Népújság, 2012. szeptember (64. évfolyam, 202-226. szám)

2012-09-24 / 221. szám

2 NÉPÚJSÁG ntéim ért&LUJ Ma GELLÉRT, MERCÉDESZ, _ . _ , holnap EUFROZINA, KENDE 24., hétfő napja. , GELLÉRT: a német Gerhart név- A Nap kel­ből keletkezett. Jelentése: gerely + 7 óra 13 perckor, kemény lenyugszik MERCÉDESZ: spanyol eredetű, 19 óra 13 perckor, egy szóösszetétel, a Maria Merce-Az év 268 napja, des, azaz fogolykiváltó Szűz Mária hátravan 98 nap, lerövidülése. A vasárnapi fonóhúzás nyerőszámai ~ JJfei: 9,10,18,38 +1 N0R0CPUJS: 632786 Napos idő : LQ£J° 40,4,35,15,29,23 Hőmérséklet: y^V Terjeszkedik a Romcab (Folytatás az 1. oldalról) Az avatóünnepségen a meghívás ellenére nem vett részt Victor Ponta kormányfő, aki a SMURD új székhelyének átadását követően sietve távozott. Az eseményen azonban ott volt Calin Popescu Tariceanu volt miniszterelnök, a gazdasági tárca képviseletében, Alexandru Petru Frátean prefek­tus, Osváth Csaba, Ákosfalva pol­gármestere, más hivatalosságok és vállalkozók. A Romcab új gyárá­ban közel száz alkalmazott dolgo­zik majd, a marosvásárhelyi egy­séget sem számolják fel, ahol je­lenleg mintegy félezer alkalma­zottnak biztosítanak munkát - mondta el lapunknak Gombos Csaba igazgató. Ákosfalvának fontos beruházás a Romcab új gyára, a község költségvetését gyarapítják a vállalat által befize­tett adók, munkahelyeket teremt, ami lehetővé teszi, hogy a község új projekteket indítson és a régie­ket befejezze. Minden jelentős,be­ruházás hozzájárul a község lakói életkörülményeinek javításához, ezért támogatjuk a befektetőket - jelentette ki Osváth Csaba polgár­­mester. A sajtó kérdéseire Gelu Stefan Diaconu államtitkár és Dion Metzemaekers, a Romcab igazgatótanácsának elnöke vála­szolt. Elhangzott: az, hogy Ákosfalva közel van a megyeszék­helyhez, fontos volt a helyszín ki­választásában, mint ahogy az is, hogy a vállalat tulajdonosai jelen­tős méretű területet tudtak megvá­sárolni, ami lehetővé teszi a továb­bi terjeszkedést, fejlesztéseket. A Népújság kérdésére Dian Metzemaekers elmondta, elsősor­ban a hazai piacra szállítanak, de fontos üzleti partnereik vannak Lengyelországban, Magyarorszá­gon, Bulgáriában is. Hozzátte: a Romcab környezetbarát technoló­giákat alkalmaz, napenergiát hasz­nál bizonyos munkafázisoknál, hatékony vízgazdálkodásra törek­szik, és korszerű berendezéseinek köszönhetően csökkenteni tudja az energiafogyasztást. A Romcab gyárak elsősorban az autóipari, az építőipari, az infrastrukturális beruházásokat végző, a háztartá­si és elektrotechnikai cikkeket gyártó valamint az adatátvitellel foglalkozó cégeknek szállíta­nak - közölte lapunkkal Gombos Csaba. max. 23°C SUPERN0R0C: 749392 min. 10°C 14,13,17,38,21,7 Hp 4W N0R0C: 3056791______________________________ A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT 2012. szeptember 24., hétfő Repülőrajt a Nemzetiben Rendkívüli évadkezdés Maros­­vásárhelyen: tíz nap alatt három bemutató. Vagy akár négy is, ha tágítjuk a kört. A Tompa Miklós Társulat nagy sikerű rockballadája, a Kőműves Kelemen után egy hét­tel Örkény, majd Caragiale, aztán a napokban kitüntetett Székely Csa­ba Bányavaksága, a drámatrilógia Yorick Stúdióval koprodukcióban színre vitt második része ismét... Olyan volt a hétvége, mintha idényzáró miniévad kiemelkedő produkcióit nézhettük volna meg nap nap után. Szóval gólratörő tá­madójátékkal kezdett a Nemzeti Színház, s­­ hogy stílusosan a sportnyelvnél maradjunk - magas­ra emelte a mércét maga előtt. A közönség és a szakma hasonló folytatásra vár. A társulatnak eh­hez kell igazodnia ezután. Hogy szándéka ez, azt az utóbbi időben többször is bizonyította. Hogy al­kalmas csapat és kiugró egyénisé­gek is adottak hozzá, azt az emlí­tett produkciók is