Népújság, 1996. március (48. évfolyam, 44-64. szám)
1996-03-02 / 44. szám
1996. március 2., szombat Legbonyolultabb a "kisebbségi kódex" (Folytatás az 1. oldalról) Szentiványi István külügyi szóvivő keddi sajtóértekezletén kétségesnek tartotta, hogy március végéig aláírják a dokumentumokat. Bagi Gábor a mechanizmusról szóló dokumentumnál "bonyolultabbnak" nevezte a bukaresti szakértői találkozó másik csoportja által tárgyalt "kisebbségi kódex" kérdését, elsősorban azért, "mert ott elvekről és konkrét normákról kell megállapodni", és mert ismeretes, hogy az alapszerződés esetében is a kisebbségekkel kapcsolatos nézetkülönbségek akadályozták meg a tárgyalások sikeres befejezését, s ezek a kérdések máig is nyitottak. Az e témában ezúttal lefolytatott fontos elvi vita lehetővé tette az álláspontok jobb megismerését, de a konkrét szövegegyeztetés a következő találkozó feladata lesz — mutatott rá a diplomata. Gyenge András a "kisebbségi kódexet" a "legbonyolultabbnak nevezte a négy dokumentum közül. Ebben a fázisban az első, kezdeti, legalacsonyabb szintű szakértői tárgyalás folyt le, az eredeti román szövegjavaslatra és az arra válaszoló magyar javaslatra koncentrálva elvi véleménycsere folyt a két dokumentum tartalmáról. "Ez előkészítése annak, hogy egy későbbi fázisban a konkrét szövegezéshez eljuthassunk" — mondotta a diplomata. A megbeszélések nagyon fontosak voltak az álláspontok, a lehetőségek, keretek tisztázásához. Maga is "magatartási kódex" is előzetes jellegű név, a végleges elnevezés a tárgyalási folyamat során alakul ki. Egyetértettünk abban, hogy ez a magatartási kódex jogi érvényű dokumentum lesz, akárcsak az alapszerződés és a mechanizmusról szóló partnerségi megállapodás, míg a negyedik okmány, a nyilatkozat politikai jellegű lesz és mintegy megkoronázza majd ezt a folyamatot. A kódex természetesen szerves egységet alkot a másik három dokumentummal, megállapításaiban támaszkodik ezekre, illetve részletez bizonyos elemeket. Előzetes megközelítésünk az, hogy az alapszerződésben jogokról beszélünk, a kódexben pedig mindazokról a lehetséges intézkedésekről, amelyek ezeknek a jogoknak a gyakorlását, valóra váltását elősegítik — mutatott rá Gyenge. Kimondta, sikerült tisztázni, hogy mi a véleménye a román, illetve a magyar lésztek a másik oldal tervezeteibe foglalt különböző konkrét kérdésekről, és egyetértettek abban, hogy mielőbb folytatni fogják ezt a tárgyalást, hiszen szükséges, hogy a megbékélési folyamat mielőbb konkrét eredményeket tudjon felmutatni. Erre a folytatásra várhatóan viszonylag rövid időn belül sor kerül — közölte Gyenge András. A szakértői küldöttség tagjai pénteken két csoportban tértek vissza Budapestre. Miután szigorúan szabályozták az engedélyezett pénzváltók működését, kissé megritkultak a váltóirodák: sokfelé felfüggesztették a szabályok ellenére jobbára butikokban és különféle üzletek valamelyik sarkában berendezett váltóhelyek működését. A szigorúbb szabályozás és ellenőrzés .Azt ugyan elérte, hogy valamelyest szűkült a hivatalos bankközi árfolyam és a pénzváltók árfolyama közötti különbség, de nem sikerült felszámolni a sokkal nagyobb valuta-feketepiacot. A bukaresti Curierul National szerint a pénzváltók a forgalomnak alig 20 százalékát bonyolítják le. A fővárosban mintegy hat erős feketepiaci hálózat működik: mindegyiknek megvan a maga 20-30 "brókere" , akik a város különböző pontjain az utcán váltják a pénzt. A hálózatok élén a "dealer" áll, aki a kereslet függvényében meghatározza az árfolyamot és akinél a nap végén a brókerek leadják a vásárolt valutát. Az utcán kevesen dolgoznak saját számlára: őket vagy letartóztatja a rendőrség, vagy a szervezett hálózatok távolítják el körzetükből. Ezek a bandák viszont általában megvásárolják a hatóságok türelmét. Az