Népújság, 2005. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
2005-06-28 / 148. szám
2005. június 28., kedd ’ Egyesület az összefogásért A sámsondi citeracsoport 1976- ban alakult Fekete Gyula matematika szakos tanár kezdeményezésére. A 19. század végén, a huszadik század elején a fonók egyik elmaradhatatlan hangszere a citera volt, hiszen könynyen el lehetett készíteni. A faluban többen is próbálkoztak citeragyártással, köztük Fekete Péter, Csibi József, és többen megtanultak citerázni. A 83 éves Fekete Péter szinte megfiatalodik a citera mellett. 8 éves korában kezdett zenélni, aztán a citerakészítést is kipróbálta. Saját készítésű hangszerén rövid bemutatót is tart. Öten vagyunk testvérek, mind az öten tudtunk citerázni - mondja Fekete Gyula. Igaz, csak egy citeránk volt, de az kézről kézre járt. A hatvanas években azonban elhalványult a citerázás hagyománya, az emberek csak úgy maguknak zenéltek, nem verődtek csapatokba, ezt a kihunyt lelkesedést próbálta feléleszteni a hetvenes évek derekán alakult citeraegyüttes, amely nagyon rövid idő alatt igazi karriert futott be: nemcsak a környék településein, hanem országos vetélkedőkön is megállták a helyüket. A kezdetekben négy férfi vállalta fel a citerázás hagyományainak megőrzését, de hiányzott mellőlük a szakember, aki megfelelőképpen irányíthatta volna a csoportot Ekkor került a falu iskolájába Szász Mária zenetanárnő, akinek a vezetésével többszörösére bővült a citeraegyüttes. A Marosvásárhelyi Rádiónál nyolcvanperces felvétel őrzi játékukat A csoport jelenleg harmincharmincötös létszámú, legfiatalabb tagja 17, a legidősebb pedig 40 éves (aki ötödik osztályos korában lépett az együttesbe), az utánpótlás azonban hiányzik az iskolások köréből, ennek egyik oka a szakember hiánya, hiszen Szász Mária tanárnő nyugdíjba vonult. Néhányan azonban Marosvásárhelyről, Marosszentgyörgyről is eljárnak a próbákra, a szereplésekre. A hangszerek legtöbbje helyi készítésű, egypárat Szászrégenből is vásároltak. A citeraegyüttes 1998-ban Baján, az Európai Nemzeti Kisebbségek fesztiválján szerepelt, felléptek már Mezőfelén, Erdőcsanádon, Erdőszentgyörgyön. Mezőségi, szilágysági, a vidékek jellegzetes dalaiból álló műsorukat bemutatták március 15- én, nemrég pedig a Rákóczi hagyományőrző csoportnak. Számos meghívást is kaptak, azonban ezeknek az anyagiak szabnak határt. Néhány családból hárman, négyen is tagjai az együttesnek, igen költséges lenne egy-egy kiszállás számukra. Tavaly felmerült egy alapítvány létrehozásának az ötlete, ami aztán Vincai Sámsond Egyesület név alatt valósult meg. Elnöke Pánczél Csaba, aki jelenleg a helyi tanács tagja is, Fekete Gyula és Pánczél Vilmos alpolgármester pedig igazgatótanácsi tagok. Amint az elnöktől megtudtuk, egyik fő céljuk a magyarság összefogása, másrészt pályázni is szeretnének, elsősorban a citeracsoport támogatására, a turnék szállítási költségeire, valamint különféle felszerelésekre. Mészöly Réka Karikatúra-kiállítás a Színház téren Fotó: Szász Károly an r -u -m i m r i r •• i Székelykal falutalálkozóra készül Székelykál, mely már 1332-ben a marosszéki szentegyházas helységeink között jelenik meg, 2005. július 2-ára falutalálkozóra hívja a helységben élő, valamint a közelebbről vagy régebben elszármazott szülöttjeit is. Várja mindazokat, akik szívben és lélekben kötődnek a Semeres, Kecskés, Borsos, Kismező, Damád és Cserealja hegyek ölében „regényes helyen fekvő” faluhoz. Székelykál ősrégi marosszéki település, mely megőrizte székelymagyar jellegét napjainkig, bár a történelem vérzivatarai gyakran zúgtak el fölötte is kíméletlenséggel, pusztítva lakóit, szellemi és anyagi értékeit. A helység lakóinak volt azonban bátorsága és ereje eltakarítani az üszköket, feláztatni a könnyeket, begyógyítani a sebeket, átlépni a megosztó vallási-szellemi