Népújság, 2018. január (70. évfolyam, 1-24. szám)
2018-01-24 / 18. szám
NÉPÚJSÁG Ötszáz tűzoltókocsi és négy mentőhelikopter (Folytatás az 1. oldalról) több mint harmincéves. Maros megyében is hasonló az arány, a járműparkot alkotó 81 tűzoltókocsi harminc százaléka több mint harminc éve van használatban. Raed Arafat beszámolt egy 600 millió euró értékű uniós finanszírozású projektről, amelynek keretében jelentős fejlesztések várhatók a járműpark terén is, többek között országos viszonylatban 500 tűzoltókocsit, a hegyimentés hatékonyabbá tételéért négy mentőhelikoptert, valamint 64 emelőkosaras létraszerkezetet vásárolnak, így egy-két éven belül a járműpark mintegy hetven százalékát tíz évnél fiatalabb tűzoltókocsik alkotják majd. A Maros Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség tavaly egy országos projekt keretében több, a mentésben igen hasznos felszerelést kapott: egy negyvenkét méter magasságra felemelkedő emelőkosaras létraszerkezetet, a szén-monoxidmérgezéseknél életmentő oxigénkamrát, a természeti katasztrófák helyszínére szállítható, mentőeszközökkel felszerelt mobilkonténert, valamint egy nagy kapacitású motorpumpát. Dr. Raed Arafat kifejtette, a 64 létraszerkezet közül, amelyeket idén vásárolnak, valószínűleg juttatnak majd azoknak a vidéki munkapontoknak is, amelyeknek a hatáskörébe olyan települések is tartoznak, ahol magas épületek vannak. Például szükség lenne ilyen szerkezetre Szászrégenben, Marosludason és Szovátán is, hiszen itt több sokemeletes szálloda üzemel. Országos második hely a bevetések számát illetően A tegnapi évértékelőn Calin Handrea, a Maros Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség főfelügyelője elmondta, az elmúlt hét évben kétszeresére nőtt a bevetések száma, míg 2010-ben valamivel több mint 9400 bevetésük volt évente, a tavaly több mint 19 ezer riasztás érkezett, a tarlóégetések időszakában jelentősen megnövekszik a riasztások száma. A beavatkozásokat illetően Maros megye országos viszonylatban a második helyen áll a főváros után. Ennek kapcsán a főfelügyelő rámutatott: holott a beavatkozások száma megkétszereződött az utóbbi években, a személyzet száma csökkent, míg 2010-ben 740 fős csapat állt rendelkezésre, tavaly 654 fős személyzet kellett eleget tegyen a riasztásoknak. Calin Handrea elismerően szólt a vidéki munkapontokon szolgálatot teljesítő mentőegységek, valamint az önkéntes tűzoltóalakulatok munkájáról, mint mondta, az előző évhez képest tavaly hetven százalékkal nőtt azon esetek száma, amelyekben ezek közbeléptek. Kiemelte az ákosfalvi SMURD-egységet, amely az egyik legaktívabb a megyében. Átlagban tíz percen belül érkezik a segítség Az évértékelőn elhangzott, hogy Maros megye a beavatkozási idő tekintetében is élvonalban áll, a statisztikák alapján az országos átlagnál rövidebb idő alatt érnek a helyszínre az életmentők. A Maros megyei SMURD-egységek átlagban 9,58 perc alatt érnek a helyszínre (városon rövidebb ez az idő: 5,52 perc, ha vidékre kell menni, 13 percbe telik), míg az országos átlag 11 perc. A tűzoltók átlagban 11,28 perc alatt jutnak el a tűzvész helyszínére. A beszámolón elhangzott, hogy Románia az uniós országok körében a második, ami a közúti balesetben elhunytak számát illeti: miközben az uniós átlag egymillió lakosra 50, Romániában ez a szám 97. „Életmentő” volt a megye anyagi támogatása A katasztrófavédelmi felügyelőség vezetője és dr. Raed Arafat is köszönetet mondtott az eseményen jelen lévő Péter Ferenc elnöknek és a Maros megyei önkormányzatnak, mivel idén megyei költségvetésből finanszírozzák a vidéki rohammentő egységek működését. Támogatást kapnak a dédai, az ákosfalvi, a szovátai, a szászrégeni, a dicsőszentmártoni, a segesvári, a nyárádszeredai, a libánfalvi, a mezőrücsi, a marosludasi és a radnóti egységek. A támogatásnak igen nagy jelentősége van, ugyanis ennek hiányában anyagi gondokkal küzdöttek volna ezek az életmentő alakulatok. Calin Handrea az