Népújság, 1999. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1999-11-10 / 263. szám

1999. november 10., szerda_______________________________________POLITIKAI KÖZÉLET 2 milliárd forint egyházi hátterű romániai magyar egyetemre (Folytatás az 1. oldalról) — Az elkövetkező években mód nyílhat arra, hogy a magyar állami költségvetési támogatás továbbra is rendelkezésre álljon az egyetem létesítésének folyamatában — szögezte le Németh Zsolt. A Magyar Állandó Értekezleten az államtitkár megfogalmazása szerint meghatározó kérdés lesz, hogy milyen formában lehet majd beépíteni a ma­gyar jogrendszerbe a határon túli ma­gyarság magyarországi jogállását. A MÁÉRT szakbizottságai az ősz folyamán körvonalazták azokat a területeket, ahol a magyar jogrend­szerre vonatkozóan vizsgálódni kíván­nak. — Osztom azokat a nézeteket, ame­lyek szerint módosításra szorul a választójogi törvény, ennek keretében azonban elsősorban a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati jogát kell biztosítani — közölte Németh Zsolt. Kitért arra, hogy a parlamenti pártok között nincs konszenzus ebben a kérdésben, de a kormánypártok messzemenően támogatják ezt az első­sorban a nyugati magyarság részéről megfogalmazódó igényt. . Németh Zsolt bízik abban, hogy a MÁÉRT-en részt vevő ellenzéki poli­tikusok támogatni fogják a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati jogának megadását. Az értekezleten részt vevők által elfogadásra kerülő nyilatkozatban az utóbbi hónapok pozitív és negatív eseményeiről egyaránt szó esik majd. A kedvező fejlemények közé sorolta Németh Zsolt, hogy Ro­mániában és Szlovákiában számos diszkriminatív intézkedés szűnt meg az ott élő magyar kisebbséggel szem­ben. Példamutatónak nevezte az ukrán és horvát szervekkel történt együttműködést az árvízkérdésben, valamint az újjáépítésben. E hét végén két olyan objektumot is átadnak Horvátországban, amelyet a magyar állam támogatásával sike­rült újjáépíteni. A kopácsi templom, illetve a vörösmarti közösségi ház szombati átadásán a két miniszterel­nök, Orbán Viktor és Zlatko Matesa is jelen lesz. A kedvezőtlen jelenségekről szólva Németh Zsolt a nacionalizmust em­lítette első helyen. — A történelmi démonokkal való küzdelem egyáltalán nem ért véget Közép- és Kelet-Európában, a na­cionalizmus kísértete továbbra is je­len van — fogalmazott. Álláspontja szerint ez Jugoszlá­viában érhető tetten a legdrasztiku­­sabban, ahol "a milosevic­i hata­lom fennmaradása az állandó fe­nyegetettség érzését jelenti a vaj­dasági magyarság számára." Úgy vélte, fokozni kell a nemzet­közi közösség erőfeszítéseit a szer­biai demokratikus fordulat érde­kében. Mint elhangzott, a vajdasági ma­gyarság az utolsó etnikai közösség a volt Jugoszláviában, amelyik még nem volt a milosevic­i agresszió tárgya. Az államtitkár az idei év fontos nemzetpolitikai fejleményének ne­vezte az egységes vajdasági autonómia-koncepció megszületését.­­ Ez sajnos nem jelenti azt, hogy elültek volna a vajdasági magyarságon belüli mély ellentétek — tette hozzá. A vajdasági autonómia megvaló­sulásának esélyét Németh Zsolt köz­lése szerint nem lehet különválasztani a jugoszláviai demokratizálódás folya­matától. Ezért — s ez a MÁÉRT-en hangsúlyosan kerül majd szóba — a vajdasági magyaroknak elsősorban a szerb ellenzékkel kell megpróbálni megismertetni elképzeléseiket. A nacionalizmus hőfoka Németh Zsolt szerint növekedőben van Romániában. Ezzel kapcsolatban utalt a kolozsvári főkonzulátus elleni inci­densekre, az aradi megemlékezésen történtekre, valamint a kézdivásárhelyi eljárásra. — A romániai ellenzéki pártok megerősödése és összekacsintása a szélsőséges nacionalista politikai erőkkel komoly figyelmeztető jel szá­munkra — közölte az államtitkár. Németh Zsolt elmondta: a magyar— román hivatalos kapcsolatok minda­zonáltal kiegyensúlyozottak, s bízik abban, hogy megmarad a jelenlegi bukaresti kormánykoalíció, így a romániai magyarok kormányzati részvétele. Kormány­mentőöv a Roman Rt.