Népújság, 1994. november (46. évfolyam, 215-236. szám)

1994-11-01 / 215. szám

MAROS MEGYEI NAPILAP Kiadja az IMPRESS kft ISSN 1220-3475 Sütő András: Akkor leszek boldog, amikor gyermekeket látok majd Bernády vállán mászkálni, és ezért senki be nem zárja őket. Felavatták Bernády György loroncszolárát ötvenhat évvel Bernády György halála után, négy hosszú eszten­dő munkájának eredményeként, 1994. október 29-én, szombaton, ünnepélyes keretek között­ avat­ták fel Bernády György, a szá­zadforduló éveiben Marosvásár­helyt újjáépítő polgármester szobrát. Az emléknap délelőttjén több ezren gyűltek össze a nevét vise­lő téren és a környező utcákban Nagyon sokan hazajöttek erre az alkalomra. Igen sok vendég, meg­hívott tette tiszteletét e napon az '­ erdélyi városokból, ég külföldről. " Az ünnepség a Szózattal kezdő­dött, majd Borbély László kép­­­viselő, a Bernády György Alapít­vány elnöke megköszönte a város lakóinak és a támogató alapítvá­nyoknak a segítségét. Hangsú­lyozta, hogy ez a szobor nemcsak­­ a művész, Bocskay Vince alkotá­sa, hanem­ a közös szándék, az­­ összefogás eredménye. Ebbe­­ a szobortestbe beépült az idő, egy egész korszak, a századforduló, a történelem egy darabja. Igazi kö­zös vállalkozás volt mindvégig, a város közönségének kollektív cse­lekedete, annak bizonyítéka, hogy Marosvásárhely nem feledkezett meg városépítő polgármesteréről. Ez a szobor éppen annak a bizo­nyítéka — mondotta Borbély László —, hogy az otthont adó világ, az annyiszor lenézett, le­becsült flekken város, a mi Vá­sárhelyünk nagyon is tudta érté­kelni Bernády teljesítményét. VISELJÉK GONDJÁT! Bevezető, köszön­tő-köszönő szavai után a Bernády György Alapítvány nevében, Borbély László jelképesen átadta Bocs­­kay Vince alkotását Marosvásár­hely városának, e szavak kísére­tében: „Kérem, hogy viseljék gondját és őrizzék a szobrot féltő szeretettel." Ezt követően Nagy Győző pol­gármester vállalta, a város gon­dozásába veszi a szobrot. Nagy esemény egy polgármester életé­ben egy különleges ember szob­rának átvétele — mondta — és köszönetét fejezte ki mindazok­nak, akik hozzájárultak ezen művészi alkotás elkészítéséhez. Minden marosvásárhelyi számára jelkép Bernády György: azt kell keresnünk, ami összeköt, nem azt, ami szétválaszt bennünket. Végül arra kérte a város lakóit, legyen Bernády az eszményük és eszerint éljenek. Nagy Győző polgármester sza­vait követően koszorúkat helyez­tek el a szobor talapzatára. Az ünnepségen jelen volt Ru­das Ernő, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Verebély Imre államtitkár, Gellért Kis Gábor országgyűlési képviselő, Csoóri Sándor, a Magyarok Vi­lágszövetségének elnöke, Bálint Pataki József, a Határon Túli Ma­gyarok Hivatalának főtanácsosa, •Entz Géza, a Határon Túli Ma­gyarok­ Hivatalának volt elnöke, Sütő András Kossuth- és Ilorder­­díjas író, Joan Karolta, Maros megye prefektusa, Joan Togiínel, a Megyei Tanács elnöke, dr. Bás­­tya Dezső, református­ püspökhe­­lyettes, Jakubinyi György érsek képviseletében Csató Béla töcs­ije­rés, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Domokos Géza, az RMDSZ volt elnöke, Verestóy A­tila, az RMDSZ szenátusi frak­ciójának elnöke, Tokay György, a képviselőházi frakció elnöke. NEM A RONTÁSNAK, HANEM AZ ALKOTÁSNAK ADÓZUNK A koszorúzás után, Gáspárik Attila műsorvezető, felolvasta az Amerikában tartózkodó Markó Béla RMDSZ­ szövetségi elnök levelét, aki soraiban hangsúlyoz­ta: Mi nem a rontásnak, hanem az alkotásnak adózunk ezzel a szoborral. Annak az embernek, aki szívós munkájával példát a­­dok az utódoknak, maradandó üzenet formájában: kőben, bronz­ban, üvegben, vasban, hasznos é­­pítm­ényekben megörökítve.