Népújság, 2005. április (57. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-07 / 79. szám

4 NÉPÚJSÁG A nyugati törvénykezés sem tökéletes Kényes kérdések az emberi jogokról Háromnapos előadás-sorozatot szervezett Marosvásárhelyen dr. Ana Popescu, a megyei kórház in­tenzív terápia részlegének gyerek­gyógyász főorvosa, a Középkori Vár-Rotary Klubbal, valamint a­­ Petru Maior Egyetemmel közösen, az emberi jogokról. A meghívott előadó Stephan Trechsel, a berni egyetem jogtudomány-professzora, az Európa Tanács Emberjogi Bíró­ságának volt tagja, Ernst Leonharddal, a romániai és a moldvai körzeti Rotary Klubok el­nökével látogatott el megyeszékhe­lyünkre. A neves szakember hétfőn, a Petru Maior Egyetemen az emberi és ki­sebbségi jogokról tartott végzős jog­hallgatóknak és tanároknak előadást. A professzor részletesen taglalta a szabadság jogi fogalmát, kitérve az állampolgári jogokra, valamint a sze­mélyiségvédelemre. A kisebbségi jo­gokkal kapcsolatban elhangzott: EU- s követelmény, hogy a nemzeti ki­sebbségek anyanyelv-használatát, kultúráját tiszteletben kell tartani. Az egyetemisták e téma kifejtését köve­tően megismerhették az Európai Em­berjogi Bíróság felépítését, működé­sét, s abból is ízelítőt kaphattak, mi­lyen ügyekkel fordulnak az állampol­gárok jogorvoslatért a nemzetközi in­tézményhez. Stephan Trechsel el­mondta, 2004-ben 40.000-en nyújtot­tak be keresetet az Emberjogi Bíró­sághoz. A beadványok közül 20.000 volt megalapozott. A bírák 840 dosz­­sziét fogadtak el, amelyekből 718-at tárgyaltak le. Tavaly mintegy 80.000 ügy várt megoldásra. Kedden a jogászprofesszor a tör­vényszéket és a táblabíróságot keres­te fel, ahol jogászoknak, bíráknak, ügyészeknek a szabadságjogokról tartott előadást az EU Emberjogi Egyezményének 5. cikkelye alapján. Többek között szó volt az előzetes letar­tóztatásról, az ártatlanság vélelméről, a bűncselekményt elkövetők jogairól, valamint a személyes jogvédelemről. Szerdán délelőtt a prefektúra kis gyű­­léstermében Stephan Trechsel elsősor­ban orvosok társaságában tartott elő­adást a szervátültetés és az eutanázia jo­gi vetületéről. Testi sértésnek minősül­­het-e egy sebészeti beavatkozás? Mi­lyen jogai vannak az elhunytaknak? Mikor állapítható meg jogilag a halál? Ki felel jogilag a szervátültetésért? Mi­lyen esetekben lehet ezt a műveletet hu­manitárius gesztusként kezelni, vagy el­ítélendő bűncselekménynek nyilváníta­ni? - ezekre a kérdésekre kapott választ a hallgatóság. Minden esetben a legnagyobb fele­lőssége az orvosnak van az emberélet iránt. Kötelessége mindent megtenni azért, hogy a pácienst életben tartsa. Azonban az élet is veszített értékéből - magyarázta a jogász -, amikor ma a technológia lehetővé tette, hogy vala­kit akár évekig is életben lehet tartani úgy, hogy az már nem képes dönteni sorsa fölött. S itt több konkrét esetet is elemzett, mint amilyen a mediatizált Terry Schiavoé, vagy akár a Pretty és az Egyesült Király­ság közötti jogi vita, ahol szintén ar­ról kellett dönteni, hogy egy beteget saját akaratából lehet-e kegyes halál­ban részesíteni? Azt is megtudtuk, hogy mivel Svájcban más európai or­szágokhoz képest engedékenyebb a törvény, már különböző szervezetek foglalkoznak a kegyes halál gyakor­lásával. Ez azonban nem teremthet precedenst más országoknak, mivel az unió tagállamai is különböző nézetet vallanak e kérdésben. A hallgatóság kérdéseiből kiderült, hogy Romániának az EU-s elvárásoknak megfelelő törvé­nyei vannak mind a szervátültetésre, mind pedig a kegyes halálra vonatkozó­an (ez utóbbit nálunk tiltják), de mind­két helyzetben a gyakorlatban olyan ha­táresetek is előfordulhatnak, amelyekre a jogászok ma sem tudnak egyértel­mű választ adni. Ezért e két téma is igen vitatott Európa-szerte a szakem­berek körében.