-nek Kompenzálják az adósságot Keddi rendkívüli ülésén a kormány úgy döntött, kompenzálják a Roman RT állami költségvetéssel szembeni adósságait azáltal, hogy az egység 180 tehergépkocsit szállít a nemzetvédelmi és 240 tehergépkocsit a belügyi tárcának, továbbá január 1- jétől vámdíjmentességet élveznek a teherautók gyártásához szükséges im­portált anyagok. Leszavazták a moldovai kormányt A moldovai parlamentben kedden nem kapott bizalmat a Ion Sturza vezette kormány: a 101 képviselőből álló törvényhozásban 58 honatya szavazott ellene. A kisebbségben lévő jobbközép koalíció, amely támogatta a kormányt, tartózkodott a szavazástól. A kormány távozására szavaztak az ellenzékben lévő kommunisták, a jobbközép koalícióból kivált Keresztény­­demokrata Nemzeti Front, valamint a független képviselők egy része is. A bizalmi szavazást Ion Sturza kormányfő kérte. A miniszterelnök lépése mögött az áll, hogy a jobbközép kormánykolíció belső civakodása miatt nem tudott elfogadtatni néhány fontos törvényt, amelyek nélkül pedig nem biztosítható, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetek tovább folyósítsák hiteleiket Moldovának. Mintegy 150 millió dolláros támogatásról van szó. A jelenlegi kormánykoalíció 8 hónappal ezelőtt jött létre, és már akkor is csak üggyel-bajjal sikerült összegyűjteni a kormányzáshoz szükséges többséget. Ez azonban nem számít rendkívülinek Moldovában, hiszen a volt szovjet köztár­saság eddigi kormányainak többsége ingatag és rövid életű volt. Volt egyszer egy berlini fal (MTI-Panoráma) November 9-én volt 10 éve annak, hogy "leomlott" a berlini fal: ma már ismeretes, hogy ha nem is az esemény maga, de annak időpontja voltaképpen egy "téve­désnek" köszönhető. A 10 évvel ezelőtti őszön forradalmi helyzet alakult ki az NDK-ban. Miután november 4-én mintegy félmillió em­ber vett részt a ország történetének legnagyobb szabású, nem "felülről" el­rendelt demonstrációján, külföldre utazási lehetőséget, szabad választá­sokat, többpártrendszert és sajtósza­badságot követelve, a kommunista NSZEP vezérkarán pánik lett úrrá. Az alig három hete Honecker utódává választott Egon Krenz a Politikai Bi­zottság mérvadó tagjaival arra az el­határozásra jutott, hogy megoldást kell találni a tömegesen menekülők prob­lémájára, azóta, hogy október 20-i hatállyal ismét lehetővé vált az utazás Csehszlovákiába, már hatezer NDK- polgár gyűlt össze az NSZK prágai nagykövetségén. A PB által megbízott belügyi ko­rifeusok november 9-ére ki is dolgoz­tak egy tervezetet, ennek értelmében az NDK minden polgára jogosult utazási, illetve kivándorlási kérelmet beadni. A korábbi korlátozások (családi, rokoni kapcsolat, családe­gyesítés, különösen fontos vagy sürgős családi esemény) megszűnnek. Krenz a KB-ülés ebédszünetében bemutatja a tervezetet a Politikai Bizottság tag­jainak, akik áldásukat adják rá­­ az­zal a kikötéssel, hogy a rendeletet csak 10-én, a pénteki lapokban tegyék közzé, lehetőséget adva a hatóságok­nak, hogy felkészüljenek a várható rohamra. Krenz átadja a tervezet egy pél­dányát a KB tájékoztatásért felelős titkárának, Günter Schabowskinak, aki 18 órakor megkezdi a KB-ülésről szóló tájékoztatót a kelet-berlini nemzetközi sajtóközpontban. A szeánsz már-már csöndes unalomba torkollik, amikor az olasz ANSA hírügynökség tudósítója, Riccardo Ehrman fölteszi a "keresztkérdést": miként akarja a kormány elejét venni annak, hogy NDK-polgárok tízezrei keressenek menedéket nyugatnémet képviseleteken? Schabovwski "lányos zavarában" előkapja a Krenztől kapott papírt, és közli: uraim, már meg kellett hogy kapják hírügynökségi forrásból azt a ma elfogadott rendeletet, amely az NDK minden állampolgárának lehe­tővé teszi a kiutazást a határátkelő­helyeken át. Mikortól? - kérdez tovább Ehrman, mire Schabovvski: nos, tudtommal ez azonnali hatállyal érvényes... Az óra 18.5 órát mutat. A terem percek alatt kiürül, minden tudósító rohan telefonálni, telexezni (a fax akkor még ritkaság volt). Jellemző adalék, hogy a keletnémet hírügynökség, amely már délután megkapta a szöveget, de azt csak 22 órakor szándékozott kiadni a másnapi lapok számára, 19.04-kor közreadja a történelmi horderejű rendeletet. Ezt beolvassa 19.30-kor kezdődő első ki­adásában az NDK televízió híradója, majd három órával később a második kiadásban is elhangzik. (Ennyit ért a PB kikötése a 10-i publikációról.) A berlini átkelőhelyek előtt egyre többen gyűltek össze. 