Népújság, 1995. november (47. évfolyam, 214-235. szám)
1995-11-03 / 216. szám
frfeMKJIM IT étami 1993. november 3. ERDŐSZENTGYÖRGY ISKOLÁJA Református iskola kommunista névvel . Oktatásáról az 1626-os esztendőből származik adat. '& feljegyzések is református templom melletti felekezeti iskolára vonatkoznak. Kántortanítója akkor FiátfalviGyörgy volt. A tanítók keresztneve elé akkoriban azt ’ helységei írták, ahonnan való volt az illető. Később Tmnár kialakult a névhasználat mai formája, 1796-ban Soós Endre a tanító. 1812-ben Szabó Sámuel, 1839—1876 között (!) Szatmári Ábel, 1882 és 1896 között pedig Gellért Márton. 1899-ben épült az első állami iskola a szolgátai úton. 1857-ben felekezeti román iskola is működik egy bérelt teremben. A régi kántortanítói lakást iskolává alakítják, itt folyik a tanítás 1896-ig, ekkor a református egyház lemond az iskola anyagi fenntartássáról, ez azonban nem érinti az oktatás felekezeti tarifáimét, 1899-ben új állami iskola építését kezdik meg, ezt 1904-ben használatba is adják. 1902—1904 között a ■ mostani hármas számú épületben négy tanteremmel működik az iskola. A millennium évében 538 iskolás korú gyermek élt Erdőszentgyörgyön, iskolába járt ,280. Ezek közül 171 magyar, 109 román volt. 1919-ben a román állam átszervezi az iskolahálózatot, a magyar tagozat (.felekezeti iskolaként működik 1922-ig, abban az épületben, ahol ma az Áruház van. 1940-ig csak román tagozat működik, tíz tanerővel. 1934—33 között állami segítséggel új iskola épült, nyolc tanteremmel, ez a jelenlegi kettes számú iskola. 1940 és 1944 között mindkét épületben állami iskola működött magyar nyelven. 1945—48 között vegyesgimnázium működött. A tanügyi reformmal két hétosztályos iskola alakult. 22—24 fős tanszemélyzettel. 1952-ben a környék falvaiból érkező tanulóknak bentlakást rendeznek be. 1955-ben a hét osztályos magyar iskola tanügyminisztériumi rendelettel középiskolává alakul. 1959-ben egyesítik a két iskolát és Filimon Sirbu munkásvértanú nevét kapja. A pártbizottság nagy húzása (Erdőszentgyörgy — rajonközpont.) Baczó Zoltán nyugalmazott líceumi igazgató Írja: — Tanügyminisztériiumi jóváhagyással 1955. szeptember 1-jétől indult be e magyar tannyelvű középiskola egy kezdő VIII. osztállyal, felmenő rendszerrel. Mindjárt az első évben nélkülözhetetlenné vált egy megfelelő bentlakás építése. A munkálatok el is kezdődtek. Ezeket a rajoni tanfel- Ügyelőség szervezte és irányította, Rostás Zoltán tanfelügyelő vezetésével. Az összes helyi anyagi forrásokat, valamint a tartományi tanügyi osztály megfelelő beruházási alapjait felhasználva az új, korszerű bentlakás meghatározott időre elkészült a falu központjában. Az építkezésnél állandó jelleggel részt vettek a tantestületi tagok. A tanulóit, a szülők, a radion iskoláinak igazgatói és míg mások. Nagy csalódást okozott az iskolának egyben is tanügynek, hogy az épületet, átadása előtt, a rajoni pártbizottság eltulajdonította, saját használatába vette. Irug a korábban pártszékháznak használt szakös épületét az iskolának hagyta. Mindez Jakab András rajoni első titkár ténykedése idején. Kezdődött hát az újabb építkezés 1957-ben, az átadott épület kibővítése, hogy 150-200 tanulónak megfelelő bentlakási körülményeket biztosítson. A rajon megszűnése után — 1960. december & •*- az épület az egészségügy használatába került, de m megítélésem szerint mind a mai napig a líceum tulajdonát képezi. A szakminisztérium 1956-ban csak két újonnan végzett tanárt küldött az Új középiskolába, Thiesz Tibbor és Heinl Károly személyében, a többit az igazgató ereste freg odahelyezésüket kérve.Intézve: A líceum — olvassuk még Baczó Zoltán emlékezésében — lassan esti és látogatás nélküli tagozattal bővült, majd 1959-ben a román szülők és tanerők kérésére, a román iskola egyesült a líceummal, és még indult az első román tannyelvű