Népújság, 2006. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2006-01-14 / 10. szám
Maros megye legolvasottabb napilapja! LVIII. évfolyam 10. (16191.) sz., 2006. január 14., szombat 12+4 oldal, ára 50 báni (5000 régi lej) 2. oldal A Mihai Eminescu Pedagógiai Líceum diákjai, tanárai a hét folyamán ünnepelték meg az iskolanapok során a tanintézmény névadójának születésnapját. (Ünnepel a Pedagógiai Líceum) 3. oldal Frank-Walter Steinmeier, a német diplomácia vezetője a tanácskozás után bejelentette, hogy szükségesnek tartják az ENSZ Biztonsági Tanácsának bevonását, miután a Teheránnal folyó tárgyalások „ holtpontra” jutottak. (Holtponton az iráni atomügy) MÚZSA Szentendrén vasárnap zárul a nagybányai festőiskola képviselőinek kiállítása A tárlat kurátora, a marosvásárhelyről áttelepült dr. Sütő Csaba, elmondta, hogy folytatják a művésztelepek bemutatását, és a marosvásárhelyi festőiskola szentendrei népszerűsítése is az elképzelései közt szerepel. (Nézőcsúcs a szentendrei MűvészetMalomban) Szűkös költségvetés 2006-ra Fogunkhoz verik a garast? Interjú Benedek Istvánnal a 4. oldalon Fotó: Szász Károly Markó Béla: Nem fogadunk el lényegi változtatásokat a kisebbségi törvényben! Abszolút prioritásnak a 2007-es európai uniós csatlakozást tekinti Az RMDSZ többször is nyilatkozta, hogy szeretnénk, ha a 2006-os esztendő az infrastrukturális fejlesztés éve lenne. Elégtétellel látom, hogy míg a tavalyi évben sok vitánk volt koalíciós partnereinkkel erről a kérdésről, s ezen belül sok vitánk volt az észak-erdélyi autópálya megépítéséről, ma már nemcsak hogy mindenki elfogadja, hanem tulajdonképpen az egész kormány egyértelműen kinyilvánította azt, hogy az infrastrukturális fejlesztés minél nagyobb hangsúlyt kell kapjon 2006-ban - nyilatkozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke tegnap Marosvásárhelyen. Az elnök szerint az észak-erdélyi autópályával kapcsolatosan sincsenek már viták, a szerződés kérdését sikerült tisztázni, tovább fog épülni a sztráda. Mint mondta, baj, hogy kiesett egy év, de a lényeg az, hogy folytatódik az erdélyiek számára oly fontos Brassó-Bors autópálya. A Demokrata Párttal a kisebbségi törvény kapcsán kialakult vitáról, illetve arról, hogy a demokraták az RMDSZ figyelmeztetését zsarolásnak fogták fel, kijelentette: rá kell jönnie minden politikusnak és minden politikai pártnak, hogy nekik is integrálódni kell, nemcsak az országnak a maga egészében. Ha a Demokrata Párt, mondta, tagja akar lenni egy európai politikai szövetségnek, tudnia kell, hogy abban a szövetségben vannak értékek, amelyeket el kell sajátítani, és vannak olyan Mózes Edit. (Folytatás a 4. oldalon) (33SUSI&33Bm£Í K t Mélyül a társadalmi szakadék Miközben politikusok egész sora dollármilliókat örököl, vagy más - természetesen törvényes - módon gyarapítja vagyonkáját, miközben exponenciálisan nő az értékesített luxusautók száma Romániában, elképesztő adatok látnak napvilágot az ország szegénységi mutatóiról A hivatalos adatok szerint a huszonkétmillióból másfél millió román állampolgár él a létminimum alatt, ugyanakkor a szakszervezetek szerint a valós szám az ötmilliót közelíti. Adni azonban bizonyos, az ország lakosságának közel fele, azaz kilencmillió személy a szegénységi küszöb peremén tengődik, akármilyen szinten is állapítják ezt a küszöböt meg. Abban ugyanis egyetérthetünk, hogy a napjaikat átlagfizetésből vagy átlagnyugdíjból tengető családok csupán a legszükségesebbeket tudják a mindennapjaikhoz előteremteni. S mindez egy Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén álló országban! A szakszervezetek szerint a szegénység egyik oka, hogy a kormányzat szándékosan alacsony szinten tartja a minimálbért, attól való félelmében, hogy a befektetőket elrettentheti a drága munkaerő. Mindebben talán némi igazság is felfedezhető, ám a szakszervezetek érve, mely szerint a befektető nem