Népújság, 2011. július (63. évfolyam, 150-175. szám)
2011-07-30 / 175. szám
2011. július 30., szombat Híres emberek, jeles települések Gyergyószárhegy és a Lázár család Szárhegy (más néven Gyergyószárhegy, románul Lázarea, németül Grünberg) nagyközség Hargita megyében. Gyergyószentmiklóstól 6 km-re északnyugatra, a Szármány-hegy déli oldalán fekszik, 770 méter tengerszint feletti magasságban. Nevét valószínűleg a Szármányhegyről kapta. Területe ősidők óta lakott. A kastélytól nyugatra a bronzkortól a kora középkorig lakott település nyomait tárták fel. A legelső írásos adatok a faluról az 1332-1334-es pápai tizedjegyzékben találhatók. A Szárhegy nevet a 15. század okleveleiben használták először. Sorsa a Lázár család történetével fonódik össze. A falu első írásos említése 1406-ból való, Lázár Bernát nemes birtoka volt ekkor a terület. A Lázár várkastély 1450 és 1532 között több szakaszban épült. Ekkor, 1462-ben a földesura Lázár András volt. Az 1500-as évek végén élt Lázár István lánya, Druzsina, V iktári Bethlen Farkashoz ment feleségül, s ebből a házasságból született Marosillyén Bethlen Gábor. Szárhegyre került, s a ma is látható kaputorony emeleti szobájában nevelkedett. A kastélyt 1631-ben bővítették, bástyákat és védőfalakat építettek hozzá és pompás reneszánsz udvarházzá építették ki. A Székelyföld egyik fontos katonai-közigazgatási központja lett. 1658. szeptember 6- án itt győzte le a Gábor diák vezette székely csapat a betörő tatárokat és moldvaiakat. Az elesetteket a falu alatti Tatárdomb alá temették. Az eseményre 1908-ban elhelyezett emléktábla emlékeztet. A Székelyföldet igen gyakran sújtották török, tatár betörések, az egyik támadás idején a várkastély is megsérült. Ekkor kijavították, kibővítették, régi forrás szerint egy ilyen támadás során építették a nagy sarokbástyát is. A kuruc szabadságharc idején Lázár Ferenc volt a földesura, aki hadműveletekkel is támogatta a kurucokat. 1707-ben amikor a császáriak bevonultak Erdélybe, Lázár Ferencnek ki kellett menekülnie Csángóföldre - Acton császári tábornok a várkastélyt felgyújtatta, csak egy ép bástyája maradt. Lázár Ferenc állíttatta helyre, amikor visszatért a szatmári béke után, ugyanis meghódolt a Habsburg császár előtt, így maradhatott ura a földjének. 1742-ben Lázár Ferenc a kastélyban halt meg. A kastély 1748-ban újra leégett, ekkor sajnos nem tudták már minden részét helyreállítani, amit tudtak, azt is részben a falu népének adományából. Végül 1842-ben egy tűzvészben dőlt végleg romba. A 19. század idején a Lázár család „hanyatlásnak" indult, ekkor már csak a kaputorony volt lakható. Az utolsó Lázár-örökös - Lázár Zsigmond és felesége - 1853-ban hagyta el a kastélyt, mely ezután erőteljes pusztulásnak indult. 1665-ben Lázár István egy darab földet adott a ferenceseknek, ahol kápolnát építtetett nekik. 1669-ben a Csíksomlyóról érkezett Kájoni János (Szárhegyen temették el 1687-ben) új épületet emeltetett, amely 1707-ben és 1748-ban leégett és csak 1752- re lett kész. 1872. május 22-én a kolostor is újra leégett, de újjáépítették. A település lakói nagy részben székelyek (97%), szinte a teljes falu. Az ősmagyarokra jellemző nemzetiségi szervezet a letelepedéskor is megmaradt Szárhegyen, sőt, a 16. századig így éltek! Az itt élők adómentességet élveztek, mivel a határvédésért cserébe ilyen fontos kiváltságban részesültek. Továbbá meg kell említeni, hogy a földjüket birtokolták, mint a székelyek egyébként is, így itt nem volt olyan éles vagyoni elkülönülés, mint Erdély többi, Székelyföldön túli részein, ahol a jobbágy általános ellentétben állt a nemessel. Itt mindenki ugyanazt a kiváltságot élvezhette. 1562-ben volt a székely fölkelés, melynek megtorlásául számos székely falut tettek tönkre, ártatlan családokat gyilkoltak le. A közszékelyekből jobbágyok lettek, s kemény adóval sújtották őket. 1570 körüli összeírás arról tanúskodik, hogy akkorra a Lázár grófokon kívül öt birtokos élt Szárhegyen, a lakosság többi része jobbággyá vált. 1614-ben jött egy jobb kor a lakosok körében: Báthori Zsigmond fejedelem visszaadta a jobbágyok szabadságát, újra adómentességet élveztek, földjeiket visszakapták, de - éppen mint dédszüleik idején - határvédő szerepük lett. Fontos is volt ez, mivel 1658- ban betört egy tatár csapat Gyergyóba. A gyergyóiak, köztük a szárhegyiek is, hősiesen helytálltak, s kikergették a tatár sereget Moldvába. 