Népújság, 2017. március (69. évfolyam, 49-75. szám)

2017-03-17 / 63. szám

4 NÉPÚJSÁG A meghirdetett időpont után kitett szemetet nem viszik el Kezdődik a tavaszi nagytakarítás Hétfőn kezdődik Marosvásár­helyen a tavaszi nagytakarí­tás. A polgármesteri hivatal illetékesei felhívják a figyel­met, hogy az előre meghirde­tett időpont után kihelyezett hulladékot nem viszik el, csak ha azt külön kérik a Salubri­­servtől, és ez esetben a tulaj­donosi társulás bírságra számíthat. A Marosvásárhelyi Polgármes­teri Hivatal által lapunkhoz eljutta­tott közleményből kiderül, hogy március 20 - április 24. között zaj­lik a megyeszékhelyen a lomtalaní­tás, és hangsúlyozzák, fontos, hogy a lakók alkalmazkodjanak a meg­hirdetett programhoz, és csak az­előtt egy nappal helyezzék ki a járda szélére a hulladékot, amikorra az adott utca be van ütemezve. Saj­nos az előző évek tapasztalata arra utal, hogy egyes lakók nem szerez­nek tudomást a lomtalanítás idő­pontjáról, és utólag helyezik ki a hulladékot, viszont egy utcába nem térhetnek vissza több alkalommal a munkások, ugyanis ez, amellett hogy időveszteség, pluszköltséggel jár. Ezért azon utcákba, ahol a meg­hirdetett időpont után helyezik ki a szemetet, kizárólag akkor térnek vissza a munkacsoportok, ha erre külön kérést nyújtanak be a köztisz­tasági vállalathoz, és ez esetben meg is bírságolják az érintett tulaj­donosi társulást. A hivatal illetékesei ugyanakkor arra is figyelmeztetik a lakosságot, hogy a zöldövezet-karbantartásból származó növényi hulladékot, ága­kat külön kupacba kell tenni, nem összevegyítve a más típusú szemét­tel. Ellenkező esetben nem viszik el a szemetesek. Építkezésből szár­mazó hulladékot pedig ne tegyenek ki a lakók, ugyanis azt nem viszik el a munkacsapatok. Hétfőn az Észak, Prahova, Liget, Homoród, Szamóca, Orgona, Tolsz­toj, 1989. December 22., Faget, C.R.Vivu, Székely Vértanúk, Asz­talos, Hajnalcsillag, Béke, Co?buc, Építők utcákból szállítják el a járda szélére kitett szemetet. Kedden, március 21-én pedig a G. Co?buc, Gyöngyvirág, Grigorescu, Komisa sétány, Gh. Marinescu, D. Cante­­mir, Dr. Ciugudeanu, Gen. I. Du­­mitrache, Kikelet, Ioan Bob, P. Stefan Rusu, Teleki Sámuel, So­mostető, Köcsög, Cserjés és Arge? utcák következnek. Különleges esetekben, kedvezőt­len időjárás vagy egyéb objektív okok miatt a beütemezett időpontok módosulhatnak. (menyhárt) Hibaigazítás A szerdai lapszámunkban megjelent Közéleti sorsforduló című írásunk­ban a második hasáb utolsó sora helyesen: „Csak így lehet elérni, hogy Klaus Johannisnak ne essen bántódása”. A szerző a kedves olvasó elné­zését kéri. Új Média Konferencia a Sapientián Nyilvánossá vált a privát? Március 17-18-án tizedik al­kalommal szervezi meg az Új Média Konferenciát a Sapien­­tia EMTE marosvásárhelyi ka­rának Alkalmazott Társada­lomtudományok Tanszéke. Menyhárt Borbála Hogyan is befolyásolják az új média új gyakorlatai, applikációi mindennapi életszervezésünket? Milyen új rutinokra tanítanak? Ho­gyan bánunk el a felhalmozódó adatokkal? Milyen új médiás rituá­lék alakulnak ki? Mennyi időt töl­tünk el „önkéntes média­munkásokként”? - ezekre keresik a választ a Sapientia koronkai cam­­pusában ma kezdődő és szombaton is zajló előadás-sorozat keretében. Fülöp Otília, a konferencia egyik szervezője lapunknak elmondta: az idei tematika, amihez kapcsolódnak az előadások, a privát kultúra az új média hálózataiban. A privát és a média valójában egymással ellen­tétben álló fogalmak, és az előadá­sok során azt próbálják boncolgatni, hogy a mai digitális vi­lágban van-e még különbség a kettő között, vagy összemosódnak.