Népújság, 2012. január (64. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-14 / 11. szám
Maros megye legolvasottabb napilapja! LXIV. évfolyam 11. (18004.) sz., 2012. január 14., szombat Ára: 1,20 lej (előfizetőknek 0,73 lej) Színes Világ 3. oldal Vasárnap 69. alkalommal adják át Los Angelesben az Oscar-díj „ előfutárának ” is tekintett Arany Glóbusz (Golden Globe) filmdíjakat. (Golden Globe-díj kiosztó) Tavaly december 14-én múlt száz éve, hogy az első ember, a norvég Roald Amundsen elérte a Délisarkot. (100 éve érte el az első ember a Déli-sarkot) Köpeczi Sebestyén József, a magyar címertan és családtörténet kiemelkedő képviselőjének szerteágazó, gazdag életművét, munkásságát Sas Péter művelődéstörténész kétkötetes nagy összefoglaló műben teszi elérhetővé a szakemberek és a nagyközönség számára (Különleges könyv a magyar kultúra napjára) Új ombudsman - új vízió Gheorghe láncú nyitást ígér Tudósításunk a 4. oldalon Fotó: Mózes Edith Hantz Péter plágiummal vádolja a MOGYE két vezetőjét Constantin Copotoiu rektor: „Nem tudtam a cikkről” Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) ügyvivő alelnöke és szóvivője tegnapi rendhagyó elektronikus sajtótájékoztatóján két tudományos dolgozat kapcsán plágiummal vádolta meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektorát, dr. Constantin Copotoiut és dr. Brinzaniuc Klára rektorhelyettest. A magánszemélyként nyilatkozó Hantz Péter a két MOGYE- vezető lemondását kérte, etikai indokra hivatkozva. A MOGYE rektora és rektorhelyettese lapunknak nyilatkozva elutasították a vádakat, az egyik dolgozat társszerzője, dr. Borbea Sorin azonban megkeresésünkre beismerte, hogy ő követett el etikai vétséget. Hantz Péter sajtótájékoztatóján elmondta, saját nevében nyilatkozik aplágiumügyről, a legsúlyosabbnak az első esetet tartja, amikor is az Acta Antalfi Imola (Folytatás a 4. oldalon) SZÓARZENÁL Hordáik István karikatúrája x Nézze, főnöki Ha továbbra is politikai karriert akar, akkor jól be kell magolnia néhány kulcsfontosságú szakkifejezést, mint: “mai rohanó világunkban; ebben az értékvesztett társadalomban; erkölcsromboló értékrelativizmus, morális válság; nemzetünket megbéklyózó izraelita nagytőke; egyre , globalizálódó világunkban, ésa többi ésatöbbi...” Fizessen elő! HETENTE HATSZOR! NÉPÚJSÁG VÁLTOZATLAN ÁRON! ! Előfizetés postai kézbesítőknél és a postahivatalokban banBUielyitt biztosan megkapja olcsónb és havonta kétszer 30%os árkedvezményt nyújtunk a személyi jellegű büntetéseire. Host Tiszteletbeliségesdi Nem akarok a nyelvújító szerepében tetszelegni, de ez lehetne legújabb kori történelmünk egyik új szava. Ha nem volna szomorú és szégyenletes, ami ebben az országban történik, s főleg, ha nem mi lennénk a szenvedő alanyai, egész jól szórakozhatnánk. Például az Egészségügyi Minisztériumban legutóbb megejtett „átszervezésen”. Szórakoztató lehetett volna, ahogyan valakiből hirtelen tiszteletbeli tanácsost csináltak, s akit két nap múlva ugyancsak hirtelen eltávolítottak a funkcióból. Szórakoztató lehetett volna, ha nem előzte volna meg az a szégyenteljes színjáték, amit az államelnök produkált, s amely produkció egy olyan ember lemondását váltotta ki, aki egymaga többet tett ezért az országért, mint a teljes narancssárga bagázs. Visszatérve a tiszteletbeli miniszteri tanácsosi tisztséghez - ugye milyen jól hangzik? -, amelyet, legalábbis politikai vargabetűit követve, nem is annyira onorábilis személynek osztott ki az államfő, nem igazán derült ki, hogy mi is lett volna a feladatköre. Lett volna, mert a kétnapos „ karrier ’’ még egy mini pünkösdi királyság fogalmának is nehezen felelne meg. A tárcavezető szerint az (egyébként kész) egészségügyi törvény kidolgozásában érezhették volna a bizonyára hathatós segítségét... Viszont nem kapott időt és lehetőséget különleges képességeinek és adottságainak a bizonyítására. Veni, vidi, ...abitus. Két nap leforgása alatt újra Basescu egyik legkedvesebb „szórakozása" második felvonásának lehettünk tanúi. A színjáték címe az lehetne: Hogyan lehet valakiből csúfot űzni? Ha eltekintünk az elnök tiszteletreméltónak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető manővereitől, elfilozofálhatnánk magán a címen: tiszteletbeli tanácsos. Az ilyen titulus általában valóban „tiszteletbeli”, vagyis megvan a titulus, tenni nem sokat kell, sőt sokszor nem is szabad. Ha körülnézünk a hatalom háza táján, láthatjuk, hogy szinte az egész ország „ tiszteletbelivé ” vált: van egy keményfejű, vaskezű, perverz fantáziájú főtengerész, aki mint pók szövögeti az intrikáit, s magát csupa „tiszteletbeli” udvaronccal vette körül. Legelokvensebb példa a kormányfő, aki a lehető „ legfajtisztább ” tiszteletbeli, hiszen még tüsszenteni sem mer elnöki engedély nélkül. Ugyancsak tiszteletbelinek nevezhetők - egy-két kivétellel - a végrehajtó hatalom tagjai. A „tiszteletbeliek” sorát lassan már követni sem tudjuk. Hiszen „tiszteletbeli" az igazságszolgáltatás, a DNA, s mindenki, akit az elnöki „jóindulat" valamilyen funkcióba juttat. Ezért mennek úgy a dolgok, ahogyan. „ Tiszteletbeliségesdi ” az adófizetők zsebére. Mózes Edith