Népújság, 2012. február (64. évfolyam, 26-50. szám)

2012-02-11 / 35. szám

2012. február 11., szombat Az ET szakvéleményezi a vitatott törvényeket A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) két jelentéstevője február 16-17-én tesz látogatást Magyarországon, az ET égisze alatt működő Ve­lencei Bizottság pedig nyolc magyar sarkalatos törvényről készít jogi szakvéleményt az elkövet­kező hónapokban - mondta Andrew Cutting, az ET brüsszeli EU-összekötő irodájának munka­társa az Európai Parlamentben (EP) csütörtökön a magyarországi helyzetről tartott közmeghall­gatáson. Két törvény tekintetében március közepére, a többi hat vonatkozásában pedig júniusra készül el a szakvé­lemény - tette hozzá. Emlé­keztetett arra: Thombjom Jagland, az ET főtitkára ez év elején kezdeményezte, hogy Magyarország vegye igénybe a demokrácia, az emberi jogok és a jogállami­ság tiszteletben tartásán őr­ködő összeurópai intézmény szakértői segítségét, amire a magyar hatóságok nyitott­nak is bizonyultak. A meghallgatáson felszólalt Morten Kjaerum, az Alapvető Jogok Európai Ügynökségé­nek igazgatója is, aki az uniós alapértékek fontosságát hang­súlyozta. Mint megjegyezte, „az egész több, mint a részek összessége”, vagyis nem csupán önmagukban kell szemlélni az egyes előírá­sokat, hanem azt az átfogó rendszert is, amelybe il­leszkednek. Úgy véleke­dett, a jogállamiság köve­telménye mintegy kiemel­kedik a többi uniós alapérték közül, és mindegyiket át kell hogy hassa. Ezzel összefüg­gésben figyelmeztetett arra, hogy az igazságszolgáltatás rendszerét - azon belül példá­ul a bíróságok szervezeti kér­déseit, a bírák kinevezési rendjét - különös figyelemmel kell megvizsgálni. Megje­gyezte, hogy az EU- alapszerződés 7. cikke, amely az uniós alapértékek védel­mében elindítható eljárásról szól, nem jogi, hanem politi­kai jellegű fellépést tesz lehe­tővé. A Pentagonban is fogadják a kínai alelnököt Az amerikai védelmi minisztériumot is felkeresi majd Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai alelnök, aki a jövő héten érkezik hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba - közölte a The Wall Street Journal. Hszit, aki egyben a kínai Központi Katonai Bizottság alelnöke is, Hu Csin-tao (Hu Jintao) elnök valószínű utódjának tekintik. Az amerikai lap rámuta­tott, hogy Hszi alelnök rö­viddel azután keresi fel a Pentagont, hogy az Egyesült Államok bejelentette: had­erejének súlypontját, vála­szul Kína gazdasági és kato­nai megerősödésére, az ázsi­ai-csendes-óceáni térségbe helyezi át. Az amerikai-kínai katonai kapcsolatok nem mentesek a konfliktusoktól. Ezek egyik oka, hogy az Egyesült Álla­mok fegyvereket ad el Taj­vannak, amelyet Peking Kí­na részének tekint. Az ame­rikai katonai vezetést pedig a kínai hadsereg modernizá­ciója aggasztja, elsősorban a lopakodó harci gépek és a fejlett ballisztikus rakéták hadrendbe állítsa. Nincs egyetértés a rend­szeres katonai kapcsolatok helyreállításának kérdésében sem. Kína tavaly elutasította Robert Gates akkori védelmi miniszter javaslatát, hogy újítsák fel a tiszti csoportok kölcsönös látogatását és azt a gyakorlatot, hogy hadiha­jók keresik fel egymás kikö­tőit. Hszi Csin-ping látogatá­sán a fő hangsúlyt mindazo­náltal a gazdaság és a keres­kedelem kérdései kapják majd. A vizitet megfigyelők az ősszel leköszönő Hu Csin-tao 2002-es, még az el­nökké válása előtt tett, kapcso­latépítő útjához hasonlítják. Kína második emberét a tervek szerint jövő kedden fogadja a Fehér Házban Ba­rack Obama elnök. A The Wall Street Journal szerint Hszi tervei között szerepel, hogy az amerikai diplomáciai tárcánál együtt ebédeljen Joe Biden alelnökkel és Hillary Clinton külügyminiszterrel. A kínai alelnök az amerikai fő­városban beszédet mond egy üzleti fogadáson. A kínai alelnök ezután Kaliforniába és Iowába is ellátogat. Budapesti értelmiségi családban született 1922. február 10-én. A Pázmány Péter Tudományegyetem