csupán olcsó, de elégedett és a megélhetési gondoktól mentesített munkaerőt igényel, szintén megfontolandó. A teljes igazság, mint szinte minden esetben, ezúttal is valahol a középen helyezkedik el. A legzavaróbb tényező az egészben, hogy éppen azok kellene tegyenek a szegénység felszámolásáért vagy legalább mértékének minimálisra csökkentéséért, akik a legkevésbé tudják (vagy hajlandóak?) felmérni ennek a jelenségnek a mélységét. A politikai vezető réteg jelentős része ugyanis nem csupán egyszerűen jómódú, de a legtöbb állampolgár számára egyenesen nagyon gazdag (azt most ne firtassuk, hogy miféle „öröklések” révén), s jelenleg éppen leginkább azzal van elfoglalva, hogy saját előjogait erősítse. A kormányzatnak azonban most már, tizenöt évvel a rendszerváltás után, be kell látnia, hogy az a fajta vadkapitalizmus, amely nyugaton a tizenkilencedik században volt jellemző, s amely egészen szélsőséges társadalmi tagoltságot mutatott, már nem tartható. A kiutat csak az jelentheti, ha belátják: a társadalmi egyensúly csak úgy maradhat meg ha a széles néptömegek vásárlóereje is nő, egyrészt azért, hogy a társadalmi feszültségek ne fenyegessenek robbanással, másrészt pedig, éppen azért, hogy ez a gazdaság fejlődő trendjét fenntartsa. Ellenkező esetben csupán csalóka ábránd a gazdaság fejlődésével kapcsolatosan, hogy például az autókereskedők rekordévet zártak 2005-beli, hisz a tehetősek és a szegények közötti szakadék növekedése lokális szinten előbb-utóbb hasonló válságot eredményezhet, mint amilyen a huszadik század harmincas éveinek elején alapjaiban változtatta meg a kapitalista világrend szemléletét. _________________Bálint Zsombor A külügyminiszter cáfol Mihai-Razvan Ungureanu külügyminiszter csütörtökön cáfolta, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos börtönöket működtetett volna Romániában. Egy bécsi pódiumbeszélgetésen a bukaresti diplomácia vezetője a szó legszorosabb értelmében becsületszavát adta arra, hogy az országban nem voltak titkos CIA- börtönök. Újságírói kérdésre válaszolva elképzelhetetlennek nevezte, hogy a CIA a román kormány tudta nélkül politikai foglyokat hallgatott volna ki román területen. „A demokráciákban a titkosszolgálatok demokratikus ellenőrzés alatt állnak” - fogalmazott a külügyminiszter, aki hangoztatta, hogy hónapok óta igyekszik mindezt bizonyítani a sajtónak. „Minél őszintébb valaki, s minél inkább törekszik az igazság kifejtésére, annál kevésbé hisznek neki” - panaszkodott Ungureanu. A külügyminiszter ugyanakkor védelmébe vette azt a megállapodást, amelyet a román kormány a közelmúltban írt alá az Egyesült Államokkal amerikai támaszpontok romániai létrehozásáról. Ezzel összefüggésben utalt a „ potenciálisan instabil” politikai helyzetre a Fekete-tenger térségében. r év elején tankönyvekről Túl hosszú még a hiánylista A tankönyvkérdés többnyire a tanévkezdés körüli hercehurca idején kerül napirendre. Jelentőségében azonban olyan súlyú ez a probléma, hogy az év bármely periódusában aktuálisnak tekinthető. Noha az alternatív könyvek megjelenésével kezdődő káosz ma már normalizálódott, a kiadványok körüli bonyodalmaktól mindmáig tart a tanévkezdő diák, szülő, pedagógus. Milyennek látja a helyzetet Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezérigazgatója? Tőle érdeklődtünk az idei kilátásokról, hiányosságokról, nehézségekről. A 2005/2006-os tanévre 50 körüli az újonnan megjelent, magyar nyelvre lefordított könyvek száma, ezekből az Országos Tankönyvkiadó 12 kiadványt vállalt el. Alternatív tankönyvekről van szó, a líceumi tizedik osztályos tanulók számára nyomtattuk őket. A szóban forgó tizenkettőn kívül a többi kiadványt különböző cégek - bukaresti, erdélyi kiadók - vállalták el. Az idei tanévre új tankönyvek csupán a tizedik és harmadik osztályos diákok számára készültek - a harmadikosok csak Nagy Botond (Folytatás all. oldalon)