Népújság, 2018. január (70. évfolyam, 1-24. szám)

2018-01-24 / 18. szám

NÉPÚJSÁG Ötszáz tűzoltókocsi és négy mentőhelikopter (Folytatás az 1. oldalról) több mint harmincéves. Maros me­gyében is hasonló az arány, a jár­műparkot alkotó 81 tűzoltókocsi harminc százaléka több mint har­minc éve van használatban. Raed Arafat beszámolt egy 600 millió euró értékű uniós finanszírozású projektről, amelynek keretében je­lentős fejlesztések várhatók a jár­műpark terén is, többek között országos viszonylatban 500 tűzol­tókocsit, a hegyimentés hatéko­nyabbá tételéért négy mentőhelikoptert, valamint 64 eme­lőkosaras létraszerkezetet vásárol­nak, így egy-két éven belül a járműpark mintegy hetven százalé­kát tíz évnél fiatalabb tűzoltókocsik alkotják majd. A Maros Megyei Katasztrófavé­delmi Felügyelőség tavaly egy or­szágos projekt keretében több, a mentésben igen hasznos felszerelést kapott: egy negyvenkét méter ma­gasságra felemelkedő emelőkosaras létraszerkezetet, a szén-monoxid­­mérgezéseknél életmentő oxigén­kamrát, a természeti katasztrófák helyszínére szállítható, mentőesz­közökkel felszerelt mobilkonté­nert, valamint egy nagy kapacitású motorpumpát. Dr. Raed Arafat ki­fejtette, a 64 létraszerkezet közül, amelyeket idén vásárolnak, való­színűleg juttatnak majd azoknak a vidéki munkapontoknak is, ame­lyeknek a hatáskörébe olyan telepü­lések is tartoznak, ahol magas épületek vannak. Például szükség lenne ilyen szerkezetre Szászrégen­­ben, Marosludason és Szovátán is, hiszen itt több sokemeletes szál­loda üzemel. Országos második hely a bevetések számát illetően A tegnapi évértékelőn Calin Handrea, a Maros Megyei Kataszt­rófavédelmi Felügyelőség főfel­ügyelője elmondta, az elmúlt hét évben kétszeresére nőtt a bevetések száma, míg 2010-ben valamivel több mint 9400 bevetésük volt évente, a tavaly több mint 19 ezer riasztás érkezett, a tarlóégetések időszakában jelentősen megnövek­szik a riasztások száma. A beavat­kozásokat illetően Maros megye or­szágos viszonylatban a második he­lyen áll a főváros után. Ennek kapcsán a főfelügyelő rámutatott: holott a beavatkozások száma meg­kétszereződött az utóbbi években, a személyzet száma csökkent, míg 2010-ben 740 fős csapat állt rendel­kezésre, tavaly 654 fős személyzet kellett eleget tegyen a riasztások­nak. Calin Handrea elismerően szólt a vidéki munkapontokon szol­gálatot teljesítő mentőegységek, va­lamint az önkéntes tűzoltó­­alakulatok munkájáról, mint mondta, az előző évhez képest ta­valy hetven százalékkal nőtt azon esetek száma, amelyekben ezek közbeléptek. Kiemelte az ákosfalvi SMURD-egységet, amely az egyik legaktívabb a megyében. Átlagban tíz percen belül érkezik a segítség Az évértékelőn elhangzott, hogy Maros megye a beavatkozási idő te­kintetében is élvonalban áll, a sta­tisztikák alapján az országos átlagnál rövidebb idő alatt érnek a helyszínre az életmentők. A Maros megyei SMURD-egységek átlag­ban 9,58 perc alatt érnek a hely­színre (városon rövidebb ez az idő: 5,52 perc, ha vidékre kell menni, 13 percbe telik), míg az országos átlag 11 perc. A tűzoltók átlagban 11,28 perc alatt jutnak el a tűzvész hely­színére. A beszámolón elhangzott, hogy Románia az uniós országok körében a második, ami a közúti balesetben elhunytak számát illeti: miközben az uniós átlag egymillió lakosra 50, Romániában ez a szám 97. „Életmentő” volt a megye anyagi támogatása A katasztrófavédelmi felügyelő­ség vezetője és dr. Raed Arafat is köszönetet mondtott az eseményen jelen lévő Péter Ferenc elnöknek és a Maros megyei önkormányzatnak, mivel idén megyei költségvetésből finanszírozzák a vidéki roham­mentő egységek működését. Támo­gatást kapnak a dédai, az ákosfalvi, a szovátai, a szászrégeni, a