VIII. osztály, amelybe a tanulók nagy többsége más rajonokból került be. (Kiemelés a szerkesztőtől.) Baczó Zoltán azt is megjegyzi, hogy a líceum névadása nem az ő akaratuk szerint történt: az Igazgatóság által előterjesztett, közismert és óhajtott név helyett Fillmon Sirbu nevet kapta 1960-tól. Mezőségi barangolás (Fői)tatás az átkábról' iszakánként az egyetlen forrásnál, ínért e kutakból csak valami piszkol, víz merhető. A Víztelensóg? A legnagyobb átka a leezőségní'K,?' : Háronm'megyén — Beszterce, Maros, KojoM kl-bo vezet az ! út, majd aszfaltosnak csúfolt gldr"res_gödrölyszakaszon érünk be látogatásunk első állomására, Katonára. fyyörg a település, § (mely községközpont, anyai egyházként szerepelt, mára azon-ban a nem messze fekvő Mericegföldvár leáhyegyházává vált. [ A falu magyar ajkú népessége az ellenreformáció idején szakadt ketté, s ekkor vette kezdetét a lassú elnéptelenedés is. 1893-ban még lévita foglalkozott a 14 tanköteles gyerekkel, majdnem száz évre rá. 1987-ben gyerekhiány miatt megszűnt a magyar nyelvű oktatás, s a faluban élő Botáné Simó Delia tanítónő, ma a román tagozaton tanít. Ma a település kétezernyi lakójából 75 református és 80 katolikus vallású személyt tartanak számon, s idén mindössze egyetlen gyermek született, Kiss Dánielné Mártonosi Ella. a volt kurátor felesége, talpraesett asszony, aki három gyereket nevelt fel. Egyik Bakóba került, a másik Kolozsvárt dolgozik, a fiú otthon maradt. Bár sokat küzdött a református egyházért, mégis megszólták, s új kurátort választottak. Sajnálkozva jegyzi meg, hogy megbomlott az összhang a maroknyi híveit között. A bádogtornyos református templom kis emelkedőre épült, az ősi templom helyén annak köveiből Stílusa megegyezik a septéri és gyökéi templomok jellegével. A lelkész kéthetenként a szomszédos Melegföldvárról jár át prédikálni, ahogy mondják, még nem sikerült közel kerülnie a helybeli reformátusok szívéhez. Katona, amelyről már régen lekopott e bőséget jelképező „aranylábú" jelző, híres embert is idolt a magyar kultúrtörténetiek. 1921-ben kisnemesi családból a településhez tartozó tanyán született Barcsai Jenő, aki az enyedi tanítóképző után a budapesti Képzőművészeti Akadémián végezte tanulmányait, s vált egyetemi tanárrá. A festészet afiatómiájáról írott könyve tette világhírűvé, amelyet valamennyi jelentősebb nyelvre lefordítottak és általánosan elfogadott képzőművészeti tankönyvvé vált. Jel-llegzetes módon legkésőbb magyar nyelven kezdtek könyvéből tanítani. Ahogy Katonából Melegföldvár felé tartunk felbukkannak a tavak. Kisebb-nagyobb megszakításokkal együk a másikat ért, de láthatóan egyre kevesebb bennük a víz, s volt tófenékből egyre nagyobb területeket kezdenek művelni. A mocsaras részeken bőven terem a gyékény, csak épp ez lenne, aki helyben feldolgozza. Göröngyös úton érünk le Melegföldvárra, mely egyike a legrégebbi mezőségi településeknek, hajdanán a római út is átvezetett rajta. Szent László király ezen az úton vonult a kerlési csatába. A település 804 lakójából közel 300 magyar nemzetiségű, s anyaegyházként állandó lelkésze van. Földben nincs hiány jól termő feket« föld]* van, s a gondosan ápolt szőlőhegyen idén is gazdag volt a termés. Kissné Laczkó Margitot keressük fel, aki kolozsvári lányként csak egy évre a faluban kezdte a tanítói pályát, csakhogy a tervezett egy évből immár három évtized lett Ezalatt nem csak tanítónő, a falu művelődési életének éltető ereje, a környéket is sikerrel játszott színdarabok rendezője volt. Pályája idején a kéttanerős iskola egyetlen megosztott osztályra csökkent. A meghívás a Gyöngykoszonra a ma is aktív színjátszóknak szól, s Szilágyi Annának, aki Csodálatos tisztasággal énekli a mezőségi népdalokat. A tavak mellett kanyargunk tovább Gyekén át a közigazgatásilag hozzá tartozó Feketelakra, 300 lakosának kétharmada magyar, egyharmada pedig