Népújság, 2017. március (69. évfolyam, 49-75. szám)
2017-03-17 / 63. szám
4 NÉPÚJSÁG A meghirdetett időpont után kitett szemetet nem viszik el Kezdődik a tavaszi nagytakarítás Hétfőn kezdődik Marosvásárhelyen a tavaszi nagytakarítás. A polgármesteri hivatal illetékesei felhívják a figyelmet, hogy az előre meghirdetett időpont után kihelyezett hulladékot nem viszik el, csak ha azt külön kérik a Salubriservtől, és ez esetben a tulajdonosi társulás bírságra számíthat. A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal által lapunkhoz eljuttatott közleményből kiderül, hogy március 20 - április 24. között zajlik a megyeszékhelyen a lomtalanítás, és hangsúlyozzák, fontos, hogy a lakók alkalmazkodjanak a meghirdetett programhoz, és csak azelőtt egy nappal helyezzék ki a járda szélére a hulladékot, amikorra az adott utca be van ütemezve. Sajnos az előző évek tapasztalata arra utal, hogy egyes lakók nem szereznek tudomást a lomtalanítás időpontjáról, és utólag helyezik ki a hulladékot, viszont egy utcába nem térhetnek vissza több alkalommal a munkások, ugyanis ez, amellett hogy időveszteség, pluszköltséggel jár. Ezért azon utcákba, ahol a meghirdetett időpont után helyezik ki a szemetet, kizárólag akkor térnek vissza a munkacsoportok, ha erre külön kérést nyújtanak be a köztisztasági vállalathoz, és ez esetben meg is bírságolják az érintett tulajdonosi társulást. A hivatal illetékesei ugyanakkor arra is figyelmeztetik a lakosságot, hogy a zöldövezet-karbantartásból származó növényi hulladékot, ágakat külön kupacba kell tenni, nem összevegyítve a más típusú szeméttel. Ellenkező esetben nem viszik el a szemetesek. Építkezésből származó hulladékot pedig ne tegyenek ki a lakók, ugyanis azt nem viszik el a munkacsapatok. Hétfőn az Észak, Prahova, Liget, Homoród, Szamóca, Orgona, Tolsztoj, 1989. December 22., Faget, C.R.Vivu, Székely Vértanúk, Asztalos, Hajnalcsillag, Béke, Co?buc, Építők utcákból szállítják el a járda szélére kitett szemetet. Kedden, március 21-én pedig a G. Co?buc, Gyöngyvirág, Grigorescu, Komisa sétány, Gh. Marinescu, D. Cantemir, Dr. Ciugudeanu, Gen. I. Dumitrache, Kikelet, Ioan Bob, P. Stefan Rusu, Teleki Sámuel, Somostető, Köcsög, Cserjés és Arge? utcák következnek. Különleges esetekben, kedvezőtlen időjárás vagy egyéb objektív okok miatt a beütemezett időpontok módosulhatnak. (menyhárt) Hibaigazítás A szerdai lapszámunkban megjelent Közéleti sorsforduló című írásunkban a második hasáb utolsó sora helyesen: „Csak így lehet elérni, hogy Klaus Johannisnak ne essen bántódása”. A szerző a kedves olvasó elnézését kéri. Új Média Konferencia a Sapientián Nyilvánossá vált a privát? Március 17-18-án tizedik alkalommal szervezi meg az Új Média Konferenciát a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszéke. Menyhárt Borbála Hogyan is befolyásolják az új média új gyakorlatai, applikációi mindennapi életszervezésünket? Milyen új rutinokra tanítanak? Hogyan bánunk el a felhalmozódó adatokkal? Milyen új médiás rituálék alakulnak ki? Mennyi időt töltünk el „önkéntes médiamunkásokként”? - ezekre keresik a választ a Sapientia koronkai campusában ma kezdődő és szombaton is zajló előadás-sorozat keretében. Fülöp Otília, a konferencia egyik szervezője lapunknak elmondta: az idei tematika, amihez kapcsolódnak az előadások, a privát kultúra az új média hálózataiban. A privát és a média valójában egymással ellentétben álló fogalmak, és az előadások során azt próbálják boncolgatni, hogy a mai digitális világban van-e még különbség a kettő között, vagy összemosódnak. Manapság a legszemélyesebb beszélgetéseinket is a nyilvános térben, a Facebookon folytatjuk, sok esetben nem is privát üzenetben, hanem az illető falán, mindenki számára látható módon jelennek meg ezek a tartalmak. Tehát a legszemélyesebb kapcsolatainkba is bekerül a telefon, internet. A Facebook-használat több előadásban kiemelt hangsúlyt kap, hiszen, amellett hogy hírek, reklámok