Népújság, 2011. július (63. évfolyam, 150-175. szám)

2011-07-30 / 175. szám

2011. július 30., szombat Híres emberek, jeles települések Gyergyószárhegy és a Lázár család Szárhegy (más néven Gyergyószárhegy, románul Lázarea, németül Grünberg) nagyközség Hargita megyében. Gyergyószentmiklóstól 6 km-re északnyugatra, a Szármány-hegy déli oldalán fekszik, 770 méter tengerszint feletti magasságban. Nevét valószínűleg a Szármány­­hegyről kapta. Területe ősidők óta lakott. A kastélytól nyugatra a bronzkortól a kora középkorig la­kott település nyomait tárták fel. A legelső írásos adatok a faluról az 1332-1334-es pápai tized­­jegyzékben találhatók. A Szár­hegy nevet a 15. század okleve­leiben használták először. Sorsa a Lázár család történetével fo­nódik össze. A falu első írásos említése 1406-ból való, Lázár Bernát nemes birtoka volt ekkor a terület. A Lázár várkastély 1450 és 1532 között több sza­kaszban épült. Ekkor, 1462-ben a földesura Lázár András volt. Az 1500-as évek végén élt Lázár István lánya, Druzsina, V iktári Bethlen Farkashoz ment felesé­gül, s ebből a házasságból szüle­tett Marosillyén Bethlen Gábor. Szárhegyre került, s a ma is lát­ható kaputorony emeleti szobájá­ban nevelkedett. A kastélyt 1631-ben bővítették, bástyákat és védőfalakat építettek hozzá és pompás reneszánsz udvarházzá építették ki. A Székelyföld egyik fontos katonai-közigazgatási köz­pontja lett. 1658. szeptember 6- án itt győzte le a Gábor diák ve­zette székely csapat a betörő ta­tárokat és moldvaiakat. Az el­esetteket a falu alatti Tatárdomb alá temették. Az eseményre 1908-ban elhelyezett emléktábla emlékeztet. A Székelyföldet igen gyakran sújtották török, tatár be­törések, az egyik támadás idején a várkastély is megsérült. Ekkor kijavították, kibővítették, régi for­rás szerint egy ilyen támadás so­rán építették a nagy sarokbástyát is. A kuruc szabadságharc idején Lázár Ferenc volt a földesura, aki hadműveletekkel is támogatta a kurucokat. 1707-ben­­ amikor a császáriak bevonultak Erdélybe, Lázár Ferencnek ki kellett mene­külnie Csángóföldre - Acton csá­szári tábornok a várkastélyt fel­­gyújtatta, csak egy ép bástyája maradt. Lázár Ferenc állíttatta helyre, amikor visszatért a szat­mári béke után, ugyanis meghó­dolt a Habsburg császár előtt, így maradhatott ura a földjének. 1742-ben Lázár Ferenc a kas­télyban halt meg. A kastély 1748-ban újra leégett, ekkor saj­nos nem tudták már minden ré­szét helyreállítani, amit tudtak, azt is részben a falu népének adományából. Végül 1842-ben egy tűzvészben dőlt végleg rom­ba. A 19. század idején a Lázár család „hanyatlásnak" indult, ek­kor már csak a kaputorony volt lakható. Az utolsó Lázár-örökös - Lázár Zsigmond és felesége - 1853-ban hagyta el a kastélyt­, mely ezután erőteljes pusztulás­nak indult. 1665-ben Lázár István egy da­rab földet adott a ferenceseknek, ahol kápolnát építtetett nekik. 