Népújság, 2003. december (55. évfolyam, 281-303. szám)
2003-12-09 / 287. szám
8 NÉPÚJSÁG TESTVÉRTELEPÜLÉSEK Erdőszentgyörgy - Celldömölk Képek és gondolatok egy találkozó után Erdőszentgyörgy 2003. október 22-én elnyerte a városi rangot. Ezzel indítja novemberi számát a második évfolyamának 12. számához érkezett helyi kiadvány, az Erdőszentgyörgyi Figyelő, a pár éve megújult és sikerrel működő Bod Péter Művelődési Egyesület lapja. November 21-én és 22-én a vidéki műkedvelő színjátszók találkozója zajlott a felújításra, korszerűsítésre szoruló művelődési házban. Testvérvárosi vendégek, Celldömölk alternatív színházának művészei is felléptek. A 2002. november 17-i népszavazáson az erdőszentgyörgyiek 51,6 százaléka voksolt a várossá válás mellett. Tar András polgármester összegezése: -- Ennek alapján a parlament 2003. június 26-i ülésén törvénybe iktatta Erdőszentgyörgy városi rangra emelését. A döntést az október 22-én megjelent Hivatalos Közlöny tartalmazza. Ettől a naptól számít városnak Szentgyörgy. Közigazgatási szempontból hozzá tartozik Bözöd, Bözödújfalu, valamint Borzond és Lóc tanyák. A város neve összetett szó, a települést koszorúzó erdőkre, valamint a Szent György lovag tiszteletére emelt templomra utal. A 2002-es népszámlálás adatai szerint lakóinak száma 5484, nemzetiségi megoszlás szerint 4149 magyar, 1088 román, 244 roma, egy német és egy szász. Vallásilag: 3011 református, 1060 ortodox, 581 unitárius, 464 római katolikus, 207 Jehova tanúihoz tartozó, 60 baptista, 27 pünkösdista, 17 görög katolikus, 15 adventista. 42- en nem nyilatkoztak. Erdőszentgyörgy visszaszerezte korábbi régióvezető státusát, hiszen az ötvenes években már rajoni központként működött. Lehetővé válik egy városi infrastruktúra megteremtése. A központi költségvetésből nagyobb pénzforrásokhoz juthatunk. Az európai uniós csatlakozás után pályázatok útján könnyebben részesedünk az európai fejlesztési forrásokból. A szociális programokhoz nagyobb mértékben férhetünk hozzá. A városi rang a gazdasági és kulturális élet fellendülését eredményezi, ugyanakkor nagyobb figyelmet kell fordítanunk településünk higiéniájára, a környezetvédelemre... Az iskolaközpontnak más elnevezése még nincs, az volna az üdvös, ha az otthona részét képező kastély egykori lakójáról, Rhédey Claudiáról neveznék el. Persze persze, mindent a maga idejében... Az iskolaközpont adminisztrációja a palota emeletén kapott helyet. Az igazgatói irodában Magyarosi Erzsébet igazgató fogadja az érdeklődőt. A tanári szobát éppenséggel a díszteremben rendezték be. Az iskolában 1283 diák tanul, 68 tanár, 15 tanító, 15 óvónő oktatja őket. 15 osztályt az elemi, 17-et gimnáziumi (V.Vili.), 12-t a líceumi és 4-et a szakmai, az ipariskolai tagozaton fafeldolgozási, közélelmezési, mechanikai, az emberi test higiéniája és esztétikája. Utóbbiak egyenrangúak a volt ipari líceumok nyújtotta képzéssel, szakmát tanul a diák, és a 13. osztályt elvégezve érettségit tehet. Információs és dokumentációs központot is létrehoznak az iskolában, helye a volt líceumi épület egyik volt irodájában. A megyei tanfelügyelőség kezdeményezésére Kis- Küküllő Ifjúsági Központot létesítenek a Balavásár és Szováta közötti térség iskolásai és fiataljai számára. Helyét egyelőre a művelődési otthonban találták meg. Az épület korszerűtlen, az egykori rajonközpont számára készült, a proletárdiktatúra „eszmeiségének jegyében. Teljes modernizálása sokba kerülne. Sok minden változik Erdőszentgyörgyön. Az utcák nevét két nyelven tüntették föl. A főutca Dózsa György nevét viseli, onnan a Gyümölcsös utca vezet a folyó hídja felé, balra van a Szegfű utca, szemben a Nicolae Balcescu utcán jutunk a művelődés hajlékába. A