Népújság, 2000. november (52. évfolyam, 255-280. szám)
2000-11-25 / 276. szám
ifi km r--------- A rigi öregek úgy tartják, hogy aki szelet vet, előbb-utóbb vihart arat. Ez alól Imre sem kivétel. Szeleskedett iletibe ippen eleget - így a simonyiak. Talán ennek (is) köszönhető, hogy születésének 80. évfordulóján, ha vihart nem is kavart, de jó F.sö-t kapott. Azaz, hogy Simonyi Imre be-, illetve felmutatása az Eső című irodalmi lapban, jó munka volt. Csapatmunka a javából. És egy kicsit a lehetetlen ostroma, megkísérlése, megkísérlése. Mint a délibáb kézzelfoghatóvá tétele, tetten érése rekkenő hőségben. Mint Simonyi. Megfoghatatlan, leírhatatlan. Ő nem Ady, nem József Attila, nem poéta major vagy minor, ő Simonyi. Lelki szemeinkkel még látjuk vasalt nadrágjának élét, még halljuk harsány hangját, amint belénk fojtja a szót. Még van, aki ma is pletykálja, leszólja. Noha már-már születőben a Simonyi-legenda. Mi magunk mondjuk, írjuk, Esőben, sárban, fagyban, szélverésben. A szerzők legnagyobb érdeme, hogy félretéve sérelmeik, fájó emlékeik, felleltározzák, értékelik életművét. Ez részben sikerült. Mivel még adósok vagyunk összes műveinek sajtó alá rendezésével, egy használható monográfiával, szülőházának megjelölésével. Életművének széles körű megismertetésével. Többen még nem értik, honnan jött („innétből a túlra értem”)? A kérdések és kérdéskörök megválaszolása valóban nehéz, buktatókkal teli, időigényes feladat. Csapatmunkát feltételez. Ezért szeretnék magam is beállni a sorba. Iránytűt, fogódzót adni az olvasó kezébe a fiatal Simonyi és szülőföldje bemutatásával. Versek és verssorok lehetséges vonatkozásainak felkutatásával. Hevesi Mónár József Simonyi az Eső-ben Simonyi Imre versei A kijáratot keresem én nagyon sokáig egy árva szót sem értettem abból ami a világban történik valamint egy árva szót sem értettem abból ami bennem történik egy napon aztán megvilágosodván (de hogy mitől?) a világ valamint az én elmém: úgy találtam hogy a „világban ” az történik hogy az emberek szeretnek parancsolni és tudnak engedelmeskedni ugyanakkor bennem ellenben az történik hogy nem tudok parancsolni és nem szeretek engedelmeskedni (gondolom innét számítható hogy útjaink szétágaztak az enyém és a világé) arra persze már nem emlékszem hogy milyen pillanatban és hol is történt eme megvilágosodás az én elmémben (talán örökké történt és mindenhol történt mert hiszen énbennem történt) de arra már igazán nem emlékszem a térnek mely pontján s az időnek mely tartamában is tartózkodtam akkor? meglehet, talán csak úgy a világegyetemben általában a téridőben mint divatosan mondani szokás vagy egy szeretőm ágyában vagy egy barátom félreértésében vagy egy lakbérhátralékos hónapos szobában már nem tudom már nem emlékszem csupán azt tudom hogy azóta is a kijáratot keresem. Vetró Bodoni Zsuzsa: Concerto Fotó: Vajda György Késő ősz Az utolsó levél a héten hullt le a vén vadalmafáról az utolsó szénásszekér két hónapja ment át a tájon az első dét tegnapelőtt hullt le a csíkosén gyepre az első cinkepár hajnalban szállt ablakomba feleselve s tegnap óta már az a bor áll kanosomban asztalomon mit szeptemberben szüreteltek. Egy fájást beérlelt a nyár - s most az keresne valahol egy zugot ahol kitelelhet. Versek- gyermekeknek Gyermekverskötetet lapozok. Kis terjedelmű, mindössze tizenhat versből áll. A szerző sóvidéki származású, ezt elárulják a versekben előforduló falu- és határrésznevek: Korond, Atyha, Parajd, Likaskő, Firtos lova. Tudom a szerzőről, hogy 1947-ben született Korondon, jelenleg Székelyudvarhelyen él, az Őzgidák az első önálló kötete. Első könyveiről írni mindig