Népújság, 1997. november (49. évfolyam, 212-233. szám)

1997-11-26 / 230. szám

1997. november 26., szerda Tőkés László az SZKT összehívására vonatkozó indítványa kijátszásával vádolja az RMDSZ vezetését Szombati lapszámunkban adtuk hírül, hogy Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kezdeménye­zésére összegyűlt a Szövetségi Képviselők Tanácsa rendkívüli ülésének összehívásához szükséges szá­mú támogató állásfoglalás. Az SZKT állandó bizottságához eljuttatott igényt a testület szabályszerűnek találta, de a képviselők tanácsának összehívását legkorábban december 6-ra tartja lehetségesnek. Ennek nyomán a tiszteletbeli elnök az alábbi közlemény szerint értelmetlennek tartja a képviselőtanács rendkívüli összehívását. Em­lékeztetjük olvasóinkat, hogy Markó Béla szövetségi elnök éppen a lapunknak adott interjúban fejtette ki, hogy a kisebbségek oktatását érintő szenátusi vita után állhat elő olyan helyzet, hogy döntést kell hozni a kormánykoalícióban való maradásról, avagy a kilépésről. Közlemény November 12-én felhívást tettem közzé az RMDSZ­ képviselőtanácsá­nak november 15-re való rendkívüli összehívásai ügyében, a tanügyi törvény módosítása tárgyában. Mivel az idő rö­vidsége és a köreinkben uralkodó nagyfokú tájékozatlanság miatt az in­dítvány érvényesítéséhez szükséges, kellő számú támogató aláírás idejében nem gyűlt össze, felhívásomat megújí­tottam november 22-re nézve. November 2-áig az SZK­T tagjainak 1/3 részét kitevő 44 szövetségi képvi­selő juttatta el hivatalomba a testület rendkívüli összehívását támogató állás­­foglalását. Sinnek alapján megkeresés­sel fordultam Dézsi Zoltán SZKT-el­nökhöz, és a vonatkozó előírásoknak megfelelően, hivatalos formában is megtettem indítványomat. November 23-i válaszában Dézsi Zoltán elnök tudomásomra hozta, hogy az SZKT Állandó Bizottságának álláspontja szerint "a rendkívüli SZKT lehetséges időpontjának f. év decem­ber 6-a tűnik", s ezt "a szövetségi el­nöknek is a tudomására hozták". Sajnálattal állapítom meg, hogy a szükséges számú SZKT-tag által sür­getett korai dátummal (november 15. ill. ’22.) szemben a rendkívüli helyzetnek megfelelő rendkívüli ta­nácskozás időpontja végül is de­cember 6-ra csúszott. Elfogadha­tatlannak tartom, hogy az­ SZK­T el­nöke, illetve Állandó Bizottsága, a vitás tanügyi kérdés rendkívüli poli­tikai és nemzetiségi jelentőségét fi­gyelmen kívül hagyva, nemhogy no­vember 22-re, de még november 29- re sem méltóztatta a rendkívüli SZKT-ülés időpontját javasolni. A december 6-i dátum alig egy hét­tel előzi meg a december 12-re kitű­zött rendes SZKT-ü­lést. Másfelől azon időpontig a tanügyi törvény szenátusi vitáján feltételezhetően már túl le­szünk. Következésképpen a képviselő­tanács rendkívüli összehívása az ideig teljességgel értelmét veszíti. Markó Béla szövetségi elnök már az­ Operatív Tanács november 11-i ülésén sem volt hajlandó szavazás alá bocsá­tani az­ SZKT rendkívüli összehívására vonatkozó javaslatomat. Az SZKT 44 tagjának e tárgyban megismételt indít­ványa, íme, az­ SZ­K­­-elnök és az Ál­landó Bizottság miatt hiúsul meg. A bemutatott okok miatt az SZKT december 6-i összehívását nem tartom sem "rendkívülinek", sem szükséges­nek. Ilyen késői időpontra való elha­­logatása egyet jelent a 44 szövetségi képviselő által támogatott eredeti in­dítvány kijátszásával. 