­ ­vagy­ Stephan Trechsel Fotó: Vajda Százforintos kártérítést kérnek a ciánperben Nem hozott ítéletet a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság szerdán abban a perben, amely­ben a Páneurópai Jogász Unió mint felperes követel 100 forintos kártérítést a Transgold romániai vállalattól a 2000-es tiszai cián­­szennyezés miatt. Jakabosné Németh Mónika bíró nem találta elégségesnek azt az alpe­resi bizonyítást, hogy a vis majorról kiállított romániai igazolás eleget tesz a közokirat feltételeinek. A bíró a rendkívüli időjárási viszonyokra alapozott vis major állítás igazság­ügyi szakértői véleményezését ren­delte el. Mivel a tárgyalt üggyel egy időben a Fővárosi Bíróságon is folyamatban van egy eljárás a tiszai ciánszennye­zésről, a magyar állam felperességé­­vel, a Transgold alperességével, a bíró ezt is figyelembe vette. Úgy döntött, hogy hivatalos használatra megkéri a Fővárosi Bíróságtól a vis majorról kiállított romániai igazolás közokiratságáról szóló to­vábbi bizonyítékokat, illetve a vis major tényének eldöntéséhez szük­séges igazságügyi szakértői véle­ményt, ha létezik ilyen. A bíró ezt azzal indokolta, hogy nem lenne célszerű, ha a száz forin­tos kártérítés megfizetését, lényegé­ben a felelősség kimondását kérő Páneurópai Jogász Unió viselné a je­lentős igazságügyi, szakértői költsé­geket, miközben ugyanezeket az in­formációkat be kell szerezni a 28,6 milliárd forintos kártérítési igényű, a magyar állam és a Transgold közötti perben is. Ifkovics József, az alperes képvi­selője szerint a romániai kereske­delmi és iparkamara által a vis ma­iorról kiállított igazolás szakmai­lag alapos, továbbá egy romániai szakjogász véleménye szerint köz­okiratnak felel meg, amely bizonyító erővel bír. A két ország közötti egyezmény alapján a Ro­mániában közokiratként el­ismert igazolást Magyarországon is közokiratnak kell minősíteni - hangsúlyozta az alperes képvi­selője. Az újabb tárgyalást a bíró egy ké­sőbbi időpontra halasztotta. Mozgásban a föld- és az ingatlanpiac Romániában egyre több külföldi vá­sárol földet. A befektetőket nemcsak a föld jó minősége vonzza, hanem az alacsony ár, az olcsó munkaerő, a törvény adta lehetőség is: azok a vállalatok is vásá­rolhatnak földet, amelyek külföldi tulajdon­ban vannak. Csupán Temes megyében 127 ezer hektár földet vettek külföldiek az elmúlt öt évben, ez egyharmada az országban ugyanebben az időszakban értékesített földnek. Romániában 14,8 millió hektár vi­szonylag olcsó föld áll rendelkezésre, ami a második legnagyobb Kelet- Európában, Lengyelország 18,7 millió hektáros földterülete után. Egy hektár föld átlagára 490 euró volt tavaly, ugyanez például Olaszországban 14 300, Csehországban 2500 euró. Becslések szerint a külföldi vásárlók 80 százaléka olasz, német, illetve magyar. Az ország 22 milliós lakosságának 36 százaléka dolgozik a mezőgazdaság­ban, ami alapvetően a 4,4 millió családi gazdaságra épül, amelyek nagysága oly­kor még az egy hektárt sem éri el. Romá­niában élénkül az ingatlanpiac is: a Csatla­kozási Alap elnevezésű ingatlanalap 250 millió eurót tervez befektetni ingatlanok­ba. Az alapot közép-kelet-európai ingat­lanbefektetések finanszírozására, GLL Real Estate Partners által kezelt alap intéz­ményi befektetői között van ,az olasz Generali biztosító, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és német nyugdíjalapok. A GSL a következő két évben meg akarja kétszerezni portfolióját. Az országos ingatlanbefektetések hozama nagyjából 10 százalékkal haladja meg a magyar, a cseh vagy a lengyel ho­zamokat. AKTUÁLIS 2005. április 7., csütörtök „S.O.S. Pro Európa Liga” Florea zaklatja a nemkormányzati szervezeteket S.O.S. Pro Európa Liga címmel adott ki közleményt a PEL. Smaranda Enache, a liga társelnö­ke szerint Dorin Florea „zaklatja a nemkormányzati szervezeteket”, és ki akarja tenni őket a székház­ból, ezzel pedig ellehetetleníteni a munkájukat, mert az évek során „kritizálni merték a polgármestert antidemokratikus, önkényeskedő, a kulturális örökséget és a környe­zetvédelmet semmibe vevő meg­nyilvánulásai miatt”. A tegnap sajtótájékoztatón bemu­tatott közleményben olvashatjuk, hogy „Marosvásárhely polgármeste­re, Dorin Florea szorgalmazása nyo­mán”, idén március 15-én a liga fel­szólítást kapott a Locativ Rt.