Népújság, 2010. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2010-07-24 / 170. szám
2010. július 24., szombat Erdődi anziksz Egy korábbi összeállításban (Szendrey Júlia és Erdőd - Népújság, 2010. május 15.) volt már szó erről a Szatmárnémetitől mindössze 14 km-re fekvő városkáról, melyet 1215- ben Herdeud néven említenek először. Egykori várát Drágffy Bertalan építtette 1481- ben. 1545-ben itt fogalmazták meg a protestánsok hitvallásukat 12 cikkelyben, 1555-ben újabb zsinatot tartottak itt. 1565- ben János Zsigmond megostromolta és leromboltatta. 1727 és 1730 között Károlyi Sándor a romok felhasználásával építette fel várkastélyát, ahol 1847. szeptember 8-án kötött házasságot Petőfi Sándor Szendrey Júliával. Ma csak romjai láthatók, mivel a II. világháborúban elpusztult. 1910-ben Erdőd 3602 lakosából 3434 magyar, 133 román volt. A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Erdődi járásának székhelye volt. 1992-ben társtelepüléseivel együtt 6572 lakosából 4379 román, 1011 magyar (15,38%), 935 német és 247 cigány volt. Erdődön született 1442-ben Bakócz Tamás esztergomi érsek, 1851. május 24-én Bartók Lajos költő, író. Ott hunyt el 1743. szeptember 8-án gróf Károlyi Sándor kuruc, majd császári generális, Szatmár vármegye főispánja. * Az erdődi várrom alatt épségben maradt a tágas pince, az út felől négy alagútszerű bejárata van. Ma is tárolnak bort benne, a megyei hatalmasságok gyakran vonulnak el a világ szeme elől, és jókat mulatnak a hűvösben. A pinceoldalon állítottak felszobrot gróf Károlyi Sándornak 2008-ban (Radu Ciobanu szatmárnémeti művész alkotása); a főtéren a református templom előtt szoborkompozíciót Petőfi Sándornak és Szendrey Júliának (a szovátai Sánta Csaba műve) leleplezték 2009. március 15-én; a katolikus templom feljárójánál Bakócz Tamás (1442-1521) bíboros, esztergomi érseknek, aki korának legnagyobb hatalmú főura volt. Gergely Zoltán alkotását Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek avatta fel 2009. június 21-én. A rendőrség alapítójaként ka pott mellszobrot Alexandru Ioan Cuza, a ne vét viselő utcában Mihai Eminescu, s ugyancsak a főtéren, Petőfiék szomszédságában egy idevaló román jegyző, aki részt vett az emlékezetes balázsfalvi nagygyűlésen. Mindhárom szobor Radu Ciobanu munkája. * Van emlékműve a két világégésben elpusztult erdődieknek. A Német Demokrata Fórum művelődési hajlékának falán 2009 nyarán helyezték el Josef Baber (1910-1933) karnagy, zeneszerző emléktábláját. A mai bútorgyár helyén álló egykori ház falán emléktábla mutatta Bartók Lajos költő jelenlétét (készítője Somló Sári szobrász). A tábla azóta eltűnt, de Szakács Imre alpolgármester szerint egyszer majd előkerül, ahogyan rábukkantak egy másik emlékre is. * Petőfi-relikvia került elő Erdődön. A tábla a következő szöveget tartalmazza: E HELYEN ÁLLOTT AZON KÁPOLNA, / MELYBEN / PETŐFI SÁNDOR / 1847. SZEPTEMBER 8. / SZENDREY JÚLIÁVAL / MEGESKÜDÖTT. Szakács Imre erdődi alpolgármester állítása szerint a masszív kőtábla oldalán látható nyomok arról tanúskodnak, hogy elkészültét követően falba helyezték azt, holott a kőfaragó a költő nevét tévesen véste fel (Petőfy változatban valószínű, a Szendrey Júlia nevének írásmódja hatására), s az utólag eszközölt javítás feltűnő és észlelhető. * Az erdődi várkápolnát, melyben Petőfi Sándor és Szendrey Júlia 1847. szeptember 8-án házasságot kötött, a 20. század elején Meszlényi Gyula püspöknek a szatmári püspöki palota kápolnája 1904- ben elkészíttetett átalakítási tervét követően ürítették ki. Az ottani oltárt az időközben elhunyt Meszlényi utóda, Boromisza Tibor püspök az 1908-ra felújíttatott püspöki kápolnában helyeztette el, ahol napjainkban is látható. * A most Erdődön előkerült kőtáblát minden valószínűség szerint 1904-et követően készíttették s helyezték el azt a vár megfelelő helyén. Nem csupán az erdődi várkápolna megszűnte feltételezteti ezt, hanem az is (s épp ezért szinte pontosan behatárolható elkészítésének időpontja), hogy a tábla jobb alsó sarkában a készítőre vonatkozóan a következő olvasható: „ Kőipar, részv. Trs. N. Bánya". * Balogh Béla nagybányai levéltáros tájékoztatása szerint pedig a ma Blidári Kőbányaként ismert kitermelés helyén a cégbejegyzési nyilvántartások szerint 1907-től szerepel először az I. világháború végéig Nagybányán