Népújság, 2014. október (66. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-20 / 241. szám
2014. október 20., hétfő Az évek folyamán sok kiváló hálóőre volt az AS Armata együttesének, akik odaadóan és elszántan védték csapatuk kapuját a hetvenes és nyolcvanas években. Egyikük közülük az a Varró Sándor, aki jelenleg a 4. ligás Marosvásárhelyi Gaz Metán edzője. Egy öregfiúk számára rendezett labdarúgótornán kaptuk mikrofonvégre. - Mikor kezdett focizni? - 1974-ben igazolt le az AS Armata, aztán a szamárlétrát végigjárva (a megyei megyei bajnokságban kezdtem, aztán következett a 3. liga, a 2. liga, majd az 1. liga) 24 éves koromban, 1984-ben mutatkoztam be a nagycsapatban. - Mennyi ideig játszott a marosvásárhelyi katonacsapatnál? - Kezdjem azzal, hogy 1978-1980 között a Dicsőszentmártoni Chimicánál futballoztam a B osztályban, majd 1980-tól voltam az ASA felnőttcsapatában, aztán 1988-ban a téli szünidőben Jenei Ferivel, Botezan Adival és Cristi Moldovannal az akkor újdonsült B osztályos Elektromaroshoz kerültem. Idővel visszajutottam az ASA-hoz, ahol 1995-ig tevékenykedtem, s utána elkerültem egy évre a B osztályos Medgyesi Gaz Metánhoz. - Az ASA színeiben sok jó labdarúgóval játszott együtt, ugyanakkor kiváló kapustársai is voltak, mint Bíró II Levente, a néhai Naste Dórin, valamint Voda Eugen. - Nagyszerű idők voltak, sokat tudnék beszélni erről. Azt hiszem, a legszebb éveket a nyolcvanas évek első felében éltük meg, amikor rendszerint 10-12 ezer ember biztatta a csapatot a hazai mérkőzéseken. A fiamnak mutattam a minap egy régi képet, amelyen látszik a hatalmas rajongói tábor is, mire ő azt mondta, hogy „nem létezik, apja!” A Ligetben a jegenyefák mindig tele voltak szurkolókkal, most is magam előtt látom, ahogy biztatják a csapatot. Egy Aradi UTA, Nagyvárad, Nagybánya, Temesvári Poli elleni hazai találkozón legalább 5-6 ezer ember volt jelen a Ligetben, viszont ha a Craiova, a Steaua vagy a Dinamo érkezett, mindig telt ház volt a mérkőzéseken. - Sokat mesélnek erről a néhai Mihu Constantin fotói. - Valóban, Mihu Constantin minden hazai meccsünkön jelen volt, sok képet adott a játékosoknak is. Tőle van egy fotóm, amint egy lövésre vetődtem, a háttérben látszik a többezres tömeg. A kép annyira jól sikerült volt, hogy szerzője egy kiállításon első díjat is nyert vele! -Jelenleg újra van 1. ligás együttese Marosvásárhelynek, de nem minden egykori jelenlegi szurkolónak jelent annyit a mai ASA, mint a hajdani AS Armata. Ön ezt hogyan látja? - Azért nem, mert szinte nincs tősgyökeres játékosa a mai csapatnak. Egykoron az AS Armata együttesét főleg megyeszékhelyi vagy a megye más településeiről származó játékosok alkották. Jelenleg, sajnos, a helyi nevelésű és illetőségű gyerekekre nem fordítanak kellő hangsúlyt, ugyanis főleg külföldi labdarúgókra alapozunk. Az AS Armata hetvenesnyolcvanas évekbeli együtteséből csak Ispir, Pâslaru és Grigore nem volt idevaló, a többiek mind helyi nevelésű futballisták voltak, mégis sikerült tartani a lépést az A osztályban. Más idők voltak akkor, a szurkolók is boldogan mentek haza a mérkőzéseink után. Erre csak egy példát említenék: abban az időben 25 lej nagy pénz volt, de szurkolóink azzal az öszszeggel eljöttek a meccseinkre, emellett még ittak egy sört, sőt ettek 1 -2 meccset is, és hazamentek boldogan, mert láttak egy „nyílt téri színházat”. Amúgy örvendetes dolog, hogy újra van élvonalbeli csapata városunknak, de fájó az, hogy szinte elfelejtették Marosvásárhelyen a régieket. - Hány találkozón szerepelt ön az A osztályban? - Mintegy 170 mérkőzésen léptem pályára, a legelső mérkőzésemre is visszaemlékszem, amelyet Brassóban játszottunk, a helyi Futballklub ellen, 1980-ban. - Melyik volt labdarúgó-karrierje legfájdalmasabb emléke? - 1986-ban idegenben játszottunk 1-1 -re a Tractorul ellen, az ellenfél egyik csatára, Marchiz későn, óvatlanul rúgott a labdába, amit én már megfogtam, így az ujjamat is eltalálta. Olyan csúnyán eltörött, hogy csak a bőr tartotta! Ráadásul kénytelen voltam sérülten végigjátszani a mérkőzés utolsó négy percét, mivel már nem volt cserénk. - A legkellemesebb? - Bukarestben játszottunk a Rapiddal, a Ghenceán, mert le volt tiltva a Rapid pályája. 