-től, hogy „szabadítsa fel a jelenlegi szék­házának a kétharmadát”, amelyben az emberjogi iroda, a Demokrácia Kollégiuma és az Interkulturális Központ működik. Az indoklásban a „tevékenység hiányát” nevezték meg. Smaranda Enache szerint a li­ga 2004. évi jelentését február 17-én benyújtották a polgármesteri hivatal­hoz, ugyanakkor kérték a bérleti szerződés meghosszabbítását. Az elnök asszony kijelentette: nem ez az első „megfélemlítési kísérlete Dorin Florea polgármesternek”. El­mondta, hogy annak ellenére, hogy a szakminisztérium kedvezően vélemé­nyezte az igénylést, és a helyi tanács is pozitív határozatot hozott, Florea eluta­sította a PEL azon kérését is, hogy a kö­zépkori vár egy részét koncesszióba ve­gyék, ahol európai interkulturális központot akartak létrehozni. Az elnök szerint a jelenlegi akciót a polgármester azután indította el, miután megtudta, hogy a PEL monitorizálni fogja a hivatal műkö­dését, különös tekintettel a közpén­zek felhasználására, illetve bírálni merte a polgám­esteri hivatal „kvázi­­terelőút” tervét, amely során kb. 12 hektár erdőt kellett volna kivágni. Ezenkívül a „kilakoltatási kísérlet” nem „közösségi érdek”, az eljárás „hatalmaskodó és önkényes”, és el­sősorban a „Dorin Florea által, man­dátuma első napjától lenézett maros­vásárhelyi nem kormányzati szerve­zetek megfélemlítését célozza”. Az elnök asszony azt is elmondta, hogy a polgám­ester „komoly ener­giát fektetett” az ügybe, ugyanis két más egyesületet, a rákos betegek, il­letve a csontritkulásos betegek prob­lémáival foglalkozó szervezeteket „behívta a hivatalba” és keményen meggyomrozta, hogy kérjék a liga székházát maguknak. Az említett szervezetek azonban nem mentek be­le a játékba. Mint mondták, szeretné­nek székházat kapni, de nem azt. Enache asszony „mérhetetlen ci­nizmusnak” nevezte Florea lépését, aki orvos létére beteg emberekkel gúnyolódik, hiszen a rákos betegek, még inkább a csontritkulásban szen­vedők nem tudnák megmászni a négy emeletnyi lépcsősort. Kijelen­tette, egyelőre megvárják a követke­ző tanácsülést, illetve április 24-ét, az EU-csatlakozási szerződés aláírását, utána azonban a nemzetközi fóru­mokhoz fordulnak. Nem hagyják magukat megfélemlíteni, ha kell, „egy pincében is folytatják a tevé­kenységüket”. Mózes Edith Méhészek tiltakoztak a prefektúra előtt A Méhészek Országos Egyesületé­nek Maros megyei fiókja, a Kis- Küküllőmenti Méhészegyesület, a Nyárád-völgyi Méhészegyesület mintegy 250 tagja tiltakozott a teg­nap délelőtt Marosvásárhely főte­rén a prefektúra előtt. A jelszavas táblákon a következő feliratokat olvashattuk: Védjék a mé­­heket!, Nem szállítók, méhészek va­gyunk!, Matricáért annyit fizetünk, amennyit közlekedünk!, Mi fizetünk, nem koldulunk!, Le a herékkel! A tüntetés ideje alatt a jelenlévők a fel­iratok szövegeit ütemesen skandál­ták. Az egy óra - amennyi időre en­gedélyezték a tiltakozó akciót — el­múlta után Aurel Mândru, a MOE Maros megyei fiókjának elnöke, Dorin Dogaru, az Apicola Kft. igaz­gatója, Nemes András, a Kis- Küküllőmenti Méhészegyesület el­nöke, Balde Ernő, a Nyárád-völgyi Méhészegyesület elnöke néhány mé­hészköri elnökkel együtt a prefektúra bejáratától hívták telefonon a prefek­tust, aki