Népújság, 2007. május (59. évfolyam, 98-123. szám)
2007-05-31 / 123. szám
2007. május 31., csütörtök MAGAZIN - REKLÁM Nemzeti park az Északi-sarkon Az örök jég világában is van őrizni való természeti táj és élővilág. A világ legészakibb nemzeti parkjának kopár hegyei között sarki farkasok, a jeges öblökben különleges szárnyasok és halak élnek. Az Északi-sarkvidéken, Földünk északi pólusától alig 1040 kilométerre létesítették a kanadaiak a világ legészakabbra lévő nemzeti parkját, a Quttinirpaaq National Parkot. Központja a Tanquary fjord partján települt és tucatnyi barna színű barakkból, sátorból áll. Nyáron odáig lehet hajóval eljutni, s természetesen ilyenkor szállítják oda szinte az egész évi ellátmányt. Nem könnyen, mert a vízen-jégen csak a kanadai parti őrség jégtörőivel lehet oda nehezebb rakományokat fuvarozni. Az ottani kis repülőtérre kétévenként visznek 400 hordónyi üzemanyagot, zömmel a régiót ellenőrző helikopterek és kis repülőgépek számára. A kopár hegyekkel borított nemzeti parkban az élet az elmúlt évszázadokban alig változott, s a tudósok mindent elkövetnek, hogy - a kis bázis közvetlen környezetét kivéve - ne is változzék. Zavartalanul vadásznak ott a sarki farkasok, kószálnak a magasvállú karibuk és állandó élőhelyükön úszkálnak a pisztrángszerű vitéz szemlingek. Ez a világ egyik legvadregényesebb és legtagoltabb vidéke. Kanada tengerpartjainak hossza 191 ezer kilométer. Északi partjai mentén 50 nagyobb és 36 ezer kisebb, jórészt lakatlan sziget húzódik, amelyek között a víz télen rendszerint befagy. Itt keresték a felfedezők a híres Északnyugati-átjárót, az áthajózási lehetőséget a földrész „felett”, az Atlanti-óceánból a Csendesóceánba. Több, balul végződött expedíció után végül a norvég Roald Amundsen (aki később a Délisarkot is elsőként érte el) találta meg az átjárót. Gjön nevű kis, segédmotoros vitorlásán 1903-1906 között, a teleket is a jégbe fagyott hajócskán töltve jutott ki a Csendesóceánra. A XX. század utolsó évtizedeiben már tartályhajókkal, így a Manhattannal is átevickéltek, de az alaszkai olaj elszállítására inkább óriási távvezetéket építettek. A kanadai jégtörők legészakibb bázisa a Baffin-öbölben lévő Nanisvik településen létesült, s hihetetlen erejű hajóparkkal büszkélkedhet. A nemzeti park és a parti őrség közleményeiből tudhatjuk, hogy tavaly a Des Groilliers nevű, 96 méter hosszú, hatmotoros, összesen 37 ezer lóerős és a jég tapadását gátló festékkel kezelt jégtörő hat nap alatt vitte fel a szigetek között kanyargó szűk, sziklás szorosokon át vezető 1177 kilométeres úton az 1000 tonnányi ellátmányt. Imázstisztítás Velencében A londoni Rough Guides a világ legszebb városainak listáján az első 25 közé sorolta Velencét. Ám a város képe közelről szemlélve korántsem olyan kedvező. Galambürülék, toll, papírhulladék, ételmaradványok... Velence bizony nagyon szemetes. Ezért a város vezetői, mint már annyiszor, drákói intézkedéseket akarnak hozni - írta a Corriere della Sera című olasz napilap. Készülnek a négynyelvű figyelmeztető feliratok, mely szerint tilos a hulladékot a földre vagy a vízbe dobni. Tilos meztelen felsőtesttel az utcán közlekedni, valamint a földön elheveredni. Tetten érés esetén komoly bírságokra számíthatnak a tilalmak megszegői. A rendőrséget segédszolgálatosok segítik a rend fenntartásában, velük remélik megoldani, hogy sűrűbb legyen a járőrözés. A város ugyanis pénz- és rendőrhiányban szenved. A szükséges 6500 helyett csak 450 (!) fős az állomány. Felmerült, hogy legalább a Szent Márk tér közelében nem kellene engedélyezni az utcán elfogyasztható élelmiszerek - pizza, szendvics - árusítását (egy városvezető a minap elcsúszott egy földre dobott ételmaradékon), valamint a galambok etetésére szánt magokét, de az intézkedésnek vannak ellenzői, akik azért tartják ezt elfogadhatatlannak, mivel munkahelyek megszűnésével járna együtt. Van, aki szerint globális terv kidolgozására lenne szükség és ebbe beletartozna olyan helyek kijelölése is, ahol a turisták nyugodtan piknikezhetnének. A kispénzű turistákra is gondolni kell - mondják az ötlet gazdái -, hisz Velence drága, nincs mindenkinek annyi pénze, hogy beüljön egy étterembe. És Velence őket sem riaszthatja el. High-tech harci öltözet Negyven katona próbálja ki a következő hónapokban azt az új harci öltözetet, amelyet 2001-től fejlesztettek ki a mérnökök az amerikai hadsereg kutatóközpontjában. Elsősorban az uniformisok digitális hálózatát tesztelik, vagyis azt, hogy harci körülmények között miként tudnak egymással kommunikálni a katonák. A Der Spiegel című német hetilap beszámolója szerint a ruhapróba helyszíne Fort Dix, egyfajta szellemváros, ahol a „divatbemutató” során zavartalanul lövöldözhetnek a „modellekre”. A legújabb katonai divat a