1-1-re végződött a meccs, nekem meg kiválóan ment a védés, így az akkori sportújságban a néhai Ioan Chirila 9-es osztályzatot adott. Azt mondta, hogy „nem adhatok tízest, mert azt csak Nadia érdemli meg...” De arra is szívesen emlékszem vissza, hogy Medgyesen (ahol 13 évet tevékenykedtem mint játékos, majd edző) került sor az utolsó mérkőzésemre 2002- ben. A Románia-kupában a Gaz Metán a Kolozsvári CFR-t fogadta, a kezdő kapusunk le volt sérülve, így engem hamar leigazoltak. Jól ment a védés, s bár 2-0-ra kikaptunk, a találkozó után dicséretet kaptam a vezetőségtől is. - Amint befejezte a focit, azonnal edzősködni kezdett? - Igen, elvégeztem az edzőiskolát, majd idővel az A licences edzői képesítést is megszereztem. Medgyesen kezdtem el trénerkedni, 1996-2006 között a 2. ligában szereplő együttes segédedzője, kapusedzője, sőt vezetőedzője (2000) is voltam, 2006-2008 között az akkor 3. ligában is szerepelt Szováta vezetőedzőjeként tevékenykedtem, aztán 2008 óta a Marosvásárhelyi Gaz Metán és az FCM II. csapatát is edztem. 2000-ben, amikor a medgyesi csapatnál dolgoztam, jött Jean Gavrila vezetőedzőnek, én és Cenan lettünk a segédjei, és 50 év után feljuttattuk a Gaz Metánt az 1. ligába, ami nagy élmény volt számomra. Szovátán a kiesőjelölt együttesből ranglistanegyedik csapatot faragtam a 3. ligában, miután nyolc meccsből hetet megnyertünk zsinórban, csak egyet vesztettünk el. Jelenleg a Marosvásárhelyi Gaz Metán vállalat alkalmazottja vagyok, remélem, hogy ott dolgozhatom nyugdíjba vonulásomig. -A gyerekei közül valamelyik sportol? - Igen, Tamás fiam kapus, 17 éves, a Marosvásárhelyi Gaz Metánnál véd. Ügyeskedik, az apja nyomdokain halad. A lányom inkább nyelveket tanul, ő is ügyes. - A mai labdarúgókról mi a véleménye? - Hajdanán sok volt a jó futballista. Most, sajnos, minden a pénzen alapszik elsősorban, utána jön a foci. A mai labdarúgók egyszer megkérdik, hogy mennyit kapnak, utána fociznak. A mi időnkben ez fordítva volt, mert mi szeretetből, odaadással játszottunk, utána kaptuk a pénzt. - Van-e valami, ami bántja a labdarúgói karrierével kapcsolatosan? - Nem bánok semmit abból, amit eddig tettem, mert minden munkámat tisztességesen elvégeztem. Czimbalmos Ferenc-Attila Negyvenhat évesen még védett! Interjú az 58 éves Varró Sándorral, a Marosvásárhelyi AS Armata egykori kiváló kapusával- -----im------------------ ASA: Döntetlen a Pandurii ellen, jöhet a Steaua Igazságosnak mondható eredménnyel zárult a Marosvásárhelyi ASA szombati vendégjátéka Tg. Jian: a Cristian Pustai irányította alakulat pontot rabolt a Panduriitól, s bár vezetett, és több gólt is szerezhetett volna, ráadásul két ízben a kapufát találták el játékosai, a másik oldalon is több elpuskázott ziccert találunk a jegyzőkönyvben, így egyik félnek sem volt oka elégedetlenkedni a találkozó végén az eredmény miatt. Az ASA öngóllal jutott vezetéshez, Elton da Silva csapata kapujába továbbította a Feussi beadásából érkező játékszert (a 40. percben). Axente megkétszerezhette volna a Sziget utcaiak előnyét, de nem tudta legyőzni az ellenfél kapusát, lövése nyomán a kapufán csattant a labda. Szünet után még egy ízben kerültek ugyanilyen közel a gólhoz a piros-kékek, akkor Gabi Muresan kb. 30 méteres lövése akadt meg a lécen. Nem így a házigazdák, akik kihasználták kínálkozó lehetőségeik egyikét, és Momcilovic találatával egyenlítettek. Ugyan Axente előtt egyszer még felvillant a második gól megszerzésének esélye, a vásárhelyiek csatára azonban 6 méterről kapu fölé bólintott. Maradt a döntetlen, és mindkét csapat elkönyvelhette a pontszerzést. „Elég gyengén kezdtünk, az első negyedóra vitathatatlanul a házigazdáké volt, akiket a mi kapunk irányába fújó erős szél is segített. De álltuk a sarat, aztán gólt is szereztünk, s bár a vége döntetlen lett, elégedettek lehetünk az