Népújság, 1996. március (48. évfolyam, 44-64. szám)

1996-03-02 / 44. szám

1996. március 2., szombat Legbonyolultabb a "kisebbségi kódex" (Folytatás az 1. oldalról) Szentiványi István külügyi szóvivő ked­di sajtóértekezletén kétségesnek tartot­ta, hogy­ március végéig aláírják a doku­mentumokat. Bagi Gábor a mechanizmusról szó­ló dokumentumnál "bonyolultabb­nak" nevezte a bukaresti szakértői ta­lálkozó másik csoportja által tárgyalt "kisebbségi kódex" kérdését, elsősor­ban azért, "mert ott elvekről és konk­rét normákról kell megállapodni", és mert ismeretes, hogy az alapszerző­dés esetében is a kisebbségekkel kap­csolatos nézetkülönbségek akadá­lyozták meg a tárgyalások sikeres be­fejezését, s ezek a kérdések máig is nyitottak. Az e témában ezúttal le­folytatott fontos elvi vita lehetővé tette az álláspontok jobb megismeré­sét, de a konkrét szövegegyeztetés a következő találkozó feladata lesz — mutatott rá a diplomata. Gyenge András a "kisebbségi kódexet" a "legbonyolultabbnak nevezte a négy dokumentum közül. E­bben a fázisban az­ első, kezdeti, legalacsonyabb szintű szak­értői tárgyalás folyt le, az­ eredeti román szövegjavaslatra és az arra válaszoló ma­gyar javaslatra koncentrálva elvi véle­ménycsere folyt a két dokumentum tar­talmáról. "Ez előkészítése annak, hogy egy későbbi fázisban a konkrét szövege­zéshez eljuthassunk" — mondotta a dip­lomata. A megbeszélések nagyon fontosak vol­tak az álláspontok, a lehetőségek, keretek tisztázásához. Maga is "magatartási kódex" is előzetes jellegű név, a végleges elnevezés a tárgyalási folyamat során alakul ki. E­gyetértettünk abban, hogy ez a ma­gatartási kódex jogi érvényű dokumen­tum lesz, akárcsak az alapszerződés és a mechanizmusról szóló partnerségi megállapodás, míg a negyedik okmány, a nyilatkozat politikai jellegű lesz és mint­egy megkoronázza majd ezt a folyama­tot. A kódex természetesen szerves egy­séget alkot a másik három dokumen­tummal, megállapításaiban támaszkodik ezekre, illetve részletez bizonyos eleme­ket. Előzetes megközelítésünk az, hogy az alapszerződésben jogokról beszélünk, a kódexben pedig mindazokról a lehet­séges intézkedésekről, amelyek ezeknek a jogoknak a gyakorlását, valóra váltását elősegítik — mutatott rá Gyenge. Kimondta, sikerült tisztázni, hogy mi a véleménye a román, illetve a magyar lésztek a másik oldal tervezeteibe foglalt különböző konkrét kérdésekről, és egyet­értettek abban, hogy­ mielőbb folytatni fogják ezt a tárgyalást, hiszen szükséges, hogy a megbékélési folyamat mielőbb konkrét eredményeket tudjon felmutat­ni. E­­rre a folytatásra várhatóan viszony­lag rövid időn belül sor kerül — közölte Gyenge András. A szakértői küldöttség tagjai pénte­ken két csoportban tértek vissza Bu­dapestre. Miután szigorúan szabályozták az en­gedélyezett pénzváltók működését, kissé megritkultak a váltóirodák: sokfelé fel­függesztették a szabályok ellenére job­bára butikokban és különféle üzletek va­lamelyik sarkában berendezett váltóhe­lyek működését. A szigorúbb szabályozás és ellenőrzés .Azt ugyan elérte, hogy valamelyest szű­kült a hivatalos bankközi árfolyam és a pénzváltók árfolyama közötti különbség, de nem sikerült felszámolni a sokkal na­gyobb valuta-feketepiacot. A bukaresti Curierul National sze­rint a pénzváltók a forgalomnak alig 20 százalékát bonyolítják le. A fővárosban mintegy hat erős feketepiaci hálózat működik: mindegyiknek megvan a ma­ga 20-30 "brókere" , akik a város kü­lönböző pontjain az utcán váltják a pénzt. A hálózatok élén a "dealer" áll, aki a kereslet függvényében meghatá­rozza az árfolyamot és akinél a nap vé­gén a brókerek leadják a vásárolt va­lutát. Az utcán kevesen dolgoznak sa­ját számlára: őket vagy letartóztatja a rendőrség, vagy a szervezett hálózatok távolítják el körzetükből. Ezek a ban­dák viszont általában megvásárolják a