Népújság, 2005. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2005-07-26 / 172. szám

2005. július 26., kedd Vár a Félsziget! Európai rangú nemzetközi rendezvény Javában folynak a Félsziget fesztivál előkészületei, az ötnapos rendez­vénysorozat holnap startol. Hétfői ottjártunkkor a sátrakat húzták fel, a Maros-partot tisztították, lenyírták a füvet, ráncba szedték az elburjánzott bozótokat, a gödröket aszfaltozták. A színpadok is épülnek a sportpályán és a Maros-parton. A július 27-31. között zajló ren­dezvényre ötvenezer látogatót vár­nak - hangzott el hétfőn a polgár­­mesteri hivatal vendégházában szer­vezett sajtótájékoztatón, ahol Geren­dai Károly, a budapesti Sziget Kultu­rális Szervezőiroda ügyvezető igaz­gatója, Szepessy Szabolcs, a Félsziget igazgatója, Krisztián Zsolt, a fesztivál társszervezője, a Magyar Ifjúsági Érte­kezlet elnökségének tagja, valamint a rendezvény kommunikációs hátterét biztosító CARO COMP részéről Dragon Pahoniu cégtanácsos és Já­nosi Zsolt projektmenedzser számol­tak be a tervekről, munkálatokról. - Idén a megyei tanács támogatása mellett jó az együttműködés a Ma­rosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal­lal is - emelte ki Szepessy Sza­bolcs. - A nyolcmillió euró költség­­vetésű budapesti Sziget, mely nem­csak Magyarország, hanem a régió számlál - hangoztatta Gerendai Ká­roly, aki elmondta, a terveik közt sze­repel, hogy a Félsziget hasonló szín­vonalra emelkedjen. Ne csak a régió fesztiválja, hanem összromániai, ezentúl európai rangú, nemzetközi rendezvénnyé alakuljon. A megye­­székhelyünkön sorra kerülő fesztivál költségvetése háromszázötvenezer euró, ebből százezer eurót reklámok­ból, ötvenezer eurót támogatásokból fedeznek, a hiányzó kétszázezer eu­rót a jegyeladásból pótolnák. Eddig háromezer hetijegy fogyott el, előrelépésnek számít, hogy Buka­restben és Budapesten is vásároltak több száz jegyet. A tavalyi 180.000 eurós költségvetésű fesztivál hatvan­ezer eurós veszteséggel zárult, amit a kedvezőtlen időjárással magyaráz­nak, idén maximum húszezer eurós veszteséggel számolnak. Azon túl, hogy az idei fesztiválon számbelileg is jóval több együttes lép fel a két nagyszínpadon, a koncertek mellett színvonalas program várja az érdeklődőket, sőt az infrastrukturális háttér is jobb: lekövezték a sátortá­borhoz vezető utat, több zuhanyzót és illemhelyet állítanak fel. A marosvásárhelyi székhelyű ma­gyar-román vállalkozás, a Sziget Management Kft. - amelynek több­ségi tulajdonosa a magyarországi Sziget Kulturális Szervezőiroda - mellett a társszervező a MIÉRT. Krisztián Zoltán tájékoztatása szerint a szervezet a fesztivál projektme­nedzsmentjébe, a pénzügyi alapok­ bővítésébe, a Civil Falu létrehozásá­ba segített be. A rendezvény során közel nyolcvan önkéntes dolgozik. A Félsziget kommunikációs partnere, a CARO COMP egész napos, élő közve­títést biztosít a rendezvényről - többek között a két színpad koncertjeiről, a négy videokamera által nyújtott képek a www.felsziget.ro és a www.peninsula. ro honlapokon tekinthetők meg. A magyar-román információs miniszté­rium támogatásával a fesztivál ideje alatt ingyenes internethasználat áll a fesztivál résztvevőinek rendelkezésé­re 15 számítógéppel. A