Népújság, 1997. július (49. évfolyam, 124-146. szám)

1997-07-01 / 124. szám

1997. július 1., kedd Új elnököt választott az NLP Maros megyei szervezete Szombaton a marosvásárhelyi Kul­túrpalota kistermében több mint öt­órás megyei értekezleten újult meg a Nemzeti Liberális Párt Maros me­gyei vezetősége. A konferencián a mintegy száz kül­dött mellett részt vett Monica Musca NLP-képviselő, Ioan Nicusan és Eu­gen Crisan alpolgármester a KDNPP részéről, Ileana Filipescu képviselőnő, a DP Maros megyei elnöke. Rudu­ Ceonteu kinevezett ideiglenes elnök kezdte el az értekezlet munká­latait, köszöntötte a vendégeket, hangsúlyozva, hogy a párt Maros megyei szervezetének első konferen­ciája történelmi pillanatot jelent a szervezet életében. A vendégek kö­zül Eugen Crisan alpolgármester kö­szöntötte az értekezletet, ezt követő­en Radu Ceontea felkérte a képvise­lőnőt, vegye át helyette a konferencia vezetését. A napirend megszavazása után a megbízott elnök felolvasta a megyei állandó bizottság jelentését, amely­ben többször is megvádolta a KDNPP megyei szervezetét, valamint egyes liberálisokat azzal, hogy szemé­lyes támadásokkal hátráltatták mun­kájában. A mintegy egyórás beszá­moló végén bejelentette, nem indul a megyei elnökválasztáson. A beszámolót követően több fel­szólaló is élénken támadta Radu Ceonteát, a megfelelő szervezés hiá­nyával, a párt magára hagyásával vá­dolták. Többen előző politikai szere­pei miatt vonták kérdőre, kifejtve, hogy sokat ártott a párt imázsának. A konferenciát vezető képviselőnő lehetőséget adott a megbízott elnök­nek a védekezésre, ugyanakkor kifej­tette, hogy bár nagyra értékeli a volt szenátor liberális pártban végzett munkáját, de a benyújtott jelentés nem szervezeti, hanem szerzője egyé­ni álláspontját fejti ki. A vitát az új elnök megválasztása követte. Két jelölt indult a szavaza­tokért, Adrian Petrescu professzor, és Macarie Vasile közgazdász. A 94 le­adott szavazatból 74 szavazattal Ma­carie Vasile marosvásárhelyi közgaz­dász, üzletember lett a M­­P új Ma­ros megyei elnöke. Az értekezlet utolsó pontjaként megválasztották a 12+3 tagú állandó bizottságot, majd arról döntöttek, hogy a további veze­tő szerepekről az állandó bizottság első ülésén határoznak. Benedek István Fodor Imrét Bukarestbe rendelték (Folytatás az 1. oldalról) szakkal. Mellékesen pedig gyűjtik az aláírást Fodor Imre és Victor Cior­­bea leváltásáért. Miután az RNEP-re jellemző lo­gikával megmagyarázták mekkora törvénytelenségekre képes a kor­mányfő és Fodor Imre, elpanaszol­ták, hogy Bukarestben sem fogad­ták a helyzethez illően a PUNR- küldöttséget. Mi több Ciorbea kor­mányfő "egyenesen megalázta" azt, két órán át kellett előszobázniuk (kormányülés volt sz. m.), s utána is "szemtelenül magával vitte Tokay György kisebbségvédelmi minisz­tert", s az RNEP többrendbeli, erő­teljes felszólítása után sem volt haj­landó kiküldeni a tárgyalásról. Mi­után az egységpártiak nem voltak hajlandók a miniszter jelenlétében tárgyalni, Ciorbea meg nem volt hajlandó eleget tenni ez irányú kö­vetelésüknek, kénytelenek voltak a panaszosok kivonulni a tárgyalásról. Igaz, hogy később visszamentek, és elmondták mindazt, ami fájt nekik. A háromórás megbeszélés részletei­ről egyelőre nem nyilatkoztak. A saj­tóértekezleten csak annyit tudhat­tunk meg, hogy olyasmik is elhang­zottak, amit csupán "négyszemközt szokás mondani". A lényeg, hogy Ciorbea meghallgatta őket, s hétfőre magához, rendelte Fodor Imre pol­gármestert és Dorin Florea prefek­tust. Kijelentették: sikerült tudatosítani­uk a kormányfőben, hogy egy "telje­sen románellenes párttal léptek kor­mánykoalícióra", s most látszik meg a román—magyar alapszerződés "át­ka", s az, hogy az RMDSZ olyan, mint egy "bolovan atárnat la piciorul guvernului". Figyelmeztettek, hogy Fodor Imre "túlfeszíti a húrt", bár tudhatná, hogy nem lehet a végtelen­ségig játszani "a románok türelmé­vel". Végül kijelentették, hogy két­ségbe vonják a Ciorbea őszinteségét, egyet mond, mást tesz, komolytalan, mi több — tudtuk meg — , szí­nészekkel gyakorol, s úgy figurá­­zik (ekkor említették újból, hogy nem küldte ki Tokayt a tárgyalá­sokról, illetve kifigurázta az ellen­zéket a bizalmatlansági indítvány vitájakor). Azzal zárták, hogy ha a tanügyi törvényt is megszavazzák, kitör a botrány. Az RNEP pályaívét figyelve nem nehéz megállapítani, hogy a foko­zódó zavarodottság tüneteit produ­kálja. Lassan kiderül, hogy Gh. Lu­nar kiiktatása sem segíthet az omi­nózus párton (bár nem győzték eléggé hangsúlyozni, hogy mióta megszabadultak Funartól és Gavrá­­tól, megváltozott a párt hangneme, stílusa, és nagyon pozitív az imá­­zsa), mert a magyarellenességen kí­vül gyakorlatilag nincs mit a politi­kai piacra vinniük. Ez iránt pedig már jóval kisebb a kereslet, mint a nemzetvédő demagógia fénykorát jelentő években volt. Rendkívüli tanácsülés A vár sorsa és egy kínos ügy (Folytatás az 1. oldalról) Az utolsó rendes gyűlésen az RMDSZ-tanácsosok elvi vitát indítot­tak arról, hogy kit és milyen célból finanszírozhat a helyi tanács, amikor külföldi utazásokról van szó. Konkré­tan szeptemberben dr. Berdy-Sant Asgian professzornak kellett volna kiutaznia egy párizsi konferenciára. A tanács hétfőn elfogadta azt a ha­tározatot, mely kimondja, hogy a municípiumi tanács mind a hivatal alkalmazottai, mind a különböző szakemberek bel- és külföldi kiszál­lását finanszírozhatja, ha ezek ren­delkeznek a megfelelő ajánlásokkal. A hivatal alkalmazottai a polgár­mestertől, a tanácsosok és a külön­féle szakértők a polgármestertől és egy­ megfelelő profilú szakbizottságtól kell ajánlást kapjanak. Majd­ hazatér­ve 30 nap leforgása alatt a soron le­vő tanácsülésen be kell számolniuk útjukról, annak eredményeiről. Miután elvi döntés született e té­mában, a tanácsosok egyhangúlag megszavazták azt, hogy a polgármest­­teri hivatal finanszírozza Asgian pro­fesszor párizsi útját. Csakhogy a pro­fesszor az utolsó szó jogán elmondta: mélyen sértette a múltkori vita, az, hogy több tanácsos az ő támogatása ellen szavazott, és egyesek azt téte­lezték fel róla, hogy magánügyeit in­tézni utazna Párizsba. Tehát kijelen­tette: a támogatást nem fogadja el, nincs szüksége arra a 7,8 millió lejnyi összegre, amennyibe a tanácsnak az ő konferencián való részvétele bele­kerülne. Sajnos, az eset több szempontból kellemetlen. Az RMDSZ-tanácsosok nem a professszor ellen szóltak, ha­nem amellett, hogy­ elvileg tisztázód­jék a kiszállások finanszírozhatósága. Viszont egy valóban jelentős, demok­ratikusan gondolkozó személyiséget megsértettek. Ez pedig azok malmá­ra hajtotta a vizet, akik bizonyára a múltkori gyűlés után egy kis intriká­val hozzájárultak a helyzet kiélezésé­hez. A hétfői tanácsülés végén egye­sek láthatóan és hallhatóan jubilál­tak. Lapvélemény A román—magyar kapcsolatok csakúgy, mint Bukarest és a ro­mániai magyar kisebbség viszonya "évek óta a legjobb", olyannyira, hogy egyes romániai politikusok már egyenesen az együttélés "ro­mán modelljéről" beszélnek — ál­lapítja meg marosvásárhelyi