bözödújfalusi tóhoz vezető szakaszon létezik egy panzió, a vendég celldömölkiek egy részét ott szállásolták el. A bíróság még nem működik ugyan, de épülete készen áll a líceum és a tanácsi ház szomszédságában. Az önkormányzat is elegáns, modern székházba költözhet nemsokára. És épül egy „fehér ház” a Marosvásárhely-Szováta felé vivő főút bal oldalán. Vass Mihály vállalkozása bizonnyal szintén a faluturizmust szolgálja majd, a közétkeztetési és szállodai szolgáltatással megélénkülhet a Bözödi-tóra és környékére irányuló turistaforgalom. A „bodorpéteresek” Kovrig Magdolna tanárnő ,gyermekei”. Több nemzedékről van szó. A tanárnő ügyszereteténél talán csak szerénysége nagyobb. Mindig fiatalok körében látom. Szívügye a színjátszás, pár tanítványa valóban színésznő lett. De persze nem ez a fő cél, hanem a közösség művelődési életének szinten tartása, pezsdítése. Kovrig Magdolnának szerencséje is van, mert segíti környezete, a kollégák, az önkormányzat, az érdekvédelmi szervezet emberei. A találkozóra eljöttek „a régi színjátszók” is, közülük azt hiszem, csak az egyetlen örökige és örökvidám Péter Zoltán „aktív” még. Az újak? Ők sem annyira újak, inkább „maiak”: Székely Klára, Székely Béres Attila, Kovrig Zoltán, Koncz László, Kiss-Borbély Izabella, Rácz Levente, Donáth István, Veres Tímea, Donáth Beáta, Márton Emőke, Báthori István, Fodor Ildikó, Tamás Emese. Idén Csumlya Csongor színművésztől kaptak szakmai segítséget Karinthy Majoros: A nagy ékszerész című bohózatának bemutatásához. Második éve rendszeresen megjelenik az Erdőszentgyörgyi Figyelő, elődjét, az évente egyszer, a Szentgyörgy-napra szerkesztett kiadványt is az iskola diákjai és tanárai hozták össze, Nagy Pál tanár vezetésével. Ez a mostani Figyelő a nyitott szemmel járó emberek lapja. Főszerkesztője a tanárnő, a szerkesztőség tagjai: Báthori István, Kovrig Zoltán, Osváth József, Sebestyén Péter, Székely Ferenc, Székely-Béres Attila, Szekeres Matild, Tamás Emese. Mérnök, lelkész, jogász, pedagógus, néprajzos, műszaki értelmiségi - a „kemény mag”, melyhez természetesen számosan csatlakoznak szerzőként vagy terjesztőként, dokumentumok megmentőiként, természetvédőkként. A fotóművész Szilágyi Zoltán is közéjük tartozik. Nincs olyan eseménye a környéknek, amelyet ő meg ne örökítene. A térség hűséges krónikásának fotói egykor felbecsülhetetlen dokumentációs értéket nyernek majd. Nagy álma a város néprajzi múzeumának tető alá hozatala. Celldömölk, a testvérváros, Kemenesalja központja.Berzsenyi Dániel így írt róla: „Kemenesalja... oly tiszta és csinos magyar nép lakja, melyhez hasonlót hiába keresnénk hazánkban. ” Celldömölk egykor járási székhely volt, 1950-ben 9550-en lakták, ma ez a szám eléri a tizenegyezret. Közel 750 éves múltra tekint vissza. Az első hiteles adat 1252-ből maradt fenn a dömölki bencés apátságról, amely 1353-ig hiteles helyként működött. Celldömölk életében a fejlődés új hullámát a katolicizmus reneszánsza indította el, létrehozva a XVIII. században Kismáriacellt. A bencés apátság már a XIV. században látogatott búcsújáró hely volt. A „vasparipa” 1871 -ben nyargalt át először Kemenesalján, a kiépülő csomópont megalapozta a helység „ vasutas város” hírét. A vasútállomás területén szabadtéri mozdonyskanzen őrzi ennek az emlékét. Kemenesalja ékköve a 291 méter magas, mintegy 5 millió éves Ság-hegy, vulkanikus eredetű kúp, amely ma tájvédelmi körzet. A Kis-Somlyó és a Somlóheggyel együtt a történelmi borvidékek közé tartozik. Évszázadok óta híres szőlő- és borkultúrával is rendelkező tanúhegy a Ság, melynek kőzetanyaga és élővilága, valamint pincelegendáriuma elvarázsolja és rabul ejti látogatóit. A sági bor írásos feljegyzések