sajtótájékoztatón az is eldőlt, hogy az 1801-es sorszámú hetijegy tulajdonosa az, aki amellett, hogy visszakapja a jegy árát, még egy is­merősét is magával­ viheti, sőt, egyéb kedvezmények részese is lehet. Mészöly Réka Fotó: Balla Ildikó Ótelekiek Erdőcsinádon Kézműveskedés kirándulásokkal Az erdőcsinádi ifjúsági ház a kilenc­venes évek eleje óta változatos prog­ramú táborokba várja a gyerekeket, felnőtteket. Alkotó-, kézműves-, tánc­táborokban ismerkedhetnek a részt­vevők a népi mesterségekkel, szoká­sokkal, hagyományokkal. Nemcsak a megyéből, Erdélyből sereglenek oda, hanem Magyarországról, sőt Buenos Airesből és Tokióból is érkeztek ven­dégek. Az elmúlt hét szerdájától a Temes megyei Ótelekről fogadtak huszonhét gyereket és három kísérő tanárt. A közel kéthetes tábort az MPSZ támo­gatta, de a nemes ügyet marosvásár­helyi pedagógusok, művészek is fel­vállalták. Az erdőcsanádiak, a kör­nyékbeliek terményekkel segítenek be - tudtuk meg Lukácsy Szilamér re­formátus lelkésztől, az ifjúsági köz­pont megálmodójától. Az ótelekiek előtt a csángó gyerekeket ismertették meg a magyar nyelvvel, kultúrával, hamarosan sor kerül a második alka­lommal megszervezett nemzetközi kó­rustalálkozóra huszonkét, magyarorszá­gi, szlovákiai, vajdasági, szerbia­­montenegrói, kárpátaljai, ausztriai és er­délyi kórus részvételével, de idén nyáron lesz még íjásztábor és össze­gyűlnek a nagycsaládosok is. Az óteleki táborozók az utazás fára­dalmait kipihenve, múlt csütörtökön a környékkel ismerkedhettek, amit a gombaszedés izgalma tarkított. A na­gyobbak a központtal szemközt fekvő kultúrotthonban szórakoztak. Pénteken Kovács Júlia irányításával Szovátára, Parajdra látogattak el, a kisebbek öröm­mel számolnak be arról, hogy annak el­lenére, hogy nem tudnak úszni, a sós vízbe mégis bemerészkedtek.­­ Szombati látogatásunkkor a reggeli elfogyasztása után változatos prog­ram várja a gyerekeket, fiatalokat, kétévesektől a húszévesig. A maros­vásárhelyi Garabonciás csoport vál­lalja fel az aznapi foglalkoztatásukat. Az egyesület azt szeretné nyújtani, amit nem ad meg az iskola, a gyere­keket a természet közelébe vinni, hogy hasznossá válhassanak. Nemrég Szovátán csángó gyerekeknek szer­veztek foglalkozásokat, a hét végétől egy újabb hagyományőrző táborba készülnek. A kisebb-nagyobb fiúk, lányok keze alatt gömbölyödik a ne­mezlabda, hamarosan mindenkinek a karjára egy-egy színes, bogozott kar­kötő kerül. Egy másik csoportban ké­pet varrnak, míg a többiek agyagból ékszertartókat, kis dobozokat, állatfi­gurákat formálnak. Az egyesület tag­jai különféle csoportjátékokkal szóra­koztatják az eltérő korosztályú tábo­­rozókat, míg az est folyamán a csán­gó körtánc lépéseivel ismerkednek. A vasárnapi istentisztelet után sportrendezvényeken mozgathatták meg tagjaikat, hétfőn Kozsik József szervezett programot. Ma Moldován Emese segédletével újból kipróbál­hatják a játszóház keretében fantáziá­jukat, kézügyességüket, este filmvetí­tésre kerül sor. Szerdán egész napos ki­rándulás keretében Marosvásárhelyre látogatnak, megtekintik a Teleki Tékát, a Bolyai líceumot, a Kultúrpalotát, a vá­rat, az állatkertet, valamint a Víkendtele­­pet Csütörtökön Ráduly Levente a drogfogyasztásról tart