1669-ben a Csíksomlyóról érke­zett Kájoni János (Szárhegyen te­mették el 1687-ben) új épületet emeltetett, amely 1707-ben és 1748-ban leégett és csak 1752- re lett kész. 1872. május 22-én a kolostor is újra leégett, de újjá­építették. A település lakói nagy részben székelyek (97%), szinte a teljes falu. Az ősmagyarokra jellemző nemzetiségi szervezet a letelepedéskor is megmaradt Szárhegyen, sőt, a 16. századig így éltek! Az itt élők adómentes­séget élveztek, mivel a határvé­désért cserébe ilyen fontos ki­váltságban részesültek. Továbbá meg kell említeni, hogy a földjü­ket birtokolták, mint a székelyek egyébként is, így itt nem volt olyan éles vagyoni elkülönülés, mint Erdély többi, Székelyföldön túli részein, ahol a jobbágy álta­lános ellentétben állt a nemes­sel. Itt mindenki ugyanazt a ki­váltságot élvezhette. 1562-ben volt a székely fölkelés, melynek megtorlásául számos székely fa­lut tettek tönkre, ártatlan csalá­dokat gyilkoltak le. A közszéke­lyekből jobbágyok lettek, s ke­mény adóval sújtották őket. 1570 körüli összeírás arról ta­núskodik, hogy akkorra a Lázár grófokon kívül öt birtokos élt Szárhegyen, a lakosság többi ré­sze jobbággyá vált. 1614-ben jött egy jobb kor a lakosok köré­ben: Báthori Zsigmond fejedelem visszaadta a jobbágyok szabad­ságát, újra adómentességet él­veztek, földjeiket visszakapták, de - éppen mint dédszüleik ide­jén - határvédő szerepük lett. Fontos is volt ez, mivel 1658- ban betört egy tatár csapat Gyergyóba. A gyergyóiak, köztük a szárhegyiek is, hősiesen helyt­álltak, s kikergették a tatár sere­get Moldvába. 1661-ben sajnos újabb török-tatár sereg tört be Gyergyóba, ám ekkor nem sike­rült olyan jól a csata, mint három évvel azelőtt. A településeket fel­gyújtották, lakosaikat elhurcolták. Lázár István idején Szárhegy egész Gyergyó legjobban fejlődő, legtekintélyesebb településévé vált. A Rákóczi-szabadságharc idején a gyergyóiak a kurucok mellé álltak, ám öt évvel később Acton császári ezredes könyörte­lenül elpusztította Gyergyót, a la­kosoknak menekülni kellett. Ek­kor égették fel a Lázár várkastélyt is. 1711-ben megszűnt a széke­lyek katonai szolgálata, majd Má­ria Terézia uralkodása idején vég­leg eltűntek a jogok. A lakosság többsége jobbágy maradt. Az 1813-1817-es időszakban a nagy éhínség miatt Szárhegyről is nagy számban mentek ki magya­rok Moldvába. A település lakosságát 1850 óta jegyzik. A népesség létszáma megugrott az 1900-1910-es évek­ben, mikor megnyílt a közeli fűrész­­gyár, munkások vándoroltak be, köz­tük románok, németek s egyéb nem­zetiségek (ukrán). 1992-ben 3564 lakosából 3476 széke­ly/magyar, 43 román és 45 cigány volt 2002-ben 3435 lakosából 3332 székely/ magyar, 57 román, egy német, 45 cigány és egy egyéb volt. A Lázár-várkastély helyreállítá­sa megkezdődött. 1974 óta al­kotótáborokat rendeznek benne. A római katolikus erődtemplom 1235 körül épült román stílus­ban, a 15. században gótikus stí­lusban átépítették, tornya 1488- ban épült. 1590-ben tűz pusztí­totta, mivel a reformátusok, a templomot megszerezve, oltárait elégették. 1729-ben a szentély és a torony kivételével lebontot­ták és újjáépítették. 