Népújság, 1995. február (47. évfolyam, 21-40. szám)

1995-02-01 / 21. szám

Közös közlemény született (Koplalás az­­ oldalról) bét 1-jei nyilatkozatának, az Európa Tanács Románia által a­­láírt kisebbségvédelmi kerete­gyezményének, illetve a helyi ha­­talom autonóm gyakorlása euró­pai chartájának szellemében. 4. Az RMDSZ polgármesterei és tanácsosai által létrehozott tanács a párt belső — más ro­mániai pártok által létrehozott testületeknek megfelelő — struk­túrája és nem érinti az ország egységét és integritását. 5. Az RMDSZ és az RDK más alakulatai között nézeteltérések mutatkoztak a nemzeti állam koncepcióját, az etnikai kritériu­mokon alapuló közösségi autonó­miát és a regionális autonómiát illetően. Ebből az alkalomból is újra leszögezzük, hogy az inter­­etnikai kapcsolatokat érintő minden probléma parlamenti ú­ton, az alkotmány és az ország törvényeinek tiszteletben tartá­sa mellett nyer megoldást. 61 A Romániában, a gazdasági­­szociális helyzet valós problé­máinak megoldására képtelen hatalom által kreált feszült po­litikai helyzet Románia nemzet­közi elszigetelődéséhez vezet ka­tonai téren is, és hazánkra néz­ve súlyos következményekkel járhat. Felhívjuk a figyelmet, hogy ezt a helyzetet a RSZDP, az RNEP, az NRP és az SZMP ál­tal aláírt négypárti egyezmény, illetve az RNEP vezetők közel­múltbeli felelőtlen nyilatkozatai váltották ki, amelyek e formáció szélsőséges, nemzetellenes jelle­gét bizonyítják. Az RSZDP is felelős e steril nyugtalanság­kel­tés miatt, mint ahogy felelős az RNEP vezetők, hatalombéli szö­vetségeseik, minden határt túl­lépő nyilatkozataiért, mivel a­­helyett, hogy elítélné, a ha­talom részeseivé téve, jutalmaz­za őket. 7. Annak megelőzésére, hogy az ilyen kényes kérdéseket csak a hatalom által kiváltott válságos pillanatokban tárgyalják, illetve az RMDSZ és az RDK alakula­tai között felmerülő nézeteltéré­sek elemzése érdekében, külön­leges munkacsoport létrehozását­­határozták el. 8. Az RDK megállapítja: nem tett eleget azért, hogy a közvé­lemény előtt tisztázza a kisebb­ségi kérdésben kialakított állás­pontját, meghatározza a nemzet átfogó érdekeit, ezért, az ország állampolgárainak ezirányú tájé­koztatása érdekében, egy nemze­ti információs program kidolgo­zását javasolja.* A DK országos tanácsa nevé­ben Emil Constan­nescu elnök írja alá a közös közleményt. Egyetértés az alapelvekben, vita az autonómiaformákról Az RMDSZ több mint két éve arra kérte szövetségeseit a Ro­mániai Demokratikus Konven­cióban, hogy vitassák meg a a brassói kongresszusán elfoga­dott programot. Azt is kérte, hogy a Konvenció támogassa a törvényhozásban azokat a kér­déseket, amelyekkel egyetért, ezért nagy fontosságú a hétfőn lezajlott találkozó — mondta el az MTI tudósítójának Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető el­nöke. Fontos volt az is, hogy világos­sá vált, melyek azok az erők, melyek a konvención belül a leginkább vitatják az RMDSZ céljait, és kikre számíthat a ma­gyar érdekképviselet. Kitűnt, hogy a Nicolae Manolescu vezet­te Polgári Szövetség Pártja és a szociáldemokraták azok, akik ma a leginkább elhatárolódnak — de ők sem vitték szakításig a vitát —, viszont más pártok és a civil szerveződések lényeges kérdésekben támogatták a szö­vetséget. A tárgyalás során Markó Béla szövetségi elnök rámutatott, hogy egyes konvencióbeli pártok o­­lyan nyilatkozatokat tettek, a­­melyek alapul szolgálhattak a szélsőséges nacionalista erők, sőt a kormánypárt számára is, hogy kampányt indítsanak az RMDSZ és az egész ellenzék ellen. Saj­nálatosnak nevezte, hogy a part­nerek nem kértek tájékoztatást az RMDSZ-től az autonómiafor­­m­ákat érintő január 7-i — vi­tatott — beszédéről, illetve a szövetség által létrehozott ön­kormányzati tanácsról. Elmondta, hogy az RMDSZ már legalább két éve megfogalmazta, és azóta törvénytervezetek formájában is a parlament elé terjesztette most bírált koncepcióit, az önkor­mányzati tanács pedig megfelel más pártok hasonló struktúrái­nak. A tárgyalások leglényegesebb eredménye az, hogy egyhangúlag olyan közleményt fogadott el a Konvenció minden pártja és szervezete, amely elutasítja a szélsőséges pártok és a román kormány vádjait az RMDSZ el­len. Bár a partnerek több pon­ton is vitáztak az RMDSZ ál­láspontjával a kisebbségi kér­désben, azonban az alapelvek­ben és más kérdésekben is e­­gyetértés­­ volt. Az­­ügyvezető el­nök ezek közé sorolta az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat el­veit, amelyekkel a kor megfo­galmazásának megfelelően bizto­sították az önrendelkezést a nyelvhasználat és a kisebbségi intézmények terén.