Népújság, 2014. szeptember (66. évfolyam, 199-224. szám)
2014-09-30 / 224. szám
2014. szeptember 30., kedd HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Elfogadták az özönfajok kiszorításáról szóló uniós rendeletet Az Európai Unió szakminisztereit tömörítő tanács elfogadta hétfőn az úgynevezett idegenhonos özönfajok, vagyis az EU-n kívülről származó, agresszíven terjedő, a helyi élővilágra fenyegetést jelentő állat- és növényfajok kizárását és visszaszorítását szolgálni hivatott uniós rendeletet. A minősített többségi szavazásnál Németország, Bulgária és Románia tartózkodott, és egyedül Magyarország szavazott a javaslat ellen - derül ki a döntést összegző közleményből. Budapest ugyanis garanciát akart kapni arra, hogy az unióban nem kívánatosnak minősülő fajok listájára, amelyet most az Európai Bizottság feladata lesz összeállítani, nem fog rákerülni az immár hungarikummá minősített fehér akác, amely az Egyesült Államokban őshonos, Magyarországon a XVIII. században, Mária Terézia idején kezdték telepíteni a homokos területek megkötésére. Erre a bizottság nem adott írásos garanciát, ám a jogszabály elfogadása kapcsán is azt hangoztatja, hogy a listán olyan fajok szerepelnek majd, amelyek uniós léptékben jelentenek fenyegetést, a felsorolást a tagállamokkal együttműködve, átfogó kockázatelemzést követően, szilárd tudományos bizonyítékok birtokában, a társadalmi és gazdasági hatások , a többi között a már meghonosodott iparágak érdekeinek maradéktalan szem előtt tartásával állítják majd össze. A bizottság adatai szerint jelenleg mintegy 12 ezer nem őshonos faj él Európában, a jövevényeknek pedig mintegy 10-15 százaléka válik veszélyes özönfajjá, amelyek fenyegetik a helyi élővilágot, sőt, nem egy esetben az emberi egészséget is. Ilyen például az Amerikából származó ökörbéka, a parlagfű és a pézsmapatkány. A bizottság által összeállítandó lista nyilvános lesz, és legalább hatévente felül kell majd vizsgálni. A tiltólistára tett fajokat tilos lesz behozni az Európai Unióba, sem tartani, sem tenyészteni, illetve termeszteni, sem forgalomba hozni vagy szabadon engedni nem szabad majd őket. Változnak az uniós szintű pártokra vonatkozó szabályok Elfogadta hétfőn az Európai Unió tagállamainak szakminisztereit tömörítő tanács az uniós szintű politikai pártokra vonatkozó új szabályokat lefektető rendeleteket. Az egyik jogszabály arról rendelkezik, hogy a pártok a jövőben uniós jogi státust kaphatnak, és a jövőben csak azok a pártok kaphatnak majd támogatást az uniós költségvetésből, amelyek elnyerik ezt a jogállást. A pártokkal szemben támasztott minimumkövetelmény, hogy legalább a tagállamok negyedében képviseltessék magukat, valamint tartsák tiszteletben az EU alapértékeit, az emberi jogok, az emberi méltóság, a demokrácia és a jogállamiság elveit. A státus megadásáról az Európai Parlamentben működő független hatóság dönt majd, amely köteles lesz ellenőrizni azt is, folyamatosan teljesülnek-e ezek a feltételek. „Az Európai Unió alapértékeinek nyílt és súlyos megsértése esetén a hatóság, független szaktekintélyekből álló bizottsággal való egyeztetést követően, visszavonja az európai jogi státust, hacsak a tanács és a parlament ezt egyidejűleg nem ellenzi” - derül ki a közleményből. A hatóság büntetést és egyéb szankciókat is kiszabhat a pártokra és alapítványaikra, ha megsértik az előírásokat. Nem