­­A mai Marosvásárhely neve elválaszthatatlan a Bernády MÓZES EDITII (Folytatás a 3. oldalon) ) Németország közvetve szerepet vállal?­ ­• Németország fontosnak tartja, hogy Európa minden térségében , • rendezett, jószomszédi viszony­­ alakuljon ki az államok között, és, ha az érintettek részéről igény mutatkozik,­ kész közvetíteni,­ se­r­gíteni közölték hétfőn­ a bon­ni külügyminisztériumban az MTI tudósítójának érdeklődésé­­­­­re. .. Kovács László külügytminisz­­­­ternek azzal a hét végi bejelen­tésével kapcsolatban, hogy az­­ Európai Stabilitási Egyezmény bécsi tárgyalásain szerdán Né­metország várhatóan közvetítő •* szerepet vállal a magyar—román­­ alapszerződés kidolgozása ü­gyé­­vé­ben, a bonni külügyminisztérium­ban emlékeztettek rá: a stabili­tási egyezménnyel kapcsolatos tárgyalások az Európai Unió kezdeményezésére indultak, és Né­metország, mint az EU soros el­nöke irányítja ezeket a megbe­széléseket. Ezek keretéb­en két-és háromoldalú egyeztetésekre is sor kerülhet, és ám az érintettek kívánják, Németország kész se­gíteni, közvetíteni. A német külügyminisztérium­ban egyúttal emlékeztettek Klaus­­Kinkel külügyminiszternek a re­gionális tárgyalások első fordu­lója alkalmából szeptember 21-én kiadott nyilatkozatára, amely­ben­­ rámutatott, hogy a megbeszélé­seken politikai megerősítésre szá­míthatnak azok a kétoldalú e­­gyezmények, amelyek rögzítik a határokat és szabályozzák a nem­zeti kisebbségek helyzetét. Az Európai Stabilitási Egyez­ményt előkészítő bécsi­­ regioná­lis konferencián Ausztria, Bul­gária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlová­kia, Szlovénia, Ukrajna és Svájc képviselői vesznek részt. A balti térség országai ezzel egyidejűleg Koppenhágában tanácskoznak. Csökkent a vásárlóerő A pénteken ismertetett szep­temberi statisztikai adatok sze­rint, az év első kilenc hónapjá­ban 7,2 százalékkal csökkent a Vásárlóerő Romániában az előző év azonos időszakához képest. Az állami élelmiszerkereskede­lem forgalma ebben az időszak­ban 11,8 százalékkal volt alacso­nyabb. A Nemzeti Bank adatai sze­rint Románia külföldi adóssága szeptemberben elérte a 4,3 mil­liárd dollárt- Támadás a sajtó ellen Razvan Dobrescu, KD­NPP- képviselő felhívta a figyelmet, hogy az új Büntetőtörvény­könyv 205., 206. és 216. szakaszaival, veszélyes támadásra készülnek a vuroán sajtó ellen. A párt saj­tóértekezletén úgy vélte, hogy nem lenne időszerű megszigorí­tani a sajtóban megjelent sérté­sért és rágalmazásért járó bün­tetéseket. HALOTTAINKRA EMLÉKEZÜNK Jánosházy György Gyertyafényben a sírok Felhőfátyol takarja el a Holdat, úttalan úton Mindenszentek estjén de fényben állnak mégis a keresztek gyertyavilágnál rokonsírt keresnek mint­­z anya és krisztusi keresztény, az élők és vesztett otthont a holtak.­ hogy megfáradt fejem kebledre zárjad. Sírodra fényt csupán a virradat hoz, • • -- jössz karcsún, ifjan, ahogy eltemettek, sötéten néz a nyálkás késő őszbe­n . . , ... , de .tér s idő távolságát legyőzve es aterelve édes árnyad, t eljössz hozzám, alig ismert fiadhoz, szívem már Dante poklától se retteg. A OK­I magyarázatot kier : A Humániai Demokr­ik­ us­­ Konvenció Tanácsának hétfő dél­­­­előtti ülése végén, Emil Constant­­­tinescu nyilatkozatot olvasott fel­­ az újságíróknak, amely többek­­ között rámutat, hogy 1970. no­vember 6-án lépett életbe a Szov­jetunió és Románia Szocialista Köztársaság közötti baráti, együtt­működési és kö­csönös segítség­­szerződés, amely 20 évig érvényes