­­ Ma­napság a legszemélyesebb beszél­getéseinket is a nyilvános térben, a Facebookon folytatjuk, sok esetben nem is privát üzenetben, hanem az illető falán, mindenki számára lát­ható módon jelennek meg ezek a tartalmak. Tehát a legszemélyesebb kapcsolatainkba is bekerül a tele­fon, internet. A Facebook-használat több előadásban kiemelt hangsúlyt kap, hiszen, amellett hogy hírek, reklámok küldözgetésére, beszélge­tésekre alkalmas, önreprezentációs felületet is kínál képeink, bejegyzé­seink által - magyarázta a szervező. Egyértelmű, hogy képeink, törté­neteink régen kitörtek az otthoni felhasználási módból. Privát kultú­ránk, azaz a mód, ahogyan képein­ket, történeteinket családi és szűk baráti körben használjuk, egyszerre kerültek szélesebb nyilvánosság elé és versenyhelyzetbe olyan képekkel és történetekkel, melyek idegenek­től érkeznek, nem ismerjük a kon­textusukat, mégis szabályt, eszközhasználatot, viselkedést, at­titűdöt tanítanak számunkra. A rendezvény jó alkalom arra, hogy a szakmabeliek megoszthas­sák egymással, illetve a diákokkal egyéni kutatásaik eredményeit, il­letve a különféle trendeket, az egyes jelenségek előrevetíthető ha­tásait. A konferencia több mint húsz előadója a Sapientián kívül más hazai és magyarországi egyetemek­ről érkezik, és értekezéseikben szó lesz többek között a Facebook­­használatról, arról, hogy milyen ha­tással van az új média használata a családi kapcsolatokra, valamint a székelyföldi tinédzserek példaképe­iről, az erdélyi magyarok olvasási szokásairól. Az Új Média Konferencia Face­­book-oldalán lehetőséget kínáltak a diákoknak, hogy ábrákkal fogal­mazzák meg, mit is jelent szerintük az új média, mivel asszociálják azt. Ezeket az ábrákat is kiállítják majd a rendezvény keretében, és filmve­títésre is sor kerül. KÖZÉLET Lukinicsra emlékezve A Református Kollégium-Bo­lyai Farkas Líceum Öregdiá­kok Baráti Köre március 14-én immár hagyománnyá vált megemlékezést tartott a római katolikus temetőben Lukinics (Lukinich) százados emlékének tiszteletére, me­lyen a Dr. Bernády György Ál­talános Iskola és a Római Katolikus Teológiai Líceum ifjú diákjai is részt vettek ta­nári kísérettel. A megemlékezés fő szószólója Szabó András öregdiák volt. Mél­tatásában elmondta, hogy „Luki­nics József emléke 168 év múltán is tovább él. Felújítottuk sírját, ke­gyeletünket minden évben lerójuk előtte. Lukinich a szabadságot, a hősiességet jelentette. A mindent megvető bátorságot, a másokért való önfeláldozást, a legnemesebb eszméket testesítette meg és teste­síti meg mindaddig, amíg hiszünk bennük”. A méltatást követően az Öregdi­ákok Baráti Köre részéről Magos György vezetőségi tag az emléke­zés lángjával, mécses gyújtásával, valamint koszorú elhelyezésével tisztelgett. Csáky Károly nyugal­mazott lelkipásztor elmondta az Úrtól kapott imádságot, majd him­nuszaink közös éneklésével zárult a megemlékezés. 2017. március 17., péntek Tartalmas ünnepi műsorral emlékeztek a szabadságharcra Sáromberkén Március 15-én a Telekiekről és a gólyáiról is híres Sárom­berkén a református temp­lom melletti imaházban gyűlt össze a település lakóinak egy része, hogy megemlé­kezzen az 1848-as magyar szabadságharc kitöréséről. Berekméri Edmond Elsőnek Porkoláb Levente helyi református lelkipásztor köszön­tötte az ünneplőbe öltözött gyere­keket és felnőtteket. Elmondta, hogy a gyönyörű szivárvány, amely eső után összeköti az eget a földdel, az Istennel kötött szövet­ség jele. „1848-ban és az ezt meg­előző években a magyar ég nagyon be volt borulva. Viharos idők vol­tak, sötétség uralkodott, kilátásta­lan volt a jövő. A korábban nagy veszteségeket átélt nemzet tűrt és szenvedett, nagy elnyomásban volt része. Aztán 1848. március 15-én feltűnt a magyar ég fölött a szivár­vány, és a márciusi ifjak kibontot­ták a szabadság zászlaját. Összefogtak egy közös cél érdeké­ben, szabadságot, testvériséget, egyenlőséget követelve...” - fej­tette ki a lelkész. Ezt követően tartalmas ünnepi műsor kezdődött. A helyi általános iskola felső tagozatos tanulói fel­elevenítették a Pilvax kávéházban, a Länderer nyomdánál, a Nemzeti Múzeumnál történt eseményeket. Forradalmi költemények, 1848-as dalok csendültek fel, részletek hangzottak el Petőfi Sándor napló­jából, aztán Varga Miklós­sal együtt énekeltük, hogy „a magyarok Istenére es­küszünk,/ esküszünk, hogy rabok tovább nem le­szünk!” A színvonalas mű­sort