Népújság, 2014. október (66. évfolyam, 225-251. szám)

2014-10-20 / 241. szám

2014. október 20., hétfő A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT Székely nők a Rhédey-kastélyban (Folytatás a I­1. oldalról) képviselőivel közösen olyan elő­adókat hívtak és szólaltattak meg, akik a nők szerepvállalására, a szé­kelyföldi nőmodellre, a hagyo­mányápolásra, a kultúramentés ki­hívásaira, a székely gasztronómiá­ra, a mezőgazdasági vállalkozás lehetőségeire, a térségi divattren­dekre világítottak rá. A konferen­cia képviselőit Csibi Attila, Erdőszentgyörgy polgármestere köszöntötte. Ötvözni a hagyományokat és a modern kor kihívásait­­ Egy mai nőnek sokkal több területen kell megállnia a helyét, mint évtizedekkel ezelőtt. Tény azonban, hogy a női szerep meg­változott, olyan szerepet játszunk, amilyent az élet osztott ránk. Több szerepet is magunkra vállalunk, és mindenikben jól kell teljesítenünk. Először is dolgozni kell, mégpedig sokat. A nőnek, akinek családja van, álmai, vágyai vannak, amelye­ket tanulás, folyamatos képzés nél­kül nem érhet el. Meg kell felelni feleségként, meg kell felelni anya­ként. Dolgozni, feleségnek, anyá­nak lenni egyszerre nem könnyű feladat. Emellett még szükség van kikapcsolódásra, szórakozásra, ahol feltöltődhet. Éppen ezért jó ez a konferencia, hiszen itt, azon túl­menően, hogy megismerkedünk, képet alkothatunk a mai székely nőről, s arról, hogy ki hogyan felel meg ezeknek a szerepeknek és fel­adatoknak, hiszen ennek nincs szakirodalma. A székelyföldi nő ötvözi a hagyományokat és a mo­dern kor kihívásait - hangzott el a bevezetőben. Csibi Attila polgármester a kon­ferenciának helyet adó Rhédey­­kastélyban folyó felújítási munká­latokról, a két nappal azelőtti épí­tőtelepi állapotokról szólt. Megem­lítette, hogy nem akármilyen, hanem történelmi helyszínen járunk, hiszen itt született az Egyesült Királyság trónörökösének üknagyanyja, Rhédey Claudia. A kastélyt már csak az ő emlékére is érdemes volt felújí­tani, de azért is, hogy ilyen rangos rendezvényeknek adhassanak he­lyet. A konferencia résztvevőit, a nőszervezeteket arra buzdította, folytassák, amit elkezdtek, hiszen az eddigi munkájuk mindhárom megyében eredményes volt. Kevés nő vállalkozik Első előadóként Gergely Orsolya szociológus, egyetemi adjunktus Nő a tét! címmel a székelyföldi nők vállalkozói tapasztalatairól szólt. Előadását egy 2010-ben Hargita és Kovászna megyében végzett felmérés alapján állította össze. Országszerte a lakosság 8 százaléka vállalkozik, ebből 3 szá­zalék nő. Székelyföldön a vállalko­zó nők aránya alig haladja meg az egy százalékot, tehát sokkal rosz­­szabbul állunk e téren, mint Európa nyugati részén. A Székelyföld hangsúlyosan vidéki térség, sajátos munkaerőpiaccal rendelkezik. No­ha a nők képzettebbek, iskolázot­tabbak, mint a férfiak, szakmai elő­­relépési lehetőségeik mégis korlá­tozottabbak. A vállalkozói kedvet több tényező befolyásolja, ami kö­zül talán a neveltetésből adódó ön­bizalomhiány és a korlátozott anyagi erőforrás a leghangsúlyo­sabb. Akik vállalkoznak, túlnyo­mórészt a jólét, a függetlenség és a nagyobb szabadság reményében teszik. A vállalkozások jövedelme­zőségét tekintve elmondható, hogy ezek nem nagy nyereséget, hanem átlagosan szerény jövedelmet ter­melő cégek, amelyek a család meg­élhetését biztosítják. Ha két-három embernek munkahelyet teremte­nek, már akkor is eredményesnek könyvelhetők el, hiszen megélhe­tést biztosítanak egy-egy székely családnak. Mikor mondható sike­resnek egy vállalkozó nő? A siker sokféleképpen mérhető, de a leg­több vállalkozó nő a legnagyobb sikernek a munka és a családanyai szerep összeegyeztetését tartja. A hagyományápolás női feladat A Csíkmadarasért Egyesület