Népújság, 2012. február (64. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-11 / 35. szám
2012. február 11., szombat Az ET szakvéleményezi a vitatott törvényeket A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) két jelentéstevője február 16-17-én tesz látogatást Magyarországon, az ET égisze alatt működő Velencei Bizottság pedig nyolc magyar sarkalatos törvényről készít jogi szakvéleményt az elkövetkező hónapokban - mondta Andrew Cutting, az ET brüsszeli EU-összekötő irodájának munkatársa az Európai Parlamentben (EP) csütörtökön a magyarországi helyzetről tartott közmeghallgatáson. Két törvény tekintetében március közepére, a többi hat vonatkozásában pedig júniusra készül el a szakvélemény - tette hozzá. Emlékeztetett arra: Thombjom Jagland, az ET főtitkára ez év elején kezdeményezte, hogy Magyarország vegye igénybe a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásán őrködő összeurópai intézmény szakértői segítségét, amire a magyar hatóságok nyitottnak is bizonyultak. A meghallgatáson felszólalt Morten Kjaerum, az Alapvető Jogok Európai Ügynökségének igazgatója is, aki az uniós alapértékek fontosságát hangsúlyozta. Mint megjegyezte, „az egész több, mint a részek összessége”, vagyis nem csupán önmagukban kell szemlélni az egyes előírásokat, hanem azt az átfogó rendszert is, amelybe illeszkednek. Úgy vélekedett, a jogállamiság követelménye mintegy kiemelkedik a többi uniós alapérték közül, és mindegyiket át kell hogy hassa. Ezzel összefüggésben figyelmeztetett arra, hogy az igazságszolgáltatás rendszerét - azon belül például a bíróságok szervezeti kérdéseit, a bírák kinevezési rendjét - különös figyelemmel kell megvizsgálni. Megjegyezte, hogy az EU- alapszerződés 7. cikke, amely az uniós alapértékek védelmében elindítható eljárásról szól, nem jogi, hanem politikai jellegű fellépést tesz lehetővé. A Pentagonban is fogadják a kínai alelnököt Az amerikai védelmi minisztériumot is felkeresi majd Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai alelnök, aki a jövő héten érkezik hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba - közölte a The Wall Street Journal. Hszit, aki egyben a kínai Központi Katonai Bizottság alelnöke is, Hu Csin-tao (Hu Jintao) elnök valószínű utódjának tekintik. Az amerikai lap rámutatott, hogy Hszi alelnök röviddel azután keresi fel a Pentagont, hogy az Egyesült Államok bejelentette: haderejének súlypontját, válaszul Kína gazdasági és katonai megerősödésére, az ázsiai-csendes-óceáni térségbe helyezi át. Az amerikai-kínai katonai kapcsolatok nem mentesek a konfliktusoktól. Ezek egyik oka, hogy az Egyesült Államok fegyvereket ad el Tajvannak, amelyet Peking Kína részének tekint. Az amerikai katonai vezetést pedig a kínai hadsereg modernizációja aggasztja, elsősorban a lopakodó harci gépek és a fejlett ballisztikus rakéták hadrendbe állítsa. Nincs egyetértés a rendszeres katonai kapcsolatok helyreállításának kérdésében sem. Kína tavaly elutasította Robert Gates akkori védelmi miniszter javaslatát, hogy újítsák fel a tiszti csoportok kölcsönös látogatását és azt a gyakorlatot, hogy hadihajók keresik fel egymás kikötőit. Hszi Csin-ping látogatásán a fő hangsúlyt mindazonáltal a gazdaság és a kereskedelem kérdései kapják majd. A vizitet megfigyelők az ősszel leköszönő Hu Csin-tao 2002-es, még az elnökké válása előtt tett, kapcsolatépítő útjához hasonlítják. Kína második emberét a tervek szerint jövő kedden fogadja a Fehér Házban Barack Obama elnök. A The Wall Street Journal szerint Hszi tervei között szerepel, hogy az amerikai diplomáciai tárcánál együtt ebédeljen Joe Biden alelnökkel és Hillary Clinton külügyminiszterrel. A kínai alelnök az amerikai fővárosban beszédet mond egy üzleti fogadáson. A kínai alelnök ezután Kaliforniába és Iowába is ellátogat. Budapesti értelmiségi családban született 1922. február 10-én. A Pázmány Péter Tudományegyetem