Népújság, 1997. augusztus (49. évfolyam, 147-168. szám)

1997-08-01 / 147. szám

1997. augusztus 1., péntek. A pozsonyi ukrán nagykövet A szlovák kisebbségpolitikáról Beolvasztásra irányuló törekvések Kijev szoros figyelemmel követi Szlovákia kisebbségpolitikájának ala­kulását, különös tekintettel az ottani több tízezres ukrán népcsoport beol­vasztására irányuló pozsonyi törekvé­sekre — nyilatkozta Dmitro Pavlicsko, Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott pozsonyi nagykövete. Az Ungváron ki­adott Zakarpatszka Pravda hetilap legfrissebb számának adott interjúban a nagykövet hozzáfűzte: az ukrán kor­mány mindamellett Szlovákia belügyé­­nek tekinti a szomszédos országban élő nemzetiségekkel kapcsolatos gon­dokat, ezért tartózkodik attól, hogy ta­nácsokat adjon azok megoldását ille­tően, mivel nézete szerint politikai nyomásgyakorlással nem sokra lehet menni. Az ukrán fél mindazonáltal nem mulasztja el felhívni a szlovák vezetés figyelmét az ukrán kisebbség megosz­tására és elnemzetietlenítésére irányu­ló hivatalos politika kapcsán arra, hogy minden Ukrajna ellen irányuló lépés Szlovákiára is visszahat, tekintettel a két ország stratégiai partnerségére. Az ukrán diplomata azt is elmondta, hogy a szlovák kormánypolitikusok közül senki sem beszél szívesen az országban élő ukránok helyzetét feszegető kér­désekről. Szlovákiában máig nem fo­gadták el a kisebbségi nyelvhaszná­latról szóló törvényt, amit az Európa Tanács is követel, s nemzetiségi po­litikája miatt az országot sok bírálat éri nyugaton. Nyugtalanítónak mondta Pavlicsko, hogy Szlovákiában alig maradt ukrán iskola, de még a névleg fennállókban is szlovák nyelven folyik az oktatás. A legszörnyűbbnek azonban az ukrán egyházak — a pravoszláv és görögka­tolikus — szlovákosítását tartja. Az ukrán gyermekek a vallási énekeket már szlovákul éneklik. Jelenleg, a de­mokratizálódás korában, úgy tűnik a szlovákosítás sokkal fenyegetőbb mé­reteket öltött, mint a letűnt szocializ­mus idején — tette hozzá. A pozsonyi ukrán nagykövet úgy vé­li, a szlovákiai ukrán kisebbség meg­maradása szempontjából kulcsfontos­ságú, hogy megszűnjön a népcsoporton belül a szlovákosító politika által prefe­rált, beolvadást gyorsító ukrán-ruszin megosztottság, amit szerinte nagyrészt Kárpátaljáról szítanak. Az ukránságukat tagadó szlovákiai ruszinok lába alól ugyanis csak úgy húzható ki az eszmei talaj, ha — s ezt igen fontosnak nevezte Pavlicsko — Kárpátalja megszabadul a politikai ruszinságtól, mint ukránellenes ideológiától, mivel akkor szerinte az Eperjes környéki ruszinok nem tekint­hetnének Ungvár irányába, ahol ■— re­ményeik szerint — létrejöhet a Kárpát­­medencében élő ruszinokat egyesítő Kárpátaljai Rusz nevű állam. UNICEF — londoni jelentés Tragédia a nők helyzete Tragikus képet fest a nők és a le­ánygyermekek helyzetéről, az őket érő rendszeres támadásokról és erőszakról az ENSZ­ Gyermekalapjának (UNI­CEF) Londonban kiadott átfogó világ­jelentése. A szakosított szervezet éves tanul­mánya, a Progress of Nations 97 egye­bek mellett megállapítja: világszerte mintegy 60 millió olyan nőt tartanak nyilván "eltűntként", akik teljesen bi­zonyosan fizikai erőszaknak estek ál­dozatul, s további tízmilliók élnek az állandó, puszta életüket veszélyezte­tő súlyos fenyegetettség árnyékában a világ minden országában. A nők és a leánygyermekek ellen elkövetett fi­zikai és lelki visszaélések olyan mé­reteket öltenek a világban, hogy a je­lenség most már a társadalmi és gaz­dasági fejlődés egyik fő koloncának tekinthető — áll az UNICEF felmé­résében. A jelentés legmegrázóbb adatai kö­zött szerepel a nők ellen elkövetett fi­zikai és nemi erőszak rendkívüli gya­korisága: a társadalomkutatási ered­ményeket idéző becslés szerint a világ női