kelte­zésű terjedelmes riportjában a Wall Street Journal Europe hétfői száma. Mindez azonban veszélybe kerülhet abban az esetben, ha Románia nem kap "meghívót" Madridban a szövetségi tagságra — teszi hozzá. A brüsszeli kiadású gazdasági, politikai napilap szerint a kapcso­latok látványos javulása aligha kö­vetkezett volna be, ha az Egye­sült Államok és az Európai Unió nem teszi a két ország szá­mára egyértelművé: viszonyuk rendezése nélkül akár el is fe­lejthetik EU- és NATO-tagsági törekvéseiket. A román—magyar kétoldalú megállapodás nem született volna meg, ha nem ígérnek NATO-tagsá­­got ezeknek az országoknak — idé­zi a lap a kérdés egyik amerikai szakértőjét. Mindez fényes bizonyí­ték arra, hogy már önmagában a taggá válás esélye is stabilitást hoz Kelet-Európában. Egyes vélemények szerint azon­ban mindez veszélybe kerülhet, ha Romániát — Magyarországtól el­térően — nem hívják meg szövet­ségi tagságra a bővítés első hullá­mában — jegyzi meg a lap mun­katársa, aki ennek kapcsán idézi I.Mihály román ex-király ilyen ér­telmű figyelmeztetését. Helybéli vélemények megszólaltatásával a riport utal ugyanakkor arra is, hogy senki sem tart immár a hét évvel ezelőtti marosvásárhelyi za­vargások visszatérésétől. "Az em­berek bölcsebbekké váltak", s a románok és magyarok jó része is immár úgy véli, hogy a gazdasági gondok fontosabbak az etnikaiak­nál — idéz a WSJE riportja hely­béli véleményeket. . Román—magyar megbékélés és a NATO-tagság POLITIKA-KÖZÉLET .NÉPÚJSÁG 3 Református gimnáziumok világtalálkozója Huszonnégy magyarországi, felvidéki, kárpátaljai és erdélyi is­kola diákjai és tanárai vesznek részt a Magyar Református Gimnáziumok I. Világtalálkozóján, amely vasárnap kezdődött Békésen, s jövő vasárnap, július 6-án fejeződik be. (A világ 30 magyar református gimnáziumából 18 a magyarországi, a többi a szomszédos országokban működik.) A 24 iskolát képviselő egy-egy küldöttségben négy diák és egy tanár kapott helyet. A békési református egyházközség, valamint a Haza és Haladás Alapítvány által közösen szervezett világtalálkozó közönsége ne­ves személyiségek előadásait hallgathatja meg a reformátusság­­nak a magyar közoktatásban betöltött négy évszázados szerepéről, a világ magyarság-képéről, valamint a hitoktatásban lehetséges hazafias nevelésről. Július 5-én Tökés László király­­hágómelléki református püspököt látja vendégül a találkozó, 6- án pedig Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök igehirdetésével zárul a rendezvény. Fagyponton a szlovák kormány tekintélye A hét végén a szlovák parlament hárompárti Magyar Koalíció­jához tartozó Magyar Polgári Párt (MPP) országos választmá­nya és az Együttélés országos tanácsa nyilatkozatban, illetve állásfoglalásban bírálta a szlovák kormány magatartásának újabb megnyilvánulásait, elsősorban az egynyelvű bizonyítvá­nyok körül kialakult helyzetet. Az MPP szerint Szlovákia "nem­zetközi tekintélye a kormánypolitika nyomán fagypontra süllyedt." Az Együttélés Politikai Mozgalom szintén felháborító­nak tartja a kormánykoalíció saját programjával szemben álló, az ország integrációjának gátat vető gyakorlatát. Van együttműködési készség Nagyfokú együttműködési készséget tapasztalt Kárpátalján a megyei állami közigazgatás részéről a magyar—ukrán kormány­közi vegyes bizottság ajánlásainak végrehajtását illetően a Ha­táron Túli Magyarok Hivatalának két hónapja kinevezett elnökhelyettese. Petróczi Sándor a magyarok által is lakott uk­rajnai megyében tett bemutatkozó és tájékozódó jellegű