jogtudományi karán szerzett diplomát 1944-ben. Még ebben az évben behívták katonának, Németországba vezényelt egységétől megszökött. Részt vett a fegyveres ellenállásban, a Táncsics-zászlóaljban harcolt. A háború után csatlakozott a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párthoz: előbb a párt ifjúsági tagozatát vezette, majd a Nemzedék című lap felelős szerkesztője lett. Dolgozott a párt parlamenti csoportja mellett, valamint a főtitkár, Kovács Béla személyi titkáraként. Az FKGP szétbomlasztását követően csak segédmunkásként és csőlakatosként sikerült elhelyezkednie. Harmincéves volt, amikor 1952-ben beiratkozott a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, a tanulás mellett talajvédelmi technikusként és agronómusként dolgozott. Diplomát nem szerezhetett, mert 1956-ban eltávolították az egyetemről. A forradalomban a Parasztszövetség tagjaként vett részt. A november 4-i szovjet intervenció után a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által írt memorandumok szövegezésében és külföldre juttatásában vállalt szerepet. 1957-ben a Bibó-per másodrendű vádlottja volt. A bíró halálos ítéletet akart kiszabni, bár az ügyész életfogytiglani börtönt kért rá. Csak évtizedekkel később derült ki, hogy India moszkvai nagykövetsége járt közben a vádlottak érdekében, de az utolsó pillanatban született felső szintű döntést csak az ügyész kapta kézhez. Göncz Árpád - ahogy 2001-ben elmondta - végre nyugodtan alhatott, az életfogytiglani börtönnel kapcsolatban pedig abban bízott, hogy 6-7 évet kell csak letöltenie, mert Kelet- Európában addig él egy politikai rendszer. Igaza lett, Bibó Istvánnal együtt 1963-ban amnesztiával szabadult. A börtönben megtanult angolul, így a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója lett, majd 1964-től a Talajjavító Vállalatnál dolgozott. Az agrártudományi egyetemet nem fejezhette be. 1965-től szabadfoglalkozású műfordítóként és íróként tevékenykedett. Olyan drámák fűződnek nevéhez, mint a Mérleg, a Rácsok, a Magyar Médeia, Sarusok címmel regénye, Találkozások címen novelláskötete jelent meg. Az angol irodalom kiváló tolmácsolásáért 1989-ben a rangos Wheatland-díjjal tüntették ki. Műfordítói tevékenysége rendkívül sokszínű, mások mellett Doktorow, Faulkner, Golding, Hemingway, Susan Sontag, Updike és Tolkien műveit ültette magyarra. A nyolcvanas évek második felében tagja lett a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, alapító tagja a Szabad Demokraták Szövetségének és a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak. 1989- ben az írószövetség elnökévé választották, 1990- ben a szervezet tiszteletbeli elnöke lett. Az első szabad választások után az új Országgyűlés alakuló ülésén Göncz Árpád lett a házelnök, ő látta el az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket is. A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége megegyezése nyomán 1990. augusztus 3-án a parlament öt évre őt választotta a Magyar Köztársaság elnökévé, majd mandátumának letelte után, 1995. június 19-én újraválasztották e tisztségben. Elnökségének tíz éve alatt törvények százait ellenjegyezte, normakontroll kérésére feljogosító jogkörével kilenc alkalommal élt. Egy ízben ő maga kezdeményezett törvényt, indítványozta a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport elleni gyűlöletre uszítás bűncselekménnyé nyilvánítását. Államfőként több mint 130 alkalommal járt külföldön, összesen 70 országban, ő volt az első magyar államfő, aki hivatalos látogatást tett az Egyesült Államokban, Japánban, Nagy-Britanniában és Ausztráliában. Sok kitüntetést vehetett át, több rangos egyetem fogadta díszdoktorává, több város pedig díszpolgárává avatta. Elnöksége idején Göncz Árpád volt Magyarországon a legnépszerűbb politikus. Göncz Árpád 90 éves HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK NÉPÚJSÁG 3 ORSZÁG - VILÁG Román és magyar