lakosságának egyötöde-egyhetede válik legalább egyszer szexuális táma­dás célpontjává élete során, s a teljes női népesség 25-50 százaléka él át fi­zikai bántalmazást közvetlen partner, élettárs részéről. Az UNICEF-jelen­­tés szerint ezek az adatok hatalmas mértékben meghaladnak minden ko­rábbi becslést, s arra utalnak, hogy a nők elleni erőszakcselekmények bejelentett esetei a valós számok ele­nyésző töredékét jelentik csupán. "Még az olyan nyílt társadalmakban is, mint az amerikai, a bántalmazott, megerőszakolt nők alig 1 százaléka tesz hatósági feljelentést az­ őt ért sérelem után" — áll az ENSZ-sze­­vezet Londonban közzétett felméré­sében. Nem kevésbé tragikus a leánygyer­mekek helyzete; egyes brutális bűn­cselekményfajtákat kifejezetten elle­nük "találtak ki" — olvasható a felmé­résben. A jelentés szerint a fiúgyermek iránti vágy ősi kultuszának és az ult­rahangos magzatvizsgálat korszerű vívmányának bizarr ötvözeteként má­ra tömeges méreteket öltött a fejlődő — elsősorban ázsiai — országokban a leánymagzatok művi elhajtása, de ez­zel együtt változatlan gyakoriságú az újszülött kislányok meggyilkolása is. Legalább 28 — mindenekelőtt afri­kai — országban mindennapos gya­korlat az életben hagyott leánygyer­mekek nemi szervének megcsonkítá­sa; ma a világon 130 millió olyan asszony és leány él, aki átesett e bru­tális beavatkozáson — írja az UNI­­CEF-jelentés. A felmérés szerint a világ 193 országa közül alig 44 iktatta törvénybe a családon belüli fizikai bántalmazás büntethetőségét, mind­össze 27-ben bűncselekmény a sze­xuális zaklatás, s csak 17 ország is­meri a házasságon belüli nemi erő­szak jogi fogalmát. Lapvélemény A NATO és az Európai Unió keleti irányú kibővítése megváltoztatja az európai erőviszonyokat, és Németor­szág nyugati szomszédai tartanak et­től a súlypont-áthelyeződéstől — írta a The Washington Post berlini tudó­sítója az amerikai lap hétfői számá­ban. Elemzése szerint a németek im­már nem a franciákkal való szoros együttműködésben látják hazájuk jövendő virágzásának és biztonsá­gának zálogát, hanem inkább a ke­let-európai beruházásokban és az ottani diplomáciai tevékenység élénkítésében. A cikk azt sugallja, hogy ez lo­gikus is a németek részéről, hiszen Nyugaton fanyalgással fogadják az EU-kötelékek szorosabbra vonását szorgalmazó német megnyilatkozá­sokat, mert féltik piacaikat, álláshe­lyeiket és szuverenitásukat. Keleten el­lenben lelkesen fogadják a német tőkét és Németország politikai ve­zető szerepét. A német vállalkozók, akiknek otthon a világ legdrágább munkaerejét kell megfizetniük, Ke­let-Európában tizedannyiért kap­nak szakképzett munkaerőt. És ott a táguló kelet-európai piac is. "Ke­let-Európa máris fontosabb export­piac a németek számára, mint az Egyesült Államok" — idéz a lap tu­dósítója a Bundesbank egy jelenté­séből. Rámutat továbbá: belpolitikai megosztottság sem hátráltatja az új német "Ostpolitik" kibontakozását, hiszen az ellenzék túlnyomó része támogatja ebben Helmut Kohl kor­mányát. Sőt, egy közvélemény-ku­tatás szerint a németek hetven szá­zaléka úgy érzi, hogy hazája külön­leges felelősséggel tartozik Kelet-Eu­­rópa sorsáért. "Ez az új helyzet zavarba ejti Franciországot és más nyugat-euró­pai államokat is" — írja a The Wa­shington Post elemzője. Utal rá, hogy Margaret Thatcher, Nagy-Britannia volt miniszterelnöke és Jean-Pierre Chevenement, Franciaország volt vé­delmi minisztere nemrégiben "a régi német vágyálom, a kontinentális hege­mónia újjáéledéséről" beszélt. A tudósító megjegyzés hozzáfű­­zése nélkül megállapítja, hogy né­met részről cáfolják ezt a gyanúsí­tást. "Eszünkben sincs kijátszani a földrész egyik felét a másik ellen, levontuk a szükséges tanulságokat történelmünkből" — idézi Karsten Voigtot, az ellenzéki