Népújság, 1999. július (51. évfolyam, 150-176. szám)
1999-07-24 / 170. szám
4 NÉPÚJSÁG Magyarország támogatja Románia integrációs törekvéseit Radu Vasile kijelentette: Boldog vagyok, hogy vendégül láthatom Magyarország miniszterelnökét. Mint tudják, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemhez kapcsolódik ez a látogatás, de ugyanakkor lehetőséget nyújtott arra, hogy találkozzunk, és áttekintsünk egész sor regionális és a kétoldali kapcsolatokra vonatkozó POLITIKA 1999. július 24., szombat Radu Vasile és Orbán Viktor marosvásárhelyi találkozója Tegnap városunkba látogatott Radu Vasile miniszterelnök és Orbán Viktor, a Magyar Köztársaság kormányfője. Déli fél egykor jött meg a román kormányfő, akit a megye és a város elöljárói fogadtak. Díszszázad tisztelgett, mely előtt, egy dzsekibe öltözve, lezserül elvonult, anélkül, hogy köszöntötte volna, majd hirtelen visszafordult és korrigálta a hibát. Miután Dorin Florea prefektus irányításával eleget tett a kötelező protokollnak, azaz üdvözölte Fodor Imre polgármestert, Orbán Dezső és Eugen Critjan alpolgármestereket, Alexandra P. Freteant, a megyei tanács alelnökét, az RMDSZ részéről megjelent Markó Béla szövetségi elnököt, Frunda György szenátort és Kelemen Atilla képviselőt, a sajtó képviselőit egy kézlegyintéssel intézte el, s egyenesen a Continental Szállóba hajtatott. Ott várta meg egy óra múlva érkező kollégáját, Orbán Viktort. A magyar kormányfő magánlátogatásra érkezett Erdélybe, a marosvásárhelyi látogatás csupán kitérő volt Tusnád felé tartva. Őt is ugyanúgy fogadták a megye és a város notabilitásai, csak a katonai parádé maradt el. Orbán Viktor már barátságosabban viselkedett a médiákkal, s egy kérdés erejéig meg is állt a sajtónak elkerített "karám" mellett. Pozitív jelzések, a rendezés szándéka nélkül? A Népújság kérdésére, hogy miért éppen itt, és nem Tusnádon találkoznak, Orbán Viktor azt válaszolta, hogy a román miniszterelnök ezt a helyszínt javasolta. Ez útba is esik, mind a kettőnknek így volt kényelmes, ezért nem láttam okát, hogy bármilyen más helyszínhez ragaszkodjam. A kérdésre, hogy miről fognak tárgyalni, a magyar kormányfő kijelentette: olyan hosszú listám van, hogy ha azt most mind fölsorolom, lekésem az ebédet. Összességében vannak biztató jelek, és vannak olyan területek, amelyek inkább rosszkedvre adnak okot. Vörös bor — fehér bor A Continental vendéglőben munkaebédelt a két miniszterelnök. A menüben — rr mint megtudtuk — egy hideg, sonkás-sajtos előétel szerepelt, amelyet krémleves követett, majd krumplis-uborkás Stefánia-szelet következett, amelyet vörös borral és fehér borral locsoltak meg. A miniszterelnöki ebédet vargabéles és kávé zárta. Valóban sok megbeszélnivalójuk lehetett, mert egy órás késéssel kerítettek sort a beígért sajtótájékoztatóra, amelyet nyilatkozattal vezettek fel. A kérdésekre nem maradt igazán sok idejük, mert a végén mindössze a Népújság és a Népszabadság kérdéseire szakítottak időt, kérdést. A régió szintjén meg szeretném köszönni, hogy Magyarország támogatta, és továbbra is támogatja Románia euroatlanti integrációs törekvéseit. Törvényes keret a magyar egyetem létrehozására Amint azt budapesti hivatalos látogatásom alkalmával is kijelentettem, a két ország érdekei azonosak ilyen szempontból. Ezenkívül számba vettük a stabilitási paktum néhány kérdéskörét, annak lehetőségét, hogy Szarajevóban konkrétabban körvonalazódhassék ennek a tervnek a gyakorlatba ültetése. Ami a kétoldali