Népújság, 2012. szeptember (64. évfolyam, 202-226. szám)
2012-09-19 / 217. szám
2012. szeptember 19., szerda Egyensúlykeresés változó világunkban Nemzetközi nőkonferencia Marosvásárhelyen 2012. október 4-7. között Marosvásárhelyen kerül sor az Unitárius és Unitárius Univerzalista Nők Nemzetközi Találkozójára. Az eseményre 250 résztvevőt várnak Európa több országából, Amerikából, Indiából, Afrikából és Ausztráliából. A meghívottak közt szerepelnek Barbara Kres Beach, a Nemzetközi Unitárius-Univerzalista Nőszövetség elnöke, dr. Lévai Anikó jogász, Cathy Cordes, az Unitárius-Univerzalista Testvér-egyházközségi Tanács elnöke, Kathy Matsui egyetemi tanár, a hágai békebíróság tagja, Margot Adler New York-i rádiós műsorvezető, Smaranda Enache emberjogi szakértő, Farkas Boglárka tévés műsorvezető és mások. A világtalálkozót másodjára szervezik meg, az elsőre 2009-ben került sor Houstonban, az Amerikai Egyesült Államokban, több mint 600 nő részvételével, 4 földrész 40 országából. A találkozó magyar és angol nyelven zajlik, unitárius és más felekezetű nők részvételével. A háromnapos konferencia célja körüljárni a hit szerepét a nők életében, a társadalmi élet meghatározó területein (nevelés, szociális szerepvállalás, kultúra, gazdasági élet, közélet). A világtalálkozó programjában előadások, kiscsoportos beszélgetések és különböző interaktív tevékenységek szerepelnek. Az előadások a következő témaköröket tárgyalják: a nők helyzete különböző országokban, nemzedékek közti kapcsolat, konfliktuskezelés, a másság elfogadása, a család és a hit szerepe a nevelésben, a társadalmi és szociális munka fontossága, egyensúlykeresés változó világunkban, ősi népi kultúrák találkozása különböző népek hiedelemvilágában, emberi jogaink ismerete, kultúrák közti megértés, békére nevelés, a közösséghez való tartozás és a közösségben való aktív részvétel szerepe életünkben. A világtalálkozó kulturális programjai az együttélés sokszínűségét tükrözik - énekben, táncban, népviseletben. A program keretében találkoznak a Nemzetközi Nőtestvérek Csoportjának (Global Sisters Group) tagjai, akik a helyi közösségekben felmerülő problémák, igények felmérését végzik. A csoport három műhelymunka keretében összegzi és fontossági sorrendbe állítja a közösségekben felmerülő problémákat, ugyanakkor akciótervet dolgoz ki, ami segíthet ezek megoldásában. A világtalálkozó helyszíne a marosvásárhelyi Grand Szálló és a Kultúrpalota. Október 6-án, az Unitárius Nők Országos Szövetségének éves közgyűlésére a program keretében még 400 résztvevőt várnak Erdély különböző településeiről. További információk: Nagy Gizella szervező (nagygizella@gmail. com, +40727839580). A városi műemlékek helyzetéről Marosvásárhelyen Műemlékvédelmi konferenciára kerül sor Gyorsuló metamorfózis. Városi műemlékeink helyzete az ezredfordulót követően címmel október 4-én, csütörtökön Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota Tükörtermében. A rendezvényt számos partner közreműködésével a Marosvásárhelyi Kulturális Központ szervezi, fővédnöke Sólyom László, a Magyar Köztársaság volt elnöke. A konferencia célja az erdélyi és a magyarországi műemlékvédelem jelenlegi gondjainak bemutatása, elsősorban a városi műemlékekre összpontosítva. Az utóbbi bő évtizedben az ingatlanberuházások megélénkülésével, az építkezési tevékenység fellendülésével, nem utolsósorban pedig a felújítások anyagi lehetőségei révén erősen megváltozott műemlékeink helyzete, de átalakul a műemlékvédelem szervezete is, határokon innen és túl. A meghívott magyarországi és hazai szakemberek ezeket szem előtt tartva rajzolnak párhuzamos képet a két ország építészeti értékeinek helyzetéről, az újabbkori műemléki beavatkozások hátteréről, szakmai színvonaláról. A magyarországi előadók közül többen az (azóta megszűnőfélben lévő) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársai, de képviselteti magát a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézete is. A szakma erdélyi képviselői közül egyetemi tanárok, nagy tapasztalattal rendelkező építészek, restaurátorok