Népújság, 2003. december (55. évfolyam, 281-303. szám)

2003-12-09 / 287. szám

8 NÉPÚJSÁG TESTVÉRTELEPÜLÉSEK Erdőszentgyörgy - Celldömölk Képek és gondolatok egy találkozó után Erdőszentgyörgy 2003. október 22-én elnyerte a városi rangot. Ezzel indítja novemberi számát a második év­folyamának 12. számához érkezett helyi kiadvány, az Erdőszentgyörgyi Figyelő, a pár éve megújult és si­kerrel működő Bod Péter Művelődési Egyesület lapja. November 21-én és 22-én a vidéki műkedvelő színjátszók találkozója zajlott a felújításra, korszerűsí­tésre szoruló művelődési házban. Testvérvárosi ven­dégek, Celldömölk alternatív színházának művészei is felléptek. A 2002. november 17-i népszava­záson az erdőszentgyörgyiek 51,6 százaléka voksolt a várossá válás mellett. Tar András polgármester összegezése: -- Ennek alapján a parla­ment 2003. június 26-i ülésén tör­vénybe iktatta Erdőszentgyörgy váro­si rangra emelését. A döntést az októ­ber 22-én megjelent Hivatalos Köz­löny tartalmazza. Ettől a naptól szá­mít városnak Szentgyörgy. Közigaz­gatási szempontból hozzá tartozik Bözöd, Bözödújfalu, valamint Borzond és Lóc tanyák. A város neve összetett szó, a települést koszorúzó erdőkre, valamint a Szent György lo­vag tiszteletére emelt templomra utal. A 2002-es népszámlálás adatai sze­rint lakóinak száma 5484, nemzetisé­gi megoszlás szerint 4149 magyar, 1088 román, 244 roma, egy német és egy szász. Vallásilag: 3011 reformá­tus, 1060 ortodox, 581 unitárius, 464 római katolikus, 207 Jehova tanúihoz tartozó, 60 baptista, 27 pünkösdista, 17 görög katolikus, 15 adventista. 42- en nem nyilatkoztak. Erdőszentgyörgy visszaszerezte korábbi régióvezető státusát, hiszen az ötvenes években már raj­on­i köz­pontként működött. Lehetővé válik egy városi infrastruktúra megterem­tése. A központi költségvetésből nagyobb pénzforrásokhoz jutha­tunk. Az európai uniós csatlakozás után pályázatok útján könnyebben részesedünk az európai fejlesztési forrásokból. A szociális progra­mokhoz nagyobb mértékben férhe­tünk hozzá. A városi rang a gazda­sági és kulturális élet fellendülését eredményezi, ugyanakkor nagyobb figyelmet kell fordítanunk települé­sünk higiéniájára, a környezetvéde­lemre... Az iskolaközpontnak más elneve­zése még nincs, az volna az üdvös, ha az otthona részét képező kastély egy­kori lakójáról, Rhédey Claudiáról ne­veznék el. Persze­ persze, mindent a maga idejében... Az iskolaközpont adminisztrációja a palota emeletén kapott helyet. Az igazgatói irodában Magyarosi Erzsébet igazgató fogadja az érdeklődőt. A tanári szobát éppen­séggel a díszteremben rendezték be. Az iskolában 1283 diák tanul, 68 tanár, 15 tanító, 15 óvónő oktatja őket. 15 osztályt az elemi, 17-et gim­náziumi (V.Vili.), 12-t a líceumi és 4-et a szakmai, az ipariskolai tagoza­ton­­ fafeldolgozási, közélelmezési, mechanikai, az emberi test higiéniája és esztétikája. Utóbbiak egyenrangú­ak a volt ipari líceumok nyújtotta képzéssel, szakmát tanul a diák, és a 13. osztályt elvégezve érettségit tehet. Információs és dokumentációs központot is létrehoznak az iskolá­ban, helye a volt líceumi épület egyik volt irodájában. A megyei tanfel­­ügyelőség kezdeményezésére Kis- Küküllő Ifjúsági Központot létesíte­nek­­ a Balavásár és Szováta közötti térség iskolásai és fiataljai számára. Helyét egyelőre a művelődési otthon­ban találták meg. Az épület korsze­rűtlen, az egykori rajonközpont szá­mára készült, a proletárdiktatúra „eszmeiségének jegyében. Teljes modernizálása sokba kerülne. Sok minden változik Erdőszent­­györgyön. Az utcák nevét két nyelven tüntet­ték föl. A főutca Dózsa György nevét viseli, onnan a Gyümölcsös utca ve­zet a folyó hídja felé, balra van a Szegfű utca, szemben a Nicolae Balcescu utcán jutunk a művelődés hajlékába. A