kapcsolatokat illeti, szó volt az oktatás kérdésköréről. Mint tudják, a tanügyi törvényt az alkotmánybíróság alkotmányosnak nyilvánította, a legfelsőbb törvényszéktől is pozitív véleményezést kapott, így, a törvényes keretek között, bármikor lehetőség lesz egy önálló magyar egyetem létrehozására. Ugyanakkor szó volt a gazdasági kapcsolatokról, a kereskedelmi kapcsolatokról, a kölcsönös befektetések lehetőségéről. El kell azonban ismernünk, hogy mindkét részről problémák adódtak a két ország egyes termékeinek exportja és importja terén. De abban egyeztünk meg, hogy a jövő héten összeülő román—magyar vegyes bizottság ülésén a két ország mezőgazdasági és ipari minisztériumai megoldást keresnek a problémák rendezésére. Beszéltünk arról is, hogy az idén szeptemberben lesz 150 éve annak, hogy a két ország nagy forradalmárai, Kossuth és Balcescu találkoztak, itt az ideje annak, hogy valamilyen formában találjunk módot arra, hogy közös emlékművet állítsunk ennek a történelmi megbékélésnek az emlékére. Meghívó horgászversenyre Végül szeretném elmondani, hogy Románia kormánya, én magam személy szerint, a magyar kormányban, és Orbán Viktorban komoly tárgyalópartnert látunk, akkor is, ha vannak véleménykülönbségek, mindkét fél részéről készség mutatkozik ezek megoldására. Úgy hiszem ez a legfontosabb, amiről beszélhetek. Már egy évvel ezelőtt mondtam: én Orbán Viktor miniszterelnök úrban egy olyan személyiséget, olyan politikust látok, aki mindkét ország valós hasznára válik. Biztosítom önöket, ez nem protokolláris nyilatkozat. Nem szoktam a nyilatkozatok kedvéért nyilatkozni. Ez részemről őszinte és valós érzés. Elvárjuk más alkalommal is, legközelebb talán a horgász világbajnokság alkalmával, ahol én leszek a zsűri elnöke. Magas szintű kormányképviselet a horgászversenyen Való igaz, hogy bár a magyar házelnökkel nem egyeztettem, de az ő nevében is elfogadtam a meghívást. Valószínűleg magas szinten fogja magát képviseltetni a horgászversenyen a magyar kormány, replikázott Orbán Viktor Radu Vasile kedélyes meghívására. A magyar kormány érdekelt Románia sikereiben Engedjék meg elmondanom, hogy köszönettel tartozom a miniszterelnök úrnak, amiért meghívott engem erre a találkozóra. Magam is örülök annak, hogy kapcsolatunk elérte azt a minőséget, amikor informális keretek között tudunk egymással időt egymással eltölteni úgy, hogy közben komoly politikai kérdésekről is tárgyalunk. A mai ebéd során is számos ilyent érintettünk. Én elmondtam, hogy amikor Magyarország most ismét támogatja azt, hogy Romániával kezdődjenek meg az Európai Unión belül az érdemi csatlakozási tárgyalások, akkor bennünket az a felismerés is vezet, hogy Vasile miniszterelnök úrnak az időszaka alatt Románia olyan lépéseket tett meg, amelyek történelmi léptékkel is mérve figyelemre méltóak. És a magyar kormány érdekelt abban, sőt Magyarország polgárai is abban érdekeltek, hogy Románia is sikeres ország legyen. Ezt a véleményünket nem befolyásolja az, hogy valóban vannak olyan kérdések, amelyek még megoldásra várnak. Fejtetőre állított diplomácia? Szokatlan módon, ha ezzel nem sértem meg a miniszterelnök urat, akkor a diplomácia szokásos világrendjét egy kicsit fejreállítottuk, hiszen a jövő héten találkozik a két külügyminiszter itt Romániában, mi előkészítettük a találkozójukat. Remélem, hogy számos kérdésben, amiről most beszéltünk, a két külügyminiszter találkozóján érdemi döntés születik. Sok sikert kívánok Romániának a céljai elérésében. Ezután