Népújság, 2005. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2005-06-28 / 148. szám

2005. június 28., kedd ’ Egyesület az összefogásért A sámsondi citeracsoport 1976- ban alakult Fekete Gyula matematika szakos tanár kezdeményezésére. A 19. század végén, a huszadik század elején a fonók egyik elmaradhatatlan hangszere a citera volt, hiszen köny­­nyen el lehetett készíteni. A faluban többen is próbálkoztak citeragyártás­­sal, köztük Fekete Péter, Csibi Jó­zsef, és többen megtanultak citerázni. A 83 éves Fekete Péter szinte meg­fiatalodik a citera mellett. 8 éves ko­rában kezdett zenélni, aztán a citera­­készítést is kipróbálta. Saját készítésű hangszerén rövid bemutatót is tart. Öten vagyunk testvérek, mind az öten tudtunk citerázni - mondja Fe­kete Gyula. Igaz, csak egy citeránk volt, de az kézről kézre járt. A hatva­nas években azonban elhalványult a citerázás hagyománya, az emberek csak úgy maguknak zenéltek, nem verődtek csapatokba, ezt a kihunyt lelkesedést próbálta feléleszteni a hetvenes évek derekán alakult citeraegyüttes, amely nagyon rövid idő alatt igazi karriert fu­tott be: nem­csak a környék településein, hanem országos vetélkedőkön is megállták a helyüket. A kezdetekben négy férfi vállalta fel a citerázás hagyományainak megőrzé­sét, de hiányzott mellőlük a szakember, aki megfelelőképpen irányíthatta volna a csoportot Ekkor került a falu iskolá­jába Szász Mária zenetanárnő, akinek a vezetésével többszörösére bővült a citeraegyüttes. A Marosvásárhelyi Rá­diónál nyolcvanperces felvétel őrzi já­tékukat A csoport jelenleg harminc­­harmincötös létszámú, legfiatalabb tag­ja 17, a legidősebb pedig 40 éves (aki ötödik osztályos korában lépett az együttesbe), az utánpótlás azonban hi­ányzik az iskolások köréből, ennek egyik oka a szakember hiánya, hiszen Szász Mária tanárnő nyugdíjba vonult. Néhányan azonban Marosvásár­helyről, Marosszentgyörgyről is el­járnak a­ próbákra, a szereplésekre. A hangszerek legtöbbje helyi készítésű, egypárat Szászrégenből is vásároltak. A citeraegyüttes 1998-ban Baján, az Európai Nemzeti Kisebbségek fesztiválján szerepelt, felléptek már Mezőfelén, Erdőcsanádon, Erdő­­szentgyörgyön. Mezőségi, szilágysá­gi, a vidékek jellegzetes dalaiból álló műsorukat bemutatták március 15- én, nemrég pedig a Rákóczi hagyo­mányőrző csoportnak. Számos meg­hívást is kaptak, azonban ezeknek az anyagiak szabnak határt. Néhány családból hárman, négyen is tagjai az együttesnek, igen költséges lenne egy-egy kiszállás számukra. Tavaly felmerült egy alapítvány lét­rehozásának az ötlete, ami aztán Vincai­ Sámsond Egyesület név alatt valósult meg. Elnöke Pánczél Csaba, aki jelenleg a helyi tanács tagja is, Fe­kete Gyula és Pánczél Vilmos alpolgár­mester pedig igazgatótanácsi tagok. Amint az elnöktől megtudtuk, egyik fő céljuk a magyarság összefogása, más­részt pályázni is szeretnének, elsősor­ban a citeracsoport támogatására, a turnék szállítási költségeire, valamint különféle felszerelésekre. Mészöly Réka Karikatúra-kiállítás a Színház téren Fotó: Szász Károly an r -u -m i m r i r •• i Székelykal falutalálkozóra készül Székelykál, mely már 1332-ben a marosszéki szentegyházas helysége­ink között jelenik meg, 2005. július 2-ára falutalálkozóra hívja a helység­ben élő, valamint a közelebbről vagy régebben elszármazott szülöttjeit is. Várja mindazokat, akik szívben és lé­lekben kötődnek a Semeres, Kecs­kés, Borsos, Kismező, Dam­ád és Cserealja hegyek ölében „regényes helyen fekvő” faluhoz. Székelykál ősrégi marosszéki tele­pülés, mely megőrizte székely­magyar jellegét napjainkig, bár a tör­ténelem vérzivatarai gyakran zúgtak el fölötte is kíméletlenséggel, pusztít­va lakóit, szellemi és anyagi értékeit. A helység lakóinak volt azonban bá­torsága és ereje eltakarítani az üszkö­­ket, feláztatni a könnyeket, begyó­gyítani a sebeket, átlépni a megosztó vallási-szellemi