1661-ben sajnos újabb török-tatár sereg tört be Gyergyóba, ám ekkor nem sikerült olyan jól a csata, mint három évvel azelőtt. A településeket felgyújtották, lakosaikat elhurcolták. Lázár István idején Szárhegy egész Gyergyó legjobban fejlődő, legtekintélyesebb településévé vált. A Rákóczi-szabadságharc idején a gyergyóiak a kurucok mellé álltak, ám öt évvel később Acton császári ezredes könyörtelenül elpusztította Gyergyót, a lakosoknak menekülni kellett. Ekkor égették fel a Lázár várkastélyt is. 1711-ben megszűnt a székelyek katonai szolgálata, majd Mária Terézia uralkodása idején végleg eltűntek a jogok. A lakosság többsége jobbágy maradt. Az 1813-1817-es időszakban a nagy éhínség miatt Szárhegyről is nagy számban mentek ki magyarok Moldvába. A település lakosságát 1850 óta jegyzik. A népesség létszáma megugrott az 1900-1910-es években, mikor megnyílt a közeli fűrészgyár, munkások vándoroltak be, köztük románok, németek s egyéb nemzetiségek (ukrán). 1992-ben 3564 lakosából 3476 székely/magyar, 43 román és 45 cigány volt 2002-ben 3435 lakosából 3332 székely/ magyar, 57 román, egy német, 45 cigány és egy egyéb volt. A Lázár-várkastély helyreállítása megkezdődött. 1974 óta alkotótáborokat rendeznek benne. A római katolikus erődtemplom 1235 körül épült román stílusban, a 15. században gótikus stílusban átépítették, tornya 1488- ban épült. 1590-ben tűz pusztította, mivel a reformátusok, a templomot megszerezve, oltárait elégették. 1729-ben a szentély és a torony kivételével lebontották és újjáépítették. 1930-ban bővítették és tornyát magasították. A Szármány-hegyi 15. századi Szent Antal-kápolnát a nagybaconi Balló család építtette újjá az 1700-as években. A Szármány-hegy tövében levő Ferenc-rendi kolostor és templom 1669-1752 között épült. A rendházfőnök 1669-1674 között Kájoni János volt, kinek szobra a kolostor falában látható. Szárhegyen született és ott is hunyt el Színi Lajos székely író, költő, újságíró 1891-1933), Bartis Ferenc székely költő (született 1936. július 4-én elhunyt Budapesten, 2006. június 9-én), magyar író, költő; és ott született 1937. november 21-én Koós János táncdalénekes, humorista, színművész. Összeállította: B. D. Bakamúzeum Szekszárdon Stílszerűen a szekszárdi vármegyeháza egykori légópincéjében működik a jó néhány háborús ritkaságot őrző Bakamúzeum. Bár Magyarországszerte több gyűjtő is közszemlére bocsátja háborús emlékeit, a szekszárdi múzeum élményszerűvé igyekszik tenni a látogatást: a gyerekek felpróbálhatják a rohamsisakokat, kézbe vehetnek egy-egy korabeli fegyvert is. A júliusi forróság után kellemes, alig több mint húszfokos hőmérséklet fogad a klasszicista épület - kissé eldugott lejáraton megközelíthető - pincéjében, ahol két helyiség van zsúfoltan berendezve háborús relikviákkal. Egy körülbelül 40 négyzetméteres terem a második világháború katonáinak tárgyait, felvereket, zubbonyokat kitüntetéseket dokumentumokat tesz közszemlére, egy kisebb szobában az első világégés emlékei, fotók, Ferenc József arcképével ellátott rámás emléklapok, levelezések, tűzoltó- és rohamsisakok láthatók, az összekötő folyosón pedig a Tolna megyei légi eseményeket ismerhetik meg a vendégek. A Bakamúzeum két szekszárdi gyűjtő otthoni tárolókat kinőtt anyagából jött létre. Tálosi Zoltán és Borbandi György 2009-ben tárta a nyilvánosság elé a mára mintegy ezerötszáz darabosra nőtt gyűjteményét. - Több mint harminc éve gyűjtöm a világháborúk emlékeit, 14-15 évesen szereztem meg az első bajonettet - mondta az MTI- Pressnek a 45 éves, nevelőtanárként dolgozó, történelem szakos tanító, Tálosi Zoltán, aki a Tolna megyei légi harcok szakértője is. Most a témában, 1500 példányban megjelent könyvének javított kiadásán dolgozik. Indíttatásához hozzájárult az is, hogy anyai nagyapja a Donkanyarnál esett el, és két dédapja harcolt az első világháborúban. Társa - a marketing szakmában dolgozó, 37 éves - Borbandi György is a