Népújság, 1995. május (47. évfolyam, 84-102. szám)
1995-05-03 / 84. szám
Szépen leégett Strasbourgban Iliescu elnök kormányzópártja: az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése szocialista csoportjának továbbra is csak „társult“ tagja lehet, mert Törökország tagságának felfüggesztése ügyében arra szavazott a négy PDSR-s úriember, hogy a törökök továbbra is az Európai Tanács tagjaként irthassák akurdokat..a Szolidaritás a török idők emlékére?! ■ Inkább a zavarodottság jele, hiszen külön humoros mozzanata az ügynek, hogy a szocialista csoport elnökéhez intézett magyarázkodásukban azt írták a PDSR-s honatyák, hogy „azt hitték, az 1208- as ET-ajánlást tűzték szavazásra .Ha A képmutató politizálásba alaposan bele kell tanulni! — ha csak arra hagyatkoznak, amivel itthon bolondíthatják a közvéleményt, csak lebőgés lehet a vége... a Kétségtelen, forró helyzet volt, hiszen — láthattuk — még a diplomáciai „rugalmasságban“ jártas Adrian Nastase is elvesztette a fejét, amikor az 1201-es ajánlás újraérvényesítésével szertefoszlott a Martinez úrba fektetett „bizalom“ -- de meglehet, hogy Kozirev, orosz külügyminiszter váratlan nyilatkozata okozott meglepetést: az orosz kormányzat nem marad közömbös az Oroszország határain kívül rekedt oroszok sorsát illetően..." a Ezen lesz még emésztenivaló... a Érdekes, hogy az 1201-estől nem messze eső 1203- as ajánlásnak mennyire kevés figyelmet szentelnek, holott a cigánykérdés külön ajánlásban való összefoglalása a még csak ébredező roma öntudat várható gondjait vetíti előre! Románia akkor teszi jól, ha a legnagyobb roma népességű országként idejekorán felkészül a „magyar kérdésnél“ is komplikáltabb kisebbségi probléma kezelésére! — lásd a demográfiai arányok alakulását már most, s még inkább a jövőben... Meglepő is, meg nem is, hogy négyen pályáznak az RMDSZ szövetségi elnöki tisztségre... — az előző kongresszustól eltérően, ezúttal nem fog tűkön ülni a „belső“ közvélemény, mert idejekorán színt kell vallani: a jelölteknek írásban kell visszaigazolniuk, hogy vállalják a jelölést és a megmérettetést! ■ A „játék“ persze nem négy, hanem legfeljebb kétesélyes, hiszen a szövetségi elnökséghez aligha elég a puszta ambíció — politikai és közéleti személyiségként kell meggyőző alternatívát jelentsen minden pretendens! Nem komplikációmentes a Tőkés László jelölése sem: amennyiben vállalja a jelölést, „Implicite" lemond a tiszteletbeli elnökség lehetőségéről... ■ Mint hallotd, eredeti demokrácia dühöng az udvarhelyszéki RMDSZ szervezetben: Katona Ádám vezényletével a helyi elnökség kisebbsége (összesen hárman!) kettő az effvhez arányú „többségi“ döntéssel jelölték ki a kongresszusi küldötteket... — a látszatra azért adtak, mert Katona Ádám fő helyi ellenlábasig a listára került... s Hiába, mert az otromba manipuláció kiderült... ■ Vajoni a csalás etikai kérdés? — s ha igen, a csaláson fogott RMDSZ vezér — mintha mi semtörtént volna? — ott lehet küldöttként a kongresszuson? e Beindulóban a Caritas-perek, s ha jól sejtem, az ügy valamikor a választási kampány hivatalos kezdete körül ér majd kritikusszakaszába, hogy Gh. Funart — ha úgy adódik! —, legyen amivel sakkban tartani... — könnyen a célgömbre kerülhet, ha az ügyész képes lesz politikamentesen kérdezni, vagyis érvényesíti az állam büntetőjogi igényét, s gondol a jogkereső polgárok közérzetére! (ma) A helyi autonómia nem égi manna (Folytatás az 1. oldalról) vizsgálhatják, de nem támadható a személye. A helyi közigazgatásról szóló törvény szerint viszont a prefektus leválthatja a polgármestert, amit a jelenlegi hatalom gondosan be is tart, mert egymás után váltogatja le az ellenzéki polgármestereket és tanácsosokat szerte az országban. (Például, a máramarosszigeti polgármestert azért menesztették, mert tévét utalt ki egy rokkantnak). Azt is elmondta, hogy bár öt törvénytervezetet nyújtottak be a helyi költségvetésről, a pénzügyminisztérium „úgy intézte“, hogy mai napig sem születhetett meg egy ilyen törvény, enélkül pedig szó sem lehet helyi