bözödújfalusi tóhoz ve­zető szakaszon létezik egy panzió, a vendég celldömölkiek egy részét ott szállásolták el. A bíróság még nem működik ugyan, de épülete készen áll a líceum és a tanácsi ház szomszéd­ságában. Az önkormányzat is ele­gáns, modern székházba költözhet nemsokára. És épül egy „fehér ház” a Marosvásárhely-Szováta felé vivő főút bal oldalán. Vass Mihály vállal­kozása bizonnyal szintén a faluturiz­must szolgálja majd, a közétkeztetési és szállodai szolgáltatással megélén­külhet a Bözödi-tóra és környékére irányuló turistaforgalom. A „bodorpéteresek” Kovrig Mag­dolna tanárnő ,gyermekei”. Több nemzedékről van szó. A tanárnő ügy­szereteténél talán csak szerénysége nagyobb. Mindig fiatalok körében látom. Szívügye a színjátszás, pár tanítványa valóban színésznő lett. De persze nem ez a fő cél, hanem a közösség művelődési életének szinten tartása, pezsdítése. Kovrig Magdolnának sze­rencséje is van, mert segíti környeze­te, a kollégák, az önkormányzat, az érdekvédelmi szervezet emberei. A találkozóra eljöttek „a régi szín­játszók” is, közülük azt hiszem, csak az egyetlen örökig­e és örökvidám Péter Zoltán „aktív” még. Az újak? Ők sem annyira újak, inkább „maiak”: Székely Klára, Szé­kely Béres Attila, Kovrig Zoltán, Koncz László, Kiss-Borbély Izabella, Rácz Levente, Donáth István, Veres Tímea, Donáth Beáta, Márton Emőke, Báthori István, Fodor Ildikó, Tamás Emese. Idén Csumlya Csongor színmű­vésztől kaptak szakmai segítséget Ka­­rinthy­ Majoros: A nagy ékszerész cí­mű bohózatának bemutatásához. Második éve rendszeresen megje­lenik az Erdőszentgyörgyi Figyelő, elődjét, az évente egyszer, a Szentgyörgy-napra szerkesztett kiad­ványt is az iskola diákjai és tanárai hozták össze, Nagy Pál tanár vezeté­sével. Ez a mostani Figyelő a nyitott szemmel járó emberek lapja. Főszer­kesztője a tanárnő, a szerkesztőség tagjai: Báthori István, Kovrig Zoltán, Osváth József, Sebestyén Péter, Szé­kely Ferenc, Székely-Béres Attila, Szekeres Matild, Tamás Emese. Mér­nök, lelkész, jogász, pedagógus, nép­rajzos, műszaki értelmiségi - a „kemény mag”, melyhez természete­sen számosan csatlakoznak szerző­ként vagy terjesztőként, dokumentu­mok megmentőiként, természetvé­dőkként. A fotóművész Szilágyi Zol­tán is közéjük tartozik. Nincs olyan eseménye a környéknek, amelyet ő meg ne örökítene. A térség hűséges krónikásának fotói egykor felbecsül­hetetlen dokumentációs értéket nyer­nek majd. Nagy álma a város népraj­zi múzeumának tető alá hozatala. Celldömölk, a testvérváros, Ke­menesalja központja.Berzsenyi Dáni­el így írt róla: „Kemenesalja... oly tiszta és csinos magyar nép lakja, melyhez hasonlót hiába keresnénk hazánkban. ” Celldömölk egykor já­rási székhely volt, 1950-ben 9550-en lakták, ma ez a szám eléri a tizenegyezret. Közel 750 éves múltra tekint vissza. Az első hiteles adat 1252-ből maradt fenn a dömölki ben­cés apátságról, amely 1353-ig hiteles helyként működött. Celldömölk éle­tében a fejlődés új hullámát a katoli­cizmus reneszánsza indította el, létre­hozva a XVIII. században Kismáriacellt. A bencés apátság már a XIV. században látogatott búcsújá­ró hely volt. A „vasparipa” 1871 -ben nyargalt át először Kemenesalján, a kiépülő cso­mópont megalapozta a helység „ vasutas város” hírét. A vasútállomás területén szabadtéri mozdonyskanzen őrzi ennek az emlékét. Kemenesalja ékköve a 291 méter magas, mintegy 5 millió éves Ság-hegy, vulkanikus eredetű kúp, amely ma tájvédelmi körzet. A Kis-Somlyó és a Somló­­heggyel együtt a történelmi borvidé­kek közé tartozik. Évszázadok óta hí­res szőlő- és borkultúrával is rendel­kező tanúhegy a Ság, melynek kőzet­anyaga és élővilága, valamint pince­legendáriuma elvarázsolja és rabul ej­ti látogatóit. A sági bor írásos feljegy­zések szerint Bismarck