dédnagyapa obsitlevelének köszönheti érdeklődését Dédapjának öccse, a második világháborúban elesett vitéz Edelényi András katonafényképe a múzeum falára is felkerült. Magyar, német és szovjet fegyverek A gyűjtemény egyik kuriózuma Kozma László főhadnagy, a Szent László hadosztály utász zászlóalj-parancsnokának teljes hagyatéka, amelyre Mosonmagyaróváron bukkantak. Az alakulat az egyik leghíresebb volt az akkori magyar hadseregben, a szovjet csapatokkal szemben is komoly ellenfélnek számított - jegyezte meg Tálosi Zoltán. Értékesnek tartják a tolnai származású Sallai Ferenc főhadnagy köpenyét, viselője a keleti fronton 30 évesen esett el, külön vitrinben emlékeznek meg róla. A mintegy száz kitüntetés, jelvény között különlegesek a - Németországhoz hű - Volksbund jelvényei; a kollekcióban szintén a kevés fennmaradt kitüntetések közé sorolják Ferenc József lovagkeresztjét, egy-egy második világháborús tiszti keresztet és arany vitézségi érmet. A magyar, német és szovjet fegyverek között ugyancsak különlegességnek számít egy francia, Chauchat gyártmányú golyószóró, amelyből kettőt ismernek az országán. A fegyver párja a Hadtörténeti Múzeumban van. A szekszárdi Chauchat a Sióból került elő, Tálosi Zoltán restaurálta. Azt nem sikerült kideríteni, hogyan került Tolna megyébe: annyit lehet tudni, hogy a Wermacht francia zsákmánya lehetett, amelyet eladtak a szövetségeseknek. A nyilas alakulatok is kaptak 30-50 darabot. A gyűjtők szerint egyébként nem volt jó minőségű fegyver, tűzgyorsasága változó volt, és rossz anyagból készült. Szintén saját kutatás eredménye egy 1944 márciusában lezuhant szovjet JAK-9- es vadászrepülőgép, amelyet Tálosi Zoltán 2007-ben ásott ki a földből. Azt nem tudni, hogy a Pálfa és Simontornya között lezuhant gépet magyar vagy német vadászgép lőtte-e le, mindenesetre a függőlegesen zuhanó repülő motorja, légcsavarja és fegyverzete öt és fél méterre fúródott a szántóföldbe. Nem kevés szerencsével előkerült egy adattábla, amely alapján sikerült azonosítani a típust majd pedig azt is, hogy a JAK-9-es M változatával csak két, korábban Madocsán állomásozott ezred repült. A pilótát, egy szovjet hadnagyot is azonosították, akit Madocsán temettek el. A múzeumban a légcsavar agya és a gép motormaradványa látható. Rohamsisak, amelyre ásónyelet szereltek A kiállított tárgyak nem kis része egészen más jellegű gyűjtés eredménye: MÉH-telepekről származik. Került elő a fémhulladékok közül első világháborús orosz rézcsajka, a cári hadseregben használt rézkulacs, de szekszárdi MÉH-lelet egy, a pápai ejtőernyős ezred emblémájával díszített rézkulacs is. Egy rohamsisak is újrahasznosításról árulkodik: ásónyelet szereltek rá, és maltert mertek vele... A Bakamúzeum gyűjteményének csak egy része Tolna megyei, egy birodalmi sast és horogkeresztet ábrázoló zsákot, amelyben terményt vagy lisztet tároltak, például osztrák gyűjtőtől vásárolták 15 euróért. Tálosi Zoltán elhárította a tárgyak értékére vonatkozó kérdéseket. Annyi bizonyos, hogy a világháborús emlékeknek széles piacuk működik; egy lőszeres ládához akár 1200 forintért is hozzájuthat a gyűjtő, hatástalanított német fegyvereket, egy-egy Gewehr-pisztolyt 20 ezer forintért, egy Mauserpuskát 150 ezer forintért lehet megvenni. A bajonettek ára 20-25 ezer forint, a szintén német rohamsisakok árfolyama 60-70 ezer forint körül jár, míg vaskereszteket 30-40 ezerért kínálnak. Egy Enigma német rejtjelező készülék milliós értéket képvisel. A két gyűjtő nem mulasztotta el leszögezni, hogy a múzeummal nem a háborúnak állítanak emléket. - Mindketten gyűlöljük a háborút, azok előtt tisztelgünk, akik kénytelen-kelletlen részt vettek bennük, és hősiesen harcoltak - hangsúlyozták. A Bakamúzeumba már minden szekszárdi iskola diákjait meghívták egy-egy látogatásra. - Nálunk kézzelfoghatóak a dolgok, meg lehet érezni a korabeli technika súlyát, színét, szagát, az embert megragadja a kor hangulata - válaszolta Tálosi Zoltán a kérdésre, mit tesz hozzá gyűjteményük a tankönyvekhez. Ha a gyerek kézbe vesz egy kulacsot, fegyvert vagy kitüntetést az megerősíti benne az iskolában tanultakat. Tóth Ferenc Magyar tiszti egyenruhák NÉPÚJSÁG 3