árkokon, elfogadni és tisztelni a vallási másságot. Ma is azzal a meggyőződéssel élnek, hogy Isten dicsérete három templomban, de szép magyar nyelven fog hangzani Székelykálban a jövőben is. A helység a XVII. században vásártartási jogot nyert, és kiváltságos faluként elindult a városiasodás felé. A XVIII-XIX. században járási központként kedvező körülmények között remélhetett előrehaladást, ha hatalmasabb erők nem gátolták volna ebben a két világháború között, majd a II. világégés után is. A falutalálkozó régi adósságot kíván törleszteni azzal, hogy felavatja az I. és II. világháborúban elesett székelykáli hősi halottak emlékművét, kopjafáját. Ugyanakkor a falu történetének rövid ismertetése, könyvbemutató, fényképkiállítás és művészi műsor, illetve táncmulatság fűszerezi a találkozó programját. Közös kesergésre vagy a helység jövőbeni sorsát is egyengető tanácskozásra, közös gondolkodásra telik majd a falutalálkozótól? A helység kultúrotthonában „a falu múltjáról, jelenéről és jövőjéről” beiktatott kötetlen beszélgetéstől a szervezők azonban mindenképpen az előrelépés körvonalazódását remélik. A falutalálkozó érzelmi töltete jelentős. A találkozó élménye örömmel tölti be szívünket, erőt ad és tudatosítja bennünk, hogy összetartozunk — vallják a szervezők. A nyitottság és összefogás vállalása, a székely hagyományok szerinti „kaláka” meghirdetése remélhetőleg elnyeri a falutalálkozó támogatását. Az egyes ember hangja erőtlen. A „kaláka” ereje éppen abban rejlik, hogy egy közösség akarását, összefogását testesíti meg, felerősítve, megsokszorozva az egyén erejét. Az egykori székely házak építésének, a hagyományos székely állattartás és mezőgazdálkodás nehezebb munkálatainak elvégzéséhez biztosított a kaláka erőt. Az összetartozás, az összefogás az egyetlen kiút Székelykál felemelkedéséhez ma is. Amint Székelykál szülöttje, a falutalálkozót meghirdető dr. Ágoston Albert, a Marosvásárhelyi Református Kollégium, illetve Bolyai líceum diákgenerációinak nemrég elhunyt Berci bácsija ója: „Várunk hát testvérünk, számítunk jöttödre,/ Meglásd, nem bánod meg emlék lesz örökre ”. Suba Klára Pályázati felhívás magyar nyelvű könyvek kiadásának támogatására A COMMUNITAS Alapítvány magyar nyelvű könyvek kiadásának támogatását célzó, 2005-ben meghirdetett pályázatának második szakaszában az alábbi, kizárólag romániai magyar szerzők által írt eredeti művekkel lehet pályázni: 1) - szépirodalmi művekkel; 2) - az önismeretet szolgáló néprajzi, történelmi, helytörténeti, szociográfiai jellegű alkotásokkal; 3) - irodalomtörténeti és -elméleti művekkel; 4) - a romániai magyar képzőművészeket és képzőművészeti alkotásokat bemutató művekkel; 5) - filozófiai, szociológiai művekkel; 6) - kötetben még kiadatlan publicisztikai jellegű írások gyűjteményével; 7) - önéletírásokkal és visszaemlékezésekkel; 8) - útirajzokkal, útikönyvekkel, helységismertetőkkel. A pályázaton kiadók, illetve kiadási joggal rendelkező kulturális műhelyek, egyházi szervezetek, alapítványok, társadalmi szervezetek vehetnek részt. A pályázat lebonyolítására a Romániai Magyar Könyves Céh (540520 Marosvásárhely, Paltinis u. 4, tel./fax: 0265 256448, e-mail cím: mentor_lyra@rdslink.ro) kapott megbízást. Beküldendő a pontosan kitöltött pályázati űrlap és a szerzővel vagy jogutóddal kötött szerződés, amelyekhez csatolni kell az egy oldalnál nem hosszabb tartalmi ismertetőt és a kész (megszerkesztett) kéziratot. A pályázatok beküldhetők postán legkésőbb 2005. július 4-ig (postai bélyegző dátuma), vagy leadhatók személyesen 2005. július 6-július 8. között 14-17 óráig a Transilvaniei 1/2. címen. Űrlapok az RMKC-től igényelhetők, valamint letölthetők a www. rmdsz.ro/communitas honlapról. A beérkezett pályázatokat az alapítvány által kinevezett kuratórium bírálja el. KULTÚRA NÉPÚJSÁG 5 Csángó gyerekek a