változtat a szabályozás a pártoknak juttatandó uniós költségvetési támogatások rendszerén. A nekik szánt pénz 15 százalékát egyenlően osztják el közöttük, míg a pénz 85 százalékát annak arányában osztják fel, hogy a pártok hány képviselővel rendelkeznek az EP-ben. Tavaly a pártok mintegy 33,9 millió eurót (kb. 10,6 milliárd forint) kaptak az EU büdzséjéből. Másfélszeresére nő viszont a pártoknak adható magánadományok maximuma. Eddig természetes vagy jogi személyek legfeljebb 12 ezer eurót adományozhattak a pártoknak egy évben, mostantól ez az összeg legfeljebb 18 ezer euróra emelkedik. A 3000 eurónál többet felajánlók nevét pedig nyilvánosságra kell hozni. A szabályozás 2017. január 1-jén lép hatályba. Azerbajdzsáni ellenzéki politikus kapta az idén a Václav Havel emberi jogi díjat Anar Mammadli azerbajdzsáni ellenzéki politikusnak ítélte oda ebben az évben az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése a Václav Havel Emberi Jogi díjat. A 2013 tavaszán alapított díjat évente adományozzák olyan személyeknek, illetve civil szervezeteknek, akik, illetve amelyek rendkívüli mértékben hozzájárultak az emberi jogok védelméhez. A 60 ezer euró pénzjutalommal járó elismerést a politikai tevékenységéért Azerbajdzsánban fegyházbüntetését töltő Mammadli helyett apja, Aszaf Mammadov vette át hétfőn a strasbourgi Európa Palotában az ET parlamenti közgyűlése őszi ülésszakának megnyitóján. Anar Mammadli a demokratikus intézmények, valamint a polgári és politikai jogok erősítésének elkötelezett híve, országa helyzetével kapcsolatos értékes tapasztalataival, szakértelmével hosszú ideje együttműködő partnere az Európa Tanács különböző testületeinek, illetve az emberi jogi biztos hivatalának - jelentette ki a díj átadásakor Anne Brasseur parlamenti közgyűlési elnök, akiegyben a díjat odaítélő bizottság vezetője. Mammadli alapította és megalapítása óta vezeti Azerbajdzsánban a választások tisztaságát felügyelő Választásellenőrző és Demokrácia Központ elnevezésű testületet, amely létrejötte óta rendszeresen figyelemmel kíséri az országban tartott választásokat, programokat és felvilágosító kampányokat szervez a potenciális szavazók számára, jelentéseket készít a voksolás lebonyolításáról. Fennállása óta a központ összesen 13 szavazás lefolytatásának ellenőrzésében vett részt. Az azeri hatóságok 2013-ban „hatalommal való visszaélés” és egyéb vádak alapjánőrizetbe vették, majd idén májusban öt és fél év börtönbüntetésre ítélték Mammadlit. Jelenleg egyébként - május óta, fél évig - Azerbajdzsán látja el az Európa Tanács elnöki feladatait, és az e heti strasbourgi parlamenti közgyűlési ülésszak csütörtöki ülésnapján az azeri külügyminiszter lesz az egyik szónok. Tavaly egy fehérorosz bebörtönzött ellenzékinek, emberi jogi aktivistának, Alesz Bjaljatszkinak ítélte oda az Európa Tanács parlamenti közgyűlése az első alkalommal kiosztott Václav Havel-díjat. Aranyhét Kínában Minden korábbinál többen kelhetnek útra a következő napokban Kínában, az egyhetes munkaszünettel járó őszi „ aranyhét” során - véli a közlekedési minisztérium. A tárca prognózisa szerint a szerdán kezdődő ünnep alatt az ország útjain és vizen összesen mintegy 644 millió ember fog utazni, ez napi átlagban 92 millió főt jelent. A legsűrűbb forgalomra - mint minden évben - idén is az arany hét első és utolsó napján, vagyis október 1-jén és 7-én lehet