szociáldemok­raták parlamenti frakciójának kül­ügyi szóvivőjét. Németország és Kelet-Európa POLITIKA Gh. Funar az újabb zászlómerénylet élén (folytatás az 1. Oldalról) kitűzött zászló eltávolítására, mert szerinte a történelmi valóságnak meg nem felelő, a Nagymagyarország jelké­peit tartalmazó zászlócímer Erdély szimbólumát is ma­gába foglalja. Emiatt külügyminisztériumi vizsgálatot kér. Alexandru Farcas prefektus viszont egy hónapig — amíg a címerrel kapcsolatos vádakban szakértők bevo­násával tisztábban láthatnak, — felfüggesztett minden­fajta vitát Gheorghe Funarral. A bukaresti Mediafax független hírügynökség szerint Valeriu Tabara, a Románok Nemzeti Egységpártja (RNEP) elnöke elhatárolta magát Funar és Medrea ak­ciójától, mondván, hogy mindketten saját szakállukra cselekedtek. Szerinte a kolozsvári zászlóbotrány kizáró­lag az ottani közigazgatás ügye, az RNEP vezetőségének semmi köze hozzá. "Amennyiben tévedtek, meg kell őket büntetni" — jelentette ki Tabárá, majd kilátásba helyezte, hogy jövő héten a helyszínen fogják elemezni a két "fő­kolompos" viselt dolgait. Pénteken Valeriu Tabárá különben hivatalos megbe­szélések végett kihallgatást kért pártja nevében Emil Constantinescu államfőnél, amelynek során, mint a kér­désben kiadott politikai nyilatkozata hangsúlyozza, az RNEP Maros megyei küldöttségének az élén szeretné föl­vetni a közigazgatási törvény módosításával járó erdélyi "el­­magyarosítási" veszélyeket, szeretné bebizonyítani az elnök­nek az RMDSZ politikájának románellenességét és auto­­nomista stratégiáját az említett törvény, illetve az oktatási törvény módosítása kapcsán. NÉPÚJSÁG 3 Új főtitkárhelyettese lesz a NATO-nak A hét végén megválik hivatalától Gerbhardt von Moltke, a NATO politikai ügyekért felelős főtitkárhelyettese. Utóda az ugyancsak német Klaus-Peter Klaiber lesz - jelezték csütörtökön a szö­vetség központjában. A politikai főtitkárhelyettesi posztot hagyo­mányosan német diplomaták töltik be a NATO-nál. Az 57 éves Klaiber várhatóan szeptember 1-jén veszi majd át szövetségi meg­bízatását. Korábban a német külügyminisztérium politikai terve­zési osztályát vezette, emellett politikai igazgatóhelyettes is volt. Diplomáciai pályafutása során Washingtonban, Londonban és Nairobiban teljesített szolgálatot. A pénzintézet volt őre ismét nyilatkozott Christoph Meili, a Schweizerische Bankgesellschaft pénzintézet egykori őre, aki feltárta, hogy elfekvő zsidó számlák iratait sem­misítették meg munkahelyén, kedden újabb váddal állt elő volt munkaadója ellen. Mint New Yorkban a sajtó képviselői előtt elmondta, a bank állításával szemben nem 31, hanem 45 olyan elfekvő zsidó számla megsemmisítéséről van szó, amelyet 1930 és 1945 között nyitottak meg a szóban forgó kereskedelmi bank­ban. A pénzintézet hétfőn beismerte 31 akta megsemmisítését, és sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt. Meili az év elején magához, vett megsemmisítésre ítélt régi ügyiratokat a Schwei­zerische Bankgesellschaft irattárából és értesítette a zsidó közös­ségeket meg a rendőrséget. Május elején az Egyesült Államokba utazott, mert nem érezte magát biztonságban, ahol politikai me­nedékjogot kapott. Vasútállomások — műemlékek Műemlékké nyilvánítják a Budapest Főváros Millenniumi Földa­latti Vasút 1896-ban elkészült első vonalszakaszának állomásait. A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, valamint a mű­velődési és közoktatási miniszter napokban megjelenő együttes rendelete védelem alá helyezi a Millenniumi Földalatti Vasút Vö­rösmarty téri és Hősök tere közötti állomást. A rövidesen ér­vénybe lépő rendelet a Vidám Park építményei közül a Körhintát, a Barlangvasutat, a Céllövölde hátfalát, a Hullámvasút és a Me­secsónak együttesét, valamint a Dodgemet nyilvánítja