román és roma nemzetiségű. Ennek ellenére a magyar tannyelvű oktatás 1989-ben megszűnt. A román tagozatra járó gyerekek közül három magyar, kettő román , többi pedig cigány. Kanyargós története van 6 műemlék értékű református templom újjáépítésének. Miután a bontásra ítéltetett, s pénzhiányul a találékonyság segített. Vincze Imre helybeli mesternek sikerültmegállítani a roskadozó falakat, amelyek még ma is jól szolgálnak. A történelem nem volt kegyes ehhez a településhez, hisz 1601— 1606 között Básta generális és Mihály vajda csapata úgy kipusztították, hogy mindössze öt lakosa maradt, de olyannyira erős volt itt az élni akarás, hogy 1940-re a falu lakóinak száma 48 f-re gyarapodott. A mai megfogyatkozás ,mint a többi mezőségi faluban, a fiatalok elvándorlásának az eredménye pedig feketelakon is Jó a föld, s módosak a gazdák, nem is beszélve arról, hogy a hatalmas felületet jelentő puszta domboldalakkal is kezdeni lehetne valamit. Egykor nevezetes dalárda működött a faluban, 3 vezetője, ma László cselekvően vett részt Felső-tóvidéken a 30-as években megélénkülő művelődési mozgalomban. 1993-ban Feketeje volt a vendéglátó, s ma élnek idős dalárdisták, akik szervezettel emlékeznek erre az eseményre. S hogy a hamu alatt tovább él a parázs, azt Füstös János, az egyik leghíresebb mezőségi versbunkos példája bizonyítja. Híre a határok túlra is eljutott, s budapesti táncház-restedezvények kedvelt szereplőjű Saját bevallása szerint őt nem kellett tanítani, hisz táncra szülletett, s ezért él-hal ma is, amit Mezőbándon remélhetőleig alkalma lesz bizonyítani. Katona, Melegfaldvár, Feketelak — három mezőségi teleepülés, három megye határán, kicsit a senki földje, ahol ugyanazokkal a gondokkal küzdenek. Kiutat, a megmaradást csak a fiatalság hazatérése jelenthetne,, akik nem is a szegénység, sokkal inkább az elszigeteltség miatt választották a nagyvárosi életformát, vagy vállaltak munkát túl a határon. Hazafele már rövidebb az út a gödrök is ismerősebbek, s'om ember elgondolkozhat azon, hogy, a Felső-tóvidék települései kilométerben milyen közel vannak Marosvásárhelyhez, és mégis milyen messze nyuydtak tőlünk" Sancto Giorgio Neve, mint annyi más erdélyi településé, az 1333-as pápai tized jegyzékben bukkan föl Sancto Giorgio néven. 1453-ban Zenthgerg, 1501-ben Erdeozenthgyergh, 1567-ben Erdeo Zent Gieorgij, 1602.ben Szent György, 1644-ben Erdeo Szent Giorg. 1569-ben az erdöszentgyörgyi birtokot János Zsigmond fejedelem Kornis Mihálynak adományozza. Mihály vajda idejében a Kornisok életüket vesztik. A szombatosság terjedésének fékezése céljával 1618-ban unitárius zsinat színhelye volt Erdőszentgyörgy. 1620-ban az erdőszentgyörgyi birtokot Bethlen Gábor Rhédey Jánosnak adományozta, Rhédey Kornis lányt vett feleségül. A XVI. századtól felekezetileg a falu többségében református és unitárius. Az 1618-as zsinat után a reformátusság gyarapszik inkább. 1704-ről templomot építhetnek az ortodox vallásnak is. Az 1722. évi urbárium 3 primipilust — lófőt —, 30 jobbágyot, 10 udvari szolgát és 10 zsellért említ. A három szabad embernek hét, a harminckilenc jobbágynak összesen hatvan jármas ökre volt. A lakosság száma 1856-ban 1632 fő volt, ezek 296 házban laktak. Határa 6 493 hold, ebből szántó 2 395 hold. 1881-ben a falu lakóinak száma meghaladta a kétezret. 