számítani. A minisztérium az ünnep ideje alatt díjmentesen használható autópályák várható zsúfoltságára, ezenkívül a nagyvárosokba, így a Pekingbe, a Sanghajba vagy a Kuangcsouba látogató turisták számának jelentős emelkedésére hívta fel a figyelmet. A megnövekedett számú utas ellátására a tárca 860 ezer pótlólagos buszjárat és 21 ezer utasszállító hajó forgalomba állítását tervezi. Az állami vasúttársaság vasárnap 92,7 millióra tette az ünnepek alatt várható utasok számát, ez csaknem 13 százalékkal több, mint a tavaly őszi arany hét alatt. A legtöbben a vasút becslése szerint október 1-jén szállnak majd vonatra, számuk aznap a 11,6 milliót is meghaladhatja. A kínai turizmus szintén új rekorddal számol 2014-re. Becsléseik szerint a belföldi turisták száma idén a 480 milliót is elérheti, mely a 2013-as adatokhoz képest 13 százalékos emelkedés. A turistalátványosságokat felkeresők az akadémia szerint a korábbinál többet is fognak költeni, s összesen akár 27 millió jüant (1,1 milliárd forint) is kiadhatnak a hét során. Az egyhetes munkaszünettel járó „arany hét" rendszerét a kínai kormány 1999-ben vezette be a belföldi turizmus fejlesztésének céljából. Arany hét egy évben kétszer van az országban, egyhetes munkaszünettel jár tél végén a kínai holdújév és az ahhoz kapcsolódó ünneplés, ősszel pedig a Kínai Népköztársaság megalapításának október 1-jei évfordulója utáni hét szabad az országban. A rendszert éppen a túlzsúfoltság miatt számos alkalommal illeti kritika. Az elégedetlenkedők szerint az államilag kijelölt ünnepek helyett olyan munkaszüneti napot kellene hagyni a munkavállalóknak, melyek felhasználásáról azok szabadon dönthetnek. NÉPÚJSÁG 3 ORSZÁG - VILÁG Megkezdődött a közvita az RMDSZ autonómiastatútumáról Semmit sem venne el a románoktól a Székelyföld autonómiája vagy a kulturális autonómia kerettörvénye: ezekkel az erdélyi magyarság csak identitása megőrzésének feltételeit próbálja megteremteni, nem erőszakkal, hanem ésszerű párbeszéd útján - hangoztatta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfőn azon a bukaresti fórumon, amellyel megkezdődött az RMDSZ által kezdeményezett közvita a szövetség autonómiastatútumáról. A bukaresti Közigazgatási és Politikatudományi Egyetemen rendezett Az én Romániám politikai tabuktól mentes, erős ország című fórumon Kelemen Hunor kettős minőségben, államfőjelöltként és a székelyföldi autonómiastatútum előterjesztőjeként válaszolt az érdeklődők kérdéseire. A moderátori szerepre vállalkozó Cristian Parvulescu politológus, a politikatudományi kar dékánja rámutatott: semmilyen közvita nem lehet alkotmányellenes, Romániának pedig érdemes fontolóra vennie, hogy az egységes nemzetállami forma helyett nem lenne-e jobb visszatérnie föderalista gyökereihez. Csökken az államelnök, az oktatási, az ifjúsági tárca büdzséje A költségvetés-kiigazítás tervezete szerint 1,3 millió lejjel csökken az államelnöki hivatal büdzséje, a képviselőházé 6,1 millió lejjel, az Alkotmánybíróságé 200.000 lejjel, az ifjúsági és a sportminisztériumé 3,5 millió lejjel, az oktatási tárcáé 5,5 millió lejjel, a művelődési minisztériumé 10,2 millió lejjel, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségé 1,2 millió lejjel, a gazdasági tárcáé 19,8 millió lejjel, a Román Akadémiáé 6,9 millió lejjel. Ezzel szemben a szenátus 4,2 millió lej költségvetés-kiegészítést kap, a Legfelső