Népújság, 2012. szeptember (64. évfolyam, 202-226. szám)

2012-09-19 / 217. szám

2012. szeptember 19., szerda Egyensúlykeresés változó világunkban Nemzetközi nőkonferencia Marosvásárhelyen 2012. október 4-7. között Marosvásárhelyen kerül sor az Unitárius és Unitárius­ Univerzalista Nők Nemzetközi Talál­kozójára. Az eseményre 250 résztvevőt várnak Európa több országából, Amerikából, Indiából, Afrikából és Ausztráliából. A meghívottak közt szerepelnek Barbara Kres Beach, a Nemzetközi Unitárius-Univerzalista Nőszövetség elnöke, dr. Lévai Anikó jogász, Cathy Cordes, az Unitárius-Univerzalista Testvér-egyházközségi Tanács elnöke, Kathy Matsui egyete­mi tanár, a hágai békebíróság tagja, Margot Adler New York-i rádiós műsorvezető, Smaranda Enache emberjogi szakértő, Farkas Boglárka tévés műsorvezető és mások. A világtalálkozót másodjára szervezik meg, az elsőre 2009-ben került sor Houstonban, az Ameri­kai Egyesült Államokban, több mint 600 nő részvételével, 4 föld­rész 40 országából. A találkozó magyar és angol nyelven zajlik, unitárius és más felekezetű nők részvételével. A háromnapos konferencia célja körüljárni a hit szerepét a nők éle­tében, a társadalmi élet meghatáro­zó területein (nevelés, szociális szerepvállalás, kultúra, gazdasági élet, közélet). A világtalálkozó programjában előadások, kiscso­portos beszélgetések és különböző interaktív tevékenységek szerepel­nek. Az előadások a következő témaköröket tárgyalják: a nők helyzete különböző országokban, nemzedékek közti kapcsolat, konf­liktuskezelés, a másság elfogadá­sa, a család és a hit szerepe a neve­lésben, a társadalmi és szociális munka fontossága, egyensúlykere­sés változó világunkban, ősi népi kultúrák találkozása különböző népek hiedelemvilágában, emberi jogaink ismerete, kultúrák közti megértés, békére nevelés, a közös­séghez való tartozás és a közös­ségben való aktív részvétel szerepe életünkben. A világtalálkozó kul­turális programjai az együttélés sokszínűségét tükrözik - énekben, táncban, népviseletben. A program keretében találkoz­nak a Nemzetközi Nőtestvérek Csoportjának (Global Sisters Group) tagjai, akik a helyi közös­ségekben felmerülő problémák, igények felmérését végzik. A cso­port három műhelymunka kereté­ben összegzi és fontossági sor­rendbe állítja a közösségekben fel­merülő problémákat, ugyanakkor akciótervet dolgoz ki, ami segíthet ezek megoldásában. A világtalálkozó helyszíne a ma­rosvásárhelyi Grand Szálló és a Kultúrpalota. Október 6-án, az Unitárius Nők Országos Szövetsé­gének éves közgyűlésére a prog­ram keretében még 400 résztvevőt várnak Erdély különböző települé­seiről. További információk: Nagy Gizel­la szervező (nagygizella@gmail. com, +40­727839580). A városi műemlékek helyzetéről Marosvásárhelyen Műemlékvédelmi konferenciára kerül sor Gyorsuló metamorfó­zis. Városi műemlékeink helyzete az ezredfordulót követően címmel október 4-én, csütörtökön Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota Tükörtermében. A rendezvényt számos partner közreműkö­désével a Marosvásárhelyi Kulturális Központ szervezi, fő­védnöke Sólyom László, a Magyar Köztársaság volt elnöke. A konferencia célja az erdélyi és a magyarországi műemlékvédelem jelenlegi gondjainak bemutatása, elsősorban a városi műemlékekre összpontosítva. Az utóbbi bő évti­zedben az ingatlanberuházások megélénkülésével, az építkezési tevékenység fellendülésével, nem utolsósorban pedig a felújítások anyagi lehetőségei révén erősen megváltozott műemlékeink hely­zete, de átalakul a műemlékvéde­lem szervezete is, határokon innen és túl. A meghívott magyarországi és hazai szakemberek ezeket szem előtt tartva rajzolnak párhuzamos képet a két ország építészeti érté­keinek helyzetéről, az újabbkori mű­emléki beavatkozások hátteréről, szakmai színvonaláról. A magyaror­szági előadók közül többen az (azóta megszűnőfélben lévő) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatár­sai, de képviselteti magát a Ma­gyar Tudományos Akadémia Mű­vészettörténeti Kutatóintézete is. A szakma erdélyi képviselői közül egyetemi tanárok, nagy tapaszta­lattal rendelkező építészek, restau­rátorok