1997. november 25. Tőkés László püspök, tiszteletbeli elnök Észtország Az orosz kisebbség bírálja az új nyelvtörvényt Az észtországi orosz, politikai és tár­sadalmi szervezetek képviselői inkvizí­­ciós intézkedésnek nevezték az­ állami nyelvtörvényt módosító új jogszabályt, s arra kérték S­ennart Meri államfőt, hogy ne hagyja jóvá a­ törvényt — je­lentette az­ ITAR-TASZSZ­A szóban forgó törvénymódosításokat november 19-én nagy többséggel fogad­ta el az észt parlament. A jogszabály a jövő év elejétől lép életbe, ha az államfő is jóváhagyja. A parlamenti szavazás után két hét áll az­ államfő rendelkezé­sére, hogy ezt megtegye. Az említett törvénymódosítás az orosz, kisebbséghez tartozó honatyá­kon, önkormányzati tagokon, illetve állami hivatalnokokon kívül a kiszolgá­ló személyzetet, illetve az­ egyéni vál­lalkozókat is kötelezné az­ észt nyelv el­sajátítására. Mindegyiküknek észt nyelvvizsgát kell letenni. Az­ észtországi orosz, politikai és tár­sadalmi szervezetek úgy vélik, hogy a nyelvhasználatra vonatkozó új tör­vénymódosítás nemzetiségi feszültsé­gekhez vezet, illetve akadályozza a fő­ként nyelvileg és etnikailag két részre osztott észt társadalom integrációját. A helyi orosz politikusok úgy vélik: a jogszabály azt a célt szolgálja, hogy ki­­rekesszék a politikai és gazdasági élet­ből azokat, akik nem beszélik jól az észt nyelvet. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform KÖZLEMÉNYE Az RMDSZ keresztény-nemzeti platformjának, az Erdélyi Magyar Kezdeményezésnek ügyvezető testüle­te az 1997. november 22-én Marosvá­sárhelyen szervezett kerekasztal-meg­­beszéléssel kapcsolatban az alábbiakat adja közre. A szóban forgó rendezvény NeM az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform, hanem egyedül Jakabffy Attila úr magánakciója volt. 1997. november 24. Az EMK­­ügyvezető testü­lete: dr. Bartha András, dr. Borbély István, Gazda István, Katona Ádám, dr. Új­vári Ferenc POLITIKA-KÖZÉLET Magyar nemzeti jelképhasználat a Kárpátalján Az ukrán sovinizmus sem szebb Ukrajna függetlenné válása óta Kár­pátalja többségében magyarlakta tele­püléseinek középületein tíz ukrán ál­lami zászló mellé ki van tűzve a ma­gyar nemzeti lobogó is. A nemzetiségi jelképek szabad használatát az ukrán kisebbségi törvény szavatolja, sőt Kár­pátalján a megyei állami közigazgatás hat évvel ezelőtt külön rendeletet adott ki a soknemzetiségű régióban élő népcsoportok saját jelképhasznála­tának biztosításáról. Ennek ellenére a megyében működő, csekély taglétszá­mú ukrán nacionalista szervezetek időről időre megpróbálják elérni a ha­tóságoknál a kisebbségek, elsősorban a legnagyobb számban jelen lévő ma­gyarok nemzeti jelképeinek a középü­letekről és közterületekről való eltávo­lítását. Mindezidáig sikertelenül. Most épp a munkácsi járásban tör­ténnek próbálkozások a magyar nem­zeti jelképek használatának korlátozá­sára. A magyarlakta községek polgár­­mesteri hivatalait időnként telefonon utasítják a járási állami közigazgatási hivatalból, hogy távolítsák el a hatás­körükbe tartozó terület középületeiről a magyar nemzeti zászlót. A hivatal, amely nem hajlandó írásos rendelke­zést kiadni a jelképhasználat korláto­zásáról, telefonos felszólításában azzal érvel, hogy Ukrajna területén tilos ide­gen államok jelképeit használni. A Munkács környéki magyar falvak polgármesterei a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséghez fordultak, hogy segítsen tisztázni a törvényes kisebbségi jog érvényesítése kapcsán kialakult fél­reértést. A KMKSZ a zászlóügyben til­takozó levelet intézett Szerhij Usztics­­hoz, a Kárpátaljai Megyei és Viktor Jad­­csenkóhoz, a Munkácsi Járási Állami Közigazgatás elnökeihez, felkérve őket, hogy haladéktalanul lépjenek közbe és állítsák le a hivatalos helyről kiindult­ nyomásgyakorlást a munkácsi járás ma­gyar településeinek polgármestereire. Az érdekvédelmi szervezet egyben fel­hívja az illetékesek figyelmét arra, hogy a kárpátaljai magyarok által használt, cí­mer nélküli piros-f­eh­ér-zöld zászló nem a magyar állam, hanem a magyar nemzet jelképe, amelynek a magyarlakta telepü­lések középületeire történő kitűzését az ukrán törvények szavatolják. Gh. Funar