Népújság, 2013. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2013-10-08 / 232. szám
8 NÉPÚJSÁG -^Szer^ Félelem a hagymától Nemrég egy hölgy az egyik városi piacon kétnyelvű feliratokat osztogatott a termelőknek. A feliratokon a termékek megnevezése szerepelt két nyelven: magyarul és románul. A termelők, többnyire egyszerű parasztemberek, nem vették rossz néven, elfogadták. Aztán kiderült, hogy ezt nem szabad, a piac igazgatója „felsőbb utasításra” elszedte a termelőktől a kétnyelvű feliratokat. (Ugye még emlékszünk arra, amikor a víkendtelepi rádió magyar bemondója megtagadta a magyar nyelvű segítségnyújtást egy elveszett kisgyerek esetében?) Aztán a minden piacok igazgatója (aki ugye, román ember) kifejtette, hogy ő itt az élet és halál ura. És ez márpedig izgatás, feszültségkeltés. És ha ő azt mondja, akkor az úgy van. Aztán jött a városi rendőrfőnökké átprofitált „kék szemű”, és ő is kifejtette, hogy ez nacionalista izgatás, és különben is engedély kell a szórólap-osztogatásra (gondolom, ezt jól megtanították neki még annak idején). Tehát a hagyma magyarul leírva izgatás. Izgága, partizánkodó, netán idegen államok vagy renitens pártok által pénzelt, obskúrus hátterű egyének akciója. Márpedig hiába akarják felheccelni a békés román és magyar lakosságot, az okosabb annál. Minél? Annál, hogy magyarul beszéljen/írjon. Hogy leírja/kimondja például azt, hogy hagyma. Vagy azt, hogy Szabadság utca. A minap érdekvédelmi szervezetünk helyi „tagozata” féléves mérleget vont. A mérleg nyilván pozitív. Sikert sikerre halmoztak. Kész diadalmenet. Pl. Bernády. És még sok más is volt. Bocs, most más nem jut eszembe. Nemrég a vasarhely.ro-n F. 1. ironizált, csipkelődött a DEMO-val (Civil Elkötelezettség Mozgalom) annak ürügyén, hogy milyen alapon támadják, kérik számon érdekvédelmi szervezetünktől a sikertelenségeket. Ugyanezen az oldalon egy másik cikk is megjelent, mely azon kesereg (joggal), hogy milyen gyenge a civil kezdeményezés Vásárhelyen. És F. I. pont azon kevesekbe rúg, akik politikai hátszél nélkül még ki merik nyitni a szájukat és el merik mondani, ami fáj, amin változtatni kell. Ne adj Isten, kérdőre merik vonni választott képviselőinket tevékenységükről (vajon nem a civilek dolga a számonkérés egy egészséges társadalomban?). Ha mást nem, azt tisztelni kellett volna a CEMO tevékenységében, hogy a kétnyelvűség kérdését tematizálta. És tette ezt teljes ellenszélben.Mert amikor néhány éve a Művészeti Iskola osztályainak összevonása kapcsán a magyar főtanfelügyelőhelyetteshez fordultunk, ő csak annyit mondott, hogy nem tehet semmit, a dolog el van döntve. Hogy mégsem úgy alakult, az a DEMO-nak és a szülők kiállásának köszönhető. És lám, nem harapták le senki fejét.) Mind ez idő alatt az érdekvédelmi szervezet megyei elnökétől minden újabb jogtiprás után egy erőtlen, sajtóba kiküldött tiltakozó levélre futja. Én pedig azt hittem, hogy a tiltakozó levél a civilek eszköztárához tartozik, pont amiatt, hogy nincsenek benne a döntő testületekben és nincs más módjuk kifejezni nemtetszésüket. Nos, a tiltakozó leveleken túl sikerült más lépéseket is tenni? Nem úgy tűnik. Most megint egy abszurd történet tanúi vagyunk: az irredenta hagyma kitiltása a piacról. Elnök úr, lehet, hogy naivitás, de valahogy többet várok egy tiltakozó levélnél. Kiss Lóránd NYILVÁNOSSÁG Derűs, esőverte kirándulás A forró nyár után vártuk a derűs, szép őszi napokat, amelyek oly békésen simulnak az idősebb emberhez. De október elsején egész nap szemerkélt az eső. Ez azonban nem tántorította el a magányosok lelkes csoportját, s elindultunk az előre eltervezett kirándulásra, annál is inkább, mivel még fülünkbe csengett az idősek napján elhangzott sok biztató szó, hogy legyünk derűsek, így hát