előadást A szom­bati záróest előtt a marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészei szórakoztat­ják a táborozókat. Kép és szöveg: Mészöly Réka KULTÚRA NÉPÚJSÁG 5 Az egyetemi felvételi előtt Vizsgával vagy vizsga nélkül Az új egyetemi évben hároméves alapképzésre álltak át a felsőoktatási intézmények. Az iratkozási időszak közepén ellátogattunk Marosvásár­hely két, egyre népszerűbb egyete­mére, hogy megtudjuk, milyen aján­lattal várják ezek az intézmények a középiskolák végzőseit, illetve milyen az érdeklődés a leendő hallgatók ré­széről. A Sapientia EMTE az előző évek­hez hasonlóan, az idén is felvételit szervez, s a vizsgán elért jegy képezi a bejutás egyetlen feltételét. Magya­rázatért dr. Hollanda Dénes dékán­hoz fordultunk, aki kifejtette a rendszer előnyeit. Eszerint azok, akik vállalják a felvételi kihívását, valószínű, hogy később, az egyete­mi évek során is jobban megállják a helyüket, továbbá ez a módszer kiküszöböli a középiskolai oktatás és értékelés színvonalának döntő jel­legét. Hollanda úr reményei szerint a 2005-2006-os egyetemi évben is betelnek a Sapientia által meghir­detett helyek. Jelenleg elmondha­tó, hogy a két humán szakra túljelentkezés van, a műszakin és kertész-mérnökin még vannak he­lyek. A kommunikáció és közkapcsola­tok szakra jelentkező Ősz Ferenctől megtudtuk, hogy fontos számára az anyanyelvű oktatás. Bíró Borbálá­nak is a kommunikáció szak az el­sődleges választása. Ő úgy véli, a felvételi vizsgára szükség van, mert ebben az esetben a diák csak abból a tantárgyból vizsgázik, amit ért és szerez, és amire az egyetemi tanul­mányai épülnek majd. A műszaki tu­dományok iránt érdeklődő Kenyeres Szabolcs elmondta, hogy több egye­temen is jelentkezett ugyanarra a Fotó: Balla Ildikó szakra, s ha sikerül a felvételi vizsgá­ja, akkor a Sapientián marad. A Petru Maior Egyetemen Georgeta Boarescu nyilatkozott ar­ról, hogy miért vezették be az idéntől az egyetem által meghirdetett szakok többségén a középiskolai eredmé­nyek alapján való bejutást. A tavalyi év tapasztalatai azt mutatták, hogy a jelentkező diákok érettségi átlaga és felvételi jegye között nincs nagy elté­rés, így tehát a vizsgáztatók fölösle­gesnek látják a pályázókat a felvé­teli vizsgával járó stressznek ki­tenni. Ezenkívül Boarescu asszony elmondta, hogy az intézmény köz­vélemény-kutatást végzett a jelent­kezők körében, melyet úgyszintén figyelembe vettek a döntéshozók. Az egyetlen tanszék, amely az idén is felvételi vizsgát szervez, a Közigazgatási és Jogtudományok kar, melynek vezetői úgy vélik, hogy a szakanyag ismeretén kívül megfe­lelő személyes adottságokkal is kell rendelkezzenek a jelentkezők. Legnépszerűbb szakok a Petru Maior Egyetemen a nemzetközi kap­csolatok, a román-angol, a közgaz­dász-mérnöki és a számítástechnika. Szabó Andrea és Codarcea Aurel mindketten mérnöki szakra pályáz­nak, fő opciójuk a számítástechnika. Szabó Andrea véleménye szerint a felvételi nélküli beiratkozás hátrá­nyos azok számára, akik abban az érettségi rendszerben vizsgáztak, melyben a szóbeli vizsgán nem je­gyet, hanem minősítést adtak. Kifej­tette, hogy sokkal jobban szeretne felvételizni most, úgy érzi, több esé­lye lenne. Balla Ildikó és Kovács Réka

Next