Népújság, 1998. február (50. évfolyam, 22-41. szám)

1998-02-12 / 29. szám

NÉPÚJSÁG Sílövés Hanevold meglepetés-győzelme 20 km-en Halvard Hanevold nyerte a férfi biatlonisták 20 km-es versenyét. A norvég sportoló sikere meglepetés­nek számít. A második helyen az olasz Pier Alberto Carrara végzett, a harmadik pedig a fehérorosz Alek­­szej Ajdarov (23) lett. Az AP össze­foglalójából kiderül, hogy a 31 éves itáliai biatlonista volt a hetvenkét induló között az egyetlen, aki a húsz lövés során nem hibázott, norvég riválisa azonban — annak ellenére, hogy­­ lőhibát vétett — végül mégis jobbnak bizonyult nála. — Ez életem legnagyobb pil­lanata, remekül éreztem magam a síléceimen. Megpróbáltam egyen­letes iramot futni, hogy legyen elég erőm az utolsó körre. A negyedik fősorozat után 16 másodperc hátrányban voltam. Nem hittem volna, hogy utol tudom érni Car­­rarát — nyilatkozta Hanevold. A jelenlegi Világkupa-sorozat má­sodik, illetve harmadik helyén álló két versenyző, az orosz Viktor Majgurov és a német Frank Luck nem indult el a versenyen. Mivül kettő magas lázzal és influenzával bajlódik. A németek reménykednek benne, hogy Luck, aki a második volt az 1994-es téli olimpián, ott lesz a 10 km-es viadal indulói között. — Reméljük, hogy Frank jövő keddig felépül — mondta a Reutersnek­ Uwe Gerhard Müssig­­gang, a német válogatott edzője. Biatlon, férfi 20 km, olimpiai bajnok: Halvard Hanevold (Nor­végia) 56:16.4 perc (1 lövőhiba), 2. Pier Alberto Carrara (Olaszország) 56:21.9 (0), 3. Alekszej Ajdarov Közép­sánc Finn győzelemmel végződött szer­dán a férfi síugrók középsánc vi­adala, miután az idegek harcában Jani Soininen felülkerekedett az első ugrás után vezető japán Harada M­uszaiikon. A tavalyi vb-n nagysáncon világ­bajnok, középsáncon második Harada a 60 ezres japán közönség lelkes biztatása közepette várta a második ugrást. Elsőre 91 és fél méterre repült, s ezzel vezetést szer­zett.­­ Soininen­ másfél méterrel kevesebbel ugrott, s második volt. A kettejük vetélkedését eldöntő második ugrás azon múlt, hogy ki tudja jobban megőrizni nyugalmát. A mezőny ugyanis már végzett, és csak ők ketten maradtak a sáncon. Ekkor azonban feltámadt a szél, és néhány perc szünet következett. Közben kisütött a nap is, ami kissé megolvasztotta a havat, így az kevésbé csúszott, és eleve csak kisebbet lehetett ugrani. Soininen nyugodtan várta a zöld jelzést, a japán azonban láthatóan feszülten vágott neki a sáncnak. A finn ugyan egy méterrel kevesebbet ugrott, mint elsőre, Harada csak 84,5 méterre repült, ami mindössze az ötödik helyre volt elegendő. A közönség, amelynek so­raiban ott volt Naruhito koron­aherceg is, csalódottan fo­gadta Harada kudarcát, akit az első ugrás után már ünnepelni kezdtek. Vigaszt az jelentett, hogy a második mégis japán sportoló lett. A négysánc­os­(Fehéroroszország) 56:46.5 (1), 4. Ivan Masarik (Csehország) 57:30.7 (1), 5. Umars Bries (Lettország) 58:15.1 (3), 6. Ricco Gross (Német­ország) 58:15.4 (1). adalon győztes, Világkupa-éllovas Funaki Kazujosi a negyedik helyről jött fel 90.5 méteres ugrásával. Az olimpiát megelőző szapporói Világkupán győztes osztrák Andreas Widhölzl harmadik helyezésével már a második érmet szerezte országá­nak. A szám világbajnoka, a finn Janne Ahonen a negyedik, a négy évvel ezelőtti lillehammeri ötkarikás játékok bronzérmese, a német Die­ter Thoma pedig két közepes ugrás­sal a 13. lett. A címvédő norvég Espen Bredesen még az első harmincba sem került be. Első sorozatbeli ugrása mindössze a 36. helyre volt elég. Ezért nem is ugorhatott másodszorra. A norvég sportoló egyébként az utolsó percben került be a csapatba, mert nagyon gyenge szezon állt mögötte. A tavaly kokain-botránya miatt fél évre eltiltott osztrák Andreas Gold­­bergernek sem ment az ugrás. A tavalyi trondheimi vb-n középsáncon harmadik sportoló ezúttal kénytelen volt megelégedni a 22. helyezéssel. Síugrás, középsánc, olimpiai baj­nok: Jani Soininen (Finnország) 234.5 pont (90, 89 méter), 2. Funaki Kazujosi (Japán) 233.5 (87.5, 90.5), 3. Andreas Widhölzl (Ausztria) 232.5 (88, 90.5), 4. Janne Ahonen (Finnország) 231.5 (86.5, 91.5), 5. Harada Maszahiko (Japán) 228.5 (91.5, 84.5), 6. Primo­ Pelenka (Szlo­vénia) 223 (87, 89). Soininen sikere Finnország nem számított Soininen aranyérmére Hanevold a 46. volt a legutóbbi téli olimpián AKTUÁLIS NAGANO: Will. Téli Olimpia 1998. február 12., csütörtök Kistermesztők fóruma A Kistermesztők fóruma címére újabb hozzászólás érkezett, melyben a szerző egyebek között a családi farmok kialakításának szük­ségességét hozza szóba. Vár­juk a további véleményeket. Hogyan tovább? Itt a nagy kérdés, most hogyan tovább? Háromszék megyében születtem, ötven év után, ki­­lencvenévesen mentem vissza Dalnokra. Ott-tartózkodásom ide­jén tapasztaltam, hogy a tényleges helyzetet nem ismerő írások han­goztatták, miszerint a mezőgaz­daságban minden el van veszve. Nem igaz! Dalnok egyike azon falvaknak, ahol a kommunizmus lelkes­ földet tönkretett, ennek el­lenére láttam, hogy újraéled a település. Eddig a falusi gyerekek már ötéves korukban városba akartak menni. Most a gyerekeket látom a szekéren, ha ülnek apjuk mellett, ha nagyobb, gyeplő a kezében, amit semmiért sem cserélne fel. Ezek biztosítják jövőnket, megmaradásunkat. De mi is történik falun? Több­kevesebb ember visszakapta föld­jét, most már mondhatja: az enyém. Körömszakadtáig harcol érte. Dolgozik éjjel-nappal, nehéz munkával, annak ellenére, hogy kevés eredménnyel, mert nem kap útmutatást, segítséget. Az állam is tétovázik, amikor mezőgazdaságról van szó. Az 1920-1930-as évekhez viszonyítva a mezőgazdaságban a helyzet ma rosszabb, annak dacára, hogy Erdélyben létezik egy mezőgazdasági kultúra. Erdély-szerte létezett ezer gaz­dakör, szinte minden faluban volt. A gazdák onnan kapták a segít­séget és tanulhattak is. Mi a helyzet jelenleg? 1997 időjárása kipróbálta a gazdákat, van-e kitartásuk, át tudják-e vészelni a nehézségeket? Vála­szolt a határ: van. Azokat a bi­zonyos sokat szapult keskeny par­cellákat szépen megdolgozták és jó termést adtak. Ez is bizonyítja, hogy a falu népe ragaszkodik saját kis földjéhez. Szerintem a végső cél a 20—30 ha-os családi far­mok kialakítása. Senki se gon­doljon arra, hogy ezt máról hol­napra meg lehet valósítani, a lényeg az, hogy a falu népe elmoz­dult egy bizonyos cél irányába. Kikből is lesz családi farmer? A földtörvény végrehajtása után sokan lesznek, akik örökölt földterületeiket eladják, és én úgy látom, hogy a faluban lesz olyan gazda, nem idegen, aki azokat felvásárolja és megműveli. Nagyon fontos: a farmer tudja, mit, miért termel és azt miként értékesíti. Mondják, Erdély a második Svájc állattartás szempontjából. Nem második! — Első — mon­dom én. A talaj összetétele, a klíma sokkal kedvezőbb. Mind­ezen előnyöket, sajnos, az­ erdélyi gazdák nem használják ki. Gondo­lok itt az egykori vetésforgóra, amikor here, lucerna, bahacín, szarvaskerep, silókukoricatáblák léteztek. Egyszóval: van mit tenni a végső cél eléréséig. Hiszem, hogy pár éven belül Erdély-szerte "megjelennek" farmereink, az igazi vállalkozók a mezőgaz­daságban. Beczály István Az egyetemes magyar irodalom n­épszerűsítéséért Tollas Tibor-szavalóverseny Nagy­harca Önkormányzata, valamint a Lakiteleki Népfőiskola és az Antológia Kiadó Tollas Ti­bor nagyharcai születésű költő életművének hagyatékát megőrző és ápoló céllal meghirdeti a ma­gyarországi és a határokon túli magyar fiatalok számára a Tollas Ti­bor-sza­v­aló versenyt. Jelentkezni 1998. február 28-ig levélben lehet az Antológia Kiadó és Nyomda Kft. címén (H-6065 Lakitelek, Felsőalpár 3.). A je­lentkezéskor mindenki pontosan közölte nevét, címét, életkorát. A borítékra írják rá: Tollas Tibor­­szavalóverseny. Az előválogatókat 1998. már­cius 5—20. között tartjuk, a döntő 1998. április elején lesz Lakiteleken, a Népfőiskola Köl­csey Házában. A legjobbak értékes jutalomban részesülnek. Nagybarca Önkormányzata Antológia Kiadó Lakiteleki Népfőiskola A kataszterről és az ingatlannyilvántartásról (Folytatás február 11 -i lapszámunkból) . Az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik a bíróságok mel­lett működő telekkönyvi hivatalok szervezési és