és ötéves időszakokra meghos­-s szabbítható, ha egyik fél sem mondja fel -jegyzékben legalább egy évvel a meghosszabbítás le­járta előtt. Ha 1994. november 6-ig Románia nem közli az 1970- es szerződés felmondását, ez au­tomatikusan érvényben marad még öt évig, tehát 2000-ig. A Romániai Demokratikus Konven­ció kéri az elnöktől és a kor­mánytól, hogy nyilvánosan kö­zöljék, miért viselkedtek így. Az RDK fenntartja magának a jo­got, hogy parlamenti képviselői révén, kérje a kormány menesz­tését és az elnök felfüggesztését, ha f­ év november 6-ig nem mondják fel az 1970-es szerző­dést — mutat rá az Emil Cons­­tantinescu által aláírt nyilatkozat XLVI. évfolyam 215. (12 982.) sz., 1994. november 1., kedd­i oldal,­ára: Előfizetőknek 100 tej, szabadeladásban: 120 tej k „különös csődről“­ igyelmes a kedves olvasó. Meg szigorú. Az RMDSZ­ megyei szervezete választ­mányának legutóbbi üléséről ké­szült Népújság-tudósítás ama passzusánál időzik el, ahol a Tu­lipán vállalkozás „elhunytéról" teszünk említést. „Ha Á-t mon­dunk, mondjunk B-t is!“ — szó­lít fel kedvesen, de határozot­tan. Nos a „B“, nehéz dió. S nem elsősorban nekünk kellene ki­mondanunk, hanem a megyei szervezet elnökségének, választ­mányának. Az elmúlt évek so­rán mondogatták ’ezt-azt, de — lám-lám! — csak maradt némi hiányérzet az olvasóban, a köz­véleményben. Az itt idézett olva­só szellemesen találékony, amikor azt javallja, hogy ha már úgyis elhervadt a Tulipán, „a gyanús körülmények között meghaltak­hoz hasonlóan bonckés alá kell utalni, hogy kétség se maradjon (makkaiji (Folytatás a 3. oldalon) . Nem volt parasztlázadás Szengyelen­ ­ Boros Gábor nyugdíjas maros­­i vásárhelyi­­lakos — Gradinarilor , 17. szám —, panasszal jött szer­kesztőségünkbe. Szavait magnó­­s­­­szalagra rögzítettük. Ekképpen­­­­kezdte mondanivalóját: „A hiba­­ ott van, hogy szabályszerű pa­­­­rasztlázadás van a faluban. Kia­bálnak, vitatkoznak, hogy az Ag­­romec meg sem kérdezett senkit, a traktorokkal szánt össze-vissza. Itt anyagi kérdésről van szó, mert az Agromec 4 mázsa búzát ad, a ’ Gostat pedig hatot." Helyszűke miatt nem idézem tovább Boros Gábort. Problémá­jának lényege a következő: Er­­dőszengyelben van művelésre al­kalmas földterülete. Kora miatt elhatározta, hogy átadja megmű­velésre a sáromberki Agromec mezőgépészeti egységnek. Annak i­­dején a faluban elmondta, mit tesz földjével. Melléje állt még 37 ember, akik szintén szerződés alapján bérbeadták földterületei­ket (124 ha) a nevezett gépállo­másnak. A nyáron azonban Boros Gá­bor és — mint mondta — társai, úgy döntöttek, hogy a 37 ember 124 hektár földjének megművelé­si jogát visszavonja az Agromed­­­et és átadja — szintén szerződés alapján — ez év őszétől a Gostat­­nak (volt ÁMV)­­megművelésre, mert az erdőszengyeli állami me­zőgazdasági egység hat mázsát ad, a terület függvényében —­ legalábbis így ígérte Boros Gábor­nak Kovács András, a szengye­i egység mérnöke. Nos, Boros bácsi állítása sze­rint megkötötte a szerződést szep­temberben a Gostattal, mert szeptember 30-i hatállyal lejárt az Agromec-kel kötött szerződés­. A napokban kint járt Szengye­­len, és a földjén araszos búza zöldell. Nem is tudta, hogy beve­tette az Agromec. Talán vagy 25—30 hektár van bevetve. Problémájával felkereste a Ma­­ros megyei Mezőgazdasági Igaz­gatóságot, ahol az aligazgató meg­ígérte, hogy beszél majd az Ag­romec igazgatójával. Nem sike­rült beszélnie két napon át. Utá­na Boros Gábor­ elment a tör­vényszékre és Fekete bíró urat kérte meg, segítsen, telefonáljon KILYÉN ATTILA (Folytatás a 3. oldalon)

Next