hatóságok türelmét. Az utcai "brókerek" rendszerint for­galmas helyeken működnek, sokszor hónapokon át mindennap ugyanott só­ Valuta-feketepiac lennek meg: az engedélyezett pénzváltók környékén, a rendőrök orra előtt, s az engedélyezett irodáknál valamivel maga­sabb kurzuson bonyolítják műveleteiket. Persze az utcán gyakorta megesik az is, hogy a vevő a kezébe számolt lej- vagy dollárcsomagot kibontva újságpapírt vagy értéktelen bankjegyeket talál, mert az eredeti bankjegyköteget boszorká­nyos ügyességgel kicserélték a valutaá­­rusok, ők azonban jobbára nem az em­lített nagy hálózatok "brókerei". Az illegális valutakereskedelem sok­szor kizárólag erre a célra létrehozott fantom-butikokban folyik, ezek alkotják a féllegális fedőintézményeket. Ez a gya­korlat például a Grozavesti diákvárosban működő arab valutamaffiáknál. A valu­tát diákotthoni szobákban vagy bérelt la­kásokban tárolják. A feketepiac vevői a lap szerint há­romfélék. Az úgynevezett turisták sze­rény, 100 és 300 dollár közötti összege­ket adnak el a kedvezőbb árfolyamon, az ő súlyuk azonban nem jelentős. A má­sodik csoport a kis butikok tulajdonosai, akik jobbára Lengyelországból és Török­országból szerzik árujukat és annak ki­fizetésére vásárolnak 2-5000 dollár kö­zötti summákat. Bevételükből azután is­mét a feketepiacon keresnek dollárt. A legjelentősebb kategória a "nagy cá­páké", akik nagyban csempésznek min­denféle árut, elsősorban cigarettát. Itt óriási, sok milliárd lejes összegek forog­nak. A "cápák" azért vásárolnak a feke­tepiacon dollárt, hogy új árut szerezze­nek be, illetve hogy profitjukat külföldi bankokba juttassák. Egyetlen amerikai csempészett cigarettaszállítmánnyal megháromszorozódik a befektetett tőke, így a lejmennyiség állandóan mértani arányban nő és ez a feketepiacon felveri a dollár, a valuta árát. A csempészetből szerzett és arra fordított összegek táp­lálják a feketepiac forgalmának több mint 80 százalékát. I­ga a csempészet megszűnne, a feketepiac is töredékére csökkenne. Az adócsalás szintén fontos eleme ennek a feketepiacnak. Az­ így megta­karított összegeket­­— amelyek a rend­őrségi és vámügyek tanúsága szerint többszáz milliárd lejre rúgnak — ál­talában valutára váltják. Mivel illegá­lisan szerzett pénzről van szó, amelyet nem lehet behozatalra használni, a tu­lajdonosok a feketepiacot veszik igénybe. Amíg tehát lesz csempészet és adócsalás, feketepiac is lesz, a pénz­váltó irodák tevékenységének szabá­lyozása pedig nem sokat változtat a helyzeten — állapítja meg a lap, amelynek tulajdonosai a legnagyobb román nagytőkések, a Ivannescu-test­­vérek. PDSR-sajtóértekezlet "Startból" nem értenek egyet Alig-alig pislákoló érdeklődést váltott ki a vezető kormánypárt Maros megyei tanácsának csütörtöki sajtóértekezlete, pedig nagyon barátságosan fogadták azt, aki betévedt hozzájuk. A pártnak az ok­tatással és neveléssel kapcsolatos állás­pontját Ioan Nicolaescu­ alelnök, és Ste­fan Somesan, az Unirea líceum igazga­tója fejtette ki. Előbbi a felsőfokú ok­tatásról, utóbbi az egyetem előtti oktatás helyzetéről, távlatairól, a PDSR ilyensze­­rű álláspontjáról beszélt. Nicolaescu pro­fesszor hangsúlyozta, hogy" amíg a bruttó termelésnek csupán a 4 százalékát for­dítják az­ oktatásra, addig nem lehet a tanügy reformjáról beszélni, pedig szük­ség lenne a nevelési-oktatási rendszer át­szervezésére, az egyetemi autonómia biztosítására, a tanulók, diákok szociális védelmére stb. St. Somesan elmondta, hogy a jövőben Marosvásárhelyen főleg az­ iskolák sport­­bázisa és az informatika fellendítését tűzték ki célul, illetve azt tervezik , mi­vel bizonyos iskolákban kevés a gyermek, máshol pedig kénytelenek három váltás­ban tanítani, s a számítások szerint négy év alatt szinte egy egész tanévet veszí­tenek a 40 perces órák miatt­­, hogy iskolabuszokat állítanak