Népújság, 1995. január (47. évfolyam, 1-20. szám)

1995-01-04 / 1. szám

r B &BSttFOlftTfflSHfi A sportvilág befolyásos személyiségei Érdekes, sport témájú össze­állítást tett közzé az UPI hírügy­nökség a Sporting News alap­ján. A megszokottól eltérően n­em a legjobb sportolókat, edző­ét, vagy sportteljesítményeket rangsorolta, hanem azoknak a személyeknek a „top-listáját" ■készítette el, akik a leköszönő esztendőben a legnagyobb befo­lyást gyakorolták a sportra. Az 1994-es év meghatározó alakja Rupert Murdoch sajtómágnás lett. A 63 éves Murdoch egy éve m­ég csak az 59. helyet tudta megszerezni, 1994-ben viszont — elsősorban egy 1,58 milliárd dol­láros üzletnek köszönhetően — mindenkit maga mögé, utasított. Hatalmas összegért a Fox tévé­hálózat számára megvásárolta az INFL (National Football League) mérkőzéseinek közvetítési jogát. A Fox emellett négyéves szerző­dést írt alá az észak-amerikai profi jégkorong ligával (NHL), s megszerezte a golf-világsorozat sugárzását is. További „nagy do­bása" volt 12 helyi tévéállomás megvásárlása, ezek korábban a CBS, az ABG vagy az­ NBG kö­telékében álltak. Rupert Murdoch jelenléte o­­­lyan változásokat idézett elő a sportpiacon, amilyenekre az u­tóbbi években nem volt példa ■— mondta Nicholas H. Niles, a Sporting News elnöke. Murdoch egyébként sorrend­ben a harmadik televíziós szemé­lyiség, aki helyet kapott a Spor­ting News listáján. Tavaly Ted Turner volt az első, 1990-ben pedig Laurence Tisch, a GBS ve­zetője. A mostani lista érdekessége, hogy a világ első számú sportve- VISSZAPILLANTÓ­ zetője, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Juan Antonio Samaranch csak a tizedik a rangsorban, s több más NOB- tag, illetve nemzetközi sportszö­vetség-vezető sem került a köz­vetlen élmezőnybe. . A sportban 1994-ben meghatá­rozó szerepet játszottak élcso­portja, valamint az ismertebb személyiségek helyezése Mérő­jelben az előző pozíció­: 1 Rupert Murdoch, Fox tévé­hálózat (59), 2. Paul Tagliabue, NFL-igaz­­gató (6) 3. David Stern, az amerikai profi kosárlabda bajnokság (NBA) igazgatója (2)­­ 4. Ted Turner, a Turner Sports vezetője (1) 5. Bud Selig, a nemzeti base­ball liga igazgatója (12) 6. Dick Ebersol, NBC-sporti­­gazgató (4) 10. Juan Antonio Samaranch, NOB-elnök (13) 17. Richard Pound, NOB-alel­­nök (30) 18. Gary Bettman, NHL-igaz­­gató (22) 23. Billy Payne, az atlantai o­­limpia szervező bizottságának el­nöke (38) 38. Marc Hodler, NOB-alelnök, a Nemzetközi Sí Szövetség elnö­ke (helyezetten) 4. Anita de Frantz, a NOB vb tagja (44) 46. Le Rosa Walker, az Egyesült Államok Olimpiai Bizottságának elnöke (61) 62. Shaquille O’Neal, az Or­lando Magic kosárlabda csapatá­nak játékosa (90) 77. Primo Nebiolo, a Nemzet­közi Amatőr Atlétikai Szövetség elnöke (69) 96. Ma Junren, a kínai futóh­ök edzője (helyezetten) •­­ Úszók a mérlegen Az 1994-es esztendő legrango­sabb „vízi" eseménye a szep­temberi római világbajnokság volt. • Az „örök városban" a női ú­­szószámok átütő kínai sikert hoztak. Az ázsiai ország képvi­selői a megszerezhető 16 arany­éremből 12-t begyűjtöttek, s öt világcsúcsot adtak át a