eredménnyel” - értékelt a mérkőzés végén az ASA edzője, Cristian Pustai. Az ASA a következő fordulóban a bajnoki címvédő Steaua Bukarest csapatát fogadja. Tekintettel a várható nagy érdeklődésre, már tegnap bejelentették, hogy a mérkőzés napján nem lehet majd jegyet vásárolni. Egyébként pedig csütörtöktől kaphatók a belépők a mérkőzésre. A stadion jegypénztárja szombatig mindennap 17-21 óra között nyitva van, azzal a megjegyzéssel, hogy pénteken és szombaton csak abban az esetben nyitnak, ha maradnak eladó tikettek. A jegyárak: kapu mögötti lelátók - 50 lej, 1-es és 2-es tribün - 60 lej, 0. tribün - 100 lej. Jegyzőkönyv Labdarúgó 1. liga, 11. forduló: Pandurii Tg. Jiu - Marosvásárhelyi ASA 1-1 (0-1) Vezette: George Catalin Gaman, Gabriel Sabin Stroe, George Florin Neacsu (tartalék: Marian Balaci). Megfigyelő: Cornel Sorescu, Romulus Gabor. Gólszerző: Momcilovic (79.), illetve Elton (40 - öngól). Sárga lap: Erico (66.), M. Roman (84.), illetve Feussi (50.), Balaur(78.). Pandurii Târgu Jiu: Glina - Pleașca (69. Predescu), Erico, Elton, Momcilovic - Iorga (63. Buleica), Anton, Nistor, Shalaj (46. Nicoara) - Matulevicius, M. Roman. Marosvásárhelyi ASA: Stäncioiu - Feussi, Balaur, Bejan, Sepsi - Gorobsov, Mure$an - Goga (81. Martins), Zicu (65. Búmba), Hora - Axente (86. Henrique). _ NÉPÚJSÁG 5 Halvány hazai teljesítmény, ennek megfelelő végeredménnyel Szászrégeni Avantus - SK Fagyivásárhely 0-1 (0-0) A 3. liga nyolcadik játéknapján a szászrégeni együttes elszenvedte első vereségét hazai környezetben. A végeredmény csak azoknak tűnhet némileg meglepőnek, akik nem látták a mérkőzést. A találkozó eléggé alacsony színvonalú volt, említésre méltó gólhelyzetek alig adódtak. A régensek támadásai (bár az összecsapás két Avantus-lövéssel rajtolt - a 4. percben Luci mintegy 18 méteres kísérlete erőtlenre sikeredett, majd öt perccel később Moldovan próbálkozása maradt eredménytelen) nem jelentettek túlzott veszélyt Hava kapujára. Noha a vendégek játéka sem minősíthető fényesnek, ennek ellenére az első játékrész legnagyobb gólszerzési lehetőségét ők hagyták ki: a 41. percben, Dán Rázván hatalmas védelmi bakiját követően a pöttyös Triphez került, aki mintegy 8 méterről, ziccerben Craciun kapuvédőt találta el! A 44.percben Luca a tizenhatos bal oldaláról ígéretes lehetőséget hagyott ki, hiszen jó szögből lőhetett kapura, ám a labda jócskán elkerülte a vendégek kapuját. A második félidő első perceit a Bihar megyeiek uralták, határozottan támadtak, ám nem sodorták valódi veszélybe a hazaiak kapuját. Az Avântul mintegy húszperces vergődés után átvette a párharc irányítását, ám a csapat játéka nélkülözte az elképzelést, a támadásokból hiányzott az átütő erő... így senkit nem ért meglepetésként, hogy a legnagyobb régens helyzetet csupán a 70. percben jegyezhettük: ekkor Truta jó ütemű, bal oldali passzát Stoica Vili a tizenegyespont tájékáról jócskán a kapu mellé küldte. A 72. percben Tüzes lőhetett mintegy 16 méterről kapura, ám kísérlete pontatlanra sikeredett. A találkozó sorsa a 81. percben dőlt el: Andor remekül robogott végig a bal oldalon, Inta felvágta a tizenhatos területén, a vitathatatlan büntetőt Magda magabiztosan értékesítette: 0-1. A 88. percben a házigazdák emberhátrányba kerültek, miután Ungur durva szabálytalanságot követett el Hering ellen. A 90. percben a szászrégeniek ismét Stoica Vili „varázspálcájától” remélték az egyenlítést, ám a „nagy öreg” jócskán fölé emelt egy 19 méterről megítélt szabadrúgást. A játékvezető hármas sípszava az Avantul első vereségét szentesítette hazai pályán, az eddigi leggyengébb teljesítményt követően. A két csapat összetétele: * Szászrégeni Avántul: Craciun — Echim, Inja, Dan R., Ungur, Truta, Moldovan A., Luca Ad., Dézsi (63. Stoica V.), Gergely (63. Tüzes, 77. Lostun), Suci. * Fugyivásárhely: Hava - Turcan, Pop, Lavrincsik, Hering, Magda, Ember, Hosu (75. Moise), Andor (90+2. Costea), Trip, Popa. Vezette: Razván Necrici (Nagybánya) - Dragos Popa (Kolozsvár), Sergiu Corb (Zilah), Szabó Antal-Lóránd