be, amelyek a zsúfolt negyedekből szállítanák a tanu­lókat olyan iskolákba, ahol fölös hely van. A Népújságot az érdekelte, hogy amit az előadók kifejtettek, a PDSR prog­ramjának a része vagy a megyei tanács különprogramja? PDSR: A PDSR plat­form­ programját alkalmazták a helyi viszonyokhoz. Népújság: A most napirenden sze­replő helyi közigazgatásról szóló törvény igaz, hogy egyrészt leszűkíti a prefektus hatáskörét, viszont megerősíti hatalmát az oktatás, egészségügy és más területeken, oly­annyira, hogy akár ráerőszakolhat­ja elképzeléseit a megyei tanfelü­­­gyelőségekre. Erről mi a vélemé­nyük? PDSR: Korai lenne erről véleményt mondanunk, de a tanügyi törvény ér­telmében megerősödik a felügyelősé­gek autonómiája, mindenhol van admi­nisztratív tanács, s ha valaki esetleg túl­lépi a hatáskörét, akkor a minisztérium közvetítésével meg lehet oldani a prob­lémákat. Népújság: Mi a véleményük a nem­zeti kisebbségek anyanyelvű oktatá­sáról? PI­S: Nálunk a kisebbségeknek ez a joga megvan. Megőrizhetik etnikai iden­titásukat, de a magyarság vezetői sokszor eltúlozzák ezt a kérdést. Mi soha nem értettünk egyet a szeparat­izmussal, ban­­tuszianizmussal, mert ha csak magyar nyelvű orvosképzés volna például, akkor a betegeket is szét kellene választani. Népújság: Csak arról van szó, hogy a magyarságnak joga van a saját is­koláihoz, s azt követelik vissza, ami megvolt, s ami jár neki. M­.: Én startból nem értek ezzel egyet. Mindkettőnek csak a kárára lenne. S.S.: T­bben a tanévben minden kíván­ságnak eleget tettünk. Például a nyári felvételi vizsgákra 60 helyet biztosítot­tunk a magyar tagozaton, de kénytele­nek voltunk ősszel pótfelvételit tartani, mert nem teltek be a helyek. Ugyanez volt a helyzet a Papiuban, de a Bolyaiban is. A szeparatizmust csak a szélsőségesek akarják... — hangzott a szentencia. (mózes) A határon túl élő magyarok kárpótlásával kapcsolatos kér­désekkel foglalkozik a Duna Televízió vasárnap esti Heti hír­mondó című adása — tájékoztatta a Duna Televízió sajtó­irodája az MTI-t. Február 12-től a határon túli kárpótoltak számára is lehetőség nyílt arra, hogy kárpótlási jegyüket rész­vényekre cseréljék. A villamosenergia-szolgáltatók eladásra szánt értékpapírjainak húsz százalékát különítették el erre a célra. A műsorból megtudható, mennyien éltek eddig ezzel a lehetőséggel, és abban milyen segítséget tudott nyújtani a Határon Túli Magyarok Hivatalának új irodája. A nézők arra is választ kapnak, hogy mit kezdhetnek a hazai és a határon túli kisbefektetők a kárpótlási jegyekért kapott részvényeikkel. A beszélgetés résztvevői: l­ábody L­ászló címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke; Dudits Ádám, az ÁPV Rt. szóvivője; Pécsi Ferenc (RMDSZ) képviselő, a Szatmári Vállalkozói Kamara elnöke és Kvarda József, a szlo­vákiai Együttélés Mozgalom alelnöke. A műsor az adás ideje alatt a 175-2212-es telefonszámon hívható. A Heti hírmondó a kárpótlásról POLITIKA NÉPÚJSÁG 3 Kereskedelmileg már együttműködhetünk Csütörtökön Bukarestben együttműködési megállapodást írt alá Ro­mánia Kereskedelmi és Iparkamarája valamint a Budapesti Keres­kedelmi és Iparkamara. A dokumentum előírja a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztését és változatosabbá tételét, gazdasági képviseletek megszervezését, az üzletemberek kö­zötti kapcsolatok ösztönzését, a hírek és dokumentációs anyagok cse­réjét. A legkeresettebb szakmák A fővárosi Computer Academy cég szakszerű felmérést készített Ro­mániában azzal kapcsolatban, hogy melyek a legkeresettebb szakmáik Szerintük tehát a munkaadók elsősorban a szakképzett titkárnőket, a piackutatókat, a számítógépes grafika-rajzolókat, a brókereket, könyvelőket vagy azokat a fiatalokat keresik a leginkább, akik idegen nyelveket anyanyelvi színten ismernek. Mit ígérnek a meteorológusok március hónapra? Az