autonómiáról. Az ezredforduló után esedékes integrációhoz is komoly programokra lenne szükség, ezen jelenleg Octav Cosmánca és öt prefektus dolgozik. El lehet képzelni, hogy mi sül ki belőle — mondta M. Ciumara. A helyi autonómia nem égi manna, azt ki kell dolgozni, és követeni kell a hatalomtól, hogy tartsa tiszteletben az alkotmány ilyenszerű előírásait (is). Mert — folytatta a képviselő —, ő ugyan nem szavazt, meg az alkotmányt, de tiszteletben tartja, viszont a hatalom nap mint nap lábbal tiporja. Mi a kereszténydemokrata párt? A kereszténydemokrata párt egy európai politikai párt. Aki csak az egységes kommunista pártról hallott, nehezen érti meg hogy a „párt“ szó Európában egészen mást jelent. Magában a szóban benne van az, hogy a társadalomnak egy párt mindig csak egy részét jelenti. Európában senki sem kívánja, hogy mindenki egyféleképpen gondolkozzék, egy parancsnak engedelmeskedjék és ellenségnek tekintse azt, aki másképpen gondolkozik. A párt az egyformán gondolkozó emberek politikai célú szerveződése. A másféleképpen gondolkozó emberek más pártot alakítanak. Azért nem haragudhatnak egymásra, legfeljebb vitatkoznak, de feltétlenül megértik azt, hogy minden embernek emberi joga másként gondolkodni A kereszténydemokrata párt csakis és kizárólag csak azokat kívánja tömöríteni, akik azoknak a nyugati kereszténydemokrata pártoknak a példáját akarják követni,melyek a háború után képesek voltak újjáépíteni a szétrombolt Európát, sőt békét és barátságot tudtak teremteni az élethalál harcot vívott nemzetek között. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt minden tagja és minden szimpatizánsa büszke lehet arra, hogy a mi kezdő kisebbségi pártunkat e nagy múltú, nagy tapasztalatú pártok egyenrangú testvérként fogadták közösségükbe. A kereszténydemokrata pártok pedig csakis azokat kívánják tömöríteni, akik elismerik, hogy minden társadalmi és politikai törekvésnek, különösen egy szétomlott, szétvert társadalom újjáépítésének alapja nem lehet más, mint az a hit és erkölcs, melyet Jézus Krisztus tanított, s ami kétezer éven át kiépítette és fenntartotta Európa közösségét, kultúráját, életformáját. Ez a törekvés nem kötődik egy vallásfelekezethez, nem tartja feladatának ellenőrizni tagjai vallásos gyakorlatát, nem egyházi szervezet. De céljaiban és módszereiben az egyetemes keresztény értékek alapján kíván működni. Ezért volt képes békét teremteni Nyugat-Európa gyűlölködő nemzetei között. Testvérpártjaitól pedig nagyon határozottan elvárja, hogy ugyanazt az ideológiát képviseljék programjukban és megnyilvánulásaikban, de főleg a mindennapi élet gyakorlatában. Az RMDSZ nem párt, hanem az erdélyi magyarság érdekvédelmi szervezete. Nincs saját ideológiája, feladata, hogy összehangolja a különbözőképpe a gondolkodó egyének és szervezetek munkáját, együttműködési lehetőségeit. Ilyen értelemben dolgozhat vele együtt a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt is, igyekezve, hogy a maga eszméit és céljait az RMDSZ keretében minél behatóbban érvényesíthesse. A kereszténydemokrata módszert és ideológiát sokan nem szeretik. Gyávaságnak, megalkuvónak, langymelegnek tekintik, elsősorban a szélsőséges gondolkodásúak, mind a jobb, mind a bal oldalon. Az ilyeneket a kereszténydemokrata nem tekinti ellenségének, de nem kívánja őket a maga pártjában látni. Vannak más pártok és platformok, bőven. Azokkal lehet civilizáltan vitatkozni a gyakorlati kérdésekben, vagy éppen megegyezni közös célokban, nálunk pl. nemzetünk fennmaradásáért közösen küzdeni, barátokként. De külön pártként, még csak nem is vitatkozva az elvek, az eszmények felől, elfogadva másságukat, de elvárva, hogy ezt a többipárt is így fogadja el. Azért van nevükben a párt szó. Amíg ezt meg nem értjük, amíg az egységes gondolkozás követelményét, a kommunista, vagy náci egypártrendszer lelki egyenruhába öltöztető maszlagját, az önálló gondolkozás jogának tilalmát ki nem heverjük, addig nem nevezhetjük magunkat európainak. De békesség sem lesz közöttünk, mert mindig lesznek egyenlők és egyenlőbbek, jó elvtársak és ezek kiirtandó, elhallgattatni való ellenségei. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt nevében van még két döntő fontosságú szó. Ez egy magyar párt, a kisebbségben élő magyarok közül kívánja tömöríteni azokat, akik a fenti eszméket elfogadják, és Isten és népünk előtti felelősséggel kívánják szolgálni népünk jövőjét. Nem nagy szavakkal, nem üres álmodozással, nem nagy nevek kultuszával, nem mások kiátkozásával — ezt csinálják mások, és csinálják is elegen. De, aki csendben, nyugodtan, de határozott kiállással, egyenes gerinccel, Isten előtti felelősséggel dolgozni akar ezért a megnyomorított népért, annak ebben a pártban van a helye. E párt tagjai Romániában élnek, létérdekük tehát, hogy Románia egész társadalma európai szintre emelkedjék. Ezért igyekszünk együttműködni a román társadalom Európába tekintő demokratikus erőivel, így próbálunk pl. együtt küzdeni azért, hogy Románia minden önkormányzata, megyéje és városa elnyerje helyi autonómiáját, hogy ebben a szabad keretben kaphassuk meg mi is a minket megillető önkormányzati jogainkat. Ez tehát a kereszténydemokrata párt. Ez a párt hívja most mindazokat, akik a fentiekkel egyetértenek és vállalják a munkát népünkért. Nem fizetésért — pénzünk nincs és nem is lesz; nem uralkodó hatalomért — attól mi mindig messze fogunk állni; nem dicsőségért — sokkal valószínűbb, hogy bolondnak fogják tartani. Csak a jó lelkiismeretért, gyermekeink boldogságáért, népünk jövőjéért. Aki ezt jónak látja, ne várja a sült galambot, amit mások majd az ő számára is elkészítenek. Álljon be a sorainkba és ott tegye meg azt, amit a lelkiismerete parancsol. VARGA LÁSZLÓ 1995. május ,1. 5 ÚT.DAR NÉPÚJSÁG! Szentgörgy napi ünnepség tudószentyörgyön Április 24-e, Szent György napja, az Erdőszentgyörgyi Helyi Tanács határozatának köszönhetően a község hivatalos ürnepe lett. E nevet tisztelő rendezvényre 29-én, szombaton került sor, a volt Rhédey palota, jelenleg az általános iskola épülete előtti téren. Az ünnepséget Gálfalvi Zoltán polgármester nyitotta meg, aki üdvözölte a jelenlevőket és a meghívottakat: Rédey L. Gábort és Rédey Bélát, a grófi család leszármazottait, valamint Zonda Attilát, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökét és Németh János képviselőt. Ezután Mura Doina történelemtanár, a líceum aligazgatója és Bartos Mikós tanár, az általános iskola igazgatója elevenítették fel a község múltját, utalva a név eredetére is. A helyi református, katolikus, unitárius és ortodox egyházak képviselői ökumenikus istentiszteletet tartottak, ugyanakkor a Szent György szimbólumról, ennek a különböző népeket és vallási felekezeteket összekapcsoló jellegéről beszéltek. Időközben a hármasfalui általános iskola diákjai egyházi énekekkel tették felemelővé a hangulatát. Socotar Gheorghe Dinu helyi tanácsos és Tar Endre polgármester köszöntötték a községben lakó Györgyöket és Gheorghekat, majd a helyi tanács nevében mindannyiukat egy-egy üveg borral ajándékozták meg. E rendezvény keretében kiosztották a líceum volt jeles tanáráról, Thiesz Tiborról elnevezett alapítvány által felajánlott díjakat azon általános iskolás és líceumi tanulóknak, akik elnyerték az alapítvány irodalmi alkotói és műfordítói pályázatát, valamint a tantárgyversenyeken, illetve a „Ki mit tud?“ — vetélben jeleskedőknek járó elismerő okleveleket és könyvjutalmat is. Ez alkalommal a Rhédey palota kiállító teremmé vált. A község néprajzi és történelmi vonatkozású tárgyi emlékei mellet a helybéli általános iskola tanulói rajzokat mutattak be, melyeknek társaságában helyet kaptak a Fábián Zoltán erdőszentgyörgyi építész által készített, hagyományos és korszerű épületeket ábrázoló tervrajzok. Az egyik osztályteremben Rédey L. Gábor Németországban élő rádiószerkesztő — a község szülötte, Jihrédey Klaudia grófnő távoli leszármazottjának rokona — történelmi visszaemlékezést tartott az 1956-os magyarországi eseményekről. 