működési szabályzatá­nak az elkészítése. Kihágásnak minősülnek, ha az elkövetés módjától függően nem képeznek bűncselekményt, a következők: a. A kataszteri nyilvántartással el­lentétes adatok felhasználása hivatalos okmányokban a tulajdonosokra, területekre és építményekre vonat­kozóan. b. A kataszteri munkálatokkal meg­bízott szakszemélyzet belépése en­gedélyezésének megtagadása az in­gatlantulajdonos által. Ezekre a cselekményekre a kiszab­ható pénzbüntetés 400.000-től 750.000 lejig terjed. c. A kataszteri munkálatok elvégzéséhez, szükséges adatok, ok­mányok átadásának megtagadása. d. Bármilyen térkép­észeti anyag nyomtatása és terjesztése az Országos Kataszteri Hivatal engedélye nélkül. Ezekben az esetekben a pénzbün­tetés 750.000 lej és 1.500.000 lej között mozog. A pénzbüntetések jogi és fizikai személyekre egyaránt vonatkoznak. A kihágások megállapítása és a pénzbüntetések kiszabása jegy­zőkönyv alapján történik is minisz­tériumi megbízottak, polgár­mesterek és rendőri szervek által. A jelen törvényben felsorolt ki­hágásokra alkalmazandók tíz 1968. évi 32-es törvény rendelkezései, amely a kihágások megállapítását és büntetését szabályozza. Ugyancsak bűncselekményt képez a határjelző jelek elmozdítása, újak létesítése a törvény által szabályozott engedély nélkül, ami a büntető törvénykönyv 220. szakasza szerint büntetendő. Jelenleg három ingatlannyilván­tartási rendszer van érvényben. A telekkönyvi rendszer, amit az 1938. évi 115-ös törvényerejű rendelet szabályoz és ami érvényben van Erdélyben, az ország nyugati megyéiben és részben Suceaván, az ingatlanátírási és a regiszteri bejegy­zés rendszere, amit a Polgári Törvénykönyv 1801, 1816-1823. és a Polgári Eljárás Törvénykönyv 710—720. szakaszai szabályoznak, és ami tíz ország déli megyéiben van érvényben, valamint a földnyilván­­ i Paragrafus tartási könyvek rendszere, amit az 1947. évi 242-es törvény szabályoz, e rendszer a főváros egyes kerületeiben, valamint Giurgiu és Oltenița körzetében van érvényben. A tárgyalt ingatlannyilvántartási törvény a három rendszer közül a telekkönyv-nyilvántartási rendszert vette át, és ami érdekes, mindhárom rendszer érvényben van mindaddig, amíg a kataszteri és ingatlannyilván­tartási regiszterek munkálatai egy megye területén be nem fejeződnek, amikor is ennek bevégzésével érvényüket vesztik az illető megye területén érvényben lévő rendel­kezések (a felsorolt három rendszer­ből az­ egyik) és számos, a törvény­ben felsorolt jogszabály, és akkor az illető megyében érvénybe lépnek a jelen törvény rendelkezései, így lehetséges, hogy megyénként más és más nyilvántartási szabályok létezzenek, mindaddig, amíg a kataszteri nyilvántartás az egész ország területére vonatkozóan el nem készül, amikor is megszűnik, hatályát veszti mindhárom rendszer, érvényét veszti a törvényben fel­­sorolt számos törvény, rendelkezés és jogszabály, és az ingatlannyilván­tartási rendszer egységessé válik a tárgyalt törvény rendelkezéseinek megfelelően az egész ország területén. A törvény nem szabályozza a telekkönyvi kivonatok időbeni érvényességét, ezt a jogalkalmazó szervek esetenként szabályozzák. Mivel sok visszaélés történt, csalás, szélhámosság, egyes szervek, köz­jegyzők, bankok stb. 24 órában ál­lapítják meg a telekkönyvi kivonat felhasználhatóságának határidejét, elkerülve így azt, hogy ugyanazt az ingatlant több személynek adják el, vagy bankkölcsönt vegyenek fel rá, de ugyanakkor el is adják a kölcsön visszatérítése előtt stb. Sokan elfo­gadják az ötnapos érvényességi határidőt és bizonyos esetekben (például lakhelyváltoztatás esetén) még a 30 napos határidőt is. Ezek a szabályok változhatnak viszont, mindig az alkalmazó hatóság dönti el a telekkönyvi kivonat időbeni érvényességét és felhasználási lehetőségét. Igyekeztünk a tárgyalt törvény leg­fontosabb rendelkezéseit ismertetni, hogy szakember (jogász) igény­­bevétele nélkül is érthetővé és alkal­mazhatóvá váljon, de van a törvénynek számos rendelkezése, ami megköveteli a jogász segítségének igénybevételét, amit nem szabad el­mulasztani. Mellay György jogtanácsos

Next