offenzívában Gheorghe Funar, Kolozsvár polgár­mestere és Iriviu Medrea, az RNLP ko­lozsvári fiókjának alelnöke panaszt nyúj­tott be a Legfelsőbb T­örvényszék Mel­lett Működő Főügyészséghez Valeriu T­abara RNLP elnök, Vasile Dobrescu pártfőtitkár és Valentin Iliescu ügyveze­tő titkár ellen, akik az aláírók szerint a büntető törvénykönyv­ 289-es és 291-es bekezdése értelmében hamisítottak és­­hamisításokat alkalmaztak. A panasztevők indokát az, hogy T­a­bára tudta és el is fogadta, hogy az RNLP ez év március 22-én az orszá­gos konvenció nyomán közzétett alap­szabályzatának szövege nem felel meg a párt legfelsőbb szerve által szavazat­tal elfogadott szövegnek. A Kárpát-medencei Ifjak Szabadegyetemének nyilatkozata A Kárpát-medencei Ifjak Szabade­gyetemét életre hívó három szervezet, az­­ együttélés Ifjúsági Csoportja, a Fidelitas és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, valamint a többi résztvevő szervezet, a romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Országos Magyar Diák­szövetség, az­ Ifjúsági Keresztyén Egye­sület és az Országos Dávid Ferenc If­júsági Egylet egyetértenek abban, hogy a kárpát-medencei magyar fiataloknak szükségük vím­ élő kapcsolat kiépítésére és fenntartására, a nemzeti értékek és hagyományok ápolása érdekében. Magyarország európai uniós tagsá­gának küszöbén a határon túl élő ma­gyarok olyan hidat képeznek, amely ezen országokat Magyarország mellett az­ unióval is összekötheti. E­z­ért is tulajdonítunk nagy jelentő­séget a magyar ifjúsági szervezetek kö­zötti regionális együttműködés fejlesz­tésének, s mert azt a mai formájában nem tartjuk megfelelőnek. Fontosnak látjuk, hogy a magyar külpolitika szerves részévé váljon a ha­táron túli fiatalok helyzetének konkrét lépésekkel való javítása. A kárpát-medencei magyar ifjúság fejlődését a minden szintű, minőségi magyar oktatás eszközeivel látjuk biz­tosíthatónak. Bízunk benne, hogy összefogásunk­kal képesek leszünk segíteni egy, a ma­gyar nemzeti törekvéseket hitelesen felvállaló és eredményesen képviselő politikai vezetés munkáját. Kaposvár, 1997. november 23. Őry Péter — Együttélés Ifjúsági Csoportja, Gyürk András — Fideli­­tas, Slajdó Csaba — Kolozsvári Ma­gyar Diákszövetség A magyar nemzet "Európa-érett" A kormány nemzeti kötelességének tartja a magyar államiság 1000 éves évfordulójának méltó megünneplését, és azt, hogy meg­teremtse az­ ehhez, szükséges szellemi és tárgyi feltételeket. Mind­ez­ nem lehetséges a nemzeti önismeret és önbecsülés kiteljesedése nélkül. Erről Horn Gyula magyar miniszterelnök, a Magyar Millennium Emlékbizottság társelnöke beszélt hétfőn a testület első ülésén. S hangsúlyozta: nem szabad, hogy" az ünnepet bármely politikai irányzat vagy párt kisajátítsa, és a megemléke­zések kapcsán versengés alakuljon ki. Hangsúlyozta: a külföld megítélése szerint "Európa-érett" a magyar nemzet. Az elmúlt években felmutatott teljesítménye alapján nagy az ország meg­becsülése, alkalmazkodó és kreatív nemzetnek tartják — tette hozzá Horn Gyula. Az Európai Unió és a NATO-hoz való csat­lakozás feltételei ma igen jók. Az euroatlanti integráció azonban nemcsak lehetőséget, de kihívást is jelent az országnak. Egyezmény a hadisírok és emlékművek gondozásáról A Moldáviában meglévő magyar hadisírok és emlékművek gon­dozásáról szóló egyezmény előkészületeit meggyorsítottuk, és re­mény van arra, hogy mielőbb aláírásra kerül, tájékoztatta Göncz Árpádot Valeriu Pasti­ moldáv védelmi miniszter hétfőn a magyar parlamentben, amikor a magyar államfő fogadta a moldáv po­­litikust. Faragó András elnöki szóvivő közölte, hogy­ az­ egyezmény gondolatát Göncz Árpád októberi kisinyovi látogatása során ve­tette fel, amelyet moldáv vendéglátója támogatott. A felmérések