múlt­nak. A hatalmas sikerek köze­pette egyszersmind tűzvonalba is kerültek a kínai úszónők, egy­re többen vádolták őket „kok­szolással". Ami azt illeti, úszó­sportjuk valóban ugrásszerű fej­lődésen ment keresztül, hiszen példának okáért Szöulig, az 1988-as ötkarikás játékokig e­­gyetlen olimpiai érmet sem szereztek .... A római tarolást követően az októberi Ázsiai Játékok után robbant a bomba; 11 kínai spor­tétól köztük hét úszó — lebu­kott­­ a hirosimai doppingvizsga­, ■•lator). A­‘'külföldi úszószakembe­­r«e k ug­yanolyan központilag irá­nyított, programozott , felkészül-­ lésnek tartják a kínai doppin­golást, mint amilyen az egykori NDK-ban folyt! Az ország sport­vezetői tagadják a vádakat, a vétkeseket „magányos tettesnek" doppingolásukat „egyedi esetek­nek" minősítették, a lebukott sportolók érmeit elvették. A Nemzetközi Úszó Szövetség ■— a fejleményeket több mint óvato­san követve — azt közölte, hogy a jövőben erőteljesebben kíván fellépni a tiltott szerek haszná­lata ellen. Visszatérve a szeptemberi vb­­re: a kínaiakon kívül az ausztrál Samantha Riley volt Róma leg­eredményesebb úszónője,­ aki mindkét mellúszó számban meg­szerezte a legfényesebb érmet, 100 méteren világcsúcsot is döntött. Egy-egy aranyérmet nyert még a német Franziska van Almsick és az amerikai „veterán" Janet Evans. A németek kedvence a 200 méter gyorson világcsúcsot úszott. A férfiaknál jóval kiegyenlí­tettebb volt a mezőny, a kínaiak itt semmit nem tudtak felmutat­ni. A vb legnagyobb egyénisége Rózsa Norbert, az orosz Alek­­szandr Popov és az ausztrál Kie­­ren Perkins volt. Mindhárman két-két aranyérmet szereztek. Perkins, aki a Nemzetközösségi Játékokon a 800 és az 1500 mé­ter gyorson is világcsúcsot re­­pesztett, Rómában a 400 méte­res gyorsúszás rekordját adta át a múltnak. A vb két másik vi­lágcsúcsot is hozott, méghozzá a két vegyesúszó számban. A 200 méteres távon a finn Jani Sie­­vinen, míg 400 méteren az ame­rikai Tom Dolan adta át a múlt­nak a római világbajnokságot már nem vállaló magyar klasszis, Darnyi Tamás csúcsait. Ezt a csalódást, csakúgy mint a 200 méter háton éppen egy kínai mögé szorult Egerszegi Krisz­tina ezúttal szerényebb teljesít­ményét is feledtetni tudta a duplázó Rózsa Norbert. Elsősor­ban neki köszönhetően a ma­gyar úszósport 1994-ben is jeles évet zárhatott. f ! *•; ; “ ' - '■ ' * . - - Dopping, 1994 (MTI, AFP)—­ Nem szívderítő, de ettől még tény: a sport tör­ténete­ szorosan összefonódik a különböző teljesítményfokozó szerek fejlődésével, használatá­val is. Különösképpen az él­sportig- igaz, a ma már nem kis pénzt is jelentő világ­verse­nyes­ győzelmekért, olykor olyan elkeseredett harc folyik, amely­ben a sportolók egy része tisz­tességtelen­­ eszközökhöz nyúl, meg nem engedett segítséghez folyamodik. Az 1994-es év nem múlhatott el világraszóló botrányok­­ nél­­kül. Több tucatnyi eset­ figyel­meztet arra, hogy csakis szigorú nemzetközi összefogással lehet leküzdeni, — ha egyáltalán le lehet ... — az, egyre nagyobb méretű doppingolást. A legnagyobb felháborodást a kínai versenyzők váltották ki, a­­kik az őszi Ázsiai Játékokon