tanúsítják. Min­­denik külön méltatást, részletes elemzést érdemel, a média bizto­san vissza is tér rájuk a közeljövő­ben. Ebben a néhány sorban csak jelezni kívántuk, ígéretes fellendü­lést sejtet mindaz, amit mostanság a nézők tapasztalhatnak. Műfaji változatosság, figyelemre méltó rendezői ötletek, meggyőző csa­patjáték, kimagasló egyéni teljesít­mények... A siker feltételei adot­tak, remélhetőleg nem szalmaláng­­jelenség ad okot a derűlátásra. A derűt pénteken felolvasószín­ház nyújtotta. Ehhez a felfutóban levő színpadi műformához lehet, hogy a közönségnek még nincs elég bizalma, noha már itt, Vásár­helyen is tapsolhattunk néhány emlékezetes felolvasóestnek, de a 100 éve született Örkény István egyperceseiből, kis abszurdjaiból válogatott Változatok című előadás több egyszerű felolvasásnál. A ren­dező Kövesdy István kellő empáti­ával és inventivitással hangolódott a feladatra, ennek köszönhetően mértéktartó, de élvezetes látvány­elemekkel, mozgással, hangeffek­tusokkal gazdagodott a produkció, amely egyéb­ként olvasva hivatott meg­eleveníteni a közkedvelt író fejtetőre állított, gro­teszk világát. A nyolc szí­nész - Gáspárik Attila, Lász­ló Zsuzsa, Kilyén László, Lőrincz Ágnes, Fodor Piros­ka, Ördög Miklós Levente, Kilyén Ilka, Hern János - pedig nagy kedvvel igazo­dott az elképzeléshez, feled­tették, hogy „kotta” van előt­tük, és hol egyénítve, hol meg közösen döbbentettek rá: ekképpen is „színház az egész világ”, és benne mindenképpen önmagunk­ra ismerünk. Érdemes meg­ismételni s még több ember­nek megismerni a produkci­ót. Ha Caragiale, akkor általá­ban szintén derültségre, sőt, inkább harsány neve­tésre számítunk. Ezúttal azonban a száz éve el­hunyt, halhatatlan román nevettető drámai oldalát, tragikus írói véná­ját mutatja fel a színház. A maga idején nagy port kavart színmű, a Megtorlás jellegzetesen román fa­lusi környezetben zajló dráma, de a Kisterem szembenéző „lelátói” közé helyezett zárt térbe a rendező Kincses Elemér örök érvényű, egyetemes emberi tragédiát álmo­dott. Bűn és bűnhődés, önvád és bosszúvágy, szerelem és gyűlölet, lelkiismeret-furdalás, önmarcango­­lás, mély érzelmek szövevénye itatja át az előadást. Nehéz mind­ezt hitelesen, érdekesen, a ma már semmin meg nem lepődő embere­ket is megrázóan életre kelteni. A négy szereplőnek ez hiánytalanul sikerül. Berekméri Katalin, a fris­sen díjazott Bányai Kelemen Bar­na, László Csaba és a 60. eszten­dejét töltő Györffy András ismétel­ten bizonyítja, méltán sorolhatjuk őket a legjobb, legtehetségesebb, elismerésre leginkább számot tartó színészeink közé. N.M.K. Felolvasószínház Örkény egyperceseiből Rhédey Claudia-szobor Erdőszentgyörgyön Rhédey Claudia szeretett itt élni, és otthonának tekintette településünket. Számára ez a hely volt a világ közepe, és itt érezte otthon magát, kérésére ide hozták haza és temették el, erdőszentgyörgyiként. Szülőföldszeretete példaértékű a mai ember számára - emlékezett Csibi Attila, Erdőszentgyörgy polgármestere a kisváros neves szülöttjé­re, Rhédey Claudiára, akinek mellszobrát tegnap ünnepélyes keretek között avatták fel. II. Erzsébet angol királynő szép­anyjának a szobra a felújítás alatt álló Rhédey-kastély szom­szédságában kapott helyet. A szoboravatással egybekötött ünnepségre Rhédey Claudia szüle­tésének 200. évfordulója adott al­kalmat, az erdőszentgyörgyiek így kívántak tisztelegni a város neves szülöttje, büszkesége előtt, akinek a neve mára a kisváros brandjévé vált. Az istentiszteletet követő ün­nepségen Hegyi László, a szoborál­lítást kezdeményező Bodor Péter Művelődési Egyesület alelnöke ennek történetét foglalta össze.