akkor gyűlésen volt. A pre­fektus kabinetvezetője bejelentette, hogy Ciprian Dobre találkozni kíván a tiltakozókkal. Ez egy félóra múlva történt meg. A prefektust a municípiumtól nem tájékoztatták a méhészek tegnapra bejelentett tilta­kozásáról. Ezért is mondta Aurel Mândrunak, Dorin Dogarunak, akik előterjesztették tiltakozásuk okait, hogy jobb lett volna, ha a múlt héten tájékoztatják őt személyesen a gon­dokról, problémákról, hiszen a teg­nap érkezett haza Bukarestből. A tár­gyalás hatékonyabb lett volna az ut­cai megbeszélésnél. A prefektúra előtti rövid eszmecsere végén a mé­hészek megbízott vezetői tiltakozó jegyzéket adtak át a prefektusnak, aki megígérte, hogy az ügyben tárgyal az illetékes minisztériumok képviselői­vel, és az eredményről a következő hetekben tájékoztatja az egyesü­leteket. A méhészek azért tiltakoznak, mert idéntől a pavilonokat vontató jármű­vekre, teherautókra egész éves út­adót kell fizetniük; szervezetlen a hazai mézpiac, a méz felvásárlási ára drasztikusan csökkent, mivel Románia nagy mennyiségű mézet importál Kínából, noha a hazai méz jobb minőségű. Annak ellené­re, hogy a méhészet hasznos a me­zőgazdaság számára, hiszen a bepor­zás során egyes kultúráknál a jöve­delmezőség 30-60%-kal növekedik, indokolatlanul sújtják őket: a mat­rica ára és a költségek a vándormé­hészet gyakorlása során meghalad­ják a 20 millió lejt, ennek fedezé­sére egy vándorméhésznek 1 .500 kg mézet kell előállítania és érté­kesítenie, ami szinte lehetetlen a jelenlegi mézárak mellett. Kérték, hogy csak annyi időre fizessenek, amennyi időn át közlekednek, hogy olyan törvények kidolgozásakor, amelyek a méhészeket is érintik, hallgassák meg véleményüket, hi­szen érdekvédelmi szervezetbe tö­mörültek. A Méhészek Országos Egyesülete a tegnap az ország több megyéjében szervezett hasonló megmozduláso­kat, miután nyílt levelekben tiltakoz­tak a közlekedési, a mezőgazdasági minisztériumnál, a kom­ányfőnél, a helyhatóságoknál. Ha nem érik el céljukat, a következő időszakban Bu­karestben szerveznek nagyméretű til­takozó akciókat. (hilyen) „ Erdély gazdasági, infrastrukturális ... (Folytatás az I. oldalról) 200-260 millió dollár lesz. Ebből az összegből azonban törleszteni kell a 2004-ről maradt adósságot is, amelyet a korábbi kormány hagyott” - mondta Markó. Az autópálya megépítésének szükségességében a pártok erdélyi politikusai egyetértenek, és mivel az RMDSZ tulajdonképpen egy erdélyi politikai alaku­lat, természetes az, hogy hangsúlyozottan kiállunk ez ügy mellett. Az autópá­lya megépítése és Erdély infrastrukturális fejlesztése nemcsak az RMDSZ- nek priortása, célkitűzése, hanem a kormánynak is. Ennek érdekében, a kor­mánynak egy koherens stratégiát kell kidolgoznia - jelentette ki a miniszterel­nök-helyettes. Borbély László területrendezési miniszter szerdán kijelentette, az észak­erdélyi autópálya tervezetével kapcsolatban az utóbbi időszakban kifejtett „furcsa” álláspontok azt a benyomást keltik, hogy „mindenki ért a fut­ballhoz, a nőkhöz és az észak-erdélyi autópályához”. A miniszter szerint a két autópálya - a Brassó-Bors, illetve Bukarest- Pitesti-Ramnicu Valcea-Nagyszeben-Lugos-Arad-Temesvár­­ terveze­tének szembeállítása tévesen értelmezi Románia igényeit a szállítási inf­rastruktúrával kapcsolatban. „Nem az európaiak kedvéért építünk autópályákat, hanem mert szük­ségünk van rájuk. Téved, aki szembeállítja ezt a két tervezetet” - szögez­te le Borbély. 2005. április 8-án, pénteken este 7 órától a Magyar Polgári Szövetség és az SZNT a kisebbségi törvény témával politikai fórumot szervez a Bocskai Teremben. Együtt az autonómiáért? vitaestünk meghívottjai Toró T. Tibor parlamenti képviselő és Veress László budapesti jogász. Minden érdeklődőt szívesen várunk!

Next