tö­megesen buktak meg az­ ellen­őrzéseken. Példájuk sokakban az egykori NDK-s sportolók eseteit idézi vissza: a ma már nem lé­tező keletnémet államban bizo­­nyította­ó — bár erre csak utólag derült­ fény — államilag irányí­tott, központilag szervezett dop­pingolás folyt.. Jóllehet, csak a német­­televí­zióban volt látható, mégis döb­benetet keltett Európa-szerte Olga Kovalenkónak, az 1988-as mexikóvárosi olimpián aranyér­­­m­et szerzett orosz tornásznőnek a nyilatkozata. Kovalenko szov­jet példákat említve a nyilvá­nosság elé tárta — amit német atlétanők esetében mások több ízben már korábban feltételez­tek —, hogy miképpen folyt a női sportolók egy részének dop­pingolása.­Az orvosok azt a módszert eszelték ki és valósít­­tatták meg sportvezetői, edzői tá­mogatással, sőt, közreműködés­sel, hogy a fiatal versenyzőket teherbe ejtették. A terhesség e­­lején jelentősen emelkedik a sportolói teljesítmény, elsősor­ban azzal összefüggésben, hogy a szervezetben megnő a férfi hor­monok mennyisége. Tíz héttel később pedig sorozatosan vé­gezték el náluk az­ abortuszokat. Ez­ mindvégig „sikeresnek" bi­zonyult, hiszen a­ sportolónők doppingszert nem szedtek, mégis­­ kirobbanó erőben voltak az „ál­dott állapot" idején ... Mindehhez, képest csekélyke véteknek számítanak a világhírű sportolók esetei. Diego Mara­dona, az argentin futballist­ag például a tavalyi világbajnokságon bukott meg — újból. A profi ke­rékpárosoknál a nagy sztárok közül az­ olasz Gianni Bugno és a spanyol Miguel Indurain ta­láltatott dopping­bűnösnek. A legfrissebb esetek sorába­ tartozik a brit Diane Modahl esete, aki­nek eltiltását nemrég erősítette meg a Nemzetközi Amatőr Atlé­tikai Szövetség. .Persze a világot nem csak a ta­valyi, hanem a­ most nyilvános­ságra hozott esetek" is érdeklik A hírek szerint 1984-ben, a Los Angeles-i ötkarikás játékokon legalább kilenc pozitív tesztet titkoltak el az amerikai szerve­zők. Talán már nem is váltott ki túl nagy meglepődést az, ami a Stasi, az egykori keletnémet tit­kosrendőrség irataiból derült ki. Az 1988-as szöuli olimpia hatszoros aranyérmese, az NDK- béli „csodaúszók" egyike, Kris­tin Otto szervezetében a‘ még elfogadható ' tesztoszteron-szint­­nek a sokszorosát mérték, már­mint a németek, még odahaza, az ötkarikás játékok előtt. Szöul­ban mindenesetre nem bukott le ... Ottóval ellentétben, a kana­dai Ben Johnson viszont csak néhány óráig örülhetett a férfi 100 méteres síkfutásban meg­szerzett olimpiai aranyérmének, miután nála* 1 a doppingvizsgálat anabolikus sztereidok jelenlétét mutatta ki­­ • •' ' 1995. január 4. 9 OLDAL — NÉPN­G­RO Rekviem Bálint Andrásért A­ televízió magyar adásának negyedszázados ünnepségén még vígan tervezgettünk: 1995 ja­nuárjában összegyűlünk Szová­­tán, megbeszélni közös dolgain­kat. Mindazok a tollforgatók a­­kiknek a Sóvidéken vágták el a köldökét. Bálint András — aki „úgy sze­rette Csíkot, hogy Szovátát soha nem feledhette"! — már nincs közöttünk. A karácsonyi hóhul­lás, puha hópelyhek helyett az újságíró halálát továbbítják az érzéketlen telefonkábelek. — Legkevesebb 115 újságíró vesztette életét az idén hivatása gyakorlása közben. 