kancellárnak is kedvenc itala volt. A Ság-hegyi bor gyógybor, népnyelven „vesemosó”. A Ság-hegy tetején áll a Trianoni emlékkereszt, melyet 1934-ben állítottak a haza­fias közönség adakozásból és a helyi bazaltbánya tu­lajdonosának nagylelkű adományából. Fontos állo­mása volt a magyar geofi­zikai kutatásoknak Eötvös Loránd torziós ingával 1892-ben végzett kísérlete az akkor még érintetlen Ság-hegy tetején. A világ­hírű tudós kísérletét em­lékmű idézi a hegy egyik forgalmas pontján. A vul­kán keletkezését geológiai tanösvény, a hegy történe­tét, bányászatát és a szőlő­­művelés emlékeit a felha­gyott bányaépület rendbe hozásával kialakított (már említett) Ság-hegyi Múze­um mutatja be. A térség turizmusa na­gyon fejlett, Erdőszent­györgy bizonyára sokat ta­nulhat Celldömölktől. Az alternatív színház névadója, a vajdasági szár­mazású Soltis Lajos ren­dezői intelme így hang­zott: úgy állítsuk színpadra a tegnap megfogalmazott gondolatokat, hogy ma is érvényesek s holnap is játszhatók le­gyenek. Örkény István jóték-ját Soltis hirtelen halála óta is folyama­tosan műsoron tartják a celldömölki­ek. Nem vagyunk profik, mondja Nagy Gábor, a fiatal társulat közép­korú szervezője, rendezője, szereplő­je, a stúdió egyik oktatója-Nincs ál­landó állami támogatásunk, de segít­séget kapunk produkcióinkhoz a Nemzeti Kulturális Örökség Minisz­tériumától, a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól, a Magyar Millenni­um Kormánybiztos Hivatalától, a szombathelyi művelődési központtól, a kemenesalji művelődési központtól, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Szín­háztól, számos más intézménytől, cé­gektől, vállalkozóktól. A celldömölkiek olyan darabokat játszanak a már említett Tóték mel­lett, mint Bornemisza Péter Magyar Elektrája, Shakespeare Vízkeresztje, Feydeau Tragikus hirtelenséggel cí­mű bohózata, a Vásári komédiák cí­mű rendkívül szórakoztató produk­ció, Katona Imre Székely betlehe­­mes­e, ír a színháznak és rendez is Solténszky Tibor (A nők hatalma - mint egy görög tragédia - 60 perc­ben) , a fiatal Toepler Zoltán (Ó, Moliere - hogyan írunk bohózatot 70 percben), és van olyan műsoruk is, mint a „Celli stílgyak”, melyben ugyanazt a banálisnak tűnő történetet, ugyanazt az eseménysort játsszák el sokféleképpen, más-más emberek szemével nézve, más-más stílusban. Első erdőszentgyörgyi bemutatkozá­suk is fergeteges sikerrel járt. Nagy becsben tartják a fiataloknak, különö­sen a gyermekeknek, az óvodások­nak és kisiskolásoknak szóló műsoro­kat, az olyanokat, mint A csillagsze­­mű juhász, a Hamupipőke, az Ágacs­­ka, A kis Mukk vagy a Csalóka Péter - zenés mese- (vagy nem mese-) játé­kok, melyeket a felnőttek is önfe­ledten élvezhet­nek, mindet Ecsedi Erzsébet rendezésében. Weöres Sándor­,Nagy Gábor rendező Csalóka Péter­e egy mesebeli falu mesebelien kapzsi bíróját leckézteti meg. Péter ugyan szegény, mint a templom egere, de mellette áll az igazság és mellé áll a falu népe is, eb­ből a „cinkosságból” pedig parázs je­lenetek születnek, a zene és dalok­­táncok (a Kemenesalja együttes tag­jai közreműködésével) fokozzák a ki­tűnő hangulatot. A celldömölkiek méltán népszerűek bűvös-bájos történetkéikkel, a sok zenével, tánccal és találó jelmezekkel bemutatott derűs pro­dukcióikkal, melyek száma megközelíti a kétszázat. 32 helységben ötvenkétezer néző tapsolt nekik. 1990 óta Erdélyben sem ismeretlenek. A következő év őszén is eljönnek Erdő­szentgyörgyre. Addig is jó volna, ha a „ bodorpéteresek” lehetőséget találnának egy kis tapasztalatcsere jellegű szom­szédolásra. Feltöltődve s darabokkal is gazdagodva térhetnének haza. Bölöni Domokos Trianon-emlékmű a Ság-hegyen Berzsenyi Dániel szülőháza Egyházashetyen Montázs a színtársulatról 2003. december 9., kedd

Next