Magyar Televízióban A Magyar Televízió Heti mozaik című műsora négy hónapja csatlakozott a Csángó Magyar Szövetség keresztapaprogramjához, és jelképesen örökbe fogadta a 12 éves Gyurka Ramóna Szimónát. A sors úgy hozta, hogy a „keresztleány” társaival egy magyarországi táborozáson vett részt, így a műsor vezetői az egész csapatot meghívták a hét végén a fővárosba. A 26 gyermek és öt kísérője Külsőrekecsinből és Lészpedről érkezett, és Budapesten megtekintették a Parlamentet, a Magyar Televízió székházát, valamint ellátogattak az Állatkertbe, majd strandolás zárta a programot. A csángó fiatalok az MTV épületében a stúdióban nézték végig a déli Híradót, majd Nagy Judit műsorvezetővel beszélgettek, és ismerkedtek a stúdió technikai berendezéseivel. A Heti mozaik munkatársai a jövőben is szeretnék fenntartani kapcsolatukat Ramónával, komolyan véve a maguk választotta keresztapai szerepkört. Figyelő Város vagyunk, de nincs forgalmi osztályunk Gyermekeink csillogó szeme, azon túl, hogy elvarázsol és büszkeséggel tölt el, sok titkot és megválaszolatlan kérdést is tartogat. Van-e bennünk elég felelősségérzet és bátorság, hogy ezekbe a szemekbe nézve már a tekintetünk is biztos választ sugározzon? (Sebestyén Péter) * A létszámkeretünk 20 alkalmazottat irányoz elő az erdőszentgyörgyi rendőrségen. A közbiztonsági részlegen öten vannak, egy tiszt foglalkozik a bűnügyek kivizsgálásával, egyik kollégánk, aki jelenleg ideiglenesen a megyei rendőrségre van áthelyezve. A bűnügyekkel heten kellene foglalkozzanak a bírók "hi"* védelménél, de i. w&k...ien vannak. Van három szolgálatos tiszti állás, ami nincs betöltve, és van egy titkári állás. Bár város vagyunk, nincs forgalmi osztályunk. Ezt a hiányt igyekszünk pótolni úgy, hogy átcsoportosítjuk a bírói testület védelmére alkalmazott személyzetet, hiszen történnek kisebb koccanások, kihágások, amelyek nem feltétlenül igénylik a nagy szakcsoport kiszállását. Tavaly júliusban több fiatalt kaptunk, s a régiek bevonásával megszerveztük az éjjeli szolgálatot, így egyszerre két rendőr ügyeli éjjel a város biztonságát. És természetesen vannak még a csendőrök is. (Petras Vasile főbiztos - Székely Ferenc interjúja) * Augusztus 7-14. között tábort szerveznek Bözödön műkedvelő színjátszók részére. Benevezési díj 200.000-300.000 lej, ebből fedezik az oktatók tiszteletdíját. Jelentkezés Kovrig Magdolna tanárnőnél az 578-7200-as telefonon. (ERDŐSZENTGYÖRGYI FIGYELŐ, 2005.június) b.d. Piitif faUdm 'Sijaní,. (ínm. emliteajim ml* a teamna. afH néytem la 14. mint te. eaillaja. Diemedtem tije meanju iaianna. j énejtem ejt a illatat. lanaaiftaa. eUmlaa Utlal ^aJtajattaA. «»állattan. miij litejjetem elállt. “Dt (Aauelajlm lefejel elmanadtaA — HalAa miAan ItUudeteA adtam 41. Ott aj Utad. mait ietmal) U uadAlÁajjl Semmije dolt el U nem »lejteje*. íixyl-xjiuetel tan} mcujeil a uaddikaj. 1 £ejea-(Hdaa «4 tetleat fafeje44I Iskolaünnep - szoborral, emlékkönyvvel Október 29-én ünnepli megalakulásának félszázados évfordulóját az erdőszentgyörgyi líceum. Az alkalomra tervezik a névadó ünnepséget is Rhédey Claudia grófnő mellszobrának felállításával a kastély előtti parkban. Alkotója Székely József, erdőszentgyörgyi származású, Székelyudvarhelyen élő szobrásztanár. A Bodor Péter Művelődési Egyesület emlékkönyv megjelentetését tervezi az ötvenéves jubileumra. Ezúton is kéri mindazokat, akik az iskolához fűződő emlékeiket szeretnék megosztani másokkal is, írásaikat juttassák el legkésőbb augusztus 15-ig az Erdőszentgyörgyi Figyelő című helyi lap címére (547535 Erdőszentgyörgy - Sângeorgiu de Padure, str. Nicolae Balcescu 13). Az ünnepségre szeretettel várnak minden egykori erdőszentgyörgyi diákot. Jelentkezni az iskola titkárságán lehet a 0040-265-578306-os telefonon, vagy Kovrig Magdolna tanárnőnél, a 0040-265-578720-as számon. b.d.