Népújság, 2016. szeptember (68. évfolyam, 202-227. szám)

2016-09-16 / 215. szám

2016. szeptember 16., péntek HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Az RMDSZ és az MPP együttműködési megállapodást kötött A parlamenti választásokra, valamint a 2016- 2020-as parlamenti ciklusra vonatkozó együtt­működési megállapodást írt alá csütörtökön Ko­lozsváron Kelemen Hunor, az RMDSZ és Biró Zsolt, az MPP elnöke. A megállapodásban az RMDSZ vállalja, hogy két befu­tónak számító és öt nem befutónak számító helyet biztosít az MPP jelöltjeinek a parlamenti jelöltlistáin. Az MPP azt vállalja, hogy szakértőivel részt vesz az RMDSZ választási programjának kidolgozásában, és a parlamentbe bejutó képviselői az RMDSZ parlamenti frakciójában tevékeny­kednek, elfogadják és betartják a frakció szabályzatát, vala­mint azt, hogy a párt politikusai, országos és helyi tisztség­­viselői részt vesznek az RMDSZ választási kampányában, képviselik a közösen kidolgozott választási programot, és nem támogatnak független jelölteket. Kelemen Hunor és Biró Zsolt a sajtó jelenlétében írta alá a dokumentumot. Amint az RMDSZ elnöke elmondta: mind a szociológiai felmérések, mind a szövetség által szervezett konzultációk azt jelzik, hogy a választók jelentős hányada elvárja a magyar politikai szervezetektől, hogy működjenek együtt, és ne vitatkozzanak. Újságírói kérdésre azt is elmondta, lehetséges, hogy az Erdélyi Magyar Nép­párttal (EMNP) is tárgyalóasztalhoz ülnek, annak azonban nem látja az esélyét, hogy az EMNP-vel is megállapodás szülessék a választások előtt. Biró Zsolt azt hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-szel 2014- ben kötött első megállapodás vezette be a többpártrendszert az erdélyi magyar politikába, és ezt a mostani megállapo­dás is megerősíti azzal, hogy preambulumában az RMDSZ elismeri az MPP önállóságát. Hozzátette: a román választó­­jogi törvény keretéhez igazodva az MPP csak az RMDSZ listáján tud képviselőket juttatni a parlamentbe. Kelemen Hunor újságírói kérdésre kijelentette: a román törvények lehetővé teszik, hogy az MPP majdani képvise­lői egy időben legyenek tagjai a pártként bejegyzett MPP- nek és az érdekvédelmi civil szervezetként bejegyzett RMDSZ-nek. Elismerte, hogy az RMDSZ alapszabálya ki­zárja ezt, de hozzátette: a Szövetségi Állandó Tanács indo­kolt esetben felmentést adhat a tiltás hatálya alól. Biró Zsolt az MTI kérdésére elmondta, pártja ma is érvé­nyesnek tartja „a választás szabadsága” jelszót, amellyel 2008-ban beiratkozott az erdélyi magyar politikába, de hozzátette: ideje van a versenynek, és ideje van a megegye­zésnek is. Mindkét politikus a felelős politizálás példájának tekintette, hogy az MPP sem 2008-ban, sem 2012-ben nem állított jelölteket a parlamenti választásokon az RMDSZ- szel szemben. Biró Zsolt elmondta: a következő ciklusban olyan meg­határozó kérdések lesznek a parlament asztalán, mint az al­kotmánymódosítás és az ország közigazgatásának az át­szervezése, ezért alkalom lesz arra, hogy a Székelyföld te­rületi autonómiájáról és a magyarság kulturális autonómiá­járól beszéljenek a parlamentben. Kelemen Hunor szerint Románia és Erdély egyesülésé­nek a centenáriuma kapcsán is újabb vitára van szükség a román társadalomban arról, hogy Románia be akarja-e tar­tani a száz évvel ezelőtt tett ígéreteket. Hozzátette: meg­győződése szerint az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat­ban tett ígéreteket be kell tartani. Kelemen, az amerikai nagykövet székely zászlós fotója csak ürügy a nacionalista kampányra