esőkabáttal, esernyőkkel felszerelkezve, derűsen indultunk a Kopacz Imola által szervezett kirándulásra, Erdőszentgyörgy— Kőrispatak-Énlaka-Bözödújfalu útvonalon. Már az út elején, Bözödújfaluban kellemes meglepetésben volt részünk, hiszen Gáli Rozália klubtársunk Csaba fia elállta az utunkat, hogy hétvégi házába hívjon meg, ahol forró teával, gyümölccsel, édességgel várta a kirándulókat. Bizony jólesett a forró ital, mely még a lelkünket is átjárta. Jólesett a csoki is, amit Imola osztott szét közöttünk. Utunk során Kopacz Imola volt az idegenvezetőnk, akitől sokat megtudtunk a Rhédey-kastélyról, ahol II. Erzsébet királynő üknagyanyja, Rhédey Claudia született. Sándor Pál Lajos württembergi herceg felesége lett, majd igen korán, 30 éves korában hunyt el, az erdőszentgyörgyi kápolnában van eltemetve. Károly walesi herceg többször hangoztatta, hogy ereiben magyar vér is csörgedez. Kirándulásunk fénypontja a kőrispataki szalmakalap-múzeum volt, amely egyedülálló Romániában. Lelkes irányítója Szőcs Lajos. Itt igen kedves fogadtatásban volt részünk, részletes tájékoztatást kaptunk a múzeumról és a kiállított tárgyakról. Az óriás-szalmakalap alatt fényképeket készítettünk. A múzeum udvarán érdekes kőgyűjteményt is megcsodáltunk. A településen megnéztük még a kazettás mennyezetű unitárius templomot, aztán Énlakára indultunk. Utunk végső célja a bözödi siratófal volt, ahol márványtábla jelzi a vízzel elárasztott falu emlékét. A rajta található szimbólumok az itt gyakorolt vallások - a római katolikus, a görög katolikus, az unitárius és a zsidó - hirdetik, hogy a különböző felekezetű lakosok békés egyetértésben élnek. Útban hazafelé Kopacz Imola újra átvette az idegenvezetést, felolvasta Malonyai Dezső 1908-ban kiadott írását: Párbeszéd az utolsó szombatossal. Köztudott, hogy Bözödújfaluban szombatosok is éltek. Az esőverte kirándulás" szép volt, megőriztük jókedvünket és ismereteinket gazdagítottuk. Radványi Hajnal Csodálatos őszi nap - sikeres rendezvény Nem bánta meg, aki engedett a népviseletbe öltözött csőszök hívásának és szeptember 28-án kilátogatott a Szüreti mulatság a kelementelki szőlőhegyen címen hagyományossá vált rendezvényre. A szőlő és a bor ünnepét a Kis-Küküllő Borlovagrend és a Kis- Küküllő Menti Szőlészeti Társaság szervezte. A sikerhez nagymértékben hozzájárultak támogatóink: a balavásári önkormányzat, a Communitas Alapítvány, a marosvásárhelyi Doina Jenő Kft., a Gyulakutai önkormányzat, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, a Maros Megyei Tanács, a Primacom Kft., a magyarországi Szerencsejáték Zrt. Médiatámogatók voltak: a Gaga rádió, a Népújság, a Marosvásárhelyi Rádió. Az esős napok végtelennek tűnő sorát múlt szombaton mintegy varázsütésre igazi vénasszonyok nyara váltotta fel. Közel 2000 ember fordult meg a rendezvényen. A vendégek között belgák, magyarországiak (Szatymaz), tordaszentlászlóiak is voltak, nem beszélve a Maros megyei, a számos Kis-Küküllő és nyárádmenti résztvevőről. A vendégfogadó kalács és pálinka mellett mindenki megtalálta a számára legvonzóbbnak tűnő kellemes időtöltési lehetőséget. A szőlőprés megállás nélkül működött, és édes nedűt ittak a mustkedvelők, jó falatokat ízlelhettek a gasztronómia iránt érdeklődők, de a küküllőmenti jó bor kínálata sem maradt el. Az egész délutánt kitöltő műsorfolyam főleg a szürethez kapcsolódó hagyományokat, dalokat, táncokat elevenítette fel, a résztvevők lelki gyönyörködtetésére. A szervezők nevében köszönetet mondunk mindazoknak, akik a szórakoztató műsorokban felléptek, a kiállítóknak, a gulyásfőzőknek, a borosgazdáknak és a szervezésben tevékenykedő önkénteseknek. Köszönjük a távolról és közelről idelátogató vendégeknek a jelenlétet, akik reményeink szerint jó hírét viszik a harmadik