szerint Moldáviában több temetőben vannak második világhábo­rús események során, valamint hadifogságban elhunyt magyarok sírhelyei. Világritkaság a nemzetközi bélyegárverésen Az­ Osztrák—magyar Monarchia legértékesebb és legritkább bé­lyegét értékesítik egyebek között a 12. Nemzetközi Bélyegárverés első napján, december 6-án, Budapesten. Az aukció célja, hogy a magyar bélyegritkaság, továbbá a világviszonylatban is értékes példánynak számító 3 krajcáros bélyeg visszakerüljön a gyűjtői forgalomba, tájékoztatta az MTT-t az­ árverező cég, a I­lungarofíla Kft. Csillag János, a I­lungarofíla Kft. munkatársa elmondta: a filatéliai világritkaság 1943 óta egy­ magyar magánszemély tulaj­donában van, aki a II. világháború idején 20 ezer pengőért vá­sárolta meg. Véleménye szerint a piros színű bélyeg az­ aukción akár 40-50 millió forintért is elkelhet. Holland támogatás Magyarországnak Hollandia 1990 óta mintegy 6,5 milliárd forint értékű támogatást nyújtott a magyarországi gazdasági és társadalmi átalakulás meg­valósításához. A hétfőn aláírt 1998. évi holland gazdasági segít­ségnyújtásról szóló Emlékeztető szerint 1998-ban a támogatási program fő területei az­ energia-megtakarítás és a környezetvé­delem. Folytatódik a korábbi években megkezdett több projekt, így az ipari és középületek takarékos energiafelhasználásának e­­lősegítését, illetve a környezetvédelem területén az­ üvegházhatás csökkentéséért aláírt nemzetközi egyezmény végrehajtását támo­gató program. A HBCO-Magyarsat vegyes vállalatot alapít A Hungarian Broadcasting Corporation televíziós Részvény­­társaság (N­BCO) szándéknyilatkozatot írt alá a Magyarsat Kft.-vel vegyes vállalat létrehozására. A vegyes vállala­t feladata egy kereskedelmi műhold fellövése lesz, amely a közép-kelet-eu­­rópai térség műsorsugárzását biztosítja, mondta el az MTT-nek Groszné Matuska Anikó, a N­BCO Kft. PR-igazgatója. A tervek szerint a vegyes vállalatból 69 százalékkal részesedik a Hungarian Broadcasting Corporation. A Magyarsat Kft­ .31 százalékban lesz­ tulajdonos. A vállalat tőkeigénye megközelíti a 150 millió dollárt, amelyből 110 milliót tíz idegen tőke részaránya képvisel. A saját tőkerész összesen 40 millió dollárt tesz ki. Ebből 30 millió dollárt a N­ECO és 10 milliót a Magyarsat finanszíroz. Befogták a műholdat A Columbia amerikai űrrepülőgép két asztronautájának kedd hajnali űrsétája során sikerült befognia a Spartan műholdaát. A Nap megfigyelésére szolgáló, 10 millió dollár értékű műszer három nappal korábban szabadult el az űrrepülőgép robot­karja elől, és azóta a Columbiával együtt keringett. Winston Scott amerikai és Dai Takao japán űrhajósoknak, akik űrru­hában a repülőgép rakodótere nyílásának két oldalán helyez­kedtek el, közép-európai idő szerint röviddel hajnali 3 óra után sikerült befogniuk az 1.360 kilogrammm súlyú, többször is fel­használható műholdat. A világ leghosszabb hajú embere A 85 éves thaiföldi Hu Satcónak van a világon a leghosszabb haja, jóllehet az elsőségért versenyben van saját testvérbátyjával, a 87 éves Jivel. A­­Hiaiföld északi részén élő Hutong törzsbéli Hu haja, amelyet a hét végén megmért a Guinness rekordok könyvének hivatalos bírása is, pontosan 515 centiméter hosszú. Adam Finn, a rekordok könyvének bírálóbiztosa elismerte: az két­ségtelenül új világrekord, de természetesen csak akkor, ha nem jelentkezik másvalaki, aki ennél is hosszabb hajzattal büszkélked­het. Hu testvére, Ji, szintén nem vágta le tincseit 40 éve, és már ő is túlszárnyalta az eddigi világrekordot, amelyet egy indiai asszony tartott 416 centiméteres hajhosszúságával. Hu Sateo, sa­ját bevallása szerint, csaknem hetven esztendeje nem vágott le egyetlen tincset sem a hajából. Hírszerkesztő: Mózes Edith -NÉPÚJSÁG 3

Next