Népújság, 2016. szeptember (68. évfolyam, 202-227. szám)
2016-09-16 / 215. szám
2016. szeptember 16., péntek HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Az RMDSZ és az MPP együttműködési megállapodást kötött A parlamenti választásokra, valamint a 2016- 2020-as parlamenti ciklusra vonatkozó együttműködési megállapodást írt alá csütörtökön Kolozsváron Kelemen Hunor, az RMDSZ és Biró Zsolt, az MPP elnöke. A megállapodásban az RMDSZ vállalja, hogy két befutónak számító és öt nem befutónak számító helyet biztosít az MPP jelöltjeinek a parlamenti jelöltlistáin. Az MPP azt vállalja, hogy szakértőivel részt vesz az RMDSZ választási programjának kidolgozásában, és a parlamentbe bejutó képviselői az RMDSZ parlamenti frakciójában tevékenykednek, elfogadják és betartják a frakció szabályzatát, valamint azt, hogy a párt politikusai, országos és helyi tisztségviselői részt vesznek az RMDSZ választási kampányában, képviselik a közösen kidolgozott választási programot, és nem támogatnak független jelölteket. Kelemen Hunor és Biró Zsolt a sajtó jelenlétében írta alá a dokumentumot. Amint az RMDSZ elnöke elmondta: mind a szociológiai felmérések, mind a szövetség által szervezett konzultációk azt jelzik, hogy a választók jelentős hányada elvárja a magyar politikai szervezetektől, hogy működjenek együtt, és ne vitatkozzanak. Újságírói kérdésre azt is elmondta, lehetséges, hogy az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) is tárgyalóasztalhoz ülnek, annak azonban nem látja az esélyét, hogy az EMNP-vel is megállapodás szülessék a választások előtt. Biró Zsolt azt hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-szel 2014- ben kötött első megállapodás vezette be a többpártrendszert az erdélyi magyar politikába, és ezt a mostani megállapodás is megerősíti azzal, hogy preambulumában az RMDSZ elismeri az MPP önállóságát. Hozzátette: a román választójogi törvény keretéhez igazodva az MPP csak az RMDSZ listáján tud képviselőket juttatni a parlamentbe. Kelemen Hunor újságírói kérdésre kijelentette: a román törvények lehetővé teszik, hogy az MPP majdani képviselői egy időben legyenek tagjai a pártként bejegyzett MPP- nek és az érdekvédelmi civil szervezetként bejegyzett RMDSZ-nek. Elismerte, hogy az RMDSZ alapszabálya kizárja ezt, de hozzátette: a Szövetségi Állandó Tanács indokolt esetben felmentést adhat a tiltás hatálya alól. Biró Zsolt az MTI kérdésére elmondta, pártja ma is érvényesnek tartja „a választás szabadsága” jelszót, amellyel 2008-ban beiratkozott az erdélyi magyar politikába, de hozzátette: ideje van a versenynek, és ideje van a megegyezésnek is. Mindkét politikus a felelős politizálás példájának tekintette, hogy az MPP sem 2008-ban, sem 2012-ben nem állított jelölteket a parlamenti választásokon az RMDSZ- szel szemben. Biró Zsolt elmondta: a következő ciklusban olyan meghatározó kérdések lesznek a parlament asztalán, mint az alkotmánymódosítás és az ország közigazgatásának az átszervezése, ezért alkalom lesz arra, hogy a Székelyföld területi autonómiájáról és a magyarság kulturális autonómiájáról beszéljenek a parlamentben. Kelemen Hunor szerint Románia és Erdély egyesülésének a centenáriuma kapcsán is újabb vitára van szükség a román társadalomban arról, hogy Románia be akarja-e tartani a száz évvel ezelőtt tett ígéreteket. Hozzátette: meggyőződése szerint az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban tett ígéreteket be kell tartani. Kelemen, az amerikai nagykövet székely zászlós fotója csak ürügy a nacionalista kampányra Kelemen Hunor szerint az Egyesült Államok bukaresti nagykövetének a székely zászlós fotója csupán ürügy a nacionalista érzelmek választások előtti felkorbácsolására. Az RMDSZ elnöke az MTI kérdésére reagált a székely zászlós fotó kapcsán szerdán kibontakozott nacionalista hangulatra azon a csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatón, amelyen együttműködési megállapodást írt alá Biró Zsolttal, az MPP elnökével. Kelemen Hunor megjegyezte: a román politikában a választási években rendszerint felhevülnek a nacionalista indulatok. Hozzátette: a mostani választási kampányban az is erősíti a nacionalista indulatokra való hajlamot, hogy az országot közel egy éve szakértői kabinet kormányozza, ezért a rossz kormányzás témáit egyik nagy párt sem használhatja fel a másik ellen a kampányban. „Ne keltsük azt a látszatot, hogy ez (a nagykövet székely zászlós fényképe) lesz a nacionalista kampánynak az oka” - jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette, nemhogy hibáztatná ezért a helyzetet megteremtő székelyföldi politikusokat, hanem támogatja őket a