jogtudományi karán szer­zett diplomát 1944-ben. Még ebben az évben behív­ták katonának, Németor­szágba vezényelt egységétől megszökött. Részt vett a fegyveres ellenállásban, a Táncsics-zászlóaljban har­colt. A háború után csatlako­zott a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párthoz: előbb a párt ifjú­sági tagozatát vezette, majd a Nemzedék című lap fele­lős szerkesztője lett. Dolgo­zott a párt parlamenti cso­portja mellett, valamint a főtitkár, Kovács Béla sze­mélyi titkáraként. Az FKGP szétbomlasztását követően csak segédmunkásként és csőlakatosként sikerült el­helyezkednie. Harmincéves volt, amikor 1952-ben beiratkozott a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, a tanulás mel­lett talajvédelmi technikus­ként és agronómusként dol­gozott. Diplomát nem sze­rezhetett, mert 1956-ban el­távolították az egyetemről. A forradalomban a Pa­rasztszövetség tagjaként vett részt. A november 4-i szovjet intervenció után a Magyar Demokratikus Füg­getlenségi Mozgalom által írt memorandumok szöve­gezésében és külföldre jut­tatásában vállalt szerepet. 1957-ben a Bibó-per má­sodrendű vádlottja volt. A bíró halálos ítéletet akart kiszabni, bár az ügyész élet­fogytiglani börtönt kért rá. Csak évtizedekkel később derült ki, hogy India moszk­vai nagykövetsége járt köz­ben a vádlottak érdekében, de az utolsó pillanatban született felső szintű döntést csak az ügyész kapta kéz­hez. Göncz Árpád - ahogy 2001-ben elmondta - végre nyugodtan alhatott, az élet­fogytiglani börtönnel kap­csolatban pedig abban bí­zott, hogy 6-7 évet kell csak letöltenie, mert Kelet- Európában addig él egy po­litikai rendszer. Igaza lett, Bibó Istvánnal együtt 1963-ban amnesztiával szabadult. A börtönben megtanult angolul, így a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója lett, majd 1964-től a Talaj­javító Vállalatnál dolgo­zott. Az agrártudományi egyetemet nem fejezhette be. 1965-től szabadfoglal­kozású műfordítóként és íróként tevékenykedett. Olyan drámák fűződnek ne­véhez, mint a Mérleg, a Rá­csok, a Magyar Médeia, Sarusok címmel regénye, Találkozások címen novel­­láskötete jelent meg. Az an­gol irodalom kiváló tolmá­csolásáért 1989-ben a ran­gos Wheatland-díjjal tüntet­ték ki. Műfordítói tevékeny­sége rendkívül sokszínű, mások mellett Doktorow, Faulkner, Golding, He­mingway, Susan Sontag, Updike és Tolkien műveit ültette magyarra. A nyolcvanas évek máso­dik felében tagja lett a Sza­bad Kezdeményezések Há­lózatának, alapító tagja a Szabad Demokraták Szövet­ségének és a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak. 1989- ben az írószövetség elnökévé választották, 1990- ben a szervezet tiszte­letbeli elnöke lett. Az első szabad választá­sok után az új Országgyűlés alakuló ülésén Göncz Árpád lett a házelnök, ő látta el az ideiglenes köztársasági elnö­ki teendőket is. A Magyar De­mokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége meg­egyezése nyomán 1990. au­gusztus 3-án a parlament öt évre őt választotta a Magyar Köztársaság elnökévé, majd mandátumának letelte után, 1995. június 19-én újravá­lasztották e tisztségben. Elnökségének tíz éve alatt törvények százait ellenjegyez­te, normakontroll kérésére feljogosító jogkörével kilenc alkalommal élt. Egy ízben ő maga kezdeményezett tör­vényt, indítványozta a nem­zeti, etnikai, faji vagy vallá­si csoport elleni gyűlöletre uszítás bűncselekménnyé nyilvánítását. Államfőként több mint 130 alkalommal járt külföldön, összesen 70 országban, ő volt az első magyar államfő, aki hivata­los látogatást tett az Egye­sült Államokban, Japánban, N­agy-Britanniában és Ausztráliában. Sok kitünte­tést vehetett át, több rangos egyetem fogadta díszdokto­rává, több város pedig dísz­polgárává avatta. Elnöksége idején Göncz Árpád volt Magyarországon a legnépszerűbb politikus. Göncz Árpád 90 éves HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK NÉPÚJSÁG 3 ORSZÁG - VILÁG Román és magyar rendőrségi