válaszoltak a sajtó kérdéseire. Népújság: Most, amikor a Balkáni Stabilitási Konferencia előkészületei folynak, nem fontolgatják-e a két kormány közötti együttműködés lehetőségeit a szerbiai kisebbségek ügyében? Ugyanis a Vajdaságban, illetve a szerb Bánságban körülbelül 300-350 ezer magyar, viszont 1 millió román él. A közös megoldások egyrészt pozitívan hathatnak az ott élő kisebbségekre, másrészt pedig precedens lenne a román—magyar kapcsolatok alakulásában. Radu Vasile: Amikor a stabilitási terv szóba került, tárgyaltunk a koszovói helyzetről is. Találkoztam Draskoviccsal, a Milosevicsellenes csoportosulások egyik vezéralakjával. Felvetettem neki a Timok-völgyi románok helyzetét, s úgy tűnik, hogy még Draskovics sem igazán akarja elismerni ezt a kisebbséget. A kérdést azonban csakis azután lehet napirendre tűzni valamilyen formában, miután megvalósul a stabilitás Szerbiában. Más szóval, ha megoldódik a Milosevics-probléma. Addig szerintem felesleges komplikációkhoz vezetne a kérdéskör ilyenszerű megközelítése. Orbán Viktor: Ami a tényeket illeti, Vasile miniszterelnök úr pontosan leírta a tárgyalásunkat. Szerintem Közép-Európában számos olyan ország létezik, közöttük Románia is és Magyarország is, amely sokat tanulhatott és kellett is hogy tanuljon mindabból, ami az elmúlt néhány esztendőben és különösen néhány hónapban Jugoszláviában történt. Ez már a XXI. század. Sehol nem fordulhat elő Európában többé az, hogy bármely népcsoportot, származása, kisebbségi helyzete miatt, központi kormányzat eltipor, jogait csorbítja, megalázza őket. A világ egyértelműen kimondta, hogy a XXI. század már nem szólhat Európában erről a kérdésről. Ebből pedig az következik, hogy Európát úgy kell berendeznünk, a középső részét is, sőt, magát a Balkánt is, hogy az adott államok területén élő kisebbségek otthon érezhessék magukat. Olyan nyelven, azt tanuljanak, amiről úgy gondolják, hogy szükségük van, olyan életmódot folytassanak, ami a természetüknek megfelel, s olyan intézmények keretén belül intézzék közös ügyeiket, amiket jónak látnak. Európa nyugati része ezen a fejlődési szakaszon a második világháborút követő 15-20 évben már keresztülment. Mi is ezen az úton haladunk, s mi is el fogunk jutni oda, ahova Nyugat-Európa eljutott. Konkrétan pedig ebből az következik, hogy Jugoszlávia területén minden kisebbséget, köztük a román és a magyar kisebbséget is megilleti az a jog, hogy maga rendezhesse be az életét. Az a kérdés pedig, hogy kisebbségek létezéséről, nemlétezéséről vita folyjék, a XIX. század kérdése és nem a XXI. századé. Ha azt állítják magukról, hogy vannak, akkor vannak! — összegezte tömören a magyar kormányfő. Otthon Markó Bélánál A sajtótájékoztatót követően Radu Vasile kormányfő üzletemberekkel találkozott, ahová a sajtót nem engedték be, Orbán Viktor pedig otthonában látogatta meg Markó Bélát. A rövid látogatást követően Markó Béla a Népújságnak elmondta: — Baráti beszélgetésre került sor, nem hivatalosra, de itt is közös gondjainkról folytattunk véleménycserét. Elsősorban az oktatásról, ezen belül az egyetemi oktatásról volt szó. Orbán Viktor megerősítette, hogy a magyar kormány továbbra is támogat minket. Megegyeztünk abban, hogy az RMDSZ a következő hetekben, az új tanügyi törvény alapján megpróbálja a lehetséges megoldásokat föltérképezni, és szeptemberben konkrétabban beszélhetnek majd arról, hogy miben van szükségünk segítségre. Mózes Edith Otthon Markó Bélánál Egy ütemre Fotó: Vajda György