el­nöke, Bíró Éva a székely nő átha­gyom­ányozódásban betöltött szere­péről tartott előadást, pontosabban arról, hogyan teszik ezt a csíki nagyközségben. - Erkölcsi kötelességünk - mondta hogy a régi hagyomá­nyokat „testre szabva” megőrizzük. Ebben a rendkívül gyors életforma­váltásban a régi hagyományokat új tartalommal töltsük meg, a toll­fosztót, a fonót játszassuk el a gyermekekkel, a népköltészetet, a népi gyermekjátékokat tanítsuk meg, oktassunk néptáncot, a kézi­munkát szerettessük meg már zsen­ge gyermekkortól. Ebbe nőjön bele a gyermek, a ringatásnál kezdjék az édesanyák, s a pedagógusok az óvodában, iskolában folytassák. Ha a gyermek megtanulja, mi az érték, mihez kell igazodnia, nem kap „é­letficamodást ’! Csíkmadarason nagy létszámú hagyományőrző csoport működik gyerekekkel, idő­sekkel, akik átadják azt, amit gye­rekkorukban szüleiktől, nagyszüle­­iktől tanultak, hogy a székely falu továbbra is hagyományokat őrző, élő falu maradjon. Nem a múlt feltámasztása a cél, hanem a múlt­ból áthozni az értéket a mába! - mondta Bíró Éva. Amit eszünk és iszunk, azok leszünk. Érdekes előadást hallhattunk dr. Máthé Emma, a Székelyföldi Bio­egyesület elnöke, a Hargita Megyei Agrárkamara igazgatójától Az vagy, amit eszel! címmel. Az elő­adó pontosított és kiegészített: amit eszünk és iszunk, azok leszünk!­­ A nagyáruházak és a multik nem törődnek azzal, hogy egészsé­ges élelmiszert forgalmazzanak. Saját magunknak kell megterem­tenünk az egészséges táplálékot. A biogazdálkodásra való rátérés mentalitásbeli váltást igényel. Ez az utolsó óra, a segélykiáltás órá­ja, amikor változtatni kell az éle­lem előállítása terén. Szerencsére egyre több vásár van Csíkszere­dában, Udvarhelyen, Kézdivásár­­helyen, ahol a termelők bioter­mékeket árusítanak. Hargita me­gyében 248 regisztrált biotermelő van, de az élelmiszer-fogyasztás­nak így is csupán egy százalékát teszik ki a biotermékek. A jövő generáció sorsa, egészsége attól függ, hogy milyen élelmet fo­gyaszt - hangzott el a végkövet­keztetés. A Székely Konyha felelős szer­kesztője, Jánossy Aliz is csatlako­zott ehhez a gondolathoz, színes előadásával a hagyományos szé­kely konyha titkaiba úgy avatott be, hogy mindenki kedvet kapott a főzéshez. A székely nőt „konyha­menedzserré”, jó piackutatóvá, al­kotóművésszé avanzsálta. - A konyhában alkossunk, és ne dolgozzunk! Mert a főzés nem munka, a főzés művészet! - mond­ta. Jánossy Aliz nemcsak az étel­nek, előadásának is rendkívüli ízt adott, ami csak keveseknek sikerül. Válasz a globalizációra A székely történetek mondásá­ról, a székely népviselet és hagyo­mányok átörökítéséről a csík­­madarasi Tankóné Péter Mária­ Terézia nyugdíjas tanítónő beszélt, aki az elmúlt hat esztendőben négy kötetet jelentetett meg, amelyek mind Csíkmadarasról szólnak. A tanítónő elhozta ma­gával azokat a babákat is, ame­lyeket ő öltöztetett fel eredeti népviseleti ruhákba. A ruhákat régi darabok, illetve fényképek alapján varrta meg. Bandi Katalin iparművész a tér­ség divattrendjéről, az öltözködés­ről, a magyaros motívumok mo­dern öltözékeken való alkalmazá­sáról szólt. - A globalizáció minden eszközt felhasznál a nemzeti jellegek kiirtására. Erre a tendenciára válasz, hogy egyre több fiatal hord magyaros inget, nemezeti táskát, tarsolyt, ék­szereket. Ezt tudatosan teszik - fo­galmazott az előadó. A konferencia zárónyilatkozat elfogadásával ért véget. A követke­zőt Csíkszeredában szervezik meg. Fotó: Nagy Tibor NÉPÚJSÁG 3 A jelenné tett múltból előre tekintve tervezhetjük jövőnket (Folytatás az 1. oldalról) Az elnök szerint az erdőszentgyörgyiek jó polgármestert, erős tanácsot választottak, amihez hozzátették a rendelkezésükre álló eszköztárat megyei és országos szinten. Ezt és