védetté. Ezt Baja Ferenc magyar környezetvédelmi és területfejlesztési minisz­ter jelentette be szerdán sajtótájékoztatón. Tekintélyes működőtőke Magyarországon Magyarország első a kelet-európai országok között a gazdasági nyitás, a szerkezetkorszerűsítés és a külső egyensúlyi hiány csök­kentése tekintetében — mondta Kádár Béla szerdai sajtótájékoz­tatóján. Az MDF-es politikus, aki egyben az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának elnöke is, hangsúlyozta: Magyaror­szág halmozta fel az elmúlt években a térségben a legtekinté­lyesebb működőtőket, a NATO-ba történő meghívás pedig fokozhatja a befektetők biztonságérzetét. Igen gyenge viszont a magyar gazdaság növekedési és foglalkoztatási képessége, ala­csony a GDP növekedése és nagyon nehéz eligazodni a kormány­zati sikerpropaganda hamis számai között. Negyvenmillió d­ollár szindikátusi hitel A Ion Tiriac Kereskedelmi Bank (Banca Comerciala Ion Tiriac) ma 40 millió dollár szindikátusi hitelt kap a London Forfeiting Asia által vezetett, 13 bankból álló pénzintézeti csoporttól. Az AP-DJ amerikai gazdasági hírügynökség emlékeztetett rá, hogy ez az első eset, amikor egy román magánbank szindikátusi hi­telhez jut. A hitelfolyósítással kapcsolatos részleteket is ma hozzák nyilvánosságra. Júniusban a Bancorex állami bank 75 millió dollár szindikátusi hitelt kapott egy 17 bankból álló csoporttól, amelynek az élén a Credit Suisse-First Boston áll. A Villeroy & Bosch Romániában A németországi Villeroy & Bosch konszern megvásárolta a lugosi Mondial csempe- és kerámiatársaság többségi részvénycsomag­jait. A szerződést az Állami Tulajdonalap (ATA) székházában írta alá Sorin Dimitriu elnök és Michel Brossét, a német konszern igazgatótanácsának tagja. A német cég a részvények 51 százalékát már a tavaly megvásárolta. Mivel az alkalmazottak egyesületének nem volt pénze kifizetni a társaság részvényeinek 19 százalékát, amennyit vásárolni akart, a német konszern ezt is kifizette. Sorin Dimitriu, az ATA elnöke az egyik legfontosabb szerződésnek mi­nősítette ezt, hiszen a befektetett külföldi tőke összege közel 20 millió márka. Válsághelyzet az egyetem előtti oktatásban? Az egyetem előtti oktatás 120 ezer alkalmazottját felölelő Ok­tatási Szabad Szakszervezetek Szövetsége határozottan elutasítja Florin Diaconescu lemondását az államtitkári tisztségből. A Ion Diaconescu parasztpárti elnökhöz és Ciorbea kormányfőhöz in­tézett levélben a szakszervezetiek a címzettek közbelépését kérik a tanügyi tárcánál kialakult helyzet rendezéséért. Véleményük szerint Petrescu miniszter a fő felelős az egyetem előtti oktatásban kialakult válsághelyzetért. Elmarasztalták a minisztert menedzseri tevékenységéért és azért, hogy rendszeresen mellőzte Diaconescu államtitkárt, viszont olyan munkatársakkal vette körül magát, akik nem igazán akarják a reform végrehajtását. Hol csökken a benzin ára: a kútnál vagy az előállítónál? A petrobrazi-i olajfinomító rt. kedden bejelentette, hogy csökkenti a benzin és a gázolaj árát ez év augusztus 1-jétől. A petrobrazi-i rt. által előállított termékek fő forgalmazója a Competrol Rt., amelynek vezérigazgatója, Florin Oprescu a Rompresnek kije­lentette: a fővárosnak naponta 500—600 tonna benzint szál­lítanak, a raktáraikban lévő mennyiség ilyen fogyasztási körülmények között is még két hétig is elegendő. Addig, amíg nem merülnek ki tartalékaik, nem engedhetik meg magunknak a benzin árának csökkentését. Amennyiben augusztus 1-jétől leszállítanák az árakat, a veszteségek fedezésére lenne szük­ség. A benzin árának meghatározásában a Petrotrans — amely Petrobrazi-ról a Competrolhoz szállítja az üzemanyagot — által gyakorolt kereskedelmi adalékok szintjének is meghatá­rozó szerepe van. Hírszerkesztő: Kilyén Attila

Next