Népújság, 2006. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

2006-01-14 / 10. szám

Maros megye legolvasottabb napilapja! LVIII. évfolyam 10. (16191.) sz., 2006. január 14., szombat 12+4 oldal, ára 50 báni (5000 régi lej) 2. oldal A Mihai Eminescu Peda­gógiai Líceum diákjai, ta­nárai a hét folyamán ün­nepelték meg az iskolana­pok során a tanintézmény névadójának születés­napját. (Ünnepel a Pedagógiai Líceum) 3. oldal Frank-Walter Steinmeier, a német diplomácia vezetője a tanácskozás után bejelentette, hogy szükségesnek tartják az ENSZ Biztonsági Taná­csának bevonását, miután a Tehe­ránnal folyó tárgyalások „ holtpontra” jutottak. (Holtponton az iráni atomü­gy) MÚZSA Szentendrén vasárnap zárul a nagy­bányai festőiskola képviselőinek kiállí­tása A tárlat kurátora, a maros­­vásárhelyről áttelepült dr. Sütő Csaba, elmondta, hogy folytatják a művésztele­pek bemutatását, és a marosvásárhe­lyi festőiskola szentendrei népszerű­sítése is az elképzelései közt szerepel. (Nézőcsúcs a szentendrei MűvészetMalomban) Szűkös költségvetés 2006-ra Fogunkhoz verik a garast? Interjú Benedek Istvánnal a 4. oldalon Fotó: Szász Károly Markó Béla: Nem fogadunk el lényegi változtatásokat a kisebbségi törvényben! Abszolút prioritásnak a 2007-es európai uniós csatlakozást tekinti Az RMDSZ többször is nyilatkozta, hogy szeretnénk, ha a 2006-os esz­tendő az infrastrukturális fejlesztés éve lenne. Elégtétellel látom, hogy míg a tavalyi évben sok vitánk volt koalíciós partnereinkkel erről a kér­désről, s ezen belül sok vitánk volt az észak-erdélyi autópálya megépíté­séről, ma már nemcsak hogy mindenki elfogadja, hanem tulajdonképpen az egész kormány egyértelműen kinyilvánította azt, hogy az infrastruktu­rális fejlesztés minél nagyobb hangsúlyt kell kapjon 2006-ban - nyilat­kozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnö­ke tegnap Marosvásárhelyen. Az elnök szerint az észak-erdélyi autópályával kapcsolatosan sincse­nek már viták, a szerződés kérdését sikerült tisztázni, tovább fog épülni a sztráda. Mint mondta, baj, hogy ki­esett egy év, de a lényeg az, hogy folytatódik az erdélyiek számára oly fontos Brassó-Bors autópálya. A Demokrata Párttal a kisebbségi törvény kapcsán kialakult vitáról, il­letve arról, hogy a demokraták az RMDSZ figyelmeztetését zsarolás­nak fogták fel, kijelentette: rá kell jönnie minden politikusnak és min­den politikai pártnak, hogy nekik is integrálódni kell, nemcsak az ország­nak a maga egészében. Ha a Demok­rata Párt, mondta, tagja akar lenni egy európai politikai szövetségnek, tudnia kell, hogy abban a szövetség­ben vannak értékek, amelyeket el kell sajátítani, és vannak olyan Mózes Edit. (Folytatás a 4. oldalon) (33SUSI&33Bm£Í K t Mélyül a társadalmi szakadék Miközben politikusok egész sora dollármilliókat örököl, vagy más - természetesen törvényes - módon gyarapítja vagyonkáját, miközben exponenciálisan nő az értékesített luxusautók száma Romániában, elké­pesztő adatok látnak napvilágot az ország szegénységi mutatóiról A hi­vatalos adatok szerint a huszonkét­­millióból másfél millió román állam­polgár él a létminimum alatt, ugyan­akkor a szakszervezetek szerint a va­lós szám az ötmilliót közelíti. Adni azonban bizonyos, az ország lakossá­gának közel fele, azaz kilencmillió személy a szegénységi küszöb pere­mén tengődik, akármilyen szinten is állapítják ezt a küszöböt meg. Abban ugyanis egyetérthetünk, hogy a napjaikat átlagfizetésből vagy átlagnyugdíjból tengető csalá­dok csupán a legszükségesebbeket tudják a mindennapjaikhoz előterem­teni. S mindez egy Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén álló or­szágban! A szakszervezetek szerint a sze­génység egyik oka, hogy a kormány­zat szándékosan alacsony szinten tartja a minimálbért, attól való félel­mében, hogy a befektetőket elrettent­heti a drága munkaerő. Mindebben talán némi igazság is felfedezhető, ám a szakszervezetek érve, mely sze­rint a befektető