Kelemen Hunor szerint az Egyesült Államok bukaresti nagykövetének a székely zászlós fotója csupán ürügy a na­cionalista érzelmek választások előtti felkorbácsolására. Az RMDSZ elnöke az MTI kérdésére reagált a székely zászlós fotó kapcsán szerdán kibontakozott nacionalista hangulatra azon a csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatón, amelyen együttműködési megállapodást írt alá Biró Zsolt­tal, az MPP elnökével. Kelemen Hunor megjegyezte: a román politikában a vá­lasztási években rendszerint felhevülnek a nacionalista in­dulatok. Hozzátette: a mostani választási kampányban az is erősíti a nacionalista indulatokra való hajlamot, hogy az or­szágot közel egy éve szakértői kabinet kormányozza, ezért a rossz kormányzás témáit egyik nagy párt sem használhat­ja fel a másik ellen a kampányban. „Ne keltsük azt a látszatot, hogy ez (a nagykövet székely zászlós fényképe) lesz a nacionalista kampánynak az oka” - jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette, nemhogy hibáztatná ezért a helyzetet megteremtő székelyföldi politi­kusokat, hanem támogatja őket a megnyilvánulásaikban. Azt is elmondta, hogy Hans Klemm nagykövet a múlt héten kétórás beszélgetésre látta vendégül a nagyköveti re­zidencián, és a nagykövet székelyföldi látogatása előtt ala­posan átbeszélték a magyar közösség romániai helyzetét. Kelemen Hunor nyilvánosan mondott köszönetet a nagykö­vet székelyföldi látogatásáért, és úgy vélte, hogy Hans Klemm „a világ legtermészetesebb gesztusát tette” a láto­gatás során. Hozzátette, a zászlós fotót követő hisztéria arra volt jó, hogy „általa az amerikaiak is látják, kivel van dolguk”, hogy a székelyföldi legitim törekvések milyen reakciókat váltanak ki a román társadalomban. Hozzátette: bízik a PSD, a PNL és az ALDE vezetőinek az éleslátásában, és abban, hogy ezek a pár­tok nem kívánják gerjeszteni az indulatokat. Országszerte tüntettek a fuvarozók a felelősségbiztosítás drágulása ellen A kormány székháza előtt és legalább húsz megye­­székhelyen járműveikkel vonultak fel tüntetni a fu­varozók csütörtökön a kötelező gépjármű-felelős­ségbiztosítás (kgfb) drágulása ellen, több nagyváros körgyűrűjén pedig csütörtökön is forgalomlassítás­sal demonstráltak a hivatásos gépjárművezetők. Bár a Dacian Cioloș miniszterelnök vezette szakértői kormány előző nap sürgősségi rendelettel fél évre befagyasztotta a kgfb-t, a személy- és teherfuvarozó válla­latokat tömörítő öt nagy országos szövetség közül csak egy állt el az előre meghirdetett tiltakozó akciótól. A kormánypalota előtt demonstráló teherautó-sofőrök és taxisok most azzal elégedetlenek, hogy a kabinet a biztosí­tási piacot is felügyelő összevont pénzügyi felügyeletre (ASF) bízta a kgfb referenciaárának meghatározását. A fu­varozók ugyanis az ASF-et teszik felelőssé a kialakult vál­ságért, azért, hogy néhány év alatt többszörösére ugrott a biztosítás ára. A tüntetők a felügyelet elnökének leváltását követelik a parlamenttől, és egy számukra kedvező kgfb­­refenciaár meghatározását a kormánytól. A kormány közleményt adott ki csütörtökön, miszerint sürgősségi rendeletével megteremtette a válság kezelésé­nek jogi feltételeit, de nem tartozik hatáskörébe az árszabá­lyozás. A kgfb-piac két legnagyobb szereplője, az Astra és a Carpatica is csődbe ment - egyebek mellett - a kárigények­től jelentősen elmaradó, alacsony árak miatt. Mivel azon­ban károsultjaikat az állami garanciaalapból kell kárpótol­ni, a piacon maradt biztosítók (amelyeknek a garanciaala­pot fel kell tölteni) jelentősen megemelték