1994 a tömeg­tájékoztatás soha nem látott méretű irtásának éve volt — ol­vasom a Népújság december 29-i számában. A mi újságíró halot­­tainkat miféle statisztikák ösz­­szegezik? 45 esztendő minden ti­lalma, megszorítása, meghurcol­tatása és megaláztatása ott mun­kál a pelyhedző álló tollforgató tudatalattijában is? Nyílt titok: az újságíró a legse­bezhetőbb emberfajta! Csak csu­pasz­ mellét, kihegyezett­­ tollát, felvevő kameráját, picinyke hangrögzítő masináját szegezheti a fegyverek csövének, a tájain­kon egyre jobban elharapódzó dzsungel-értékrendnek. Bálint András a szenvedélyes igazság­keresők közé tartozott. Aki min­dig a megalázottakkal, a kicsik­kel, a legvédtelenebbekkel tu­dott azonosulni. Az újságíró — akárcsak a szí­nész — a pillanatért, megismé­telhetetlen Pillanatért él! Ezt próbálja, hite, tehetsége szerint maradandóan megörökíteni. Hogy erre rámehet, rámegy az élete? Szinte havonta temetünk az Írógép „sortüzétől" összerogyó újságírót. A „vágtató halál" las­san, kényelmesen járható ös­vényt, rendet vág sorainkban. A világ pedig el van foglalva a saját nyomorúságával. Az újság­író szívében hordja mestersége címerét, s élő kariatidaként ci­peli ennek a jobb sorsra­ érdemes népnek minden szenvedését. Ta­lálóan mondta Bálint András sírhantjánál Ferences István: „Belzebubok fércelik, tépik, ron­­gyolják fölöttünk a Hargitát s a Kalondát, szülőföldünkre híme­zik a dzsungeles, gyarmatmintás szemfedőt. És ezt te láttad és tudtad, szenvedted lelked legmé­lyéig". Életének felét, pontosan hu­szonhat esztendőt töltött a huzatos Csíkszeredai szerkesztőségben, a Hargitánál, majd annak utódjá­nál, a Hargita Népénél. Eőtte ta­nított Felsősófalván, a „hegy­re­szúrt faluban, Atyhában. Egyike azoknak, aki a­ néhány­­ házas, legeldugottabb tanyabokrokra is eljutott. Mert újságírói, közössé­gi elkötelezettséggel vallotta: néha­ fontosabb azzal törődni, hogy­ mi történik Küsmödön, E­­téden vagy Pálpatakán,­ mint megírni két-három könyvet! Oly szenvedéllyel perelt szülőföldje igazáért, hogy másokat is meg tudott győzni: lesz még erdélyi magyar feltámadás, lesz még ma­gyar élet! Bár Körispatakon született, szülőföldjének a Sóvidéket val­lotta. Dédelgetett magában olyan terveket, hogy megírja Szováta krónikáját. Ezt már legfennebb kor- és eszmetársai végezhetik el. Bálint András életműve ott lapul a több tízezer­ oldalnyi, r­egsárgult újsá­glapban, a ki­­sebb-nagyobb megszakításokkal megjelenő Hargita kalendárium­ban,­ amelynek nemcsak szer­kesztője, hanem­ mindenese volt. Többször leírták már: az író halála a napi újságírás taposó­malma! Ilyen egyértelműen ne­héz lenne megfogalmazni. Tá­jainkon csupán az írásból meg­élni nem lehet. Kivételes sze­rencse, adottság kell hozzá, hogy a napi­ penzum életművé álljon össze. Bálint András a művelődé­si oldal szerkesztőjeként impo­náló életművet hagyott hátra. Talán akad majd szerkesztő — hozzá támogató? —, aki" köz­­kinccsé teszi' — nem­csak egy szőkébb tájegység —, hanem a szélesebb olvasók számára is. Bálint András minden írásá­ban ott mu­hkált a Kós