látoga­tása során folytatott megbeszéléseiről az ungvári Kárpáti Igaz Szó hétvégi számának nyilatkozott. Román—szlovák politikai disputa A hazai központi lapok a napokban egy olyan levelet hoztak nyilvánosságra, melyet állítólag Vladimír Meciar szlovák kor­mányfő Ion Iliescu pártelnök-szenátorhoz intézett, és amelyben többek között az áll, hogy "Romániát ugyanolyan hazafias erőknek kellene kormányozniuk, mint Szlovákiát." Az Európai Unióhoz csatlakozott államok vezetőinek amszterdami találko­zóján a szlovák miniszterelnök egy Emil Constantinescu elnök­kel folytatott beszélgetés során kijelentette: ő ilyen levelet nem írt Ion Iliescunak, Constantinescu elnök pedig azt nyilatkozta: "Meciar tartott attól, hogy negatív módon reagálok majd az úgynevezett levélre." Egyelőre nem jön a pápa A France Presse hírügynökség szerint II. János Pál pápa elha­lasztotta tervezett romániai látogatását. Ennek okául a Vatikán azt jelölte meg, hogy a hazai szenátus elvetette a törvényterve­zetet, melynek értelmében az 1948-ban a görög katolikus egy­háztól elkobozott és az ortodox egyháznak átadott javak visszakerülnének a katolikusok tulajdonába. Teoctist pátriárka is nyilatkozott az üggyel kapcsolatban, mondván, hogy ő elmé­letben egyetért a javak visszaszolgáltatásával, de a katolikusok követeléseit "túlzottnak és igazságtalannak" tartja. Kőolajfeldolgozók tanácskozása A napokban a tengerparti Jupiter üdülőhelyen tanácskozott a kőolajfeldolgozók Lázár Edeleanu nevű föderációja. Itt többek között elhangzott az a megállapítás, hogy az­ ország majdnem minden kőolaj feldolgozó egysége gyakorlatilag csődhelyzetben van, melynek okául a Pénzügyminisztérium árpolitikáját jelölték meg. Szerintük indokolatlan a kőolaj ára: egy tonna ebből je­lenleg 153 dollárba kerül a hazai piacon. Victor Ciorbea esete a külügyi szóvivővel Victor Ciorbea miniszterelnök a kormány szombati ülésén fel­szólította a távol levő Adrian Severin külügyminisztert, foglaljon állást szóvivőjének, Gilda Lázár asszonynak egy nyilvánosságra ho­zott telefonbeszélgetéséről, amelynek során a szóvivő bírálta a mi­niszterelnök washingtoni látogatását. Ciorbea egyben elrendelte, indítsák meg az eljárást Gilda Lázár felmentésére. A Ziua című bukaresti napilap ismertette a hölgy (magán)telefonbeszélgetését, melyet a lap munkatársaival folytatott, és ennek során a szóvivő úgy vélekedett, hogy a miniszterelnök washingtoni nyilatkozatai tönkreteszik a külügyminisztérium erőfeszítéseit, mert túlságosan kérelmező hangnemet üt meg Ciorbea a NATO-tagsági igénnyel kapcsolatban. Gilda­l,azar a magánélet szférájának megsértése­ként értékelte a lap közlését, és felajánlotta lemondását a külügy­miniszternek. Szeptemberben újabb koncesszionálás Traian Basescu közlekedésügyi miniszter egy sajtókonferencián tá­jékoztatott arról, hogy szeptemberben újabb koncesszionálásra ke­rül sor a Bukarest—Konstanca autópálya építésének folytatásával kapcsolatban. A 200 kilométeres útszakaszból eddig 22 kilométe­ren folytak munkálatok, de még ez a rész­ sincs befejezve. Az USA piacán az ARO A Wall Street Journal Europe című gazdasági folyóirat június 28-i számában adta hírül, hogy a román ARO terepjáró gépko­csi megjelent az Egyesült Államok piacán. Az Eastern Europe­an Imports cég fogja forgalmazni az autókat az Államokban, amely 1 millió dollárt ruházott be ebbe a programba. Az USA számára készülő ARO gépkocsik légkondicionáló berendezéssel vannak ellátva, motorjuk pedig amerikai gyártmányú. Hírszerkesztő: Máthé Éva

Next