rendőrségi megállapodás A román állampolgárok által vezetett gépkocsik magyarországi baleseteinek a számát és a magyar állampolgárok által vezetett gépkocsik romániai baleseteinek a számát hivatott csökkenteni az az együttműködési terv, amelyet pénteken Nagyváradon írt alá Liviu Popa, a román rendőrség parancsnoka és Hatala József altábornagy, országos rendőrfőkapitány. Az együttműködési terv 2012-re érvényes, és évente meghosszabbítható. Magyarországi diákok erdélyi egyetemeken Az erdélyi egyetemek is alternatívát nyújthatnak azoknak a tovább tanulni vágyó magyarországi diákoknak, akik lehetőségeit meghaladja a magyarországi tandíj kifizetése. Az erdélyi felsőoktatási intézményekben hatszáz és ezer euró közötti az éves tandíj, és megannyi szakon magyar nyelven is lehet tanulni. Magyari Tivadar, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese elmondta, a kolozsvári egyetemen a hétezer helyi magyar diák mellett jelenleg közel 200 magyarországi is tanul, számuk évről évre gyarapszik. A kolozsvári egyetemen ma már hetvenkét alapszakon és huszonnyolc mesterszakon lehet magyar nyelven tanulni. Autóalkatrészgyár Sepsiszentgyörgyön Hatszáz létesítendő munkahelyre két nap alatt 2700-an jelentkeztek Sepsiszentgyörgyön, ahol a svéd Autoliv autóalkatrész-gyártó cég kormánykerék-előállító üzemet hoz létre. Az Autoliv Románia Kft. egy korábbi készruhagyár telephelyén lévő gyárcsarnokban hozza létre az üzemet, a gyártás az év második felében kezdődik. A teljes gyártófolyamatot a sepsiszentgyörgyi üzembe telepítik, ahol naponta várhatóan 3000 kormánykerék készül majd. Ezeket a svéd gyártó a közép- és kelet-európai autógyártóknak kívánja értékesíteni. A kft. egyelőre nem közölte a beruházás összegét. Múzeumi egyesület Egyesületet alapítanak a Szatmár megyei múzeumbarátok. Az alakuló ülést március 16-án tartják Szatmárnémetiben. A Múzeum Barátai elnevezésű egyesületet a Szatmár Megyei Múzeum vezetősége a megyei Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Központ közreműködésével kívánja létrehozni. A civil szervezet megalapítását azért tartják fontosnak a kezdeményezők, hogy az egyesület megőrizze és növelje a megyében működő múzeumok társadalmi elismertségét, valamint olyanoknak adjon lehetőséget az együttműködésre, akik nagy érdeklődést mutatnak történelmi örökségeink iránt. A csángó szövetség válaszolt a bírálatokra A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) tizennégy pontban válaszolt a szervezet gazdálkodásával összefüggésben az elmúlt napokban elhangzott bírálatokra. A szervezet közleményt hozott nyilvánosságra, amelyben azt írta, nem tud olyan számláról, amelyet a magyar kormányhoz és a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítványhoz (AMMOA) is benyújtottak volna. Négy év börtön egy román jósnőnek Négy év börtönbüntetésre, vagyonelkobzásra ítélt és nyolc évre kitiltott Magyarországról a Veszprémi Törvényszék egy román asszonyt, aki „jósnőként” több embert csapott be; az ítélet pénteken emelkedett jogerőre. A nő azzal az ígérettel csalt ki pénzt áldozataitól, hogy rontást vesz le róluk. Bár a nyomozás során több sértettet derítettek fel, a törvényszék kilenc feljelentés alapján hozott ítéletet a román nő és társa (aki tolmácsként társtettesként vett részt a csalásokban) ellen. A főügyészség elé kerül az SNS plakátügye A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) napokban megjelent gyűlöletszító óriásplakátjai miatt a főügyészséghez fordult beadvánnyal pénteken magánemberként Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke és a párt választási listáján szereplő három roma aktivista. Köztük van a rasszista gyűlöletkeltés jeleit magán viselő „Meddig fogunk még ráfizetni a cigányokra - megváltoztatjuk” feliratú, de akad olyan is, amely a kisebbségek nyelvhasználatának jogosultságát vonja kétségbe, és azt hirdeti: „A Tátrától a Dunáig csak szlovákul!”