alkalommal megrendezett kelementelki ünnepségnek, melyet minden év szeptember utolsó szombatján terveink szerint megismételünk. Náznán Jenő 2013. október 8., kedd Szüreti bál Székelyhodoson Szent Mihály-napi búcsút tartottak szeptember 29-én Székelyhodoson. Ilyenkor sokan hazalátogatnak szülőfalujukba az elszármazottak közül is, s az ünnepi szentmise alkalmával kissé még szűknek is bizonyul a templom. Rég nem látott barátok, rokonok találkozhatnak, minden háznál vendég van ilyenkor, akik körbeülik a gazdagon megterített ünnepi asztalt. A kis nyárádmenti településen általában ekkor rendezik meg a szüreti bált is. Idén is így volt. Délután nyolc pár csősz járta körbe énekszóval (a lányok szekéren, a legények lóháton) a falut, sőt a szomszédos Jobbágytelkét is, így hívogatva az embereket az esti bálba. A felvonulás és fényképkészítés után bemutatták a hodosi művelődési házban a csősztáncot, melyet Orbán Csaba tanított be. Az esti bálon a szőlőlopás volt a legizgalmasabb, hiszen ha a csőszlány rajtakapta a tolvajt, annak ki kellett fizetnie a gerezd előre meghatározott árát. A mulatságon tombolán is kisorsoltak egy szép szőlőkoszorút, egy másikat pedig jó pénzért árvereztek el. E szép ünnep résztvevői lélekben is megerősödve, élményekkel gazdagabban térhettek haza, bízva abban, hogy mindig lesz kihez hazalátogatni, és élvezni az együttlét örömét. Tamás Endre középiskolai tanuló Időseket köszöntöttek Az idősek világnapját ünnepeltük Székelyhodoson október 2-án. „Önmagát becsüli meg minden nemzedék azáltal, hogy tudomásul veszi: a világ nem vele kezdődött” - idézte Sütő András szavait a szétküldött meghívókon Kémenes Hajnal tanítónő. Az óvodások és iskolások kedves műsorral fogadták az összegyűlt nagymamákat és nagytatákat, majd vegyes csoportokat alakítva társasjáték-versenyt rendeztek. Az együtt töltött idő kellemes emlékét nemcsak lelkünk, hanem egyegy személyre szóló emléklap is őrzi. A felejthetetlen napot mindenki nevében köszöni Szabó György (egy az idősek közül) Marosszentgyörgyön is köszöntötték a szépkorúakat „A ráncok csak azt jelzik, hol a mosoly helye ” Az ENSZ 1991-ben vezette be az idősek világnapját, mely önökért, az idősekért van, mi meg ezzel a rendezvénnyel szeretnénk kifejezni tiszteletünket és hálánkat azért, amit értünk és társadalmunkért tettek - kezdte köszöntőbeszédét a Gyulafehérvári Caritas Családsegítő Szolgálat munkatársa szeptember 30-án Marosszentgyörgyön, a kultúrotthonban, az idősek világnapja alkalmából. Az idei rendezvény mottójából kiindulva („A ráncok csak azt jelzik, hol a mosoly helye” - Mark Twain) már az elején sikerült mosolyt, hangulatot teremteni a Nemcsak a 20 éveseké a világ dal közös eléneklésével. Ezt követően Sófalvi Sándor Szabolcs polgármester köszöntő és biztató beszédét hallgathatták meg az egybegyűltek. A szervezők igyekeztek változatos programmal kedveskedni a szépkorúaknak, így a hangulat fokozása érdekében nem hiányozhatott a néptánc, melyet az I-V. osztályos tanulók mutattak be, Panits Zsófia és Máthé Zsolt táncoktatók vezetésével. A testi-lelki egészség javítása, fenntartása érdekében több előadást is hallhattak az érdeklődők. Nevezetesen a Gyulafehérvári Caritas otthoni beteggondozó munkatársa, György Réka szociális munkás beszélt a szervezet otthongondozó munkájáról, majd Molnár Judit és Újfalvi Erzsébet klinikai pszichológusok az időskor sokszínűségét, az együttlét örömét hangsúlyozták. A programot Csíki Andrea is színesítette egy-egy vers elszavalásával, felhívta mindenki figyelmét, hogy „szeressétek az öregeket”. A rendezvényt támogatta a Marosszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal és a Gedeon Richter Románia Rt. Bartis Kinga szociálpedagógus, Gyulafehérvári Caritas Családsegítő Szolgálat