szerint Bismarck kancellárnak is kedvenc itala volt. A Ság-hegyi bor gyógybor, népnyelven „vesemosó”. A Ság-hegy tetején áll a Trianoni emlékkereszt, melyet 1934-ben állítottak a hazafias közönség adakozásból és a helyi bazaltbánya tulajdonosának nagylelkű adományából. Fontos állomása volt a magyar geofizikai kutatásoknak Eötvös Loránd torziós ingával 1892-ben végzett kísérlete az akkor még érintetlen Ság-hegy tetején. A világhírű tudós kísérletét emlékmű idézi a hegy egyik forgalmas pontján. A vulkán keletkezését geológiai tanösvény, a hegy történetét, bányászatát és a szőlőművelés emlékeit a felhagyott bányaépület rendbe hozásával kialakított (már említett) Ság-hegyi Múzeum mutatja be. A térség turizmusa nagyon fejlett, Erdőszentgyörgy bizonyára sokat tanulhat Celldömölktől. Az alternatív színház névadója, a vajdasági származású Soltis Lajos rendezői intelme így hangzott: úgy állítsuk színpadra a tegnap megfogalmazott gondolatokat, hogy ma is érvényesek s holnap is játszhatók legyenek. Örkény István jóték-ját Soltis hirtelen halála óta is folyamatosan műsoron tartják a celldömölkiek. Nem vagyunk profik, mondja Nagy Gábor, a fiatal társulat középkorú szervezője, rendezője, szereplője, a stúdió egyik oktatója-Nincs állandó állami támogatásunk, de segítséget kapunk produkcióinkhoz a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól, a Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatalától, a szombathelyi művelődési központtól, a kemenesalji művelődési központtól, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színháztól, számos más intézménytől, cégektől, vállalkozóktól. A celldömölkiek olyan darabokat játszanak a már említett Tóték mellett, mint Bornemisza Péter Magyar Elektrája, Shakespeare Vízkeresztje, Feydeau Tragikus hirtelenséggel című bohózata, a Vásári komédiák című rendkívül szórakoztató produkció, Katona Imre Székely betlehemese, ír a színháznak és rendez is Solténszky Tibor (A nők hatalma - mint egy görög tragédia - 60 percben) , a fiatal Toepler Zoltán (Ó, Moliere - hogyan írunk bohózatot 70 percben), és van olyan műsoruk is, mint a „Celli stílgyak”, melyben ugyanazt a banálisnak tűnő történetet, ugyanazt az eseménysort játsszák el sokféleképpen, más-más emberek szemével nézve, más-más stílusban. Első erdőszentgyörgyi bemutatkozásuk is fergeteges sikerrel járt. Nagy becsben tartják a fiataloknak, különösen a gyermekeknek, az óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló műsorokat, az olyanokat, mint A csillagszemű juhász, a Hamupipőke, az Ágacska, A kis Mukk vagy a Csalóka Péter - zenés mese- (vagy nem mese-) játékok, melyeket a felnőttek is önfeledten élvezhetnek, mindet Ecsedi Erzsébet rendezésében. Weöres Sándor,Nagy Gábor rendező Csalóka Pétere egy mesebeli falu mesebelien kapzsi bíróját leckézteti meg. Péter ugyan szegény, mint a templom egere, de mellette áll az igazság és mellé áll a falu népe is, ebből a „cinkosságból” pedig parázs jelenetek születnek, a zene és daloktáncok (a Kemenesalja együttes tagjai közreműködésével) fokozzák a kitűnő hangulatot. A celldömölkiek méltán népszerűek bűvös-bájos történetkéikkel, a sok zenével, tánccal és találó jelmezekkel bemutatott derűs produkcióikkal, melyek száma megközelíti a kétszázat. 32 helységben ötvenkétezer néző tapsolt nekik. 1990 óta Erdélyben sem ismeretlenek. A következő év őszén is eljönnek Erdőszentgyörgyre. Addig is jó volna, ha a „ bodorpéteresek” lehetőséget találnának egy kis tapasztalatcsere jellegű szomszédolásra. Feltöltődve s darabokkal is gazdagodva térhetnének haza. Bölöni Domokos Trianon-emlékmű a Ság-hegyen Berzsenyi Dániel szülőháza Egyházashetyen Montázs a színtársulatról 2003. december 9., kedd