árkokon, elfogadni és tisztelni a vallási másságot. Ma is azzal a meggyőződéssel élnek, hogy Isten dicsérete három templomban, de szép magyar nyelven fog hangza­ni Székelykálban a jövőben is. A helység a XVII. században vá­sártartási jogot nyert, és kiváltságos faluként elindult a városiasodás felé. A XVIII-XIX. században járási köz­pontként kedvező körülmények kö­zött remélhetett előrehaladást, ha ha­talmasabb erők nem gátolták volna ebben a két világháború között, majd a II. világégés után is. A falutalálkozó régi adósságot kí­ván törleszteni azzal, hogy felavatja az I. és II. világháborúban elesett székelykáli hősi halottak emlékmű­vét, kopjafáját. Ugyanakkor a falu történetének rövid ismertetése, könyvbemutató, fényképkiállítás és művészi műsor, illetve táncmulatság fűszerezi a találkozó programját. Közös kesergésre vagy a helység jövőbeni sorsát is egyengető tanács­kozásra, közös gondolkodásra telik majd a falutalálkozótól? A helység kultúrotthonában „a falu múltjáról, jelenéről és jövőjéről” beiktatott kö­tetlen beszélgetéstől a szervezők azonban mindenképpen az előrelépés körvonalazódását remélik. A falutalálkozó érzelmi töltete je­lentős. A találkozó élménye öröm­mel tölti be szívünket, erőt ad és tu­datosítja bennünk, hogy összetarto­zunk — vallják a szervezők. A nyitott­ság és összefogás vállalása, a székely hagyományok szerinti „kaláka” meg­hirdetése remélhetőleg elnyeri a falu­találkozó támogatását. Az egyes ember hangja erőtlen. A „kaláka” ereje éppen abban rejlik, hogy egy közösség akarását, összefo­gását testesíti meg, felerősítve, meg­sokszorozva az egyén erejét. Az egy­kori székely házak építésének, a ha­gyományos székely állattartás és me­zőgazdálkodás nehezebb munkálatai­nak elvégzéséhez biztosított a kaláka erőt. Az összetartozás, az összefogás az egyetlen kiút Székelykál felemel­kedéséhez ma is. Amint Székelykál szülöttje, a faluta­lálkozót meghirdető dr. Ágoston Al­bert, a Marosvásárhelyi Református Kollégium, illetve Bolyai líceum diák­­generációinak nemrég elhunyt Berci bácsija ója: „Várunk hát testvérünk, számítunk jöttödre,/ Meglásd, nem bá­nod meg emlék lesz örökre ”. Suba Klára Pályázati felhívás magyar nyelvű könyvek kiadásának támogatására A COMMUNITAS Alapítvány magyar nyelvű könyvek kiadásának támogatását célzó, 2005-ben meghir­detett pályázatának második szaka­szában az alábbi, kizárólag romániai magyar szerzők által írt eredeti mű­vekkel lehet pályázni: 1) - szépirodalmi művekkel; 2) - az önismeretet szolgáló nép­rajzi, történelmi, helytörténeti, szoci­ográfiai jellegű alkotásokkal; 3) - irodalomtörténeti és -elméleti művekkel; 4) - a romániai magyar képzőmű­vészeket és képzőművészeti alkotá­sokat bemutató művekkel; 5) - filozófiai, szociológiai művek­kel; 6) - kötetben még kiadatlan publi­cisztikai jellegű írások gyűjteményé­vel; 7) - önéletírásokkal és visszaemlé­kezésekkel; 8) - útirajzokkal, útikönyvekkel, helységismertetőkkel. A pályázaton kiadók, illetve kiadá­si joggal rendelkező kulturális műhe­lyek, egyházi szervezetek, alapítvá­nyok, társadalmi szervezetek vehet­nek részt. A pályázat lebonyolítására a Ro­mániai Magyar Könyves Céh (540520 Marosvásárhely, Paltinis u. 4, tel./fax: 0265 256448, e-mail cím: mentor_lyra@rdslink.ro) kapott megbízást. Beküldendő a pontosan kitöltött pályázati űrlap és a szerzővel vagy jogutóddal kötött szerződés, ame­lyekhez csatolni kell az egy oldalnál nem hosszabb tartalmi ismertetőt és a kész (megszerkesztett) kéziratot. A pályázatok beküldhetők postán legkésőbb 2005. július 4-ig (postai bélyegző dátuma), vagy leadhatók személyesen 2005. július 6-július 8. között 14-17 óráig a Transilvaniei 1/2. címen. Űrlapok az RMKC-től igényelhe­tők, valamint letölthetők a www. rmdsz.ro/communitas honlapról. A beérkezett pályázatokat az ala­pítvány által kinevezett kuratórium bírálja el. KULTÚRA NÉPÚJSÁG 5 Csángó gyerekek a Magyar