dicső­­szentmártoni, a segesvári, a nyárád­­szeredai, a libánfalvi, a mezőrücsi, a marosludasi és a radnóti egysé­gek. A támogatásnak igen nagy je­lentősége van, ugyanis ennek hiányában anyagi gondokkal küz­döttek volna ezek az életmentő ala­kulatok. Calin Handrea az idénre terve­zett legjelentősebb tervek kap­csán elmondta, egy újabb munkapontot nyitnának Marosvá­sárhelyen, így csökkenne a bea­vatkozási idő, ugyanakkor uniós alapokra szeretnének pályázni egy képzőközpont kialakítására Gernyeszegen. Marosvásárhelyen dől el a lobogók sorsa Ismét lekerültek a zászlók Erdőszentgyörgyön Néhány hete ismét eltávolí­tották a tavaly március 15-én visszahelyezett magyar jelké­peket az erdőszentgyörgyi RMDSZ-szervezet székházá­ról. Gligor Róbert László ismét csak a román, az európai és az RMDSZ lobogója lengedez Er­­dőszentgyörgy központjában, a Rhédey Claudia téri székház hom­lokzatán. Néhány hete lekerült a székely és a magyar zászló, ami évek óta egymást követő perek tár­gyát képezi, amióta Maros megye prefektusa is zászlóüldözésbe kez­dett. Kérdésünkre Csibi Attila Zol­tán polgármester, a szervezet helyi elnöke elmondta: miután tavalyelőtt ősszel másodfokon is pert nyertek a prefektúrával szemben, és tavaly március 15-én visszahelyezték a ki­fogásolt székely és nemzeti lobo­gót, számítottak arra, hogy a prefektúra a jogerős ítéletet is meg fogja támadni. Ez meg is történt, az ügyben első fokon a prefektusi hi­vatalnak adott igazat a segesvári bí­róság. Ekkor - újabb büntetések elkerülése végett - Erdőszentgyör­gyön lekerültek a kifogásolt lobo­gók, de a döntést megfellebbezték. A másodfokú eljárást a marosvásár­helyi bíróság folytatja, Csibi Attila nem tudja, hogy mikor várható íté­let az ügyben. Azt viszont el­mondta: belefáradt ebbe a küzdelembe, s ha a bíróság döntése számukra kedvezőtlen lesz, nem he­lyezik vissza a lobogókat: eláll a zászlóharctól, mivel sok energiát von el, s emellett úgy érzi, egyedül maradt ebben a küzdelemben, nem érzi a háta mögött a székelyek aka­ratát és támogatását. Mindemellett „fekete bárányként” adminisztratív vonalon „kapom is rendesen a po­fonokat” — vallotta be megkeresé­sünkre a polgármester. Az erdőszentgyörgyi RMDSZ és a prefektúra közötti nézeteltérés ré­gebbi keletű. Csibi Attila Zoltán, a helyi szervezet elnöke 2009-ben he­lyezte el a főtéri székház homlokza­tán a román, magyar, székely, európai és szervezeti zászlókat, amiért Dan Tanasa feljelentése nyo­mán a prefektúra vizsgálatot indí­tott, kifogásolva a nemzeti színű lobogót. A polgármester-elnök többször is tárgyalt a kérdésről az akkori prefektussal, de a nem volt hajlandó levenni a magyar zászlót. Tiltakozásként amiatt, hogy a nem­zeti jelképeket üldözik, Csibi 2015 júliusában levett minden zászlót, és egy hónapra fe­kete gyászlobogót tűzött ki, így üzenve meg a nagyvilágnak az őket ért sérelmet. Egy hónap múlva a zászlók visszake­rültek a helyükre, s hogy ne legyen tá­madható, a piros­­fehér-zöld lobogót címeresre cserél­ték, amely jelkép és nem országzászló. Ennek ellenére 2016. januárban a prefektúra ötezer lejes bírságot rótt ki az RMDSZ-szerve­zet elnökére a ma­gyar és székely zászlók miatt. A büntetést megfel­lebbezte Csibi, de míg első fokon el­veszítette, tavaly ősszel másodfokon már megnyerte a prefektus ellen indított pert. A döntés kiközlése előtt egy hónappal mégis lekerül­tek a zászlók a székház homlokza­táról, mivel a prefktus továbbra is fenyegetőzött, Csibi pedig nem kí­vánt újabb büntetést kapni vagy újabb pert indítani, amíg a folya­matban levőnek nincs vége. A zászlókat március 15-én dél­előtt tűzték ki ismét az RMDSZ székházának homlokzatára. A zászlók tavaly március 15-én kerültek vissza, de csak néhány hónapig loboghattak