utcai "brókerek" rendszerint forgalmas helyeken működnek, sokszor hónapokon át mindennap ugyanott só Valuta-feketepiac lennek meg: az engedélyezett pénzváltók környékén, a rendőrök orra előtt, s az engedélyezett irodáknál valamivel magasabb kurzuson bonyolítják műveleteiket. Persze az utcán gyakorta megesik az is, hogy a vevő a kezébe számolt lej- vagy dollárcsomagot kibontva újságpapírt vagy értéktelen bankjegyeket talál, mert az eredeti bankjegyköteget boszorkányos ügyességgel kicserélték a valutaárusok, ők azonban jobbára nem az említett nagy hálózatok "brókerei". Az illegális valutakereskedelem sokszor kizárólag erre a célra létrehozott fantom-butikokban folyik, ezek alkotják a féllegális fedőintézményeket. Ez a gyakorlat például a Grozavesti diákvárosban működő arab valutamaffiáknál. A valutát diákotthoni szobákban vagy bérelt lakásokban tárolják. A feketepiac vevői a lap szerint háromfélék. Az úgynevezett turisták szerény, 100 és 300 dollár közötti összegeket adnak el a kedvezőbb árfolyamon, az ő súlyuk azonban nem jelentős. A második csoport a kis butikok tulajdonosai, akik jobbára Lengyelországból és Törökországból szerzik árujukat és annak kifizetésére vásárolnak 2-5000 dollár közötti summákat. Bevételükből azután ismét a feketepiacon keresnek dollárt. A legjelentősebb kategória a "nagy cápáké", akik nagyban csempésznek mindenféle árut, elsősorban cigarettát. Itt óriási, sok milliárd lejes összegek forognak. A "cápák" azért vásárolnak a feketepiacon dollárt, hogy új árut szerezzenek be, illetve hogy profitjukat külföldi bankokba juttassák. Egyetlen amerikai csempészett cigarettaszállítmánnyal megháromszorozódik a befektetett tőke, így a lejmennyiség állandóan mértani arányban nő és ez a feketepiacon felveri a dollár, a valuta árát. A csempészetből szerzett és arra fordított összegek táplálják a feketepiac forgalmának több mint 80 százalékát. Iga a csempészet megszűnne, a feketepiac is töredékére csökkenne. Az adócsalás szintén fontos eleme ennek a feketepiacnak. Az így megtakarított összegeket— amelyek a rendőrségi és vámügyek tanúsága szerint többszáz milliárd lejre rúgnak — általában valutára váltják. Mivel illegálisan szerzett pénzről van szó, amelyet nem lehet behozatalra használni, a tulajdonosok a feketepiacot veszik igénybe. Amíg tehát lesz csempészet és adócsalás, feketepiac is lesz, a pénzváltó irodák tevékenységének szabályozása pedig nem sokat változtat a helyzeten — állapítja meg a lap, amelynek tulajdonosai a legnagyobb román nagytőkések, a Ivannescu-testvérek. PDSR-sajtóértekezlet "Startból" nem értenek egyet Alig-alig pislákoló érdeklődést váltott ki a vezető kormánypárt Maros megyei tanácsának csütörtöki sajtóértekezlete, pedig nagyon barátságosan fogadták azt, aki betévedt hozzájuk. A pártnak az oktatással és neveléssel kapcsolatos álláspontját Ioan Nicolaescu alelnök, és Stefan Somesan, az Unirea líceum igazgatója fejtette ki. Előbbi a felsőfokú oktatásról, utóbbi az egyetem előtti oktatás helyzetéről, távlatairól, a PDSR ilyenszerű álláspontjáról beszélt. Nicolaescu professzor hangsúlyozta, hogy" amíg a bruttó termelésnek csupán a 4 százalékát fordítják az oktatásra, addig nem lehet a tanügy reformjáról beszélni, pedig szükség lenne a nevelési-oktatási rendszer átszervezésére, az egyetemi autonómia biztosítására, a tanulók, diákok szociális védelmére stb. St. Somesan elmondta, hogy a jövőben Marosvásárhelyen főleg az iskolák sportbázisa és az informatika fellendítését tűzték ki célul, illetve azt tervezik , mivel bizonyos iskolákban kevés a gyermek, máshol pedig kénytelenek három váltásban tanítani, s a számítások szerint négy év alatt szinte egy egész tanévet veszítenek a 40 perces órák miatt, hogy iskolabuszokat állítanak be, amelyek a zsúfolt negyedekből szállítanák a