megnyilvánulásaikban. Azt is elmondta, hogy Hans Klemm nagykövet a múlt héten kétórás beszélgetésre látta vendégül a nagyköveti rezidencián, és a nagykövet székelyföldi látogatása előtt alaposan átbeszélték a magyar közösség romániai helyzetét. Kelemen Hunor nyilvánosan mondott köszönetet a nagykövet székelyföldi látogatásáért, és úgy vélte, hogy Hans Klemm „a világ legtermészetesebb gesztusát tette” a látogatás során. Hozzátette, a zászlós fotót követő hisztéria arra volt jó, hogy „általa az amerikaiak is látják, kivel van dolguk”, hogy a székelyföldi legitim törekvések milyen reakciókat váltanak ki a román társadalomban. Hozzátette: bízik a PSD, a PNL és az ALDE vezetőinek az éleslátásában, és abban, hogy ezek a pártok nem kívánják gerjeszteni az indulatokat. Országszerte tüntettek a fuvarozók a felelősségbiztosítás drágulása ellen A kormány székháza előtt és legalább húsz megyeszékhelyen járműveikkel vonultak fel tüntetni a fuvarozók csütörtökön a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) drágulása ellen, több nagyváros körgyűrűjén pedig csütörtökön is forgalomlassítással demonstráltak a hivatásos gépjárművezetők. Bár a Dacian Cioloș miniszterelnök vezette szakértői kormány előző nap sürgősségi rendelettel fél évre befagyasztotta a kgfb-t, a személy- és teherfuvarozó vállalatokat tömörítő öt nagy országos szövetség közül csak egy állt el az előre meghirdetett tiltakozó akciótól. A kormánypalota előtt demonstráló teherautó-sofőrök és taxisok most azzal elégedetlenek, hogy a kabinet a biztosítási piacot is felügyelő összevont pénzügyi felügyeletre (ASF) bízta a kgfb referenciaárának meghatározását. A fuvarozók ugyanis az ASF-et teszik felelőssé a kialakult válságért, azért, hogy néhány év alatt többszörösére ugrott a biztosítás ára. A tüntetők a felügyelet elnökének leváltását követelik a parlamenttől, és egy számukra kedvező kgfbrefenciaár meghatározását a kormánytól. A kormány közleményt adott ki csütörtökön, miszerint sürgősségi rendeletével megteremtette a válság kezelésének jogi feltételeit, de nem tartozik hatáskörébe az árszabályozás. A kgfb-piac két legnagyobb szereplője, az Astra és a Carpatica is csődbe ment - egyebek mellett - a kárigényektől jelentősen elmaradó, alacsony árak miatt. Mivel azonban károsultjaikat az állami garanciaalapból kell kárpótolni, a piacon maradt biztosítók (amelyeknek a garanciaalapot fel kell tölteni) jelentősen megemelték áraikat. A fuvarozók kartellezésre gyanakszanak: azt állítják, a biztosítók összebeszéltek, hogy az indokoltnál jóval magasabb árakkal növeljék a nyereségüket. A szerdán elfogadott kormányrendelet szerint az ASF- nek egy hónap alatt meg kell határozni járműkategóriánként a referenciaárakat, amelyek fedezik az átlagos kárigényeket és a biztosító adminisztratív költségeit. A későbbiekben ezektől a referenciaáraktól 25 százalékban térhetnek majd el a biztosítók, annak függvényében, okozott-e balesetet a gépjárművezető. London zöld utat adott a kínai részvétellel épülő atomerőműnek A brit kormány új feltételekkel zöld utat adott a francia EdF energetikai konszern kínai pénzügyi részvétellel épülő Hinkley atomerőmű beruházásának. A 24 milliárd dolláros Hinkley Point C atomerőmű beruházást Theresa May miniszterelnök állította le biztonsági megfontolásokra hivatkozva közvetlenül júliusi hivatalba lépését követően. A brit kormány csütörtöki közleménye szerint az engedély megadásához kötött feltételek az atomerőmű biztonságos működését szolgálják és beavatkozási jogot adnak a brit kormánynak az EdF többségi részesedésének értékesítése esetén. „Az erőmű nem cserélhet gazdát a kormány beleegyezése nélkül” - szögezi le a közlemény. A közlemény hangsúlyozza, hogy a kormány a jövőben nagyobb figyelmet szentel az ország kritikus infrastruktúráját érintő külföldi beruházásoknak, beleértve az atomenergiát is. A beruházás már most is többévi késésben van: az eredeti átadási határidő 2017 volt, de a fő kivitelező és többségi tulajdonos francia EdF energiaipari csoport finanszírozási problémái miatt már tavaly 2023-ra tették át a határidőt. Az EdF egy 3200 megawattos egységet épít, két reaktorral. Az erőmű az éves brit áramszükséglet 7 százalékát termeli majd meg; ez hatmillió háztartás áramellátására lesz elegendő. A Downing Street a beruházás jóváhagyásáról szóló csütörtöki döntés bejelentésével egy időben közölte: a brit kormány azt a feltételt szabja, hogy az EdF a beruházás befejezése előtt kormányzati engedély nélkül nem adhatja el kétharmados ellenőrző többségét a létesítményben, és a brit kormány akkor is fenntartja a jogot a beavatkozásra, amikor az erőmű már üzemel. Mindemellett