Semmitő- és ítélőszék 4,8 millió lejt, a nép ügyvédje 10.000 lejt, a Román Hírszerző Szolgálat 6,4 millió lejt, a Külügyi Hírszolgálat 27 millió lejt, az Őrző-védő Szolgálat 18,8 millió lejt, a Speciális Távközlési Szolgálat 50.000 lejt. Prioritást élvez a héa csökkentése a hús esetében A hús és hústermékek ágazata kell legyen a következő, amelyet támogatni kell a héa csökkentésével a pékáru után, vélte pénteken Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter, rámutatva azonban, hogy az új kormánynak kell majd döntenie erről, mivel a jövő évi büdzsét a választások után készítik el. „Ez azonban az új kormánytól függ, illetve a Nemzetközi Valutaalappal való tárgyalásoktól. A 2015-ös büdzsét november második felében készítik el, amikor valószínűleg már ismerni fogjuk az új kormányt - jelentette ki Constantin a Mediafaxnak a Talks about Agriculture konferencián. Újabb fapados repülőjárat hajtott végre kényszerleszállást A Blue Air légitársaság képviselői azt állítják, hogy nem volt szó nyomáscsökkenésről a sürgősségi leszállást a temesvári repülőtéren hétfőn végrehajtó repülőgép esetében, hanem óvatosságból hozták ezt a döntést, ha esetleg gond van a nyomásrendszerrel. A hétfő reggel kiadott sajtóközleményben a temesvári repülőtér képviselői azt állították, hogy a Bukarest - Kovi repülőgép sürgősségi leszállást végzett 8.35-kor a repülőtéren, miután a pilóta nyomáscsökkenést jelzett. A Blue Air légitársaság képviselői azonban kijelentették, hogy óvatosságból hozták ezt a döntést, hogy „megelőzzenek egy esetleges gondot a nyomásrendszernél. Az utasokat egy másik repülőgép vette át, a késés kevesebb volt, mint két és fél óra. Terroristaper Belgiumban Szigorú biztonsági intézkedések mellett kezdődött meg hétfőn a belgiumi Antwerpenben a „Sharia4Belgium” nevű terrorszervezet tagjainak büntetőpere. A szervezet elnevezése arra utal, hogy annak tagjai az iszlám törvénykezdés bevezetését tartják kívánatosnak Belgiumban. A bíróság elé állított nyolc vádlott az ügyészség szerint 2010 óta százszámra toborzott és küldött Szíriába fiatal muszlimokat „szent harc" folytatására, összesen 46 személy ellen emeltek vádat, de közülük időközben kilencen már maguk is meghaltak, illetve a többiek minden bizonnyal Szíriában tartózkodnak. Az ügyészség szerint a Sharia4 Belgium szoros kapcsolatot tartott az al-Kaida és az an-Nuszra Front terrorszervezettel. Belgiumban idén már halálos kimenetelű terrorcselekményt is elkövettek a brüsszeli zsidó múzeum ellen Szíriából visszatért iszlám „harcosok”, akiket egyre súlyosabb nemzetbiztonsági kockázatnak tekintenek a terrorelhárító szervek. Szavazatvásár indul (Folytatás az 1. oldalról) csökkenhet a manipulálhatósági hajlama, és ez halálos veszély lenne a balkáni politikum számára. De a bőséges őszre jöhet még fűzős tél és nadrágszíjösszehúzós tavasz. Pénteken a jegybank is közzétette havi jelentését, amelyből világosan kiolvasható, hogy a kormány szerint szárnyaló gazdaság a hanyatlás jeleit mutatja. Könnyen juthatunk megint olyan helyzetbe, mint a hat évvel ezelőtti parlamenti választások után, amikor a csapból folyó méz helyett állami bérvágás következett. A kormány gőzerővel megdolgozik ezért, többek között ezzel az osztogatással is. Hogy ez nehéz örökség lesz-e majd a nyertesnek, avagy keserű győzelem, az hamarosan kiderül. A számla így is, úgy is ránk, a választókra vár.