Népújság, 2010. július (62. évfolyam, 150-176. szám)

2010-07-24 / 170. szám

2010. július 24., szombat Erdődi anziksz Egy korábbi összeállításban (Szendrey Júlia és Erdőd - Népújság, 2010. május 15.) volt már szó erről a Szatmárnémetitől mindössze 14 km-re fekvő városkáról, melyet 1215- ben Herdeud néven említenek először. Egy­kori várát Drágffy Bertalan építtette 1481- ben. 1545-ben itt fogalmazták meg a pro­testánsok hitvallásukat 12 cikkelyben, 1555-ben újabb zsinatot tartottak itt. 1565- ben János Zsigmond megostromolta és le­romboltatta. 1727 és 1730 között Károlyi Sándor a romok felhasználásával építette fel várkastélyát, ahol 1847. szeptember 8-án kötött házasságot Petőfi Sándor Szendrey Júliával. Ma csak romjai láthatók, mivel a II. világháborúban elpusztult. 1910-ben Erdőd 3602 lakosából 3434 magyar, 133 román volt. A trianoni békeszerződésig Szatmár vár­­megye Erdődi járásának székhelye volt. 1992-ben társtelepüléseivel együtt 6572 la­kosából 4379 román, 1011 magyar (15,38%), 935 német és 247 cigány volt. Erdődön született 1442-ben Bakócz Ta­más esztergomi érsek, 1851. május 24-én Bartók Lajos költő, író. Ott hunyt el 1743. szeptember 8-án gróf Károlyi Sándor kuruc, majd császári generális, Szatmár vármegye főispánja. * Az erdődi várrom alatt épségben maradt a tágas pince, az út felől négy alag­­útszerű bejárata van. Ma is tárolnak bort benne, a megyei hatalmasságok gyakran vo­nulnak el a világ szeme elől, és jókat mulat­nak a hűvösben. A pinceoldalon állítottak fel­szobrot gróf Károlyi Sándornak 2008-ban (Radu Ciobanu szatmárnémeti művész alko­tása); a főtéren a református templom előtt szoborkompozíciót Petőfi Sándornak és Szendrey Júliának (a szovátai Sánta Csaba műve)­­ leleplezték 2009. március 15-én; a katolikus templom feljárójánál Bakócz Ta­más (1442-1521) bíboros, esztergomi ér­seknek, aki korának legnagyobb hatalmú fő­ura volt. Gergely Zoltán alkotását Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek avatta fel 2009. június 21-én. A rendőrség alapítójaként ka­­ pott mellszobrot Alexandru Ioan Cuza, a ne­­ vét viselő utcában Mihai Eminescu, s ugyan­csak a főtéren, Petőfiék szomszédságában egy idevaló román jegyző, aki részt vett az emlékezetes balázsfalvi nagygyűlésen. Mind­három szobor Radu Ciobanu munkája. * Van em­lékműve a két világégésben elpusztult erdődieknek. A Német De­mokrata Fórum művelődési hajlékának falán 2009 nya­rán helyezték el Josef Baber (1910-1933) karnagy, ze­neszerző emléktábláját. A mai bútorgyár helyén álló egykori ház falán emléktáb­la mutatta Bartók Lajos köl­tő jelenlétét (készítője Som­ló Sári szobrász). A tábla az­óta eltűnt, de Szakács Imre alpolgármester szerint egy­szer majd előkerül, ahogyan rábukkantak egy másik em­lékre is. * Petőfi-relikvia ke­rült elő Erdődön. A tábla a következő szöveget tartal­mazza: E HELYEN ÁLLOTT AZON KÁPOLNA, / MELY­BEN / PETŐFI SÁNDOR / 1847. SZEPTEMBER 8. / SZENDREY JÚLIÁVAL / MEGESKÜDÖTT. Szakács Imre erdődi alpolgármester állítása szerint a masszív kő­tábla oldalán látható nyo­mok arról tanúskodnak, hogy elkészültét követően falba helyezték azt, holott a kőfaragó a költő nevét tévesen véste fel (Petőfy változatban­­ valószínű, a Szendrey Júlia nevének írás­módja hatására), s az utólag eszközölt javítás feltűnő és ész­lelhető. * Az erdődi várkápolnát, melyben Petőfi Sándor és Szendrey Júlia 1847. szeptem­ber 8-án házasságot kötött, a 20. század elején Meszlényi Gyula püspöknek a szatmári püspöki palota kápolnája 1904- ben elkészíttetett átalakítási ter­vét követően ürítették ki. Az otta­ni oltárt az időközben elhunyt Meszlényi utóda, Boromisza Ti­bor püspök az 1908-ra felújítta­tott püspöki kápolnában helyez­tette el, ahol napjainkban is lát­ható. * A most Erdődön előke­rült kőtáblát minden valószínű­ség szerint 1904-et követően készíttették s helyezték el azt a vár megfelelő helyén. Nem csu­pán az erdődi várkápolna meg­szűnte feltételezteti ezt, hanem az is (s épp ezért szinte ponto­san behatárolható elkészítésé­nek időpontja), hogy a tábla jobb alsó sarkában a készítőre vonat­kozóan a következő olvasható: „ Kőipar, részv. Trs. N. Bánya". * Balogh Béla nagybányai levéltá­ros tájékoztatása szerint pedig a ma Blidári Kőbányaként ismert kitermelés helyén a cégbejegyzési nyilvántartások sze­rint 1907-től szerepel először az I. világhábo­rú végéig Nagybányán működött