kockázatos volt (és marad). Fő elvünk: valamiképpen érzékeltetni azon jelzéseket”, amelyek előre mutatnak, amelyek már az elkövetkező könyv (könyvek) ígéretét hordják magukban. Leghamarabb a versek ritmikáját vettük számba, hiszen a gyermekvers egyik elengedhetetlen kelléke a jó, a „fülbemászó” ritmus, amely - többek között - a játékosság biztos előfeltétele. K. Kovács Andrásnál az ősi magyar nyolcasnak van vezérszerepe, ettől csak két esetben (Firtos lova, Nyuszi-barát) tér el. Csúnya ritmustörést a Parajdi templom negyedik versszakában fedezünk fel. A ritmus és a már emlegetett játékosság mellett a versek képi anyagát is szemügyre vettük. Azt kerestük, hogy a képi „szövet” mennyire eredeti, s a vers végén - ahol a gondolati (képi) csattanónak kell állnia - mennyire emeli föl a költő által újjáteremtett „valóságot”. Ebből a szempontból két verset egészen jónak találunk (Tavaszváró, Nyuszi-barát). Érdemes idéznünk az elsőnek az utolsó versszakát: „Mert a tavasz, az a csodás,/ ébred, sarjad s zeng az élet!/ Illat tölt be rétet, szobát,/ még a nap is korán ébred.” Különben telitalálat értékű sorokban, versszakokban nem szűkölködik a könyv. Csakhogy ezek inkább „versrészletek” maradnak, elvegyülnek, „elsimulnak” az eléggé ki nem érlelt gondolatfutamok között. Előfordul az is, hogy egyes versek a didaktikus csattanó miatt veszítik el varázsukat (lásd: Fodrásznál). A költő rímtáráról külön is szólnunk kell. Kedveli (szép székely szóval: kedvencek) a keresztrímeket (a, b, a, b). A Fürge korongok című vers első versszaka így hangzik: „Korondon fürge korongok/ járják vidám körtáncukat./ Ki látott még ily bolondot,/ hogy ok nélkül is jól mulat? ...” Szépen hangzó versszak, a nyelvi játékosságot a finnek mintegy fölemelik, nem alázzák meg a költői elgondolást. A jó minőségű páros rímre (a, a) is van példánk, íme az Ezüst patak című vers két sora: „Kövek között ezüst patak kígyózik a vén fák alatt.. Eme pozitív példák mellett mégis azon töprengünk, hogyan lehetséges, hogy számos frappáns, találékony rím mellett a nehézkes rímek egész sorával találkozunk. Van vers, amely eléggé elfogadhatóan megépített, de az itt-ott felbukkanó rossz rímek elértéktelenítik, homályba borítják, íme néhány ilyesfajta rím: baj - fagy; hangos szóval - kínálgatnak, nagy kerékkel - szilveszterre. K. Kovács András az utóbbi időben sokkal megdolgozottabb verseket (is) közölt. Ez feljogosít arra, hogy reménykedjünk: a következő kötet a bizonyságtétel erejével fog hatni. K. Kovács András majd elmondhatja: költő vagyok! A színes fedőlapot és a belső, fehérfekete illusztrációkat Molnos Zoltán készítette. Munkái az általa megszabott magas mérce színvonalán állnak. Költői erejű rajzokkal szembesülünk. A kötet az Erdélyi Gondolat Könyvkiadónál jelent meg 2000-ben. Ráduly János * K. Kovács András: Őzgidák A Pallas-Akadémia új könyve Markó Béla: Ha varázsló lennék Gyermekversek A Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában jelent meg Markó Béla Ha varázsló lennék című gyermekverskötete. A könynyed, játékos hangvételű versek hozzásegítik kis olvasóikat a környező világ felfedezéséhez és megismeréséhez, ugyanakkor fejlesztik a gyermekek képi gondolkodását, ritmusérzékét és anyanyelv iránti szeretetét. A kötetet Csillag István képzőművész hangulatos, színes rajzai illusztrálják. A könyv terjedelme 90 oldal + 12 oldal illusztráció, ára 29.500 lej, megvásárolható a Pallas-Akadémia Könyvkiadó üzleteiben, illetve megrendelhető postai utánvétellel a következő címen: 4100 Miercurea Ciuc, str. Petőfi nr. 4., C.P. 140, jud. Harghita. Tel/fax: 066/171-036, e-mail: pallas@nextra. ro Nagy utazás