Népújság, 2008. december (60. évfolyam, 282-304. szám)
2008-12-03 / 283. szám
Maros megye legolvasottabb napilapja! LX. évfolyam 283. (17066.) sz., 2008. december 3., szerda 12 oldal, ára I lej IKÖZtéLIETII MAlPillLA!!» IDŐJÁRÁS Esős idő Hőmérséklet: max. 13°C min. 7°C 5. oldal Műveinek nálunk is számos híve van, most személyesen is alkalmunk volt találkozni vele, ismerkedni kivételes egyéniségével, bepillantani lenyűgöző gondolatvilágába, érzékelni, mi az, amivel könyvei világirodalmi léptékkel mérve is a legjobbak közt tartatnak számon. (Párhuzamos történetek a Látó színpadán) Újabb gyalogost gázoltak halálra Marosvásárhelyen Tudósításunk a 2. oldalon Fotó: Nagy Tibor 6. oldal Nagy Ágnest, a román jegybank igazgatótanácsának tagját arról kérdeztük, hogy milyen monetáris intézkedésekre számíthatunk a közeljövőben. (Összhangra ítélve) Miért nem lehet Kossuth utca? Ez a kérdés immár három éve, és a dolgok állása szerint jó ideig még ez is marad. Ugyanis a Táblabíróság által újratárgyalásra visszaküldött Kossuth utca-ügyben a Megyei Törvényszék ismét döntött. Úgy, ahogy korábban is, hatálytalanította a marosvásárhelyi tanács határozatát, ami azt jelenti, hogy a Calavasdor utca nem viselheti a Kossuth Lajos nevet. Hogy miért nem, azt még nem tudjuk, hiszen az indoklásra még várni kell, de tény, hogy nem vették figyelembe azokat a kifogásokat, amelyeket Kerekes Károly, a helyi tanács jogi képviselője megfogalmazott és amelyeknek a Táblabíróság helyt adott, és újratárgyaltatta az ügyet a törvényszékkel. Hiábavaló igyekezet, minden maradt a régiben. Negatív előérzeteink voltak, de reménykedtünk, hogy egy igazságos bíráskodás nyomán ismét lehet Kossuth utca Marosvásárhelyen, úgy, mint más városokban, ahol Kossuth Lajos nem számít tömeggyilkosnak, és a róla elnevezett utca nem sért román érdekeket. A kampány miatti halasztási kérelmet elutasító bírák Kerekes Károly hiányában tárgyalták le az ügyet, ők tudják, miért. Feltételezzük, hogy nem félemlített meg senki senkit, nyomást sem gyakorolt senki senkire (úgyis letagadnák), tehát az marad, hogy a felhozott bizonyítékokat elemezve jutott a törvényszék erre a döntésre. Ami meglehetősen szomorú, ma, a 21. században. Ezt követően már azon kellene gondolkodni, hogy hogyan tovább? Természetesen a törvényszéki végzés megfellebbezhető, és ekkor a Táblabírósághoz kerül ismét az ügy. Ha a forgatóköny marad a régi, akkor ott sem várható pozitív döntés. „ Fennebb ” menni már nem lehet, Európához fordulni sem lehet, mert nem állampolgári jogokat sértő ügyről van szó. Ezek után kérdés lesz: a jövőben kitartanak-e a helyi önkormányzati képviselők az ügy mellett? Hiszen elölről kezdeni mindent gyakorlatilag szinte lehetetlen. A helyi tanácsban az RMDSZ-nek már nincs többsége, és kicsi a valószínűsége, hogy valamely román párti képviselő rászavazna egy újabb határozatra, amszely a Kossuth Lajos nevet adná vissza a Cálára,filor utcának. Doru Oprigean és Claudiu Maior ugyan annak idején "megszavazta a határozattervezetet, de mi a garancia, hogy a két PD-L-s képviselő ismét megteszi? Elbúcsúzhatunk hát Marosvásárhelyen a Kossuth utcától? Végleg? Reméljük, mégsem, és azt is, hogy képviselőink is egyetértenek ebben Antalfi Imola Két szenátora és három parlamenti képviselője van az RMDSZ-nek Maros megyéből Lapzártakor értesültünk a november 30-i parlamenti választások végleges, a szavazatok visszaosztása utáni eredményeiről. Mátéi Ioán, a megyei statisztikai hivatal vezetője közölte a Népújsággal a Maros megyéből bejutott szenátorok és képviselők teljes listáját. Eszerint a szenátusba bejutott: Markó Béla (RMDSZ), Frunda György (RMDSZ), Basa Petru (PD-L), Grosu Cornelia (PSD-PC). A képviselőházba bejutott: Kerekes Károly (RMDSZ), Borbély László (RMDSZ), Kelemen Atilla (RMDSZ), Dobre Ciprian (PNL), Gliga Vasile (PSD-PL), Oprican Doru (PD-L), Stroian Toader (PD-L), Socaciu Victor (PSD-PC). Mátéi Ioan szerint eddig egyetlen óvás sem érkezett a többi jelölt részéről. Traian Bäsescu szerepzavarban van? „Az államelnök nyilatkozatai primitív, kicsinyes szemléletmódról tanúskodnak " Traian Bäsescu a választások előtti héten azt nyilatkozta, hogy bármelyik politikai párt vagy politikai szövetség is nyerné meg a választásokat, lehet akár 51%-os többség, a miniszterelnök úgyis az lesz, akiben ő bízik és megbízik. Varga Attila RMDSZ-képviselőt kérdeztük, hogyan kommentálja alkotmányjogászként ezt a kijelentést, szem előtt tartva egyfelől az alkotmány 80. (2) cikkelyét, másfelől az európai szokásjogot, amely szerint az a politikai alakulat adja a kormányfőt, amely a választásokon a legtöbb szavazatot kapta és amelynek megvan a többségi támogatottsága? A kormányfő ezen, lényegében provokatív jellegű nyilatkozatával újfent bizonyítja, hogy igencsak feszíti az alkotmányos kereteket, illetve túllépi saját hatáskörét, figyelmen kívül hagyva az alaptörvény előírásait és szellemét is. Mint annyiszor, most is szerepzavarban van, hiszen nem elsősorban neki, az államfőnek Mózes Edith (Folytatás a 4. oldalon)