más hasonló terveiket azonban azért tud­ták megvalósítani, mert „mellettünk állt a közösség, ott voltak önök, erdélyi magya­rok - székelyföldiek, bánságiak, partiumiak, közép- és dél-erdélyiek akik huszonöt esztendőn át kitartottak a mellett a szövetség mellett, amelyet a kommunizmus bukása után hoztunk létre” - mondta egyebek között Kelemen Hunor. A továbbiakban arról beszélt, hogy köte­lességünk meggyőzni a románokat, hogy az autonómiával „semmit sem akarunk elvenni Romániától, hozzá akarunk tenni, hogy le­gyen társadalmi stabilitás. Ahhoz, hogy tisz­teljék Romániát, rendezni kell a román­magyar viszonyt úgy, hogy az erdélyi ma­gyarok legyenek elégedettek, de egyetlen román ember se legyen vesztes”. A legna­gyobb problémának a bizalom hiányát ne­vezte, és kijelentette: amíg nincs bizalom a társadalmon belül, nem lehet az ország sike­res. Ezt üzeni a kampányban, mondta, hoz­zátéve, hogy nem csodát, tisztességes képvi­seletet ígér. Borbély László politikai alelnök szerint a tizennégy államelnökjelölt közül Kelemen Hunor lenne a leghatékonyabb, amit az is bizonyít, hogy ő az egyetlen, aki ellenjelölt­jeit nem támadja, minden lehetőséget megra­gad, hogy elmondja, miként képzeli el az ország vezetését a következő években. Kije­lentette: a romániai magyar közösség akkor tud erős lenni, ha felmutatja összefogása erejét, illetve azt, hogy itt egy több mint egymilliós közösség közös akaratáról van szó. Kelemen Márton, a megyei tanács alelnö­­ke elmondta, hogy a hétfői (sz.m. mai) rend­kívüli tanácsülésen jóváhagynak egy össze­get a bözödi út közbeszerzési munkálataira, így hamarosan el lehet kezdeni a felújítást. „Nemcsak Erdőszentgyörgy­ben, a térségben gondolkozunk” Csibi Attila polgármester a Népújság kér­désére elmondta, azért jött a szövetségi el­nök Erdőszentgyörgyre, mert jelentős beru­házást sikerült megvalósítaniuk, 14 utcának a teljes rehabilitációját, aszfaltréteggel, sán­cokkal, járdákkal, ezt szerették volna átadni, de a rossz idő megakadályozta. Emellett azért is, mert művelődési miniszterként Ke­lemen Hunor nagyon sokat segített a Rhédey-kastély felújításában.­­ Számunkra nagyon fontos, hogy érez­zük, támogatnak, foglalkoznak a problémá­inkkal, ha tudjuk, hogy egy politikus, aki Bukarestben van, eljön hozzánk is. A Rhédey-kastély még jelenleg is restaurálás alatt van, aminek lassan a vége felé járunk. Ami a kastély használatát illeti, főképp a turizmust célozzuk meg, lesz itt egy turiszti­kai információs iroda, amit remélhetőleg már az idén megnyitunk, szeretnénk kiállító­termeket is berendezni a kastélyban, konfe­renciákat, polgári esküvőket lehet itt tartani, gyönyörű pincénk van a kastély alatt, bor­pincét tervezünk, ami szintén turisztikai lát­ványosság lesz majd. Ezenkívül a teljes kas­télyparkot szeretnénk visszaállítani olyanná, amilyen volt a Rhédeyek idején. Ez a legerősebb vonzereje Erdőszent­­györgynek, itt született Rhédey Claudia, akit közvetlen rokoni szálak fűztek a jelenlegi angol királyi családhoz, erre lehet építeni turizmust. Emellett ott van Bözöd, egyik bázisa a szalmafonásnak, amely egyre rit­kább nálunk is, vagy Bözödújfalu, amelyről azt lehet mondani, hogy zarándokhellyé vált. Ezzel is elkezdtünk foglalkozni, úgy szeret­nénk összerakni turisztikai programunkat, hogy ne csak átszaladjanak Erdőszent­­györgyön, szállást is tudjunk kínálni. Ebbe nagyon sok környékbeli település bekapcso­lódhatna. Például Székelyvécke, Kőrispatak, Makfalva, olyan települések, amelyekkel meg szeretnénk mutatni a turistáknak, hogy hogyan élnek az emberek itt nálunk. Nem­csak Erdőszentgyörgyben, hanem a térség­ben gondolkozunk, és a kistérségi társuláson keresztül tudjuk ezt a leginkább megvalósí­tani. Fotó: Nagy Tibor

Next