­­ Komoly vita alakult ki vi­szont a különböző autonómiafor­mák kérdésében. Ebben a kér­désben nem is alakult ki egyet­értés — persze ez nem is volt várható. Nagyon fontos, hogy mindezekben a függőben maradt kérdésekben a Konvenció nem azt a megoldást — nevezetesen az RMDSZ elszigetelését — vá­lasztotta, amelyet az RMDSZ- ellenes provokációk szervezői szerettek volna elérni. Ugyanis egy olyan szakmai testület jön létre, amely elemzi e kérdések­ben a nemzetközi és a román joggyakorlatot, a pozitív európai megoldásokat, és az RMDSZ-szel együtt politikai választ keres e­­zekre a kérdésekre is — mondot­ta Takács Csaba. Az RMDSZ számára nagyon fontos volt e megbeszélésen an­nak bebizonyítása — nem vád­lottként, hanem politikai part­nerként —, hogy nem sértik az állam integritását és szuvereni­tását mindazok a törekvések, a­­melyeket különböző­ autonómia­­programjaiban­ megfogalmaz. Az RMDSZ soha nem tagadta azt,­­hogy az állam fennhatóságából­­kéri azoknak a jogköröknek az átruházását, delegálását, amelyek a sajátos kisebbségi közösségek­re vonatkoznak: ilyen a kulturá­lis autonómia, a különleges stá­tussal rendelkező régiók sajátos megszervezése, ahol a magyar nyelv második hivatalos nyelv­ként szerepel. Számos ilyen e­­gyeztetésre szoruló kérdés van, amely csakis olyan politikai kör­nyezetben oldható meg, ahol készség van a párbeszédre. A téma kényességén is múlott, hogy eddig nem alakult ki pár­beszéd a konvencióban: az RMDSZ partnerei attól tarthat­tak, hogy az intenzív ellenpro­paganda peremére szoríthatja ő­­ket. Rá kellett azonban ébred­niük, hogy e problémák tisztá­zatlansága éppenséggel a kor­mánytöbbség számára teszi le­hetővé, hogy­ kampányokat in­dítson, és elterelje a figyelmet a megoldásra váró más problé­mákról — mutatott rá az RMDSZ ügyvezető elnöke. További fontos eredményként jellemezte Takács Csaba, hogy a konvenció egyértelműen elítélte a fasisztának bélyegezhető szél­sőséges nyilatkozatokat, amelyek­­a romániai magyarság ellen irá­nyultak. Ezen kívül azt, hogy az ellenzéki tömörülés ugyanolyan szerveződésnek tartja az RMDSZ által létrehozott önkormányzati tanácsot, mint a többi román párt által életre hívott hasonló testületeket, külön is leszögezve, hogy az nem veszélyezteti az ország egységét és integritását. Kolozsvárost tanácskoztak az RMDSZ területi elnökei A Romániai Magyar Demokra­ta Szövetség területi szervezetei­nek elnökei támogatásukról biz­tosították az RMDSZ országos vezetőinek — Markó Béla szö­vetségi, Tőkés László tisztelet­beli és Takács­ Csaba ügyvezető elnöknek — a román kormány legutóbbi lépéseivel kapcsolatban tett nyilatkozatait és cselekede­teit. Az ezzel kapcsolatos álláspon­tot tartalmazó közleményt a szö­vetség hétfői tájékoztatója tar­talmazza. A területi elnökök Szombaton Kolozsváron találkoz­­ak az ügyvezető elnökséggel és Markó Béla szövetségi elnökkel. A találkozóról kiadott nyilat-k­ozat visszautasítja a kormány anuár 27-i köziemér­­yében az RMDSZ-szel kapcsolat­ban han­goztatott vádakat. A résztvevők leszögezik, hogy a szövetség ál­tal létrehozott országos önkor­mányzati tanács nem mond el­lent az ország alkotmányának, nem veszélyezteti az ország te­rületi egységét és szuverenitását, ugyanakkor megfelel az európai normáknak és az európai gya­korlatnak. A területi szervezetek elnökei kérdést intéztek a kormányhoz, felszólítva, hogy fejtse ki: milyen módon sérti az alkotmányt, mely pontjaival ellenkezik az OCT szervezési és működési szabály­zata, illettve milyen módon vál­toztatja meg a román állam in­tézményrendszerét az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa, amely már több mint két éve működik, s amelyről a 27-i kor­mányközlemény ugyancsak em­lítést tett, az arra vonatkozó RMDSZ-határozat­ visszavonását követelve. A nyilatkozat szerint a decent­ralizáció megakadályozásával és a helyi közigazgatási tevékeny­ségbe való durva beavatkozással a kormány maga veszélyezteti a demokratikusan megválasztott szervezetrendszert, folytatja bi­zonyos területeken az etnikai összetétel erőszakos megváltozta­tására irányuló politikát, amit még Ceaușescu kezdett el, és meg akarja indokolni a zömében magyarok lakta vidékeken az ország többi területeihez képest nyomasztóan nagy katonai és rendőri jelenlétet. 