adnak majd elő. Marosvásárhelyen számos intézmény együttműködésének köszönhetően kibontakozófélben van egy átfogó műemléki topográfia projektje. A teljes város területére kiterjedő építészeti értékleltárt a helyi műemlékállomány megállíthatatlannak tűnő, brutális átalakulása teszi szükségessé. A Gyorsuló metamorfózis. Városi műemlékeink helyzete az ezredfordulót követően konferencia tulajdonképpen a projekt első nyilvános eseménye. A konferenciát követően az előadók háromnapos zártkörű szakmai megbeszélésen vitatják meg a topográfia munkálatainak módszertani és tartalmi problémáit. A rendezvény fővédnöke Sólyom László, a Magyar Köztársaság volt elnöke. Szervezését a Marosvásárhelyi Kulturális Központ bonyolítja, rangos partnerintézmények (a Maros Megyei Múzeum, a budapesti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a kolozsvári Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány valamint a Pro Professione Alapítvány) közreműködésével. További információk a következő hetekben várhatók a sajtóban. Totem 2012 A marosvásárhelyi Kortárs Művészeti Alapítvány szeptember 20. és november 13. között VII. alkalommal szervezi meg a Totem nemzetközi képzőművészeti kiállítást, amelyen mintegy 20 hazai, illetve franciaországi, azerbajdzsáni, elefántcsontparti művész állítja ki alkotásait. A tárlatmegnyitó szeptember 20-án 18 órától lesz a Kultúrpalota kiállítótermeiben. A tárlat kurátorai: Adrian Chira és Csatlós Levente, támogató az E.ON Románia, partnerek: Képzőművészek Országos Szövetsége, Maros Megyei Múzeum, K'arte egyesület. MŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG 5 A legjobb új magyar dráma: a Bányavirág Székely Csaba kapta a Színházi Kritikusok Céhének díját Bányai Kelemen Barna Kaszás Attila-díja után ismét marosvásárhelyi siker született Budapesten: Székely Csaba (fotó) drámaíró vehette át a magyarországi Színházi Kritikusok Céhe gálaestjén a legjobb, új magyar drámáért járó díjat. A Bányavirág című darabbal kiérdemelt kitüntetést a szerző vasárnap este, a budapesti Nemzeti Színházban vette át Esterházy Pétertől. A gálán tizenöt kategória győztesét hirdették ki 48 jelölt között - az elmúlt évad legkiemelkedőbb teljesítményeiért a Színikritikusok Díjait vehették át a nyertesek. Egy kategória nyertesét már korábban kihirdették: az életműdíjat idén Senkálszky Endre, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze, Európa egyik legidősebb, aktív színésze vehette át a Színházi Kritikusok Céhétől szerdán, Kolozsváron. A díj ünnepélyes átadásán készült felvételt levetítették a Nemzeti Színház közönségének. A legjobb előadásnak járó elismerést a Katona József Színház A mi osztályunk című produkciója kapta. A díjat Andrei Herban adta át Máté Gábordfy, aki a díjat átvéve elmondta: arra számított, hogy a darab nagyobb társadalmi vitát generál a Magyarországon és Közép-Európában történtekről és a mai helyzetről. Ezek a viták elmaradtak - mondta, ugyanakkor megköszönte a kritikusoknak, hogy díjukkal jelezték: fontos dolog, amiről az előadás szól. A legjobb rendezésért Zsótér Sándor vihette haza a díjat: ő a Vágyvillamos című előadást állította színpadra a Radnóti Színházban. A díjat Hajdú Szabolcs adta át a művésznek. A legjobb női főszereplő díját Kováts Adélnak ítélték, a Radnóti Színház Vágyvillamos című előadásában nyújtott alakításáért, az elismerést Király Levente adta át. A legjobb férfi főszereplőnek járó díjat Fekete Ernő vihette haza a Radnóti Színház Protokoll című produkciójában nyújtott szerepéért. A díjat Básti Juli adta át. A Színházi Kritikusok Céhe 32. alkalommal ítélte oda az elismeréseket. Az ítészek évi (legkevesebb) kilencven premier megtekintése után voksolnak a legjobbakra, akire a legtöbb szavazat érkezik, az kapja a Színikritikusok Díját. A tizenöt kategória mindegyikében három-három - vagy szavazategyenlőség esetén több jelölt versengett. Az, hogy ki nyerte el az elismerést, csak az ünnepélyes díjátadón derült ki. (knb.) Pest megér egy estet? Szeptember 21-én, pénteken a magyar dráma napján este 9 órától újra sor kerül