tanulókat olyan iskolákba, ahol fölös hely van. A Népújságot az érdekelte, hogy amit az előadók kifejtettek, a PDSR programjának a része vagy a megyei tanács különprogramja? PDSR: A PDSR platform programját alkalmazták a helyi viszonyokhoz. Népújság: A most napirenden szereplő helyi közigazgatásról szóló törvény igaz, hogy egyrészt leszűkíti a prefektus hatáskörét, viszont megerősíti hatalmát az oktatás, egészségügy és más területeken, olyannyira, hogy akár ráerőszakolhatja elképzeléseit a megyei tanfelügyelőségekre. Erről mi a véleményük? PDSR: Korai lenne erről véleményt mondanunk, de a tanügyi törvény értelmében megerősödik a felügyelőségek autonómiája, mindenhol van adminisztratív tanács, s ha valaki esetleg túllépi a hatáskörét, akkor a minisztérium közvetítésével meg lehet oldani a problémákat. Népújság: Mi a véleményük a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatásáról? PIS: Nálunk a kisebbségeknek ez a joga megvan. Megőrizhetik etnikai identitásukat, de a magyarság vezetői sokszor eltúlozzák ezt a kérdést. Mi soha nem értettünk egyet a szeparatizmussal, bantuszianizmussal, mert ha csak magyar nyelvű orvosképzés volna például, akkor a betegeket is szét kellene választani. Népújság: Csak arról van szó, hogy a magyarságnak joga van a saját iskoláihoz, s azt követelik vissza, ami megvolt, s ami jár neki. M.: Én startból nem értek ezzel egyet. Mindkettőnek csak a kárára lenne. S.S.: Tbben a tanévben minden kívánságnak eleget tettünk. Például a nyári felvételi vizsgákra 60 helyet biztosítottunk a magyar tagozaton, de kénytelenek voltunk ősszel pótfelvételit tartani, mert nem teltek be a helyek. Ugyanez volt a helyzet a Papiuban, de a Bolyaiban is. A szeparatizmust csak a szélsőségesek akarják... — hangzott a szentencia. (mózes) A határon túl élő magyarok kárpótlásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik a Duna Televízió vasárnap esti Heti hírmondó című adása — tájékoztatta a Duna Televízió sajtóirodája az MTI-t. Február 12-től a határon túli kárpótoltak számára is lehetőség nyílt arra, hogy kárpótlási jegyüket részvényekre cseréljék. A villamosenergia-szolgáltatók eladásra szánt értékpapírjainak húsz százalékát különítették el erre a célra. A műsorból megtudható, mennyien éltek eddig ezzel a lehetőséggel, és abban milyen segítséget tudott nyújtani a Határon Túli Magyarok Hivatalának új irodája. A nézők arra is választ kapnak, hogy mit kezdhetnek a hazai és a határon túli kisbefektetők a kárpótlási jegyekért kapott részvényeikkel. A beszélgetés résztvevői: lábody László címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke; Dudits Ádám, az ÁPV Rt. szóvivője; Pécsi Ferenc (RMDSZ) képviselő, a Szatmári Vállalkozói Kamara elnöke és Kvarda József, a szlovákiai Együttélés Mozgalom alelnöke. A műsor az adás ideje alatt a 175-2212-es telefonszámon hívható. A Heti hírmondó a kárpótlásról POLITIKA NÉPÚJSÁG 3 Kereskedelmileg már együttműködhetünk Csütörtökön Bukarestben együttműködési megállapodást írt alá Románia Kereskedelmi és Iparkamarája valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. A dokumentum előírja a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztését és változatosabbá tételét, gazdasági képviseletek megszervezését, az üzletemberek közötti kapcsolatok ösztönzését, a hírek és dokumentációs anyagok cseréjét. A legkeresettebb szakmák A fővárosi Computer Academy cég szakszerű felmérést készített Romániában azzal kapcsolatban, hogy melyek a legkeresettebb szakmáik Szerintük tehát a munkaadók elsősorban a szakképzett titkárnőket, a piackutatókat, a számítógépes grafika-rajzolókat, a brókereket, könyvelőket vagy azokat a fiatalokat keresik a leginkább, akik idegen nyelveket anyanyelvi színten ismernek. Mit ígérnek a meteorológusok március hónapra? Az Országos