­­ E szobor Erdőszentgyörgy első köz­téri szobra, felállítása már a rend­szerváltás első éveiben megfogal­mazódott a helybéliekben. Elké­szült gipszből Claudia mellszobra, amely éveken át a Rhédey­­emlékszobát díszítette. Az emlék­szoba megszűnésekor átkerült a Rhédey-kastélyba, majd a kastély restaurálási munkálatainak a kez­detekor az iskola új épületébe. 2009-ben az erdőszent­györgyiek tudatában újra felelevenedett a Rhédey-kultusz, elkezdődik a fo­lyamat, aminek a célja a Rhédey­brand kialakítása és népszerűsítése. Első lépésként javaslat, majd dön­tés születik a helyi tanácsban arról, hogy a város központi parkját és főterét Rhédey Claudiáról nevezik el. A határozat érvényre juttatása hosszadalmasnak bizonyult, ugyanis a megyei hatóságok perbe fogták az önkormányzatot a név­adás miatt, és csak 2011-ben szüle­tik meg az a törvényszéki döntés, amely a Rhédey Claudia teret jelző táblák elhelyezését lehetővé tette. Sajnos a mai napig nem sikerült teljesen végigvinni a folyamatot, ugyanis a lakosság-nyilvántartó iroda nem hajlandó elismerni még a törvényszéki jogerős döntést sem - ismertette a folyamatot He­gyi László, aki beszédében kitért arra is, hogy habár még 2009-ben elkezdődött a Rhédey-kastély res­taurálása a kulturális és örökségvé­delmi szaktárca finanszírozásával, és tavaly még abban reményked­tek, hogy idén szeptemberben, Claudia születésének 200. évfordu­lóján sor kerülhet a restaurált kas­télyépület, illetve az udvarát díszí­tő szobor felavatására, kastélybál­lal, kiállításokkal színesített ren­dezvénysorozat keretében, amelyre az angol királyi család képviselői és maga Károly herceg is hivatalos lett volna, a terv részben meghiú­sult, mivel finanszírozási problé­mák miatt nem sikerült a remélt ütemben haladni a restaurálási munkálatokkal. A Rhédey-kastély csak 70-75 százalékban készült el, viszont a szobor áll, pályázat útján sikerült megvalósítani. Székely Jó­zsef erdőszentgyörgyi származású képzőművész Claudia-mellszob­­rának gipszváltozatát használta fel Sánta Csaba szovátai szobrászmű­vész a tegnap felállított bronzszo­bor elkészítéséhez. A szobor kőta­lapzatát Dóczy András Csíkszeredai kőfaragó készítette. A bécsi udvar helyett Erdőszentgyörgyöt választotta - Egy olyan személy előtt tisztel­günk ma, aki bármerre is járt Euró­pában, mindig visszavágyott ide, a szülőföldjére - emlékezett Rhédey Claudiára Csibi Attila polgármes­ter. - Könnyebb lett volna az élete a bécsi udvarban vagy a würtembergi tartományban, de ő a fények és a nagyvilági élet helyett ide tért vissza, hozzánk, Erdőszentgyörgyre. Mert itt találta meg azt, ami számára a legfonto­sabb volt: az otthont, a nyugalmat és a család mele­gét. Természetesen büszkék vagyunk arra, hogy kis tele­pülésünket jegyzik az angol királyi családfán. De ne­künk, erdőszent­­györgyieknek sok­kal fontosabb kel­lene legyen az a tény, hogy Claudia otthonának tekin­tette ezt a telepü­lést. Az ő üzenete a szülőföldön mara­dást, az itthon bol­dogulást, a meg­maradást jelenti, azt, hogy 200 év­vel ezelőtt is meg­volt a településünk vonzereje, ahogyan megvan most is, csak tenni kell érte, hogy felismerjük - fogalmazott a városvezető. Szabadi Nóra Rhédey Claudia élettörténetét ismertette a jelenlé­vőkkel, majd Szabadi színművész­nő, Ördög Miklós Levente, vala­mint Fülöp Dorottya szavalatai, illetve a Cantuale énekegyüttes dalai tették még színesebbé az ün­nepséget. A Bodor Péter Művelődési Egyesület, a Szent György Lovag­rend, a Százfonat Egyesület, a he­lyi önkormányzat, valamint a helyi RMDSZ koszorúkat helyeztek el a leleplezett szobor talapzatánál, a történelmi egyházak képviselői megáldották az emlékművet. Ezt követően az összegyűltek megláto­gatták a restaurálás alatt álló kas­télyt, majd a felújított pincerészben megnyitották Novák József címer­kiállítását. Menyhárt Borbála

Next