működött Nagybányai Kőipari Részvénytársaság, így a tábla elkészülte minden valószínűség szerint 1907/1908-ra tehető. Helytörténészek feladata lesz a tábla helyének, elhelyezése s eltüntetése pontos időpontjának vitathatatlan tisztázása, annak kiderítése, hogy Izsó Miklósnak a Németi Református Egyházközségben ma őrzött (s ugyancsak egy erdődi csűr tisztításakor előkerült!) Petőfiszobormásolata, melyről a 19. és 20. század fordulóján még képeslapokat is forgalmaztak, ártó kezek mikor tüntették azt el az I. világháború utáni impériumváltást követően. Nem kizárt, hogy Erdőd magyar emlékei (egykori emléktáblái) közül még jó néhány értéket rejtegetnek a település csűrjei... (Muzsnay Árpád, Szatmári Magyar Hírlap, 2009. június 25.) * Petőfi Sándor és Szendrey Júlia emléke a 20. században is élt a környékbeli magyarok tudatában. A várral szemben, a műút túlsó oldalán kis tó, egykor a helybeli ifjúság kedvelt kirándulóhelye. Az 1970-es években a kultuszt felelevenítette a költő párt Erdődhöz kötő emlékek irodalmi feldolgozása, a Petőfi Erdélyben című kötet megjelenése, illetőleg annak kapcsán írók, költők, érdeklődők erdődi látogatásai - olvasom Bura László: Erdőd nyolc évszázada című, 2010-es évjelzetű monográfiájában. * E fa alatt is írt verset a szerelmes költő. Ezért állítottak emlékoszlopot 1893-ban, a fa közelében. Az obeliszken emléktábla, ezzel a felirattal: álldogálok a tó partján / szomorúfűz mellett. ” Petőfi, 1848-1893. De íme a vers: Te vagy, te vagy, barna kislyány / Szemem s lelkem fénye! / Te vagy mind a két életem / Egyetlen reménye! / Ha ez az egy reményem is / Elmúlandó álom, / Nem leszek boldog sem ezen / Sem a másvilágon! // Álldogálok a tó partján / Szomorúfűz mellett. / Nekem való hely, engem ily / Bús szomszédság illet. / Nézem lecsüggő ágait / Szomorúfűzfának, / Mintha azok csüggedt lelkem / Szárnyai volnának. / Elszállott már a madár a / Hervadt őszi tájról, / Hej, ha én is kiszállhatnék / Búmnak országából! / Nem szállhatok, mert búm oly nagy, / Oly naffl, mint szerelmem, / És szerelmem... és szerelmem. .. Oh ez véghetetlen! * Petőfi Sándor Te vagy, te vagy, barna kislány. Erdőd, 1846. szeptember végén. * Az obeliszknél az RMDSZ Szatmár megyei szervezete 1990. március 15-én emlékünnepélyt rendezett. A marosvásárhelyi események hatására Erdődön is volt a román magyar együttélést megzavarni szándékozó megnyilvánulás: március 27-ről 28-ra virradó éjjelen az obeliszken elhelyezett virágkoszonút valakik (nem őslakosok) elégették, majd felrobbantották a Petőfi-emlékművet A felrobbantott darabokból később helyreállították az emlékművet, majd attól kezdve ott tartják a márciusi emlékezéseket. * 1999. szeptember 4- én az Erdődi Petőfi Kör szervezésében rendezték meg az Erdődi Petőfi Napot és az azóta hagyományossá vált ünnepségsorozat ugyancsak az obeliszknél vette kezdetét A kör 2000. augusztus 31-én vendégül látta a Kárpát-medence Petőfi-emlékhelyeinek küldöttért. A Petőfi Körelnöke Szakács Imre) szavalóversenyeket szervez, felélesztette a fúvószenekart tagjai ellátogatnak a Petőfi emlékhelyekre, részt vesznek a másutt szervezett emlékezéseken. * A tó vize zavaros, maga apadóban, partján megcsúfolt kis arborétum, ősi tölgyek feketészöldje tart árnyékot a békáknak. De a fűzfa túlélte a haragos tiszttartót Szendrey Ignácot és a szerelmeseket is, és nem árthatott neki a két világháború sem. A kastélyt rommá rongálták a lövedékek, a fa konok daccal őrizte a két költői lélek szerelmének emlékét. Aztán... de nézzük csak a híradást * Kidőlt az irodalomtörtéked fűzfa. A hét eleji vihar kidöntötte az erdődi vár alatt azt az évszázados fűzfát amely alatt Petőfi és Júlia sétálgatott, amelyet a költő versben is megörökített (Álldogálok a tó partján/ szomorúfűz mellett). Szakács Imre alpolgármester, a helyi Petőfi Kör elnöke szerint van esély arra, hog a történelmi lat tovább örökítsék, mégpedig néhány sértetlen ág dugványozása révén, de arra is számítanak, hogy a nőkér is újrasarjadhat Annál jobban bíznak ebben, mert Költőn is kisarjadt Petőfi elpusztult somfája. (Romániai Magyar Szó, 2010. június 17.) * Ottjártamkor már eltakarították a letört ágakat, láncfűrésszel simára metszették a törzs sebét arra is lehet remény, hogy a szívós fa „önerejéből” felépül. * Bölöni Domokos színeS/ . . . Q fc*v HÁG NÉPÚJSÁG O