1930-ban bővítették és tornyát magasítot­ták. A Szármány-hegyi 15. száza­di Szent Antal-kápolnát a nagy­­baconi Balló család építtette újjá az 1700-as években. A Szármány-hegy tövében levő Fe­­renc-rendi kolostor és templom 1669-1752 között épült. A rend­­házfőnök 1669-1674 között Kájoni János volt, kinek szobra a kolostor falában látható. Szárhegyen született és ott is hunyt el Színi Lajos székely író, költő, újságíró 1891-1933), Bartis Ferenc székely költő (született 1936. július 4-én­­ el­hunyt Budapesten, 2006. június 9-én), magyar író, költő; és ott született 1937. november 21-én Koós János táncdalénekes, hu­morista, színművész. Összeállította: B. D. Bakamúzeum Szekszárdon Stílszerűen a szekszárdi vármegyeháza egykori légópincéjében működik a jó néhány háborús ritkaságot őrző Bakamúzeum. Bár Magyarország­­szerte több gyűjtő is közszemlére bocsátja háborús emlékeit, a szekszárdi múzeum élményszerűvé igyekszik tenni a látogatást: a gyerekek felpró­bálhatják a rohamsisakokat, kézbe vehetnek egy-egy korabeli fegyvert is. A júliusi forróság után kellemes, alig több mint húszfokos hőmérséklet fogad a klasszicis­ta épület - kissé eldugott lejáraton megközelít­hető - pincéjében, ahol két helyiség van zsúfol­tan berendezve háborús relikviákkal. Egy körül­belül 40 négyzetméteres terem a második vi­lágháború katonáinak tárgyait, felvereket, zub­bonyokat kitüntetéseket dokumentumokat tesz közszemlére, egy kisebb szobában az első világégés emlékei, fotók, Ferenc József arcké­pével ellátott rámás emléklapok, levelezések, tűzoltó- és rohamsisakok láthatók, az össze­kötő folyosón pedig a Tolna megyei légi ese­ményeket ismerhetik meg a vendégek. A Bakamúzeum két szekszárdi gyűjtő ott­honi tárolókat kinőtt anyagából jött létre. Tálosi Zoltán és Borbandi György 2009-ben tárta a nyilvánosság elé a mára mintegy ezerötszáz darabosra nőtt gyűjteményét. - Több mint harminc éve gyűjtöm a világ­háborúk emlékeit, 14-15 évesen szereztem meg az első bajonettet - mondta az MTI- Pressnek a 45 éves, nevelőtanárként dolgozó, történelem szakos tanító, Tálosi Zoltán, aki a Tolna megyei légi harcok szakértője is. Most a témában, 1500 példányban megjelent könyvé­nek javított kiadásán dolgozik. Indíttatásához hozzájárult az is, hogy anyai nagyapja a Don­­kanyarnál esett el, és két dédapja harcolt az el­ső világháborúban. Társa - a marketing szakmában dolgozó, 37 éves - Borbandi György is a dédnagyapa obsitlevelének köszönheti érdeklődését Dédap­jának öccse, a második világháborúban elesett vitéz Edelényi András katonafényképe a mú­zeum falára is felkerült. Magyar, német és szovjet fegyverek A gyűjtemény egyik kuriózuma Kozma László főhadnagy, a Szent László hadosztály utász zászlóalj-parancsnokának teljes hagya­téka, amelyre Mosonmagyaróváron bukkan­tak.­­ Az alakulat az egyik leghíresebb volt az akkori magyar hadseregben, a szovjet csa­patokkal szemben is komoly ellenfélnek szá­mított - jegyezte meg Tálosi Zoltán. Értékes­nek tartják a tolnai származású Sallai Ferenc főhadnagy köpenyét, viselője a keleti fronton 30 évesen esett el, külön vitrinben emlékez­nek meg róla. A mintegy száz kitüntetés, jelvény között különlegesek a - Németországhoz hű - Volksbund jelvényei; a kollekcióban szintén a kevés fennmaradt kitüntetések közé sorolják Ferenc József lovagkeresztjét, egy-egy máso­dik világháborús tiszti keresztet és arany vi­­tézségi érmet. A magyar, német és szovjet fegyverek kö­zött ugyancsak különlegességnek számít