a brit kormány a Hinkley Point-beruházás után különleges jogokat biztosító részesedésre tart majd igényt minden új atomerőműberuházásban, annak érdekében, hogy az új nukleáris létesítményekben ne lehessen jelentős részesedéseket eladni a kormány tudta vagy beleegyezése nélkül. NÉPÚJSÁG 3 ORSZÁG - VILÁG Csúcstalálkozót tartanak Pozsonyban az uniós kormány- és államfők Egynapos informális csúcstalálkozót tartanak az Európai Unió (EU) tagországainak kormány- és államfői pénteken Pozsonyban. A pozsonyi csúcson Nagy- Britannia vezetői nem lesznek jelen. A csúcstalálkozó az EU jövőjéről folytatandó nyílt és közvetlen párbeszédre szeretne lehetőséget adni a tagországok vezetőinek. A széles körű fórumon előreláthatólag több aktuális téma kerül terítékre, köztük elsődlegesen az unió állapota és jövője, ezen belül a migráció problémaköre, a biztonsági kihívások és a terrorizmus elleni harc, illetve a gazdasági és szociális biztonság, a foglalkoztatottság növelésének lehetőségei, valamint a Nagy-Britanniának az EU-ból való kilépése (Brexit) utáni unió kérdései is. Ismét exportálhat élő sertést Románia Tizenhárom évi embargó után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba - jelentette be Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter csütörtökön. A tárcavezető szerint az EB Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottsága előző napi határozata 15 napon belül megjelenik az unió hivatalos lapjában, így az érintett romániai húsipari vállalatok várhatóan októbertől kezdhetik újra a kivitelt nemcsak az uniós piacra, hanem harmadik országokba is - írta az Agerpres hírügynökség. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent. A tenyésztők szerint azonban a sertéspestist már nyolc éve felszámolták az országban. Nőtt az építőipar Az idei első hét hónapban az építőipari termelés 3,9 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához képest - közölte csütörtökön az országos statisztikai intézet. A szezonális és naptárhatással kiigazított adat szerint 4,6 százalékos volt a növekedés. Júliusban az építőipari termelés 1 százalékkal nőtt a tavalyi év hetedik hónapjához mérten. Tavaly az építőipari termelés volumene 10,4 százalékkal volt nagyobb az előző évhez képest, miután 2014-ben 6,7 százalékkal csökkent 2013-hoz viszonyítva. Menedékkérők és helyiek tűztek össze egy német városban Németországban menedékkérők és helyiek tűztek össze egy kisvárosban szerda este. A szászországi Bautzenben a helyi rendőrség csütörtöki közleménye szerint nagyjából 80 fiatal helyi férfi és nő és 20 fiatal menedékkérő került összetűzésbe egy téren. A helyiek lózungokat skandáltak, amelyek szerint Bautzen és az összetűzés helyszíne a németeké. A két tábor közötti vita tettlegességbe torkollt. Szemtanúk beszámolói alapján a menedékkérők ütöttek először. A helyszínre vezényelt rendőrökre is rárontottak, palackokkal, fadarabokkal és egyéb tárgyakkal dobálták meg őket. A rendőrök paprikaspray-vel, gumibottal léptek fel a támadókkal szemben. Az intézkedésben 100 rendőr vett részt, a rendet hajnalra állították helyre. Garázdaság és súlyos testi sértés gyanúja miatt indítottak eljárást. Hibát hibára? (Folytatás az 1. oldalról) ügyfeleinek kárigényeit abból a garanciaalapból kell fedezni, amit a többi biztosító ad össze, tehát a piac többi szereplőjére is kihatott a két legnagyobb társaság csődje. Ha a biztosítási felügyelet viszont tényleg felügyeletként működött volna, akkor régen kellene már annak a referenciaárnak léteznie, amit a szenátusban most elfogadott törvényjavaslat vezetett be. Az még talány, hogy ez miként fog működni a gyakorlatban, mert a törvényhozók a nagy lendületben már a ló túloldalán készülnek földet érni. A tervezet egyik benyújtója szerint legalábbis állami biztosítót kellene létrehozzon a kormány, hogy az piaci versenyt teremtve alacsonyan tartsa az árakat. Ez a javaslat pont olyan visszás helyzethez vezethet, mint az, hogy a piacot mostanig árfelügyelet nélkül hagyták, csak azzal a különbséggel, hogy ennek az anyagi következményeit nemcsak a járműtulajdonosok fizetnék meg, hanem az összes adófizető. Mert az állami biztosítót csak az adófizetők pénzén lehet létrehozni, és ahhoz, hogy ez a piacot alacsony árakkal nyomás alatt tudja tartani csődveszély nélkül, az kellene, hogy az alacsony díjakból nem fedezhető kárigényeit azok is fizessék, akik semmilyen módon nem érintettek a kérdéskörben, nem lévén járműtulajdonosok. Ha már évtizedes tétlenség után végre kitalálták, hogy ezt a hatalmas pénzeket megmozgató piacot szabályozni kellene, bőven elég lenne, ha nem esnének egyből bele a túlszabályozás hibájába.