adnak majd elő. Marosvásárhelyen számos intéz­mény együttműködésének köszön­hetően kibontakozófélben van egy átfogó műemléki topográfia pro­jektje. A teljes város területére ki­terjedő építészeti értékleltárt a he­lyi műemlékállomány megállítha­tatlannak tűnő, brutális átalakulása teszi szükségessé. A Gyorsuló me­tamorfózis. Városi műemlékeink helyzete az ezredfordulót követően konferencia tulajdonképpen a pro­jekt első nyilvános eseménye. A konferenciát követően az előadók háromnapos zártkörű szakmai megbeszélésen vitatják meg a to­pográfia munkálatainak módszer­tani és tartalmi problémáit. A rendezvény fővédnöke Só­lyom László, a Magyar Köztársa­ság volt elnöke. Szervezését a Marosvásárhelyi Kulturális Köz­pont bonyolítja, rangos partnerin­tézmények (a Maros Megyei Mú­zeum, a budapesti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a kolozs­vári Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány valamint a Pro Professione Alapítvány) közremű­ködésével. További információk a következő hetekben várhatók a sajtóban. Totem 2012 A marosvásárhelyi Kortárs Művészeti Alapítvány szeptember 20. és november 13. között VII. alkalommal szervezi meg a Totem nemzetkö­zi képzőművészeti kiállítást, amelyen mintegy 20 hazai, illetve francia­­országi, azerbajdzsáni, elefántcsontparti művész állítja ki alkotásait. A tárlatmegnyitó szeptember 20-án 18 órától lesz a Kultúrpalota kiállító­­termeiben. A tárlat kurátorai: Adrian Chira és Csatlós Levente, támoga­tó az E.ON Románia, partnerek: Képzőművészek Országos Szövetsége, Maros Megyei Múzeum, K'arte egyesület. MŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG 5 A legjobb új magyar dráma: a Bányavirág Székely Csaba kapta a Színházi Kritikusok Céhének díját Bányai Kelemen Barna Kaszás Attila-díja után ismét marosvásár­helyi siker született Budapesten: Székely Csaba (fotó) drámaíró ve­hette át a magyarországi Színházi Kritikusok Céhe gálaestjén a leg­jobb, új magyar drámáért járó dí­jat. A Bányavirág című darabbal kiérdemelt kitüntetést a szerző va­sárnap este, a budapesti Nemzeti Színházban vette át Esterházy Pé­tertől. A gálán tizenöt kategória győz­tesét hirdették ki 48 jelölt között - az elmúlt évad legkiemelkedőbb teljesítményeiért a Színikritikusok Díjait vehették át a nyertesek. Egy kategória nyertesét már ko­rábban kihirdették: az életműdíjat idén Senkálszky Endre, a Kolozs­vári Állami Magyar Színház mű­vésze, Európa egyik legidősebb, aktív színésze vehette át a Színházi Kritikusok Céhétől szerdán, Ko­lozsváron. A díj ünnepélyes átadá­sán készült felvételt levetítették a Nemzeti Színház közönségének. A legjobb előadásnak járó elis­merést a Katona József Színház A mi osztályunk című produkciója kapta. A díjat Andrei Herban adta át Máté Gábordfy, aki a díjat átvé­ve elmondta: arra számított, hogy a darab nagyobb társadalmi vitát generál a Magyarországon és Kö­­zép-Európában történtekről és a mai helyzetről. Ezek a viták elma­radtak - mondta, ugyanakkor meg­köszönte a kritikusoknak, hogy díjukkal jelezték: fontos dolog, amiről az előadás szól. A legjobb rendezésért Zsótér Sándor vihette haza a díjat: ő a Vágyvillamos című előadást állí­totta színpadra a Radnóti Színház­ban. A díjat Hajdú Szabolcs adta át a művésznek. A legjobb női főszereplő díját Kováts Adélnak ítélték, a Radnóti Színház Vágyvillamos című elő­adásában nyújtott alakításáért, az elismerést Király Levente adta át. A legjobb férfi főszereplőnek járó díjat Fekete Ernő vihette haza a Radnóti Színház Protokoll című produkciójában nyújtott szerepéért. A díjat Básti Juli adta át. A Színházi Kritikusok Céhe 32. alkalommal ítélte oda az elismerése­ket. Az ítészek évi (legkevesebb) kilencven premier megtekintése után voksolnak a legjobbakra, akire a leg­több szavazat érkezik, az kapja a Szí­nikritikusok Díját. A tizenöt kategó­ria mindegyikében három-három - vagy szavazategyenlőség esetén több­­ jelölt versengett. Az, hogy ki nyerte el az elismerést, csak az ün­nepélyes díjátadón derült ki. (knb.) Pest megér egy estet? Szeptember 21-én, pénteken a magyar dráma napján este 9 órától újra sor