22 óra tájban már több ezren követelik a sorompók felnyitását, kilométer hosszú kocsisor várakozik a Bomnholmer, az Invan­den­ és a Chausseestrassén levő átkelőnél. Az ideges határőr-parancsnokok azt az utasítást kapják fentről, hogy engedjék kiutazni "a leghangosabb, legerősza­kosabb alakokat", az igazolványukban levő fénykép felső harmadára pedig üssenek bélyegzőt — ezek nem térhet­nek vissza az NDK-ba. A módszer visszafelé sül el, mert a hangoskodók kiengedése láttán a csöndesebb keletnémetek is vérszemet kapnak, egyre zajosabban követelik a kilépés lehetőségét. A helyzet mind fenyegetőbbé válik: a határőröknek van ugyan kézifegyverük, de jól tudják, hogy több ezer emberrel szem­ben esélytelenek. Elsőként a Bomn­holmer Strassénál ad a parancsnok utasítást a sorompók felnyitására — példáját fél órán belül követi a többi hat átkelőhely parancsnoka. Éjfélre "ledől" a berlini fal —­ a város öröm­mámorban­ úszik, a nyugat-berlini utcákon ismeretlen emberek omlanak egymás karjába, folyik a pezsgő és a sör, a berliniek sírnak és nevetnek egyszerre, miközben az éjszaka jelsza­vát ismételgetik: Wahnsinn! (Őrület!). Hogy ez az éjszaka egyben a német egyesülés nyitányát jelentette, arra talán csak a legmerészebbek gondol­tak közülük. Dorogmán László (Berlin) népújság. lt Jreil Degeratu tábornok a katonák bérének növelését szorgalmazza Constantin Degeratu tábornok, a fővezérkar főnöke hétfői sajtóértekezletén kijelentette, hogy a katonák bérének szaka­szos növelése, amiről a sajtóból értesült, nem egyezik a törvény előírásaival, amely kimondja, hogy a béremelésre december 1-jétől kerül sor. Nem esedékes szakaszokban emelni a béreket, mivel a jelenlegi költségvetésben biztosítottak az alapok a de­cemberi emelésre, a jövő esztendőben pedig 710 millió dollár lejegyenértéke van a költségvetésben előirányozva. Következésképpen nem lehet a büdzsé megterheléséről beszélni, annál is inkább, hogy a bérek növekedése az állomány csökkentésének eredménye — mondotta, emlékeztetve arra, hogy az elmúlt két évben 18 ezer katonát menesztettek a had­seregből. — Én hiszek a törvények tiszteletben tartásának szük­ségességében — fogalmazott Degeratu. Az Otopeni repülőtér korszerűsítésének második szakasza A szállítási minisztérium 57 millió dollár hitelt szerződött le az Otopeni repülőtér modernizálásának második szakaszára — nyilatkozta Traian Basescu szállítási miniszter. Az első szakasz 1998-ban ért véget és 100 millió dollár beruházást igényelt. Az Otopeni repülőtér magánosítására a második szakasz befe­jezése után, vagyis 2001-ben kerül sor, olyképp, hogy a hitelek törlesztése magán rendszerben és nem az állam által történik — mutatott rá Traian Basescu. Új párt A "román nemzet megmentését" tűzte zászlajára a Román Élet Pártja (PUR), amelynek bejegyzését a napokban kez­deményezte alapítója, Pavel Corut, aki 1989 végéig a katonai elhárításban dolgozott. A fordulat után "politikai fantasztikus regényeivel" és szélsőségesen nacionalista, magyarellenes cikksorozataival tűnt fel, majd a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) égisze alatt politizált, amíg annak vezetője Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere volt. A pártalapító szándéka szerint a PUR a "közép- és szegénysorú rétegekre támaszkodva akarja megmenteni a román nemzetet". Mint mondta, a PVR-nek "a romai légiók