áraikat. A fuva­rozók kartellezésre gyanakszanak: azt állítják, a biztosítók összebeszéltek, hogy az indokoltnál jóval magasabb árak­kal növeljék a nyereségüket. A szerdán elfogadott kormányrendelet szerint az ASF- nek egy hónap alatt meg kell határozni jármű­kategóriánként a referenciaárakat, amelyek fedezik az átla­gos kárigényeket és a biztosító adminisztratív költségeit. A későbbiekben ezektől a referenciaáraktól 25 százalékban térhetnek majd el a biztosítók, annak függvényében, oko­­zott-e balesetet a gépjárművezető. London zöld utat adott a kínai részvétellel épülő atomerőműnek A brit kormány új feltételekkel zöld utat adott a francia EdF energetikai konszern kínai pénz­ügyi részvétellel épülő Hinkley atomerőmű beruházásának. A 24 milliárd dolláros Hinkley Point C atomerőmű beruházást Theresa May miniszterelnök állította le biztonsági megfontolásokra hivatkozva közvetle­nül júliusi hivatalba lépését követően. A brit kormány csütörtöki közlemé­nye szerint az engedély megadásához kötött feltételek az atomerőmű bizton­ságos működését szolgálják és beavat­kozási jogot adnak a brit kormánynak az EdF többségi részesedésének érté­kesítése esetén. „Az erőmű nem cserél­het gazdát a kormány beleegyezése nélkül” - szögezi le a közlemény. A közlemény hangsúlyozza, hogy a kor­mány a jövőben nagyobb figyelmet szentel az ország kritikus infrastruktú­ráját érintő külföldi beruházásoknak, beleértve az atomenergiát is. A beruházás már most is többévi ké­sésben van: az eredeti átadási határidő 2017 volt, de a fő kivitelező és többsé­gi tulajdonos francia EdF energiaipari csoport finanszírozási problémái miatt már tavaly 2023-ra tették át a határ­időt. Az EdF egy 3200 megawattos egységet épít, két reaktorral. Az erőmű az éves brit áramszükséglet 7 százalé­kát termeli majd meg; ez hatmillió háztartás áramellátására lesz elegendő. A Downing Street a beruházás jóváha­gyásáról szóló csütörtöki döntés beje­lentésével egy időben közölte: a brit kormány azt a feltételt szabja, hogy az EdF a beruházás befejezése előtt kor­mányzati engedély nélkül nem adhatja el kétharmados ellenőrző többségét a létesítményben, és a brit kormány ak­kor is fenntartja a jogot a beavatkozás­ra, amikor az erőmű már üzemel. Mindemellett a brit kormány a Hinkley Point-beruházás után különle­ges jogokat biztosító részesedésre tart majd igényt minden új atomerőmű­beruházásban, annak érdekében, hogy az új nukleáris létesítményekben ne le­hessen jelentős részesedéseket eladni a kormány tudta vagy beleegyezése nél­kül. NÉPÚJSÁG 3 ORSZÁG - VILÁG Csúcstalálkozót tartanak Pozsonyban az uniós kormány- és államfők Egynapos informális csúcstalálkozót tartanak az Eu­rópai Unió (EU) tagországainak kormány- és államfői pénteken Pozsonyban. A pozsonyi csúcson Nagy- Britannia vezetői nem lesznek jelen. A csúcstalálko­zó az EU jövőjéről folytatandó nyílt és közvetlen pár­beszédre szeretne lehetőséget adni a tagországok vezetőinek. A széles körű fórumon előreláthatólag több aktuális téma kerül terítékre, köztük elsődlege­sen az unió állapota és jövője, ezen belül a migráció problémaköre, a biztonsági kihívások és a terroriz­mus elleni harc, illetve a gazdasági és szociális biz­tonság, a foglalkoztatottság növelésének lehetősé­gei, valamint a Nagy-Britanniának az EU-ból való ki­lépése (Brexit) utáni unió kérdései is. Ismét exportálhat élő sertést Románia Tizenhárom évi embargó után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba - jelentette be Achim Irimescu mezőgazda­sági miniszter csütörtökön. A tárcavezető szerint az EB Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bi­zottsága előző napi határozata 15 napon belül meg­jelenik az unió hivatalos lapjában, így az érintett ro­mániai húsipari vállalatok várhatóan októbertől kezd­hetik újra a kivitelt nemcsak az uniós piacra, hanem harmadik országokba is - írta az Agerpres hírügy­nökség. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mi­vel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspes­tis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tar­talmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent. A tenyésztők szerint azonban a sertéspestist már nyolc éve felszámolták az országban. Nőtt az építőipar Az idei első hét hónapban az építőipari termelés 3,9 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához ké­pest - közölte csütörtökön az országos statisztikai intézet. A szezonális és naptárhatással kiigazított adat szerint 4,6 százalékos volt a növekedés. Július­ban az építőipari termelés 1 százalékkal nőtt a tava­lyi év hetedik hónapjához mérten. Tavaly az építő­ipari termelés volumene 10,4 százalékkal volt na­gyobb az előző évhez képest, miután 2014-ben 6,7 százalékkal csökkent 2013-hoz viszonyítva. Menedékkérők és helyiek tűztek össze egy német városban Németországban menedékkérők és helyiek tűztek össze egy kisvárosban szerda este. A szászországi Bautzenben a helyi rendőrség csütörtöki közleménye szerint nagyjából 80 fiatal helyi férfi és nő és 20 fiatal menedékkérő került összetűzésbe egy téren. A helyi­ek lózungokat skandáltak, amelyek szerint Bautzen és az összetűzés helyszíne a németeké. A két tábor közötti vita tettlegességbe torkollt. Szemtanúk beszá­molói alapján a menedékkérők ütöttek először. A helyszínre vezényelt rendőrökre is rárontottak, palac­kokkal, fadarabokkal és egyéb tárgyakkal dobálták meg őket. A rendőrök paprikaspray-vel, gumibottal léptek fel a támadókkal szemben. Az intézkedésben 100 rendőr vett részt, a rendet hajnalra állították hely­re. Garázdaság és súlyos testi sértés gyanúja miatt indítottak eljárást. Hibát hibára? (Folytatás az 1. oldalról) ügyfeleinek kárigényeit abból a garanciaalapból kell fe­dezni, amit a többi biztosító ad össze, tehát a piac többi szereplőjére is kihatott a két legnagyobb társaság csődje. Ha a biztosítási felügyelet viszont tényleg felügyeletként működött volna, akkor régen kellene már annak a referen­ciaárnak léteznie, amit a szenátusban most elfogadott tör­vényjavaslat vezetett be. Az még talány, hogy ez miként fog működni a gyakorlatban, mert a törvényhozók a nagy len­dületben már a ló túloldalán készülnek földet érni. A terve­zet egyik benyújtója szerint legalábbis állami biztosítót kellene létrehozzon a kormány, hogy az piaci versenyt te­remtve alacsonyan tartsa az árakat. Ez a javaslat pont olyan visszás helyzethez vezethet, mint az, hogy a piacot mostanig árfelügyelet nélkül hagyták, csak azzal a különb­séggel, hogy ennek az anyagi következményeit nemcsak a járműtulajdonosok fizetnék meg, hanem az összes adófize­tő. Mert az állami biztosítót csak az adófizetők pénzén le­het létrehozni, és ahhoz, hogy ez a piacot alacsony árakkal nyomás alatt tudja tartani csődveszély nélkül, az kellene, hogy az alacsony díjakból nem fedezhető kárigényeit azok is fizessék, akik semmilyen módon nem érintettek a kérdés­körben, nem lévén járműtulajdonosok. Ha már évtizedes tétlenség után végre kitalálták, hogy ezt a hatalmas pénze­ket megmozgató piacot szabályozni kellene, bőven elég lenne, ha nem esnének egyből bele a túlszabályozás hibá­jába.

Next