kerül Szabadi Nóra, Bokor Barna és Ördög Miklós Levente színművészek Pest megér egy estet? című sanzonelőadására a Jazz&Blues Clubban. Zongorán kísér Nyágai István. Belépő 8 lej, asztalfoglalás a 0724-400-322- es telefonszámon. Nem élhetek muzsikaszó nélkül A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Tár­sulata október 5-én 20 órától a csűrszínházi évad elmaradt előadását mutatja be: Móricz Zsigmond Nem élhetek mu­zsikaszó nélkül című kétfelvonásos vígjátékát. Helyfogla­lás a 0744-394-186-os telefonszámon (Szélyes Ferenc). Kötőszórend Bár, habár, jóllehet, noha, ugyan­­­ezek a gyakran használt kötőszavak az ún. megengedő mon­datszerkezetek ismertetőjegyei. Pél­dául: „Nem jutott megoldásra, bár hosszasan tűnődött rajta.” Mi taga­dás, ez a nyelvtani szakkifejezés - mármint a megengedő - mára elavult jelentést hordoz A „megengedés” a két mondat által hordozott informáci­ók közötti ellentétre, mégsem kizáró ellentétre mutat rá, arra tudniillik, hogy az egyik mondat által rögzített körülmények dacára is helytállt a másik mondat állítása. Azt gondolhatjuk, a mondatokat összekapcsoló kötőszavak szükség­szerűen a két mondat határán, találko­zási pontján fordulnak elő. De nem mindig van így. Bizonyos kötőszavak nem tipikusan a „határon” állnak. A nyelvérzék kifinomultságának fok­mérője, hogy e különleges kötőszava­kat a megfelelő helyen használják-e vagy nem. Lássunk erre egy szemlé­letes példát. „A rendező nem hozza helyzetbe a színészeit, bár a névsor igazán im­pozáns” - olvashatjuk egy színikriti­kában. Itt a megengedő mondat a második helyen áll, ezért a bár kötő­szó a „leglogikusabbnak” látszó mó­don kapcsolja össze a két tagmonda­tot, középen. Ha a mondatok sor­rendjét megváltoztatjuk, a bár nyil­vánvalóan az összetett mondat elejé­re kerül: „Bár a névsor igazán impo- Anyanyelv | Joó Kristóf rovata_____I­ záns, a rendező nem (mégsem) hoz­za helyzetbe a színészeit.” A tag­mondatok sorrendcseréje ez esetben egyáltalán nem változtatja meg a viszonyokat. De mi történik, ha a bár megengedő kötőszót az ugyan­nal helyettesítjük? „Ugyan a névsor igazán impo­záns, a rendező nem hozza helyzetbe a színészeit.” A magyar nyelv érzé­keny fülű ismerője e ponton felszisz­­szen. Az ugyan tudniillik nincs jó helyen. Olyan kötőszó az ugyan, hogy leginkább a mondat belsejében viselkedik „otthonosan”. Hogy is volna szebb, kerekebb, magyarosabb a példamondatunk? .A névsor iga­zán impozáns ugyan, a rendező nem (mégsem) hozza helyzetbe a színé­szeit.” Vagy: „A névsor ugyan iga­zán impozáns, a rendező nem (mégsem) hozza helyzetbe a színé­szeit.” De nem csupán a megengedő mondatoknál találkozunk ilyen kötő­szóval. Igazán gyakori az azonban ellentétes kötőszó használatában is a nem szerencsésen megválasztott szórend. Az ugyanhoz hasonlóan az azonban is inkább mondatbelseji helyzetben működik harmoniku­san. „A kiadó igazi csemegékkel állt olvasói elé, azonban a vásárlóerő megcsappanása az egész piacra ki­hat.”­­ Ez az összetett mondat sok­kal helytállóbb, magyarabb volna a következő szórenddel: ,A kiadó igazi csemegékkel állt olvasói elé, a vásárlóerő megcsappanása azonban az egész piacra kihat.” (Itt egyébként jól megmutatkozik, mennyire közel áll a megengedő szintaktikai viszony az ellentéteshez.) Az ugyan és az azonban fentebb említett szórendi sajátossága, belá­tom, tényleg „részletkérdés”. Nem is beszélhetünk hát helytelenségről, amennyiben a beszélő/író nem a leg­szerencsésebb helyen alkalmazza e kötőszavakat. A nyelvi szépség, az áttetsző magyarosság, pontosság szempontjából mégsem elhanyagol­ható. Felavatják Rhédey Claudia szobrát Szeptember 23-án délelőtt 11 órakor az erdőszentgyörgyi református templomban öku­menikus istentisztelettel kezdődik, majd a Rhédey-kastély udvarán folytatódik a település híres szülöttjének - az angol királyi családhoz rokoni szállal kötődő -, Rhédey Claudiának szen­telt ünnepségsorozat, amelyen a kastély kertjében felavatják a grófnő szobrát. Az avatást követően a jelenlevők meglátogathatják a felújítás alatt álló kastélyt, majd a pincében megnyitják Novák József címerpajzs-kiállítását.

Next