1995. február­ 1 A nap hiei Szélesítik az országutat Brassó és Bukarest között A Világbank kölcsönt folyósít a Brassó—­Buka­rest országút korszerűsítésére amelyen naponta 20—25 000 gépkocsi halad át. Az első szakaszban, azaz a jövő év végéig két sávval szélesítik a Ploiesti—Comarnic és egy sávval a Comarnic—Brassó útszakaszt. Ezután kerülhet sor a Bukarest—Brassó autósztrá­da építésének megkezdésére. Évi 10 dollár egy egyetemi hallgatóra A költségvetésből évi 10 dollár jut egy romániai egyetemi hallgatóra. Ebből kell a felsőoktatási intéz­ményeknek a legszükségesebb eszközöket a krétától, a papírtól a külföldi lapokra való előfizetésig besze­rezniük. _ Ezzel szemben egy afrikai egyetemistára évi 500 , dollárt szánnak — jelentette ki január 26-i sajtóérte­kezletén­­Razvan Bobulescu, a Felsőoktatási Szakszer­vezeti Szövetség elnöke. Idén is volt megemlékezés Bár a papok visszautasították az egyházi szertar­tást, a fővárosi Ghencea temetőben idén is megemlé­keztek a volt diktátor születésnapjáról. A bejáratnál a Scânteia új kiadása fogyott 150 lejért, mint a me­leg kenyér, a sír körül százával fordultak meg gyer-­­­tyával, virággal a kezükben, s emlegették fel a Ceau­­sescu-korszak „áldásait“. Szegényes koszorút a Kommunista Párt helyezett a sírra. Ismét pecsételnek Megszűnt az úgynevezett „integetés" ellenőrzés a magyar határállomásokon, elsősorban a nemzetközi bűnözés visszaszorítása érdekében. Krisán Attila ezredes, a Határőrség szóvivője ked­den az MTI kérdésére elmondotta, hogy valamennyi­­ belépő külföldi állampolgár útlevelét elkérik és abba ■bepecsételik a belépés napját. A kilépő külföldiek úti­okmányát is ellenőrzik annak érdekében, hogy meg­állapítsák: jogszerűen tartózkodtak-e a Magyar Köz­­­­társaság területén. A szigorított ellenőrzés a magyar állampolgárokat-­­ is érinti, azzal a különbséggel, az ő útlevelükbe nem pecsételnek. Az „integetés" a magyarok esetében is­­ megszűnt, mert útlevelüket a határőrök személyazo­­­­nosítás miatt, minden esetben elkérik. (MTI) Moldvai fényképtárlat Gyulán a Mogyoróssy Könyvtárban hétfőn meg­nyílt Gurzó László Moldvai kolostorok című fénykép­­i tárlata. A szegedi rádió román szerkesztőjének mold-­­­vai felvételsorozata az UNESCO támogatásával az el­múlt években készült, kívül-belül bibliai tárgyú fest­ményekkel díszített, a közelmúltban felújított közép­kori moldvai görögkeleti kolostorokról. A magyaror­szági román újságíró mintegy harminc alkotását feb­ruár huszadikáig láthatják az érdeklődök a gyulai városi könyvtárban. 89 kilogramm kábítószert ■ A múlt évben a román vámosok 80 kilogramm kábítószert találtak és foglaltak le az országhatáron, amit a legváltozatosabb módon akartak be-, illetve átcsempészni az országon.­­Ugyancsak 1994-ben 300 fegyvert (főleg pisztolyo­kat) és nagy mennyiségű lőszert koboztak el. Ausztria feltételeket szabott Február elsejétől Ausztria feltételekhez köti a ke­letről érkező tehergépkocsik áthaladását az országon. Mától a határnál a nemzetközi teherforgalomban használt úgynevezett CEMT-engedélyt kérik, valamint egy műszaki­ atesztálást arról, hogy a teherszállító jár­mű megfelel az európai környezetvédelmi szabályok­nak. Románia 7000 teherszállító járművel vesz részt a nemzetközi kereskedelemben, amelyeknek zömét 1990 után vásárolták. Ennek ellenére azonban, e járművek nem illeszkednek be az EURO I. szabályrendszerbe. Az atesztálás kibocsátása az elvégzendő ellenőr­zésektől függően 30 000-től 100 000 lejbe kerül. Ki­sk­o­csi-bemutató A múlt hét péntekén mutatták be Buka U­na Volkswagen Polo gépkocsit, a népszerű német cég legújabb és legkisebb termékét. A Midocar cég által a bukaresti Sofital szállodá­ban kiállított autó ára a hazai piacon 23 millió lej, amelyben a vámilleték is benne foglaltatik. Áprilisban a Midocar egy újabb gépkocsit, az Audi R 4-est mutatja be. Hírszerkesztő: BODOLAI GYÖNGYI ­T» ' S$gnvs , ■ 3­2i.ft Afc - Hsttá JSACI

Next