Meteorológiai Intézet szakemberei úgy vélik, hogy csak március végén mondhatunk búcsút jó néhány hónapra a téli kabátoknak. Március első öt napjára sok csapadékot, havazást, havas esőt jósolnak, miközben a minimális hőmérséklet még mindig mínusz 11 fok alá süllyedhet. A hónap közepén délben már plusz tíz fokra is számíthatunk, de az éjszakák még hidegek maradnak. Március utolsó napjaira már meleget, esőt, dörgést, sillámlást helyeztek kilátásba. Hattyúhalál A februári rendkívül mostoha időjárási viszonyok miat mintegy 1000 hattyú pusztult el amiatt, hogy befagyott a Duna vize. Dan Muntean, a Kolozsvári Biológiai Kutatóintézet munkatársa, a Román Ornitológiai Intézet elnöke úgy véli, hogy ezt az ökológiai tragédiát nem lehetett megakadályozni. A Duna deltájában azok a hattyúk szoktak telelni, amelyek Észak-Európából és Szibériából a hideg évszak kezdetén ide költöznek. A februári hideg hatására ezekben a madarakban "nem szólalt meg" a menekülési ösztön, és menthetetlenül elpusztultak. Lövöldözés lesz a deltában Ugyancsak a Duna-deltához kapcsolódik az a hír, hogy a fővárosi World Trade C Centerben ezekben a napokban megtartón Romtarget 96 elnevezésű fegyver- és harci felszerelés seregszemle résztvevőit a szervezők a hét végére kétnapos deltas kirándulásra hívták meg, ahol a kiállítók és azok, akik fegyvereket vásároltak, vadászaton vehetnek részt. A befektetési alapokról A Bukaresti Amerikai Kulturális Központban a hét elején konferenciát tartottak a befektetési alapokkal kapcsolatban. A résztvevők olyan kérdésekre kerestek és adtak választ, mint: mire valók és mivel foglalkoznak a befektetési alapok? Milyen beruházásokat eszközölhetnek? 1 lányféle szervezési formát alkalmazhatnak? Miért népszerűek a befektetési alapok az Egyesült Államokban? A konferenciát egy amerikai neves pénzügyi szakember, Fletcher Slodges vezette. Az áramszünet az értéktőzsdét sem kímélte A Bukaresti Értéktőzsde heti adásvételi akciója során az országos árverési tevékenységet egy sajnálatos áramszünet bénította meg mintegy háromnegyed órára. Ugyanebben az időben a Romáki Nemzeti Bank tevékenysége is leállt. Ezúttal nem a RF.NEL országos áramszolgáltató vállalat volt a ludas, hanem a nemzeti bank közelében dolgozó kotrógép, mely egyszerűen kiverte a biztosítékot, és a hibáit nehezen találták meg a villanyszerelők. Európa erdőállománya Az Európai Unió és az ENSZ, gazdasági tanácsai nemrég jelentést adtak ki a kontinens erdőinek állapotáról. A nemzetközi szakértők szerint a fák 26,4 százaléka sérült állapotban van, és az erdőállomány helyzete egyre romlik. A jelentés összeállítói 32 európai ország helyzetét egyenként elemzik ilyen szempontból. Eszerint Romániában a "zöld arany" az ország területének 26,7 százalékát foglalja el, ami elmarad a kontinens 30 százalékos átlagától. Ez ökológiai szempontból a szükséges minimumnak tekinthető. Országunkban a sérült fák aránya 20-22 százalék. Ennek leggyakoribb okai: a szárazság, az erős fagy, a rovar- és gombaártalom, az erdőtűz, és a vegyi szennyeződés. Országos premier Romániában először állították ki az ötezer éves múltra visszatekintő koreai művészet jelenkori alkotásait. Az Országos Képzőművészeti Múzeumban megrendezett seregszemlén 50 alkotás látható. A koreai festők a képzőművészeti technikák igen változatos formáit alkalmazzák, kezdve a hagyományos európai stílustól, egészen a koreai tintagrafikáig. Az igen érdekes kiállítás a fővárosban április 11-ig tart nyitva. Végre egy ítélet a Románia Mare ellen Hosszas huzavona, 15 menetes tárgyalássorozat után 1 millió lejes kártérítés kifizetésére kötelezték Dan Ioan Mirescut, aki (Corneliu Vadim Tudor hetilapjában, a Románia Maré-ban Nicolae I )idét, az egyik romániai forradalmi szervezet vezetőjét sértegette. Hírszerkesztő: Máthé Éva