Országos Meteorológiai Intézet szakemberei úgy vélik, hogy csak március végén mondhatunk búcsút jó néhány hónapra a téli kabátoknak. Március első öt napjára sok csapadékot, havazást, ha­vas esőt jósolnak, miközben a minimális hőmérséklet még mindig mínusz 1­1 fok alá süllyedhet. A hónap közepén délben már plusz tíz­ fokra is számíthatunk, de az­ éjszakák még hidegek maradnak. Március utolsó napjaira már meleget, esőt, dörgést, sillámlást he­lyeztek kilátásba. Hattyúhalál A februári rendkívül mostoha időjárási viszonyok miat mintegy 1000 hattyú pusztult el amiatt, hogy befagyott a Duna vize. Dan Muntean, a Kolozsvári Biológiai Kutatóintézet munkatársa, a Ro­mán Ornitológiai Intézet elnöke úgy véli, hogy ezt az ökológiai tragédiát nem lehetett megakadályozni. A Duna deltájában azok a hattyúk szoktak telelni, amelyek Észak-Európából és Szibériából a hideg évszak kezdetén ide költöznek. A februári hideg hatására ezekben a madarakban "nem szólalt meg" a menekülési ösztön, és menthetetlenül elpusztultak. Lövöldözés lesz a deltában Ugyancsak a Duna-deltához­ kapcsolódik az a hír, hogy a fővárosi World Trade C Centerben ezekben a napokban megtartón Romtarget 96 elnevezésű fegyver- és harci felszerelés seregszemle résztvevőit a szervezők a hét végére kétnapos deltas kirándulásra hívták meg, ahol a kiállítók és azok, akik fegyvereket vásároltak, vadászat­on vehetnek részt. A befektetési alapokról A Bukaresti Amerikai Kulturális Központban a hét elején konferenciát tartottak a befektetési alapokkal kapcsolatban. A résztvevők olyan kér­désekre kerestek és adtak választ, mint: mire valók és mivel foglalkoznak a befektetési alapok? Milyen beruházásokat eszközölhetnek? 1 lányféle szervezési formát alkalmazhatnak? Miért népszerűek a befektetési alapok az Egyesült Államokban? A konferenciát egy amerikai neves pénzügyi szakember, Fletcher S­lodges vezette. Az áramszünet az értéktőzsdét sem kímélte A Bukaresti Értéktőzsde heti adásvételi akciója során az­ országos árverési tevékenységet egy sajnálatos áramszünet bénította meg min­tegy háromnegyed órára. Ugyanebben az­ időben a Romáki Nemzeti Bank tevékenysége is leállt. Ezúttal nem a RF.NEL országos áram­szolgáltató vállalat volt a ludas, hanem a nemzeti bank közelében dolgozó kotrógép, mely egyszerűen kiverte a biztosítékot, és a hibáit nehezen találták meg a villanyszerelők. Európa erdőállománya Az Európai Unió és az ENSZ, gazdasági tanácsai nemrég jelentést adtak ki a kontinens erdőinek állapotáról. A nemzetközi szakértők szerint a fák 26,4 százaléka sérült állapotban van, é­s az erdőál­lomány helyzete egyre romlik. A jelentés összeállítói 32 európai ország helyzetét egyenként elemzik ilyen szempontból. Eszerint Romániában a "zöld arany" az ország területének 26,7 százalékát foglalja el, ami elmarad a kontinens 30 százalékos átlagától. Ez ökológiai szempontból a szükséges minimumnak tekinthető. Or­szágunkban a sérült fák aránya 20-22 százalék. Ennek leggyako­ribb okai: a szárazság, az erős fagy, a rovar- és gombaártalom, az­ erdőtűz, és a vegyi szennyeződés. Országos premier Romániában először állították ki az ötezer éves múltra visszatekintő koreai művészet jelenkori alkotásait. Az Országos Képzőművészeti Múzeumban megrendezett seregszemlén 50 alkotás látható. A koreai festők a képzőművészeti technikák igen változatos formáit alkalmaz­zák, kezdve a hagyományos európai stílustól, egészen a koreai tin­­tagrafikáig. Az igen érdekes kiállítás a fővárosban április 1­1-ig tart nyitva. Végre egy ítélet a Románia Mare ellen Hosszas huzavona, 15 menetes tárgyalássorozat után 1 millió lejes kártérítés kifizetésére kötelezték Dan Ioan Mirescut, aki (Corneliu Va­dim Tudor hetilapjában, a Románia Maré-ban Nicolae I )idét, az egyik romániai forradalmi szervezet vezetőjét sértegette. Hírszerkesztő: Máthé Éva

Next