1910-ben 1328 református, 860 ortodox, 19 görögkatolikus, 106 római katolikus, 29 unitárius, 218 izraelita lakta. Legszámottevőbb gazdasági erő a két világháború között a Schuller-féle nagybirtok. A községben malom, ecetpároid működött és számos kereskedelmi kisvállalkozás indult. Építészei, famegmunkálói jó hírnévnek örvendtek. A lakosság hetvenöt százaléka a mezőgazdaságban dolgozott. Építészeti emlékei közül jelentős a mai reformáim templom, mely valószínüleg az 1200-as évek végén — az 1300-as évek elején épült, és már 1383-ban a Szent György nevére volt felszentelve. Külső falán freskó van, viszonylag jó állapotban, bent látható Rhédey Claudia emléktáblája, melyet Mária angol királynő adományából helyeztek oda 1936-ban. A Rhédey udvarházban ma az általános iskola működik, ennek helyén a hagyomány szerint apátság állt. Az udvarház reneszánsz stílusban épült, világosra festett mennyezete ma Isodália. Sorban . . . volna, ha idejében megerősítenék. A Syk-féle kúriában ma orvosi rendelő működik (Papp Imre: Történelmi vázlat Erdőszentgyörgy múltjából.) Kant figyelmeztetése, Fazekas János közbelép Hatos Samu könnyes szemekkel üdvözölte a véndiákokat a negyvenéves jubileumi ünnepen. Már ő serp erdélyi lakos, unokát nevel feleségével, Gyöngyi aszszonnyal, odaát. — 1961 augusztusának végén az erdőszentgyörgyi líceum titkársága telefonon értesített, hogy a tanügyi osztály rendelkezése értelmében a kibédi általános iskolából áthelyeztek Szentgyörgyre a líceum igazgatójának — írja az iskola emlékkönyvében. — Ha felsőbb szervek nem kérdeztek meg, hogy akarok-e, képes leszek-e igazgató lenni. Tudtam azt, hogy kialakulóban lévő, fiatal középiskoláról van szó, amelynek épü* letei sem megfelelőek. Tudtam, hogy a környező falvakból összesereglő, különböző neveltetésű és egyenlőt len képzettségű gyerekeket kell közösséggé, ismeret- és* műveltségkedvelő csapattá gyúrni. Szívemben hordoztam Kant figyelmeztetését, hogy a világon a legnehezebb, de egyben legszebb munka a nevelés. Meg voltam győződve, hogy az oktatás, nevelés legfőbb biztosítéka a példaadás. Tehát fel kell áldoznom magánéletem, egyéni érdekeim, hogy az itt végző érettségizők sose mondhasdák: az iskola nem segített őket álmaik megvalósításában. A rajon megszűntével átadták a líceumnak a Rhédey-kastélyt, a Pethó-féle épületet, a Zeyk-házat. A kastélyt nagy sietséggel berendeztük osztálytermeknek, a Pethö-féle házat fiúbentlakásnak, az alagsort kony*# fiának és étkezőnek, a lányok bentlakása a mai kórház épületében és a Zeyk-házban — ma körorvval rendel* és napközi van benne — volt 1970-ben fel akarták számolni a líceumot. Azzal indokolták, hogy túl közel esik Szovátáhhoz, melynek vérosként előjoga az, hogy középiskolája legyen. A ki nem mondott okok közt volt az is — mondja Hatos Samu —, hogy állandó harcban álltunk felettes szerveinkkel, nem értettünk egyet iskolapolitikájukkal. Amikor láttuk, hogy nem terveznek IX. osztályokat, egyik szülői bizottsági taggal felmentem Bukarestbe Fazekas János miniszterelnök-helyetteshez, aki a líceum eredménye láttán elintézte megmaradását. De már ekkor megindult a leépítés. «•A kultúrgyökerek elsorvasztása, a szakbarbár-gyártás, a „műhelygyakorlat“, melyen sem szakmát, sem elméletei nem társultak igazából, a ritka kivétel az volt, ha egy-egy lelkiismeretes oktatómester az arra hajlamot és akaratot mutató néhány fiatalt mégis megtanította valamire, aminek hasznát vehették a szakmában. Az egyetemekre egyre kevesebben jutottak be, felhígult minden, építőanyagipari középiskola lett az elméletiből — és persze félreállították a régi igazgatókat-oktatókat vagy elleheetlenítették a helyzetüket, hogy önként álljanak félre. 1978-tól építőanyagipari és mechanika. 1978—82 között még elektromechanika profilú osztályok is működtett. 1983—83 között szakiskola is létesült, elektromeehanika profillal. A tanulók létszáma az 1976—77-es iskolai évben még 202, 1980 után már 4—500 között mozog, a tanári kar mérnökökkel és oktatómesterekkel bőlfilit. De mint Papp Imre, a következő igazgató megjegyzi, azt nehezen lehetett elképzelni, hogy egy falu és környékének ifjúsága csupán géplakatos vagy épületi elemeket gyártó szakemberré váljék. 1977-ben például 44 érettségiző közül 18 tanult tovább. Akik mégis biionylottak, ,azaz továbbképezték magukat, fi legritkább ésember, fő] az iskola „profilját". (folytatjuk) BÖLÖNI DOMOKOS