zavartalanul Fotó: Gligor Róbert László/archív AKTUÁLIS 2018. január 24., szerda Három egykori bajnok népszerűsíti a sportolást a Maros megyei diákok körében Elkezdték kiosztani a Maros me­gyei iskolákban a Junior Sport fo­lyóiratot, amely Maros megye egyetlen, testneveléssel foglalkozó folyóirata. A Junior Sport Egyesület és a Maros Megyei Tanács közre­működésével kiadott folyóiratot a „Ma én vagyok a tornatanárod” szlogennel meghirdetett akció kere­tében juttatják el a diákoknak. A Junior Sport folyóirat Maros megyei kiadásából a megyei tanács 3000 példány nyomtatását finanszí­rozta, amelyeket a programba be­vont tanintézetekben­­ fognak kiosztani Marosvásárhelyen, Rad­­nóton, Ludason, Nyárádtőn, Nagy­­sármáson, Dédán, Mezőrücsön, Bátoson, Ratosnyán, Görgényorosz­­faluban, Marosoroszfaluban, Ma­­rosfelfaluban, Kisiklandon, Libánfalván és Vajdaszentiványon. A karaván első állomása Marosvá­sárhely, ahol kedden reggel 8 órától Ballai Sándor többszörös bajnoki címet szerző birkózó, a Román Bir­kózószövetség alelnöke tartott tor­naórát a Szász Adalbert Sportlíceum diákjainak. A projekt következő ál­lomása a mezőrücsi Gheorghe Șin­­cai iskola, az ottani diákoknak január 25-én, csütörtökön Traian Bendorfean labdarúgó tart edzést. Pénteken, január 26-án 10 órától a radnóti gimnázium tanulói Traian Dumbravean harcművésztől hall­hatnak érdekes történeteket. A „Ma én vagyok a tornatanárod” elnevezésű akciót a megyei önkor­mányzat mellett a szászrégeni, rad­nóti, ludasi, nyárádtői, nagysármási, dédai, mezőrücsi, bátosi, ratosnyai, görgényoroszfalui, marosoroszfalui, marosfelfalui, kisiklandi, libán­falvi és vajdaszentiványi polgár­­mesteri hivatalok is támogatják. A projekt keretében Maros megyéből származó sportbajnokok fognak tornaórát tartani az iskolákban az összes érintett településen. A sportolók a sportélet szépségéről és a testmozgás fontosságáról be­szélnek a fiataloknak, illetve ők maguk osztják ki a Junior Sport fo­lyóiratokat és autogramot is adnak az érdeklődőknek. A Junior Sport folyóirat Maros megyei változatát összesen 8000 példányban adták ki, és ez kizárólag a Maros megyei sportolókkal és sportélettel foglal­kozik. A Junior Sport Egyesület által ki­adott folyóirat, valamint a „Ma én vagyok a tornatanárod” elnevezésű akció, amelyet Maros megyében a szászrégeni Sport Mindenkinek Egyesület bonyolít le, a Maros Me­gyei Ifjúsági és Sportigazgatóság tá­mogatásával valósult meg, illetve a Maros Megyei Tanfelügyelőség és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem közben­járásával. A „Ma én vagyok a tornatanárod” akciót a Junior Sport Egyesület Bu­karestben is megszervezte már két alkalommal. A fővárosban is neves sportolók tartották a testnevelés­órákat a programba bekapcsolódó iskolákban, a testmozgást és az aktív sportot népszerűsítve a diákok körében. (közlemény) Kelemen Hunor szerint Románia nincs felkészülve az EU-elnökségre Kelemen Hunor szerint Románia nincs felkészülve arra, hogy 2019 első félévében betöltse az Európai Tanács elnökségét. Az RMDSZ elnöke egy nagyváradi sajtótájékoztatón beszélt erről hétfőn, szavait a szövetség hír­levele és a román hírügynökségek is idézték. A politikus szerint 2018 bonyolult évnek ígérkezik a román politikában, és Romániának ilyen körülmények között kellene felkészülnie arra, hogy 2019 első félévére átvegye az Európai Tanács elnökségét. Erre pedig nin­csen felkészülve. Szerinte Románia ezzel is úgy járhat, mint a téllel és a havazással, mely évről évre váratlanul érinti az országot. Felrótta, hogy senki sem beszél arról, hogy melyek lesznek az ország prioritásai, hogyan áll a logisztikai felkészülés, megvan-e az emberi erőforrás a feladatok el­végzéséhez. (MTI)

Next