Porkoláb Ildikó tiszteletes asszony, a helyi iskola pedagógusa taní­totta be. A nagyernyei önkor­mányzat részéről Jánosi Ferenc polgármester kö­szöntötte a jelenlévőket, majd rövid ünnepi beszé­det tartott. „Szilárd meg­győződésem, hogy akik ma jelen vagyunk, erdélyi magyarként, tudatosan ün­neplünk. Március 15. akkor igazi ünnep, ha üze­nete megérinti szívünket, ha le tudunk borulni a nemzet nagysága előtt. Véssük örökre szí­vünkbe, hogy boldognak és sza­badnak születtünk, de maradjunk közös jövőnknek féltőn szerető őrei!” - hangsúlyozta a községve­zető. Miholcsa József szobrászmű­vész, hagyományőrző huszár alez­redes elmondta, hogy a huszárok nem a szavak, hanem a tettek em­berei, ennek ellenére szívesen tesz eleget a szervezők kérésének és oszt meg néhány érdekességet az 1848-as huszárokról. A marossár­­pataki Mátyás-huszárok vezetője szerint szabadságharc idején a hu­szárok voltak a kor kommandósai, akikre óriási szükség volt a csata­mezőn. Továbbá, beszélt Görgey Fotó: Berekméri Edmond Artúr honvédtábornok szabadság­­harcban betöltött szerepéről, Kos­suth és Görgey kapcsolatáról. Felidézte az aradi vértanúk emlé­két, a magyar Golgotán kivégzett tábornokok utolsó szavait. Az ünnepség zárómomentuma a gyülekezeti ház udvarán lezajlott koszorúzás volt. Berekméri Csaba és Új­falvi Ernő önkormányzati ta­nácsosok a székely motívumos díszkapu elé helyezték el az emlé­kezés koszorúját, Váradi Csaba és Héjjas György hagyományőrző huszárok a nemzetünk hőseire em­lékeztető haranglábat - Miholcsa József alkotását - koszorúzták meg. Nem maradt el a magyar és a székely himnusz eléneklése sem. Visszakerültek a zászlók Erdőszentgyörgyön Gligor Róbert László ismét ott lobog a román, euró­pai, székely és RMDSZ-zászlók mellett a magyar nemzeti színű is Erdőszentgyörgy központjában, a Rhédey Claudia téri székház felújí­tott homlokzatán. Kérdésünkre Csibi Attila Zoltán polgármester, a szervezet helyi elnöke csak annyit fűzött hozzá, hogy március 15-ére ígérték a zászlók visszatételét, és ez meg is történt, miután jogerősen pert nyertek a Maros megyei pre­­fektúrával szemben. Csibi nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ezután újabb támadások érhetik személyét vagy a zászlókat, ennek ellenére a gesztust és a zászlók üzenetét tartja fontosnak, és ez mindazok számára is fontos, akik Romániában és Erdélyben „jobb világot szeretnénk egymás mellett, egyetértésben”. Az erdőszentgyörgyi RMDSZ és a prefektúra közötti nézeteltérés már régebbi keletű. Csibi Attila Zoltán, a helyi szervezet elnöke 2009-ben helyezte el a főtéri szék­ház homlokzatán a román, magyar, székely, európai és szervezeti zász­lókat, amiért Dan Tanase feljelen­tése nyomán a prefektúra vizsgálatot indított az ügyben, ki­fogásolva a nemzeti színű lobogót. A polgármester-elnök és Corneliu Grosu akkori prefektus többször is tárgyalt a kérdésről, de a szent­­györgyiek nem voltak hajlandók levenni a magyar zászlót. Tiltako­zásként amiatt, hogy a nemzeti jel­képeket üldözik, Csibi 2015 júliusában levett minden zászlót, és egy hónapra fekete gyászlobo­­gót tűzött ki, így üzenve meg a nagyvilágnak az őket ért sérelmet. Egy hónap múlva a zászlók vissza­kerültek a helyükre, s hogy ne le­gyen támadható, a piros-fehér-zöld lobogót címeresre cserélték, amely jelkép és nem országzászló. Ennek ellenére tavaly januárban a prefek­túra ötezer fejes bírságot rótt ki az RMDSZ elnökére a magyar és szé­kely zászlók miatt. A büntetést megfellebbezte Csibi, de míg első­fokon elveszítette, tavaly ősszel másodfokon már megnyerte a pre­fektus ellen indított pert. A döntés kiközlése előtt egy hónappal mégis lekerültek a zászlók a székház homlokzatáról, mivel a prefktus továbbra is fenyegetőzött, Csibi pedig nem kívánt újabb büntetést kapni vagy újabb pert indítani, amíg a folyamatban levőnek nincs vége. Az októberi döntés indoklását későn kapta meg a per nyertese, de­­ez év elején kijelentette: a zászlók március 15-ére újra lobogni fog­nak a kisváros főterén.

Next