modelljétől ihletett egyszerű és hatékony" struk­­­­túrája már működik is az ország mind a negyven megyéjében és Bukarestben. Saját jelölteket kívánnak állítani minden területi­­közigazgatási egységben, és bíznak abban, hogy elérik az öt­­százalékos parlamenti küszöböt a jövő évi választásokon. Osztrák reformátusok a homoszexuális párok esketéséről Az Helvéciai Hitvallású Osztrák Evangélikus — azaz a reformá­tus — egyház hétfőn, bregenzi zsinata első napján úgy döntött, hogy lehetővé teszi az azonos nemű párok esketéssel egyenlő megáldását. Az erről szóló határozat címe: egyházjogi irányelvek olyan partneri kapcsolatok megáldásáról, amelyeket anyakönyvvezető előtt nem kötöttek meg. A határozatot a zsinat résztvevői többórás vita után, egyhangúlag hozták meg. Külön kitétel állapítja meg, hogy a nyilvános istentiszteleten adható áldás "értékét tekintve megfelel az egyházi esketésnek". Mindezt a zsinat ajánlásként terjeszti az egyházközségek elé, s a lelkészeknek és lelkésznőknek jogukban áll lelkiismereti okokból elutasítani az ilyen áldásra vonatkozó igényt — jelentette az osztrák hírügynökség. Megindulhat az olvadás? Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet jövő heti isztambuli csúcstalálkozója után megindulhat az olvadás a NATO és Oroszország viszonyában — jelentette ki egy NATO- diplomata. — Az orosz vezetők ráébredtek arra, hogy nem hozta meg a várt hatást a NATO-val folytatott együttműködés befagyasztása — vélte hétfőn egy koppenhágai konferencián Alexander Vershbow, az Egyesült Államok állandó NATO- képviselője. "Remélem, hogy az EBESZ isztambuli csúcs­­találkozója után Oroszország hajlandó lesz lapozni egyet a szövetséghez fűződő viszonyában, miként arra Igor Ivanov kül­ügyminiszter célzott" — mondta az amerikai diplomata az "Oroszország — Tíz év után" elnevezésű konferencián, amelyet a dán külügyminisztérium és a dán külügyi intézet (DUPI) szer­vezett. Az EBESZ november 18-19-én tartja csúcstalálkozóját a Boszporusz-parti török nagyvárosban. Pro Cultura Hungarica - díj Metz Józsefnek Kiemelkedő oktatói és kultúrtörténészi munkásságáért Pro Cul­tura Hungarica kitüntetést adományozott a magyar kormány Metz József nagybányai tanárnak, újságírónak. A kitüntetést hétfőn Nagybányán Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja adta át Metz Józsefnek, aki ebben a hónapban tölti be 85. évét. Sztrájkol az UNESCO személyzete Meghatározatlan időre általános sztrájkot kezdett hétfőn Párizs­ban az UNESCO személyzete, immár másodszor az ősz fo­lyamán. Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint az UNESCO új főigazgatójának megválasztása előtt elkezdett munkabe­szüntetésükkel "az elmúlt évek rossz igazgatása, a megannyi diszkriminatív intézkedés ellen" tiltakoznak, és elutasítják a távozó főigazgató — Federico Mayor — által javasolt egyezség­csomagot, mivel elfogadhatatlannak tartják. Az általános munka­­beszüntetés jelentősen hátráltatja az UNESCO, az ENSZ ok­tatási, tudományos és kulturális szervezetének most folyó köz­gyűlését, melyen 188 tagállam képviselői vesznek részt. Fejkendő a kalap alatt A hitbuzgó török egyetemista lányok új divatot teremtettek az állam és ezen belül az oktatás világi jellege felett őrködők éber­ségének kijátszására: mivel fejkendővel tilos belépni a felsőok­tatási intézmények területére, sokan kalapot is tesznek a fejükre addig, amíg elhaladnak a bejárati ellenőrző pontok mellett. Pél­daképük Merve Kavakci parlamenti képviselőnő. Az iszlámbarát Erény (Fazilet) Pártjának 31 éves politikusnője május elején nagy botrányt váltott ki azzal, hogy fejkendőben jelent meg az új parlament alakuló ülésén. A minap esküvőjén az egyetemi hall­gatónőknek ihletet adó fejkendő-kalap kreációt viselte. Török­országban a fejkendőt jelképnek, az állam és az egyház elválasztását tagadó politikai iszlám melletti kiállás jelének tekin­tik, és ezért tiltják a viselését közintézményekben.

Next