küldözgetésére, beszélgetésekre alkalmas, önreprezentációs felületet is kínál képeink, bejegyzéseink által - magyarázta a szervező. Egyértelmű, hogy képeink, történeteink régen kitörtek az otthoni felhasználási módból. Privát kultúránk, azaz a mód, ahogyan képeinket, történeteinket családi és szűk baráti körben használjuk, egyszerre kerültek szélesebb nyilvánosság elé és versenyhelyzetbe olyan képekkel és történetekkel, melyek idegenektől érkeznek, nem ismerjük a kontextusukat, mégis szabályt, eszközhasználatot, viselkedést, attitűdöt tanítanak számunkra. A rendezvény jó alkalom arra, hogy a szakmabeliek megoszthassák egymással, illetve a diákokkal egyéni kutatásaik eredményeit, illetve a különféle trendeket, az egyes jelenségek előrevetíthető hatásait. A konferencia több mint húsz előadója a Sapientián kívül más hazai és magyarországi egyetemekről érkezik, és értekezéseikben szó lesz többek között a Facebookhasználatról, arról, hogy milyen hatással van az új média használata a családi kapcsolatokra, valamint a székelyföldi tinédzserek példaképeiről, az erdélyi magyarok olvasási szokásairól. Az Új Média Konferencia Facebook-oldalán lehetőséget kínáltak a diákoknak, hogy ábrákkal fogalmazzák meg, mit is jelent szerintük az új média, mivel asszociálják azt. Ezeket az ábrákat is kiállítják majd a rendezvény keretében, és filmvetítésre is sor kerül. KÖZÉLET Lukinicsra emlékezve A Református Kollégium-Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Köre március 14-én immár hagyománnyá vált megemlékezést tartott a római katolikus temetőben Lukinics (Lukinich) százados emlékének tiszteletére, melyen a Dr. Bernády György Általános Iskola és a Római Katolikus Teológiai Líceum ifjú diákjai is részt vettek tanári kísérettel. A megemlékezés fő szószólója Szabó András öregdiák volt. Méltatásában elmondta, hogy „Lukinics József emléke 168 év múltán is tovább él. Felújítottuk sírját, kegyeletünket minden évben lerójuk előtte. Lukinich a szabadságot, a hősiességet jelentette. A mindent megvető bátorságot, a másokért való önfeláldozást, a legnemesebb eszméket testesítette meg és testesíti meg mindaddig, amíg hiszünk bennük”. A méltatást követően az Öregdiákok Baráti Köre részéről Magos György vezetőségi tag az emlékezés lángjával, mécses gyújtásával, valamint koszorú elhelyezésével tisztelgett. Csáky Károly nyugalmazott lelkipásztor elmondta az Úrtól kapott imádságot, majd himnuszaink közös éneklésével zárult a megemlékezés. 2017. március 17., péntek Tartalmas ünnepi műsorral emlékeztek a szabadságharcra Sáromberkén Március 15-én a Telekiekről és a gólyáiról is híres Sáromberkén a református templom melletti imaházban gyűlt össze a település lakóinak egy része, hogy megemlékezzen az 1848-as magyar szabadságharc kitöréséről. Berekméri Edmond Elsőnek Porkoláb Levente helyi református lelkipásztor köszöntötte az ünneplőbe öltözött gyerekeket és felnőtteket. Elmondta, hogy a gyönyörű szivárvány, amely eső után összeköti az eget a földdel, az Istennel kötött szövetség jele. „1848-ban és az ezt megelőző években a magyar ég nagyon be volt borulva. Viharos idők voltak, sötétség uralkodott, kilátástalan volt a jövő. A korábban nagy veszteségeket átélt nemzet tűrt és szenvedett, nagy elnyomásban volt része. Aztán 1848. március 15-én feltűnt a magyar ég fölött a szivárvány, és a márciusi ifjak kibontották a szabadság zászlaját. Összefogtak egy közös cél érdekében, szabadságot, testvériséget, egyenlőséget követelve...” - fejtette ki a lelkész. Ezt követően tartalmas ünnepi műsor kezdődött. A helyi általános iskola felső tagozatos tanulói felelevenítették a Pilvax kávéházban, a Länderer nyomdánál, a Nemzeti Múzeumnál történt eseményeket. Forradalmi költemények, 1848-as dalok csendültek fel, részletek hangzottak el Petőfi Sándor naplójából, aztán Varga Miklóssal együtt énekeltük, hogy „a magyarok Istenére esküszünk,/ esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!” A színvonalas