nem csupán olcsó, de elégedett és a megélhetési gondoktól mentesített munkaerőt igényel, szin­tén megfontolandó. A teljes igazság, mint szinte minden esetben, ezúttal is valahol a középen helyezkedik el. A legzavaróbb tényező az egészben, hogy éppen azok kellene tegyenek a szegénység felszámolásá­ért vagy legalább mértékének mini­málisra csökkentéséért, akik a legke­vésbé tudják (vagy hajlandóak?) fel­mérni ennek a jelenségnek a mélysé­gét. A politikai vezető réteg jelentős része ugyanis nem csupán egyszerűen jómódú, de a legtöbb állampolgár számára egyenesen nagyon gazdag (azt most ne firtassuk, hogy miféle „öröklések” révén), s jelenleg éppen leginkább azzal van elfoglalva, hogy saját előjogait erősítse. A kormányzatnak azonban most már, tizenöt évvel a rendszerváltá­s után, be kell látnia, hogy az a fajta vadkapitalizmus, amely nyugaton a tizenkilencedik században volt jellem­ző, s amely egészen szélsőséges tár­sadalmi tagoltságot mutatott, már nem tartható. A kiutat csak az jelent­heti, ha belátják: a társadalmi egyen­súly csak úgy maradhat meg ha a széles néptömegek vásárlóereje is nő, egyrészt azért, hogy a társadalmi feszültségek ne fenyegessenek robba­nással, másrészt pedig, éppen azért, hogy ez a gazdaság fejlődő trendjét fenntartsa. Ellenkező esetben csupán csalóka ábránd a gazdaság fejlődésé­vel kapcsolatosan, hogy például az autókereskedők rekordévet zártak 2005-beli, hisz a tehetősek és a szegé­nyek közötti szakadék növekedése lokális szinten előbb-utóbb hasonló válságot eredményezhet, mint ami­lyen a huszadik század harmincas éveinek elején alapjaiban változtatta meg a kapitalista világrend szem­léletét. _________________Bálint Zsombor A külügyminiszter cáfol Mihai-Razvan Ungureanu külügy­miniszter csütörtökön cáfolta, hogy az amerikai Központi Hír­szerző Ügynökség (CIA) titkos börtönöket működtetett volna Ro­mániában. Egy bécsi pódiumbeszélgetésen a bukaresti diplomácia vezetője a szó legszorosabb értelmében be­csületszavát adta arra, hogy az or­szágban nem voltak titkos CIA- börtönök. Újságírói kérdésre válaszolva el­képzelhetetlennek nevezte, hogy a CIA a román kormány tudta nélkül politikai foglyokat hallgatott volna ki román területen. „A demokráciákban a titkosszolgálatok demokratikus el­lenőrzés alatt állnak” - fogalmazott a külügyminiszter, aki hangoztatta, hogy hónapok óta igyekszik mindezt bizonyítani a sajtónak. „Minél őszin­tébb valaki, s minél inkább törekszik az igazság kifejtésére, annál kevésbé hisznek neki” - panaszkodott Ungureanu. A külügyminiszter ugyanakkor védelmébe vette azt a megállapodást, amelyet a román kor­mány a közelmúltban írt alá az Egye­sült Államokkal amerikai támasz­pontok romániai létrehozásáról. Ez­zel összefüggésben utalt a „ potenciá­lisan instabil” politikai helyzetre a Fekete-tenger térségében. r év elején tankönyvekről Túl hosszú még a hiánylista A tankönyvkérdés többnyire a tanévkezdés körüli her­cehurca idején kerül napirendre. Jelentőségében azonban olyan súlyú ez a probléma, hogy az év bár­mely periódusában aktuálisnak tekinthető. Noha az alternatív könyvek megjelenésével kezdődő káosz ma már normalizálódott, a kiadványok körüli bonyodal­maktól mindmáig tart a tanévkezdő diák, szülő, peda­gógus. Milyennek látja a helyzetet Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezérigazgatója? Tőle ér­deklődtünk az idei kilátásokról, hiányosságokról, ne­hézségekről.­­ A 2005/2006-os tanévre 50 körüli az újonnan megje­lent, magyar nyelvre lefordított könyvek száma, ezekből az Országos Tankönyvkiadó 12 kiadványt vállalt el. Al­ternatív tankönyvekről van szó, a líceumi tizedik osztá­lyos tanulók számára nyomtattuk őket. A szóban forgó tizenkettőn kívül a többi kiadványt különböző cégek - bukaresti, erdélyi kiadók - vállalták el. Az idei tanévre új tankönyvek csupán a tizedik és harmadik osztályos diákok számára készültek - a harmadikosok csak Nagy Botond (Folytatás all. oldalon)

Next