megállapodás A román állampolgárok által vezetett gépkocsik magyarországi baleseteinek a számát és a ma­gyar állampolgárok által vezetett gépkocsik romá­niai baleseteinek a számát hivatott csökkenteni az az együttműködési terv, amelyet pénteken Nagyváradon írt alá Liviu Popa, a román rendőr­ség parancsnoka és Hatala József altábornagy, országos rendőrfőkapitány. Az együttműködési terv 2012-re érvényes, és évente meghosszab­bítható. Magyarországi diákok erdélyi egyetemeken Az erdélyi egyetemek is alternatívát nyújthatnak azoknak a tovább tanulni vágyó magyarországi diákoknak, akik lehetőségeit meghaladja a ma­gyarországi tandíj kifizetése. Az erdélyi felsőokta­tási intézményekben hatszáz és ezer euró közötti az éves tandíj, és megannyi szakon magyar nyel­ven is lehet tanulni. Magyari Tivadar, a kolozs­vári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese elmondta, a kolozsvári egyete­men a hétezer helyi magyar diák mellett jelenleg közel 200 magyarországi is tanul, számuk évről évre gyarapszik. A kolozsvári egyetemen ma már hetvenkét alapszakon és huszonnyolc mestersza­kon lehet magyar nyelven tanulni. Autóalkatrészgyár Sepsiszentgyörgyön Hatszáz létesítendő munkahelyre két nap alatt 2700-an jelentkeztek Sepsiszentgyörgyön, ahol a svéd Autoliv autóalkatrész-gyártó cég kormányke­­rék-előállító üzemet hoz létre. Az Autoliv Románia Kft. egy korábbi készruhagyár telephelyén lévő gyárcsarnokban hozza létre az üzemet, a gyártás az év második felében kezdődik. A teljes gyártó­folyamatot a sepsiszentgyörgyi üzembe telepítik, ahol naponta várhatóan 3000 kormánykerék ké­szül majd. Ezeket a svéd gyártó a közép- és ke­let-európai autógyártóknak kívánja értékesíteni. A kft. egyelőre nem közölte a beruházás összegét. Múzeumi egyesület Egyesületet alapítanak a Szatmár megyei múze­umbarátok. Az alakuló ülést március 16-án tartják Szatmárnémetiben. A Múzeum Barátai elnevezé­sű egyesületet a Szatmár Megyei Múzeum veze­tősége a megyei Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Központ közreműködésével kívánja létrehozni. A civil szervezet megalapítását azért tartják fontosnak a kezdeményezők, hogy az egyesület megőrizze és növelje a megyében mű­ködő múzeumok társadalmi elismertségét, vala­mint olyanoknak adjon lehetőséget az együttmű­ködésre, akik nagy érdeklődést mutatnak történel­mi örökségeink iránt. A csángó szövetség válaszolt a bírálatokra A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) tizennégy pontban válaszolt a szerve­zet gazdálkodásával összefüggésben az elmúlt napokban elhangzott bírálatokra. A szervezet közleményt hozott nyilvánosságra, amelyben azt írta, nem tud olyan számláról, amelyet a magyar kormányhoz és a Moldvai Magyar Oktatásért Ala­pítványhoz (AMMOA) is benyújtottak volna. Négy év börtön egy román jósnőnek Négy év börtönbüntetésre, vagyonelkobzásra ítélt és nyolc évre kitiltott Magyarországról a Veszpré­mi Törvényszék egy román asszonyt, aki „jósnőként” több embert csapott be; az ítélet pén­teken emelkedett jogerőre. A nő azzal az ígérettel csalt ki pénzt áldozataitól, hogy rontást vesz le ró­luk. Bár a nyomozás során több sértettet derítet­tek fel, a törvényszék kilenc feljelentés alapján ho­zott ítéletet a román nő és társa (aki tolmácsként társtettesként vett részt a csalásokban) ellen. A főügyészség elé kerül az SNS plakátügye A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) napokban megje­lent gyűlöletszító óriásplakátjai miatt a főügyész­séghez fordult beadvánnyal pénteken magánem­berként Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjá­nak elnöke és a párt választási listáján szereplő három roma aktivista. Köztük van a rasszista gyű­löletkeltés jeleit magán viselő „Meddig fogunk még ráfizetni a cigányokra - megváltoztatjuk” fel­iratú, de akad olyan is, amely a kisebbségek nyelvhasználatának jogosultságát vonja kétség­be, és azt hirdeti: „A Tátrától a Dunáig csak szlovákul!”

Next