műsort Porkoláb Ildikó tiszteletes asszony, a helyi iskola pedagógusa tanította be. A nagyernyei önkormányzat részéről Jánosi Ferenc polgármester köszöntötte a jelenlévőket, majd rövid ünnepi beszédet tartott. „Szilárd meggyőződésem, hogy akik ma jelen vagyunk, erdélyi magyarként, tudatosan ünneplünk. Március 15. akkor igazi ünnep, ha üzenete megérinti szívünket, ha le tudunk borulni a nemzet nagysága előtt. Véssük örökre szívünkbe, hogy boldognak és szabadnak születtünk, de maradjunk közös jövőnknek féltőn szerető őrei!” - hangsúlyozta a községvezető. Miholcsa József szobrászművész, hagyományőrző huszár alezredes elmondta, hogy a huszárok nem a szavak, hanem a tettek emberei, ennek ellenére szívesen tesz eleget a szervezők kérésének és oszt meg néhány érdekességet az 1848-as huszárokról. A marossárpataki Mátyás-huszárok vezetője szerint szabadságharc idején a huszárok voltak a kor kommandósai, akikre óriási szükség volt a csatamezőn. Továbbá, beszélt Görgey Fotó: Berekméri Edmond Artúr honvédtábornok szabadságharcban betöltött szerepéről, Kossuth és Görgey kapcsolatáról. Felidézte az aradi vértanúk emlékét, a magyar Golgotán kivégzett tábornokok utolsó szavait. Az ünnepség zárómomentuma a gyülekezeti ház udvarán lezajlott koszorúzás volt. Berekméri Csaba és Újfalvi Ernő önkormányzati tanácsosok a székely motívumos díszkapu elé helyezték el az emlékezés koszorúját, Váradi Csaba és Héjjas György hagyományőrző huszárok a nemzetünk hőseire emlékeztető haranglábat - Miholcsa József alkotását - koszorúzták meg. Nem maradt el a magyar és a székely himnusz eléneklése sem. Visszakerültek a zászlók Erdőszentgyörgyön Gligor Róbert László ismét ott lobog a román, európai, székely és RMDSZ-zászlók mellett a magyar nemzeti színű is Erdőszentgyörgy központjában, a Rhédey Claudia téri székház felújított homlokzatán. Kérdésünkre Csibi Attila Zoltán polgármester, a szervezet helyi elnöke csak annyit fűzött hozzá, hogy március 15-ére ígérték a zászlók visszatételét, és ez meg is történt, miután jogerősen pert nyertek a Maros megyei prefektúrával szemben. Csibi nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ezután újabb támadások érhetik személyét vagy a zászlókat, ennek ellenére a gesztust és a zászlók üzenetét tartja fontosnak, és ez mindazok számára is fontos, akik Romániában és Erdélyben „jobb világot szeretnénk egymás mellett, egyetértésben”. Az erdőszentgyörgyi RMDSZ és a prefektúra közötti nézeteltérés már régebbi keletű. Csibi Attila Zoltán, a helyi szervezet elnöke 2009-ben helyezte el a főtéri székház homlokzatán a román, magyar, székely, európai és szervezeti zászlókat, amiért Dan Tanase feljelentése nyomán a prefektúra vizsgálatot indított az ügyben, kifogásolva a nemzeti színű lobogót. A polgármester-elnök és Corneliu Grosu akkori prefektus többször is tárgyalt a kérdésről, de a szentgyörgyiek nem voltak hajlandók levenni a magyar zászlót. Tiltakozásként amiatt, hogy a nemzeti jelképeket üldözik, Csibi 2015 júliusában levett minden zászlót, és egy hónapra fekete gyászlobogót tűzött ki, így üzenve meg a nagyvilágnak az őket ért sérelmet. Egy hónap múlva a zászlók visszakerültek a helyükre, s hogy ne legyen támadható, a piros-fehér-zöld lobogót címeresre cserélték, amely jelkép és nem országzászló. Ennek ellenére tavaly januárban a prefektúra ötezer fejes bírságot rótt ki az RMDSZ elnökére a magyar és székely zászlók miatt. A büntetést megfellebbezte Csibi, de míg elsőfokon elveszítette, tavaly ősszel másodfokon már megnyerte a prefektus ellen indított pert. A döntés kiközlése előtt egy hónappal mégis lekerültek a zászlók a székház homlokzatáról, mivel a prefktus továbbra is fenyegetőzött, Csibi pedig nem kívánt újabb büntetést kapni vagy újabb pert indítani, amíg a folyamatban levőnek nincs vége. Az októberi döntés indoklását későn kapta meg a per nyertese, deez év elején kijelentette: a zászlók március 15-ére újra lobogni fognak a kisváros főterén.