Nagybányai Kőipari Részvénytársaság, így a tábla elké­szülte minden valószínűség szerint 1907/1908-ra tehető. Helytörténészek fel­adata lesz a tábla helyének, elhelyezése s eltüntetése pontos időpontjának vitathatat­lan tisztázása, annak kiderítése, hogy Izsó Miklósnak a Németi Református Egyházköz­ségben ma őrzött (s ugyancsak egy erdődi csűr tisztításakor előkerült!) Petőfi­­szobormásolata, melyről a 19. és 20. század fordulóján még képeslapokat is forgalmaz­tak, ártó kezek mikor tüntették azt el az I. vi­lágháború utáni impériumváltást követően. Nem kizárt, hogy Erdőd magyar emlékei (egykori emléktáblái) közül még jó néhány értéket rejtegetnek a település csűrjei... (Muzsnay Árpád, Szatmári Magyar Hírlap, 2009. június 25.) * Petőfi Sándor és Szendrey Júlia emléke a 20. században is élt a környékbeli magyarok tudatában. A várral szemben, a műút túlsó oldalán kis tó, egykor a helybeli ifjúság kedvelt kirándulóhelye. Az 1970-es években a kultuszt felelevenítette a költő párt Erdődhöz kötő emlékek irodalmi feldolgozása, a Petőfi Erdélyben című kötet megjelenése, illetőleg annak kapcsán írók, költők, érdeklődők erdődi látogatásai - olva­som Bura László: Erdőd nyolc évszázada cí­mű, 2010-es évjelzetű monográfiájában. * E fa alatt is írt verset a szerelmes költő. Ezért állítottak emlékoszlopot 1893-ban, a fa kö­zelében. Az obeliszken emléktábla, ezzel a felirattal: álldogálok a tó partján / szomorú­fűz mellett. ” Petőfi, 1848-1893. De íme a vers: Te vagy, te vagy, barna kislyány / Sze­mem s lelkem fénye! / Te vagy mind a két életem / Egyetlen reménye! / Ha ez az egy reményem is / Elmúlandó álom, / Nem le­szek boldog sem ezen / Sem a másvilá­gon! // Álldogálok a tó partján / Szomorúfűz mellett. / Nekem való hely, engem ily / Bús szomszédság illet. / Nézem lecsüggő ágait / Szomorúfűzfának, / Mintha azok csüggedt lelkem / Szárnyai volnának. / Elszállott már a madár a / Hervadt őszi tájról, / Hej, ha én is kiszállhatnék / Búmnak országából! / Nem szállhatok, mert búm oly nagy, / Oly naffl, mint szerelmem, / És szerelmem... és sze­relmem. .. Oh ez véghetetlen! * Petőfi Sán­dor Te vagy, te vagy, barna kislány. Erdőd, 1846. szeptember végén. * Az obeliszknél az RMDSZ Szatmár megyei szervezete 1990. március 15-én emlékünnepélyt ren­dezett. A marosvásárhelyi események hatá­sára Erdődön is volt a román magyar együtt­élést megzavarni szándékozó megnyilvánu­lás: március 27-ről 28-ra virradó éjjelen az obeliszken elhelyezett virágkoszonút valakik (nem őslakosok) elégették, majd felrobban­tották a Petőfi-emlékművet A felrobbantott darabokból később helyreállították az emlék­művet, majd attól kezdve ott tartják a márci­usi emlékezéseket. * 1999. szeptember 4- én az Erdődi Petőfi Kör szervezésében ren­dezték meg az Erdődi Petőfi Napot és az az­óta hagyományossá vált ünnepségsorozat ugyancsak az obeliszknél vette kezdetét A kör 2000. augusztus 31-én vendégül látta a Kárpát-medence Petőfi-emlékhelyeinek kül­döttért. A Petőfi Kör­­elnöke Szakács Imre) szavalóversenyeket szervez, felélesztette a fúvószenekart tagjai ellátogatnak a Petőfi emlékhelyekre, részt vesznek a másutt szer­vezett emlékezéseken. * A tó vize zavaros, maga apadóban, partján megcsúfolt kis ar­borétum, ősi tölgyek feketészöldje tart árnyé­kot a békáknak. De a fűzfa túlélte a haragos tiszttartót Szendrey Ignácot és a szerelme­seket is, és nem árthatott neki a két világhá­ború sem. A kastélyt rommá rongálták a lö­vedékek, a fa konok daccal őrizte a két költői lélek szerelmének emlékét. Aztán... de néz­zük csak a híradást * Kidőlt az irodalomtör­ték­ed fűzfa. A hét eleji vihar kidöntötte az erdődi vár alatt azt az évszázados fűzfát amely alatt Petőfi és Júlia sétálgatott, ame­lyet a költő versben is megörökített (Álldogálok a tó partján/ szomorúfűz mellett). Szakács Imre alpolgármester, a helyi Petőfi Kör elnöke szerint van esély arra, hog a tör­ténelmi lat tovább örökítsék, mégpedig né­hány sértetlen ág dugványozása révén, de arra is számítanak, hogy a nőkér is újrasar­jadhat Annál jobban bíznak ebben, mert Költőn is kisarjadt Petőfi elpusztult somfája. (Romániai Magyar Szó, 2010. június 17.) * Ottjártamkor már eltakarították a letört ága­kat, láncfűrésszel simára metszették a törzs sebét arra is lehet remény, hogy a szívós fa „önerejéből” felépül. * Bölöni Domokos s­zíneS­/ . . . Q fc*v HÁG NÉPÚJSÁG O

Next