak és egyben módosítják a megyei szövetség alapszabályzatát is. . 1994. október 1. “zOLDA&NÉPÚJSÁG A nap hitei Koszorúzás! ünnepség Aradon 1934. október 6-án, az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 13 vértanú tábornokának emlékét rendezendő aradi ünnepségeken, a magyar kormányt Szent-Iványi István, a Külügyminisztérium politikai államtitkára képviseli. Mint arról a Külügyminisztérium szóvivője az MTI-t tájékoztatta, az államtitkár a helyi idő szerint 16 órakor kezdődő koszorúzási ünnepségen kívül, részt vesz a délelőtti szentmisén, és találkozik a helyi közigazgatás, illetve a romániai magyarság képviselőivel. A vajdasági Eleméren a magyar kormány nevében Tóth János, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára koszorúzza meg Kiss Ernő altábornagy síremlékét. Barót városa 770 éves A település első írásos említésének 770. évfordulója alkalmából, október 14—15-én, gazdag rendezvénysorozattal ünnepel a Kovászna megyei bányaváros. Népzenei, tánc-, régi- és klasszikuszenei versenyekre várják a helyieket és elszármazottakat, lesz képzőművészeti tárlat, könyvbemutató, fotókiállítás a városról, múltjáról, jelenéről, színházi és bábelőadás, tudományos ülésszak, szoboravatás, futóverseny s találkozó az itt született és fényes karriert befutott egykori sportolókkal. II. Endre magyar király a szászoknak adományozott terület egyik határpontjaként Borait néven jelölte meg ezt az erdővidéki városkát. Október közepén tehát egész Erdővidék ünnepel a szép ünnepen Lemondott a Román Rádió elnöke Eugen Preda ismert publicista, benyújtotta lemondólevelét, erről többször is hírben számolt be a bukaresti rádió. Az ok: „véget ért a káosz összezavarására szóló megbízatása“, szerinte ugyanis ezt kívánták tőle megbízói. Míg azonban egy úgynevezett ügyvezető tanács át nem veszi a vezetést, Préda a helyén marad, azután pedig nyugdíjba vonul. Mégis igaz: leépítés lesz a tanügyben A Tanügyi Minisztérium 380. számú, 1994. szeptember 29-i körlevele, melyet igen diszkréten juttattak el a tanfelügyelőségekhez, szorgalmazza a tanulói létszámcsökkentést, az osztályok összevonását, a falusi tagozatok felszámolását, ahol osztályonként ötnél kevesebb a gyermek. Az utolsó, 13-as szakasz ekként hangzik: „Mindenféle más intézkedést (is) kell hozni az állások számának csökkentéséért és a tanszemélyzet minél hatékonyabb foglalkoztatásáért.“ Ezzel a szakminisztérium szabad kezet adott az igazgatóknak, akiket nagyrészt antidemokratikusan, kinevezéssel helyeztek az iskolák élére, hogy megszabaduljanak a számukra kényelmetlen tanerőktől. Közben a minisztérium emberei állandóan azért siránkoznak, hogy milyen krónikus pedagógushiány van minálunk, legalább még harmincezer tanárra volna szükség. Kilencezer alkalmazottat menesztenek A RENEL elnöke sajtóértekezleten jelentette be: a cég esztendő végéig megválik kilencezer alkalmazottjától. (Összesen 104 000 embert foglalkoztat ez a jól fizető országos vállalat.) Hatszáz milliárd lej a kintlevősége, csak a Bukarest városi polgármesteri hivatal negyvenmilliárd lejjel adós. Az energetikai vezér biztosította a lakosságot, hogy idén hatvan százalékkal több a fűrészén, mint tavaly volt, a fűtőolajtartalék pedig, ötven százalékkal nagyobb. Vasárnaptól kötelező a nemzeti himnusz A nemzeti rádió- és tévéadók, de a működési engedélyt szerzett magánadók is, kötelező módon bejátsszák a román nemzeti himnuszt adásnyitáskor és -záráskor Ezt a román parlament által hozott 75. számú törvény írja elő. A himnusz első, második, negyedik és tizenegyedik szakaszát játsszák be, kórusról, a Művelődési Minisztérium által jóváhagyott zenei feldolgozásban (Radu Paladi a szerző). Vasárnap, október 2-tól tehát minden román adón érvénybe lép ez az intézkedés. Háromezer görög diák vlachnak vallja magát A Romániában tanuló mintegy háromezer görög fiatal, a görög nyelvű Makedonia című lap szerint azért adta írásban ezt a nyilatkozatot, hogy a román tanügyminisztérium ösztöndíjában részesülhessen. A lap szerint a román hatóságok machinációja áll a dolog mögött: mindenáron azt a látszatot kelteni, hogy Görögországban van román kisebbség, és elnyomják hazájában A Caritas ellen tüntetett, hat hónapot kapott Ananie Ciocnt szeptember 26-án tartóztatták le, és gyorsított eljárással hathónapi fogházat sóztak rá, közrendháborítás és nem engedélyezett tüntetés szervezése miatt. A régi „lider“, Ana Potcoava, bár sokkal nagyobb vihart kavart maga körül, szabadlábon van. Hírszerkesztő: BÖLÖNI DOMOKOS