egy francia, Chauchat gyártmányú golyószóró, amelyből kettőt ismernek az országán. A fegyver párja a Hadtörténeti Múzeumban van. A szekszárdi Chauchat a Sióból került elő, Tálosi Zoltán restaurálta. Azt nem sike­rült kideríteni, hogyan került Tolna megyébe: annyit lehet tudni, hogy a Wermacht francia zsákmánya lehetett, amelyet eladtak a szö­vetségeseknek. A nyilas alakulatok is kaptak 30-50 darabot. A gyűjtők szerint egyébként nem volt jó minőségű fegyver, tűzgyorsasága változó volt, és rossz anyagból készült. Szintén saját kutatás eredménye egy 1944 márciusában lezuhant szovjet JAK-9- es vadászrepülőgép, amelyet Tálosi Zoltán 2007-ben ásott ki a földből. Azt nem tudni, hogy a Pálfa és Simontorn­ya között lezuhant gépet magyar vagy német vadászgép lőtte-e le, mindenesetre a függőlegesen zuhanó re­pülő motorja, légcsavarja és fegyverzete öt és fél méterre fúródott a szántóföldbe. Nem kevés szerencsével előkerült egy adattábla, amely alapján sikerült azonosítani a típust majd pedig azt is, hogy a JAK-9-es M válto­zatával csak két, korábban Madocsán állo­másozott ezred repült. A pilótát, egy szovjet hadnagyot is azonosították, akit Madocsán temettek el. A múzeumban a légcsavar agya és a gép motormaradványa látható. Rohamsisak, amelyre ásónyelet szereltek A kiállított tárgyak nem kis része egészen más jellegű gyűjtés eredménye: MÉH-telepekről származik. Került elő a fémhulladé­kok közül első világháborús orosz rézcsajka, a cári hadseregben használt rézkulacs, de szek­szárdi MÉH-lelet egy, a pápai ejtőernyős ezred emblémájával díszített rézkulacs is. Egy roham­sisak is újrahasznosításról árulkodik: ásónyelet szereltek rá, és maltert mertek vele... A Bakamúzeum gyűjteményének csak egy része Tolna megyei, egy birodalmi sast és horogkeresztet ábrázoló zsákot, amelyben terményt vagy lisztet tároltak, például osztrák gyűjtőtől vásárol­ták 15 euróért. Tálosi Zoltán el­hárította a tár­gyak értékére vo­natkozó kérdése­ket. Annyi bizo­nyos, hogy a vi­lágháborús emlé­keknek széles pi­acuk működik; egy lőszeres ládá­hoz akár 1200 forintért is hozzá­juthat a gyűjtő, hatástalanított német fegyvere­ket, egy-egy Gewehr-pisztolyt 20 ezer forintért, egy Mauser­puskát 150 ezer forintért lehet megvenni. A bajonettek ára 20-25 ezer forint, a szintén német rohamsi­sakok árfolyama 60-70 ezer forint körül jár, míg vaskereszteket 30-40 ezerért kínálnak. Egy Enigma német rejtjelező készülék milliós értéket képvisel. A két gyűjtő nem mulasztotta el leszögez­ni, hogy a múzeummal nem a háborúnak ál­lítanak emléket. - Mindketten gyűlöljük a háborút, azok előtt tisztelgünk, akik kényte­len-kelletlen részt vettek bennük, és hősie­sen harcoltak - hangsúlyozták. A Bakamúzeumba már minden szekszárdi iskola diákjait meghívták egy-egy látogatás­ra. - Nálunk kézzelfoghatóak a dolgok, meg lehet érezni a korabeli technika súlyát, szí­nét, szagát, az embert megragadja a kor hangulata - válaszolta Tálosi Zoltán a kér­désre, mit tesz hozzá gyűjteményük a tan­könyvekhez.­­ Ha a gyerek kézbe vesz egy kulacsot, fegyvert vagy kitüntetést az meg­erősíti benne az iskolában tanultakat. Tóth Ferenc Magyar tiszti egyenruhák NÉPÚJSÁG 3

Next