biztonság, hiszen a golyóálló mellény ezúttal tíz százalékkal nagyobb lett, a harcosok oldalát is védi, sőt, a has alsó tájait is, és nem utolsósorban valóban golyóálló. „Ez a felszerelés ellenáll minden gépfegyver tüzének, mégpedig a kerámiapáncél miatt” - állítja Jean-Louis DeGay, a fejlesztők ruhaspecialistája, aki szerint lehetséges, hogy a becsapódás okozta ütésektől a katona elesik, azonban a testét nem érinti a golyó. A Future Force Warriornak nevezett projekt fejlesztői úgy vélik, hogy három-öt éven belül már valódi csatatereken is kipróbálható az új felszerelés. Az amerikai hadsereg eddig 150 millió dollárt költött a fejlesztésre. Az egyenruhákban iránykereső rádióadók, és a Google Earth digitális térképéhez hasonló térképek segítik a tájékozódást, és egyúttal megpróbálják meggátolni, hogy saját embereire nyisson tüzet a tüzérség. A védőszemüvegébe épített bélyegnagyságú képernyőn a katona látja saját helyzetét és bajtársaiét is, továbbá az ellenséges páncélosokat, mégpedig méterre pontosan. A legújabb fejlesztések révén a fegyverek is képesek lesznek az együttműködésre: ha egy katona lézerrel megjelöl egy ellenséges célt, a komputerhálózaton a többiek is látják. Az ehhez szükséges számítógépet minden katona magán viseli, mérete egy szokásos laptop harmadára csökkent, és a katona övére csatolják. A főpróba most következik, hiszen ahol katonák vannak, ott valami mindig tönkremegy — véli Josh Deveraux őrmester, a tesztben résztvevők egyike. Az egyik gyenge pont a fejhallgató, amely nagyon gyorsan eltörik. A felszerelésnek komoly súlya van, meghaladja a 33 és fél kilogrammot, ezért a hátizsákot egy kis járműbe teszik, a fegyvereket pedig az eddiginél könnyebb anyagból építik. SKR CONSULTING SKR CONSULTING SKR CONSULTING Egészségügyi gépeket és műszereket Románia egész területén forgalmazó marosvásárhelyi cég megbízásából MENEDZSERASSZISZTENS munkakör betöltésére keressük azt a nyitott, mobilis, kiváló kommunikációs és szervezőkészséggel rendelkező személyt, aki eleget tesz az alábbi követelményeknek: ■ legalább posztliceáns végzettség ■ felsőfokú magyar- és románnyelv-tudás ■ középfokú angolnyelv-tudás ■ számítógépes felhasználói ismeretek (Microsoft Office) ■ gépkocsivezetői engedély (B kategória) Előny: egészségügyi tapasztalat, németnyelv-ismeret Megbízónk teljesítményarányos jövedelemcsomagot biztosít leendő munkatársának. Ha Ön a feltételeknek megfelel és vállalja a megpályázott munkakör betöltését egy fiatal, dinamikus csapat tagjaként, akkor pályázatát O szakmai életrajzát © bizonyítványai másolatát © fényképét © kézzel írott kísérőlevelét, mely tartalmazza jelentkezésének motivációját és elvárásait a 695/07 referenciaszám feltüntetésével küldje el 2007. június 22-ig címünkre: SKR CONSULTING 520100 Sf. Gheorghe, C.P. 59, Jud. Covasna, Tel.: 0267 351 017, 0745 100 777 E-mail: job@skr.ro A pályázatokat bizalmasan kezeljük. NÉPÚJSÁG 7 ABBA-múzeum lesz Stockholmban ABBA-múzeum nyílik másfél év múlva egy stockholmi vámház százesztendős épületében, felidézve a legendás svéd popénekes-kvartett emlékét. Terveik ismertetésekor a kezdeményezők bejelentették, hogy az ABBA együttes egykori tagjai - az 57 éves Agnetha Fältskog, Benny Andersson (60), Björn Ulvaeus (62) és a plaueni (azelőtt: Lyngstad) Anni-Fred Reuss zöldutat adtak az elképzelés megvalósításához. A stockholmi kikötőnegyedben álló 4000 négyzetméteres épületben 2009 tavaszától kezdve színpadi kosztümöket, hangszereket és az 1974 és 1982 közötti évekből fennmaradt egyéb emléktárgyakat tekinthetnek majd meg a látogatók. Azt is tervezik, hogy újból felépítik az ABBA egykori stúdiójának mását, és ott a látogatók saját ízlésük szerint játszhatják különféle hangszereken a kvartett hajdani sikeres számait, mint például a Dancing Queen, a Money, Money, Money vagy éppen a The Winner Takes It All című számot. Különösen vonzó lesz a múzeum helyszíne a Vasa Múzeum közvetlen szomszédságában. A dánellenes felkeléssel hatalomra jutott Vasa svéd uralkodócsalád (1523-1654) emlékének szentelt múzeumban ugyanis milliók keresik fel az 1628- ban elsüllyedt és 1961-ben felszínre hozott „Vasa” svéd vitorlás hajót. Az ABBA-múzeum létesítésének költségeit szponzorok adakozásából, magánszemélyek hozzájárulásaiból, később pedig a múzeumi belépti díjakból szándékoznak fedezni. A kezdeményezők évente félmillió látogatóra számítanak. Az ABBA együttes egykori tagjai írásban fejezték ki elismerésüket a tervek ismertetésekor, és egyúttal azt a reményüket, hogy olyan múzeum születik, amely „mindenekelőtt szórakozást” nyújt majd. Ewa Wigenham-Westham asszony, a terv kezdeményezője elmondta, hogy akkor támadt fel benne az ABBA-múzeum létesítésének ötlete, amikor az egykori liverpooli kikötőben meglátogatta az ottani Beatlesmúzeumot.