Szabadi Nóra, Bokor Barna és Ördög Miklós Levente színművészek Pest megér egy estet? című sanzonelőadására a Jazz&Blues Clubban. Zongorán kísér Nyágai István. Belépő 8 lej, asztalfoglalás a 0724-400-322- es telefonszámon. Nem élhetek muzsikaszó nélkül A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata október 5-én 20 órától a csűrszínházi évad elmaradt előadását mutatja be: Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című kétfelvonásos vígjátékát. Helyfoglalás a 0744-394-186-os telefonszámon (Szélyes Ferenc). Kötőszórend Bár, habár, jóllehet, noha, ugyanezek a gyakran használt kötőszavak az ún. megengedő mondatszerkezetek ismertetőjegyei. Például: „Nem jutott megoldásra, bár hosszasan tűnődött rajta.” Mi tagadás, ez a nyelvtani szakkifejezés - mármint a megengedő - mára elavult jelentést hordoz A „megengedés” a két mondat által hordozott információk közötti ellentétre, mégsem kizáró ellentétre mutat rá, arra tudniillik, hogy az egyik mondat által rögzített körülmények dacára is helytállt a másik mondat állítása. Azt gondolhatjuk, a mondatokat összekapcsoló kötőszavak szükségszerűen a két mondat határán, találkozási pontján fordulnak elő. De nem mindig van így. Bizonyos kötőszavak nem tipikusan a „határon” állnak. A nyelvérzék kifinomultságának fokmérője, hogy e különleges kötőszavakat a megfelelő helyen használják-e vagy nem. Lássunk erre egy szemléletes példát. „A rendező nem hozza helyzetbe a színészeit, bár a névsor igazán impozáns” - olvashatjuk egy színikritikában. Itt a megengedő mondat a második helyen áll, ezért a bár kötőszó a „leglogikusabbnak” látszó módon kapcsolja össze a két tagmondatot, középen. Ha a mondatok sorrendjét megváltoztatjuk, a bár nyilvánvalóan az összetett mondat elejére kerül: „Bár a névsor igazán impo- Anyanyelv | Joó Kristóf rovata_____I záns, a rendező nem (mégsem) hozza helyzetbe a színészeit.” A tagmondatok sorrendcseréje ez esetben egyáltalán nem változtatja meg a viszonyokat. De mi történik, ha a bár megengedő kötőszót az ugyannal helyettesítjük? „Ugyan a névsor igazán impozáns, a rendező nem hozza helyzetbe a színészeit.” A magyar nyelv érzékeny fülű ismerője e ponton felsziszszen. Az ugyan tudniillik nincs jó helyen. Olyan kötőszó az ugyan, hogy leginkább a mondat belsejében viselkedik „otthonosan”. Hogy is volna szebb, kerekebb, magyarosabb a példamondatunk? .A névsor igazán impozáns ugyan, a rendező nem (mégsem) hozza helyzetbe a színészeit.” Vagy: „A névsor ugyan igazán impozáns, a rendező nem (mégsem) hozza helyzetbe a színészeit.” De nem csupán a megengedő mondatoknál találkozunk ilyen kötőszóval. Igazán gyakori az azonban ellentétes kötőszó használatában is a nem szerencsésen megválasztott szórend. Az ugyanhoz hasonlóan az azonban is inkább mondatbelseji helyzetben működik harmonikusan. „A kiadó igazi csemegékkel állt olvasói elé, azonban a vásárlóerő megcsappanása az egész piacra kihat.” Ez az összetett mondat sokkal helytállóbb, magyarabb volna a következő szórenddel: ,A kiadó igazi csemegékkel állt olvasói elé, a vásárlóerő megcsappanása azonban az egész piacra kihat.” (Itt egyébként jól megmutatkozik, mennyire közel áll a megengedő szintaktikai viszony az ellentéteshez.) Az ugyan és az azonban fentebb említett szórendi sajátossága, belátom, tényleg „részletkérdés”. Nem is beszélhetünk hát helytelenségről, amennyiben a beszélő/író nem a legszerencsésebb helyen alkalmazza e kötőszavakat. A nyelvi szépség, az áttetsző magyarosság, pontosság szempontjából mégsem elhanyagolható. Felavatják Rhédey Claudia szobrát Szeptember 23-án délelőtt 11 órakor az erdőszentgyörgyi református templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődik, majd a Rhédey-kastély udvarán folytatódik a település híres szülöttjének - az angol királyi családhoz rokoni szállal kötődő -, Rhédey Claudiának szentelt ünnepségsorozat, amelyen a kastély kertjében felavatják a grófnő szobrát. Az avatást követően a jelenlevők meglátogathatják a felújítás alatt álló kastélyt, majd a pincében megnyitják Novák József címerpajzs-kiállítását.