Televízióban A Magyar Televízió Heti mozaik című műsora négy hónapja csatlako­zott a Csángó­ Magyar Szövetség keresztapaprogramjához, és jelképe­sen örökbe fogadta a 12 éves Gyurka Ramóna Szimónát. A sors úgy hozta, hogy a „keresztleány” társaival egy magyar­­országi táborozáson vett részt, így a műsor vezetői az egész csapatot meghívták a hét végén a fővárosba. A 26 gyermek és öt kísérője Külsőrekecsinből és Lészpedről ér­kezett, és Budapesten megtekintették a Parlamentet, a Magyar Televízió székházát, valamint ellátogattak az Állatkertbe, majd strandolás zárta a programot. A csángó fiatalok az MTV épüle­tében a stúdióban nézték végig a déli Híradót, majd Nagy Judit műsorve­zetővel beszélgettek, és ismerkedtek a stúdió technikai berendezéseivel. A Heti mozaik munkatársai a jövőben is szeretnék fenntartani kapcsolatu­kat Ramónával, komolyan véve a maguk választotta keresztapai sze­repkört. Figyelő Város vagyunk, de nincs forgalmi osztályunk Gyermekeink csillogó szeme, azon túl, hogy elvarázsol és büszkeséggel tölt el, sok titkot és megválaszolatlan kérdést is tartogat. Van-e bennünk elég felelősségérzet és bátorság, hogy ezekbe a szemekbe nézve már a tekintetünk is biztos választ sugá­rozzon? (Sebestyén Péter) * A lét­számkeretünk 20 alkalmazottat irá­nyoz elő az erdőszentgyörgyi rendőr­ségen. A közbiztonsági részlegen öten vannak, egy tiszt foglalkozik a bűnügyek kivizsgálásával, egyik kollégánk, aki je­lenleg ideiglenesen a me­gyei rendőrségre van át­helyezve. A bűnügyekkel heten kellene foglalkozza­nak a bíró­­k "hi"* védel­ménél, de i. w&k­­.­..ien vannak. Van három szol­gálatos tiszti állás, ami nincs betöltve, és van egy titkári állás. Bár város va­gyunk, nincs forgalmi osztályunk. Ezt a hiányt igyekszünk pótolni úgy, hogy átcsoportosítjuk a bírói testület védelmére alkalmazott személyzetet, hiszen történnek kisebb koccanások, kihágások, amelyek nem feltétlenül igénylik a nagy szakcso­port kiszállását. Tavaly jú­liusban több fiatalt kap­tunk, s a régiek bevonásá­val megszerveztük az éjjeli szolgálatot, így egyszerre két rendőr ügyeli éjjel a vá­ros biztonságát. És termé­szetesen vannak még a csendőrök is. (Petras Vasile főbiztos - Székely Fe­renc interjúja) * Augusztus 7-14. kö­zött tábort szerveznek Bözödön mű­kedvelő színjátszók részére. Benevezé­si díj 200.000-300.000 lej, ebből fede­zik az oktatók tiszteletdíját. Jelentkezés Kovrig Magdolna tanárnőnél az 578-7200-as telefonon. (ERDŐSZENTGYÖRGYI FIGYELŐ, 2005.június) b.d. Piitif faUdm 'Sijaní,. (ínm. emliteajim ml*­ a teamna. afH néytem­ la 14. mint te. eaillaja. Diemedtem tije meanju iaianna. j énejtem ejt a illatat. lanaaiftaa. eUmlaa Utlal ^aJtajattaA. «»állattan. miij litejjetem elállt. “Dt (Aauelajlm lefejel elmanadtaA — HalAa miAan ItUudeteA adtam 41. Ott aj Utad. mait ietmal) U uadAlÁajjl Semmije dolt el U nem »lejteje*. íixyl-xjiuetel tan} mcujeil a uaddikaj. 1 £ejea-(Hdaa «4 tetleat fafeje44I Iskolaünnep - szoborral, emlékkönyvvel Október 29-én ünnepli megalaku­lásának félszázados évfordulóját az erdőszentgyörgyi líceum. Az alka­lomra tervezik a névadó ünnepséget is­­ Rhédey Claudia grófnő mell­szobrának felállításával a kastély előtti parkban. Alkotója Székely Jó­zsef, erdőszentgyörgyi származású, Székelyudvarhelyen élő szobrász­tanár. A Bodor Péter Művelődési Egyesület emlékkönyv megjelenteté­sét tervezi az ötvenéves jubileumra. Ezúton is kéri mindazokat, akik az iskolához fűződő emlékeiket szeret­nék megosztani másokkal is, írásai­kat juttassák el legkésőbb augusztus 15-ig az Erdőszentgyörgyi Figyelő című helyi lap címére (547535 Erdőszentgyörgy - Sângeorgiu de Padure, str. Nicolae Balcescu 13). Az ünnepségre szeretettel várnak minden egykori erdőszentgyörgyi di­ákot. Jelentkezni az iskola titkársá­gán lehet a 0040-265-578306-os te­lefonon, vagy Kovrig Magdolna ta­nárnőnél, a 0040-265-578720-as szá­mon. b.d.

Next