Károly-i intelem: „Mert azt tanultam mindenütt, azt láttam minden nagy nemzetnél, hogy az apák dolgát folytatják az utódok", önmagát emésztette, égette el azért a különös világért, amely immár metaforává nemesedett a tudatunkban: a Székelyföldért! Bálint András emlékét a Szé­kelyföld, szűkebb pátriája, a Sóvidék kegyelettel őrzi. TÓFALVI ZOLTÁN Egy kis horoszkóp Ús év küszöbén ki ne szeretné tudni sorsának alakulását. A jó­soknak ilyenkor jön fel legin­kább a csillaga, csak győzzenek minden igénynek eleget tenni. Az ő szemszögükből kellemetlen év áll mögöttünk, 1994 ugyanis a kutya éve volt, amelyre a tör­ténelem során a nagy természeti csapások a jellemzőek. Volt is e­­lég a tavaly, földrengéssel kez­dődött és azzal is végződött 1994. Ha a perzselő nyári hőségre gondolunk, minket nem kímélt, a kisebb földmozgásokat, árvize­ket, felhőszakadásokat leszámít­hatjuk. . 1995 a DISZNÓ éve, akárcsak 1983, 1971, 1959, 1947, 1935, 1923, 1911., ami nem ígér sem különö­sen jót, sem különösen rosszat. A csillagjósok a megbékélés, a sta­bilizálódás évének tartják, hogy csak a „jó tulajdonságait" említ­sük. Aki nem ismerné a kínai ho­roszkópot, emlékeztessük a le­gendára, mely szerint Buddha, mielőtt végleg eltávozott volna, magához hívta az állatokat. De mindössze 12 állat jelent meg, a hűségük jutalmául nekik aján­dékozott egy-egy­ évet, amelyek a 12 állat — a patkány, a bivaly, a tigris, a nyúl, a sárkány, a kígyó, a ló, a­ kecske, a m­ajom, a kakas, a kutya és a disznó be­folyása alá kerültek. A kínai horoszkóp szerint pedig vala­mennyien magunkban hordozzuk annak az évnek a tulajdonságait is, amelyben születtünk. Tegyük még hozzá, hogy a kétezer éves kínai horoszkóp fő­szereplője a Hold. Idén a legnagyobb sikereket, életük pozitív irányba történő alakulását a­­ disznó jegyében születettek könyvelhetik el. Hogy mi jellemző rájuk? A legnyitottabb, legegyenesebb em­berek, tele életkedvvel, lelkese­déssé! Vonzza őket a misztika, a titokzatos dolgok. Uralkodni akarnak, biztosan, határozottan döntenek. Becsületesek, nagylel­­kűek, túlságosan bíznak ember­társaikban, s­ emiatt gyakran é­­rik csalódások őket. Életüket meghatározza a jö­vőért való aggódás, gyengéjük a család. Ebben a környezetben a­­határozottságuk csődöt mond, mindent megengednek, mindent megbocsájtanak családtagjaik­nak. A nap azon két órája, amely a legsikeresebb számukra, este 9 és 11 között van. A hindu asztrológia szerint a december 12-én kezdődött Bak­havának a közepén járunk. A Szaturnusz szülöttei becsvágyóak, elszántak, megbízhatók, magá­nyosak és konok emberek. Híres az önfegyelmük, leg­többször uralkodni tudnak vá­gyaikon, szenvedélyeiken. Tet­teiket nem a szív, hanem a megfontolás vezérli.­­Érzelmeiket ritkán engedik szabadjára, ba­rátaiktól, társaiktól sokat köve­telnek. Igényeiknek kevesen tud­nak eleget tenni. Ennek ellenére a túlságos bizalom okozza vesz­tüket. E jegy szülötteire nagy sze­rencse vár az év első h­e­napjai­ban, ha megteremtik a k k­övet­­kezéséhez szükséges felté­eleket. Ha mégsem következő­ be a szerencsi?? Hát tessék szidni ak­kor a jósokat, sb.)

Next