Népújság, 2011. szeptember (63. évfolyam, 202-227. szám)
2011-09-12 / 211. szám
2 NÉPÚJSÁG 12., hétfő A Nap ke 16 óra 55 perckor, lenyugszik 19 óra 41 perckor. Az év 255. napja, hátravan 110 nap. IDŐJÁRÁS Napos idő Hőmérséklet: max. 30°C min. 13°C é lieVal Ma MÁRIA: holnap KORNÉL napja. MÁRIA: a héber Mirjam görög és latin fordításokban módosult alakja. Jelentése ismeretlen. KORNÉL: latin nemzetségnév rövidüléséből keletkezett. Jelentése vagy somfa, vagy szarv. IWtf—HMttXl ■Willi fi 22,21,13,10,7,4 MiricplS: 282883 8 26 27 32.7+14 Sopenmc 452160 43,19,29,12,38,20 MBIC: 2168013 Bábjáték az ócskapiacon Mosolycsalogatás Tegnap délben két furcsa szerzet járta végig a zsúfolt marosvásárhelyi ócskapiacot. Az Erdély Fm kezdeményezésére Dénes Emőke és Szabó Dániel bábszínészek által életre keltett mesefigurák indultak el a vásárba. S mint minden családban, ők is ugyanúgy kupeckedtek, alkudtak, mi több, egymás közt is vitatkoztak, amikor egy-egy árusnál többet is elidőztek. A happening célja egyszerű volt: mosolyt csalni az ócskázók arcára. Érdekes volt látni, követni azt, ki hogyan reagál a két bábura. Volt, aki döbbenettel figyelte, hogy mi történik, mások mosolyogtak, s volt olyan is, aki elutasítóan viszonyult hozzájuk. A legtöbb árus viszont „vette a lapot” és bekapcsolódott a játékba. Még egy kis kabátkát is sikerült megvásárolni. A bábuk jelenlétét leginkább a kisgyerekek furcsállták, akik nem értették, hogy a bábszínházban látott mesefigurák miként jöttek el a piacra, és az is különleges volt számukra, hogy láthatták mozgatójukat, hangadójukat. Kelemen Attila Ármin, az Erdély Fm igazgatója mellett a két bábszínészt elkísérte dr. Kozsik Ildikó, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem bábszínész szakának tanára is, aki a reakciókat figyelve elmondta: elérték céljukat, hiszen sikerült derűs pillanatokat szerezni. Mindezek mellett azért is jöttek ki az ócskapiacra, mert szeretnék népszerűsíteni a bábszínházat. - A bábszínház úgy rögzült a közönség tudatában, mint egy olyan művelődési intézmény, ahova a gyerekeket amolyan kötelező óvodás vagy kisiskolás foglalkozásként autóbusszal viszik el az oktatók. Ezt a koncepciót szeretnénk megváltoztatni, hiszen ma itt fiataloknak, felnőtteknek szóló darabokat is előadnak, és a színészek is komplexebb képzést kapnak, amivel bevonhatják a felnőtteket a játékba. Ez is egy ilyen kísérlet, hiszen a különleges, de sajátos marosvásárhelyi helyszín adott. A diákok pedig tisztességgel megállták a helyüket, megpróbálták felidézni a hajdani vásári komédiázások hangulatát - mondta a tanárnő. Kelemen Attila Ármin kifejtette, folytatják akciósorozatukat, és máris azon gondolkodnak, hogy hol és miként lepjék meg a marosvásárhelyieket hasonló különleges eseménnyel. vagy- A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT 2011. szeptember 12., hétfő Ötéves Marosfelfalu Bíborkája Az együttes a falu kertjeiben termett - másutt lilának mondott, jó ízű - hagymáról nyerte a nevét. Koszorúit az útszélen is árulják manapság. A Bíborka működésének ötödik évfordulóján tartották szombaton - s éppen ötödszörre! - a húsz éve indult Gyöngykoszorú találkozók ki tudja, hányadikát, most éppen a Szászrégentől alig öt kilométerre fekvő, városiasodó település felújított művelődési otthonában. A Gyöngykoszorú találkozókat az 1991. október 8-án Nyárádszeredában rendezett első néptánctalálkozóval indította el tájainkon a Szabó György Pál— Szabó Éva pedagóguszházaspár. A kezdeménye?... azóta valóságos mozgalommá bokrosodott, a csaknem emberöltőn*."! idő alatt száz meg száz fiam! lépett be a sűrűn alakuló együttesekbe, s ha ma a profizmus kezd kulcsszóvá válni az egymás és a mindig népes közönség gyönyörűségére szervezett megnyilvánulásokon, csöppet sem és jár ki tanítani a városokba, falvakba; zenészei is segítenek, közben pedig, ahol mód nyílt rá, saját zenekarokat is alapítottak, és a határok megnyitásával egész évben turnéznak, eljárnak az anyaországi és más települések hasonló rendezvényeire. A fiatalok ügyszeretete, áldozatvállalása (hiszen ez a „mulatság” anyagi áldozattal is jár!) példaértékű. Marosfelfaluban az ünnepi megnyitón a Bíborka együttest vezető Kovács Hajnal köszöntötte a vendégeket, majd Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnök asszonya szólt az ifjakhoz, őt követően Pál Dénes János alpolgármester és Dénes József tanár, az RMDSZ helyi elnöke üdvözölte az eseményt, az EMKE részéről pedig Fazakas Ildikó mondott beszédet, végül Szabó Éva, mindannyiuk Éva nénije beszélt a nemsokára jubiláló Gyöngykoszorúról. Az