16 órától újrra betelt a tér, hiszen az általános iskola és a líceum tanulói magyar és román nyelven irodalmi-zenés összeállítást és népi táncokat mutattak be. A főúttól kissé félreeső közművelődési ház az erdőszentgyörgyi és a bözödújfalui népművésszek által készített tárgyak mellett Datu Victor, Molnár Dénes, Szabó Zoltán, Haller József, Major Gizella és Fekete Zsolt festményeinek adott otthont. S hogy az ünnep mindenkinek megfelelő szórakozást nyújtson, a szervezők sportműsorról is gondoskodtak. A labdarúgópályán lovasbemutatót tartottak, majd a helybéli futballcsapat öregfiúkc ifik mérkőzésén szurkolhattak a sportkedvelők. A rendezvényt hajnalig tartó kosaras bál zárta. Érdekességként elmondhatjuk, hogy munkahelyi kötelezettségeik miatt nem lehettek jelen a testvértelepülés — a svájci Plantes Quates — képviselői, akik 1990 óta jelentősen támogatták a tanügyi, az egészségügyi egységeket és a tanácsot, azonban egy héttel korábban felkeresték Erdőszentgyörgyöt, mely alkalommal Michelle Eugen Strobach urat a külföldi helység küldötteinek vezetőjét Erdőszentgyörgy díszpolgárává avatták és egy Szent György szoborral ajándékozták meg. — vagy — AZO-ART Marosvásárhelyen Szombaton délelőtt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában nyitották meg azt a fotóművészeti kiállítást, melynek „patronusai“ a marosvásárhelyi vegyikombinát fényérzékeny anyagokat előállító üzeme és a nagyváradi Nufárus fotofilmklub. A szalon anyagát már múlt év decemberében bemutatták Nagyváradon, s amint a megnyitó beszédekben elhangzott, biztosítani kívánják a folytonosságot. Újszerű, nálunk eddig még ki nem próbált ötletből született ez a kiállítás, mely egyszersmind országos premier. Az elmúlt év közepén a marosvásárhelyi fényérzékeny anyagokat gyártó üzem jött a javaslattal, hogy termékeikből ingyenesen felajánl anyagokat olyan fotókluboknak és fotóművészeknek, akik ezeket felhasználva neveznek be a kiállításra. Nos, a nagyváradi Nufárul felkarolta az ötletet, s nem sok idő elteltével sor kerülhetett a váradi megnyitóra. A szervezők pedig tovább léptek az ötletekkel — a 12 díjazott szintén fényérzékeny anyagokban kapta a díjat. A haszon kettős: a közönséget szemet gyönyörködtető látványban részesítik, a gyár pedig megismerteti termékeit a hazai fotóművészet legjobbjaival. (Mert azért mégiscsak a piacgazdaság felé haladunk, kell egy kis reklám). Ezúttal nem kívánok a kiállított anyag értékéről, a művészi élményről szólni. Aki kíváncsi rá, május 29-ig megtekintheti a kiállítást a színház előcsarnokában. Szóljunk Inkább a résztvevők- ről, díjazottakról, összesen 108 munkát állítanak ki, s ehhez társul még — versenyein kívül — a marosvásárhelyi fotóklub 14 tagjának mini-társkiállítása. A 108 munka alkotói között vannak bukarestiek, kolozsváriak, barátiak, craiovaiak, ia?i-iak, désiek, nagyváradiak, Râmnicu Vâlcea- iak, székelyhídiak, sepsiszentgyörgyiek, szalárdiak, biharszentjánosiak, temesváriak és természetesen marosvásárhelyiek. És íme, az ítészek döntése: Azomure? I. díj: Trestian Govánescu (Rm.Vâlcea), Gemanaru Petru (Iasi), Ozolin Duca (Botosani), Vilian Aurel (Bukarest). Azomures II. díj: Liviu Butnariu (Brassó), Feleki Károly (Kolozsvár), Murvai György (Nagykároly), Chelaru Ion (Câmpina). Azomures III. díj: Vénig László (Nagykároly), Ciprian Moldovan (Kolozsvár), Zágoni Aladár (Sepsiszentgyörgy), Nagy Tibor (Nagyvárad). A nagyváradi fotofilmklub díját a bukaresti , Rizeanu Gheorghe, a váradi Azo- center (képviselet) díját a nagyváradi Cseke Árpád, a nagyváradi polgármesteri hivatal különdíjas a Rm. Valcea-i Laurentiu Margineanu, a nagyváradi Eb System díját a kolozsvári Feleki Károly, a nagyváradi Dracomtex díját a craiovai Nicu Dan Gelep, a zsűri különdíját pedig a bukaresti Octavian Tibor kapta. És még valami idekívánkozik. Annak ellenére, hogy az idő inkább természetjárásra, víkendezésre csábított, a megnyitón legalább kétszázan vettek részt. Ami arra enged következtetni, hogy a vásárhelyiek (még?, ismét?) odafigyelnek, ha művészeti eseményről van szó. S ezt az odafigyelést a tárlat anyagával hálálja meg. (bakó)