ünnepélyes megnyitót az együttesek népviseleti parádéja követte, majd ünnepi istentisztelet következett, amelyen az igét Vajda Domokos, a református gyülekezet lelkésze hirdette. Az estébe nyúló műsorban a környék táncai mellett nyárádmenti, küküllőmenti, jobbágytelki, selyei, mezőmadarasi, szabédi táncokat láthatott a zsúfolásig telt terem hálás közönsége. A Bíborka együttes három korcsoporttal képviseltette magát, Szászrégenből négy formáció is színpadra lépett, köztük a Máthé Márta tanárnő által félszáz éve, 1971-ben létrehozott tánccsoport mai utódai, és ott ropták táncaikat (aprók, kicsik és nagyok): Vajdaszentivány, Holtmaros, Nyárádszereda, Dicsőszentmárton, Marosludas, Görgényüvegcsűr, Mezőmadaras, Szabad fiataljai. A sorjázó csoportokat a „bíborkás” Pál Orsolya mutatta be. Muzsikált a Moldován Horváth István, Bor Gyula, Marton László hármas. A vajdaszentiványiaknak ezúttal is Horváth Elek húzta, néhány csoport CD-ről pattogtatta a zenét - ami némileg szegénységi bizonyítvány -, de számos olyan együttes is van már, amelyik ugyanazon a napon több helyszínen is képviselteti magát különböző korcsoportjaival, és hát a zenészek osztódással nem szaporíthatók. Másfelől Fazakas János tréfás elszólása szerint „a Cé Dé nevű banda nem kér pálinkát”, a táncházi részhez pedig a magyarpalatkaiak is „hozzászóltak”. A Bíborkáról érdemes följegyeznünk még, hogy idén, március 15- én volt Szegeden a századik fellépése, és nemsokára ismét oda készülnek, a szeptember 30—október2. között tartandó híres Paprikafesztiválra. Bölöni Domokos Fotó: Nagy Tibor Kutyaszépségek a várban Ha mindenki egyforma hangerővel és egyszerre beszélt volna, bábeli zűrzavar kerekedhetett volna a hétvégén a marosvásárhelyi várban. A szeptemberi napsütésben azonban az emberi szó csak másodlagos szerepet kapott, szombat délelőttől vasárnap délutánig elsősorban „univerzális kutyanyelven” zajlott itt az „eszmecsere.” A negyvenegyedik alkalommal megszervezett nemzetközi ebmustra minden bizonnyal a négylábúak és az Európa számos országából, illetve Amerikából érkezett tenyésztők számára is jól sikerült. Német spitzből „ötös fogat”, extrém frizurás pudli - gazdija mintha lengyelül értekezett volna vele, árnyékban sziesztázó bullmasztiffok, és még számtalan, lehengerlő négylábú „személyiség” múlatta itt az időt. Belefáradt a tekintet, mire minden versenyre nevezett szépséget megcsodált. - A világszövetség 360 kutyafajtát ismer el, közülük itt szinte mindenik képviseltetik. Trendekről nem beszélhetünk a felhozatal szempontjából, talán a rottweilerek és a kaukázusi dogok vannak a legtöbben - tudtuk meg Lokodi Zsolttól, a Kutyatenyésztők Maros Megyei Egyesületének elnökétől, aki olyan ritkaságokra is felhívta a figyelmünket, mint a portugál kopó (podengo portugues), illetve a román corb, amelyet múlt évben ismertek el világszinten. A marosvásárhelyi kutyakiállítás legújabb versenyzői között szerepelt az észtországi Dennis, akinek két ebét - egy nőstény és egy kölyök bullterriert - is díjazta a szakma rangos nemzetközi képviselőiből álló zsűri. A magyarországi Bartus Zoltán szintén első alkalommal nevezett be a versenyre Travis névre hallgató újfundlandijával. - Három éve foglalkozom tenyésztéssel, otthon még van egy szukám és egy kanom is. Travis Szlovéniából származik. Ez a kutyafajta vízimentő kutyaként is kiváló, nagyon jót tesz neki, ha úsztatjuk, lépcsőztetni viszont nem szabad, az árt a gerincének. Nagyon szereti a gyerekeket, igazi családbarát eb, ha nem bosszantják fel, a hangját sem hallani — mutatta be gyönyörű csapattársát, majd azt is elárulta, kutyatenyésztésből nemigen lehet megélni, ez inkább drága hobbinak tekinthető - csak a kutya samponja többe kerül, mint az emberek számára készült hajápolók, nem beszélve a kondícióban tartás, illetve a versenyeken való részvétel költségeiről -, de megéri. Ezt igazolta a megmérettetésre, illetve az eredményhirdetésre várakozó kutya gazdi párosok - szinte kivétel nélküli - összhangja is. A marosvásárhelyi kutyamenhely lakóinak megsegítésére felhúzott sátorban viszont nem sokan fordultak meg, szombat estig körülbelül száz lej gyűlt össze a jobb sorsra érdemes ebek számára, és mindössze egyetlen látogató érdeklődött a menhely holléte felől örökbefogadás céljából. Annál többen csodálták meg a Vár sétány játszóterének közelében pihenő fajtiszta, törzskönyvezett apróságokat és felnőtt kutyákat, melyeket 200 lejtől (a törpeschnauzerek esetében) 500 euróig — ennyiért kínálták a leonbergereket - terjedő összegekért haza is lehetett vinni. Nagy Székely Ildikó