idénre tervezett legjelentősebb tervek kapcsán elmondta, egy újabb munkapontot nyitnának Marosvásárhelyen, így csökkenne a beavatkozási idő, ugyanakkor uniós alapokra szeretnének pályázni egy képzőközpont kialakítására Gernyeszegen. Marosvásárhelyen dől el a lobogók sorsa Ismét lekerültek a zászlók Erdőszentgyörgyön Néhány hete ismét eltávolították a tavaly március 15-én visszahelyezett magyar jelképeket az erdőszentgyörgyi RMDSZ-szervezet székházáról. Gligor Róbert László ismét csak a román, az európai és az RMDSZ lobogója lengedez Erdőszentgyörgy központjában, a Rhédey Claudia téri székház homlokzatán. Néhány hete lekerült a székely és a magyar zászló, ami évek óta egymást követő perek tárgyát képezi, amióta Maros megye prefektusa is zászlóüldözésbe kezdett. Kérdésünkre Csibi Attila Zoltán polgármester, a szervezet helyi elnöke elmondta: miután tavalyelőtt ősszel másodfokon is pert nyertek a prefektúrával szemben, és tavaly március 15-én visszahelyezték a kifogásolt székely és nemzeti lobogót, számítottak arra, hogy a prefektúra a jogerős ítéletet is meg fogja támadni. Ez meg is történt, az ügyben első fokon a prefektusi hivatalnak adott igazat a segesvári bíróság. Ekkor - újabb büntetések elkerülése végett - Erdőszentgyörgyön lekerültek a kifogásolt lobogók, de a döntést megfellebbezték. A másodfokú eljárást a marosvásárhelyi bíróság folytatja, Csibi Attila nem tudja, hogy mikor várható ítélet az ügyben. Azt viszont elmondta: belefáradt ebbe a küzdelembe, s ha a bíróság döntése számukra kedvezőtlen lesz, nem helyezik vissza a lobogókat: eláll a zászlóharctól, mivel sok energiát von el, s emellett úgy érzi, egyedül maradt ebben a küzdelemben, nem érzi a háta mögött a székelyek akaratát és támogatását. Mindemellett „fekete bárányként” adminisztratív vonalon „kapom is rendesen a pofonokat” — vallotta be megkeresésünkre a polgármester. Az erdőszentgyörgyi RMDSZ és a prefektúra közötti nézeteltérés régebbi keletű. Csibi Attila Zoltán, a helyi szervezet elnöke 2009-ben helyezte el a főtéri székház homlokzatán a román, magyar, székely, európai és szervezeti zászlókat, amiért Dan Tanasa feljelentése nyomán a prefektúra vizsgálatot indított, kifogásolva a nemzeti színű lobogót. A polgármester-elnök többször is tárgyalt a kérdésről az akkori prefektussal, de a nem volt hajlandó levenni a magyar zászlót. Tiltakozásként amiatt, hogy a nemzeti jelképeket üldözik, Csibi 2015 júliusában levett minden zászlót, és egy hónapra fekete gyászlobogót tűzött ki, így üzenve meg a nagyvilágnak az őket ért sérelmet. Egy hónap múlva a zászlók visszakerültek a helyükre, s hogy ne legyen támadható, a pirosfehér-zöld lobogót címeresre cserélték, amely jelkép és nem országzászló. Ennek ellenére 2016. januárban a prefektúra ötezer lejes bírságot rótt ki az RMDSZ-szervezet elnökére a magyar és székely zászlók miatt. A büntetést megfellebbezte Csibi, de míg első fokon elveszítette, tavaly ősszel másodfokon már megnyerte a prefektus ellen indított pert. A döntés kiközlése előtt egy hónappal mégis lekerültek a zászlók a székház homlokzatáról, mivel a prefktus továbbra is fenyegetőzött, Csibi pedig nem kívánt újabb büntetést kapni vagy újabb pert indítani, amíg a folyamatban levőnek nincs vége. A zászlókat március 15-én délelőtt tűzték ki ismét az RMDSZ székházának homlokzatára. A zászlók tavaly március 15-én kerültek vissza, de csak néhány hónapig loboghattak zavartalanul Fotó: Gligor Róbert László/archív AKTUÁLIS 2018. január 24., szerda Három egykori bajnok népszerűsíti a sportolást a Maros megyei diákok körében Elkezdték kiosztani a Maros megyei iskolákban a Junior Sport folyóiratot, amely Maros megye egyetlen, testneveléssel foglalkozó folyóirata. A Junior Sport Egyesület és a Maros Megyei Tanács közreműködésével kiadott folyóiratot a „Ma én vagyok a tornatanárod” szlogennel meghirdetett akció keretében juttatják el a diákoknak. A Junior Sport folyóirat Maros megyei kiadásából a megyei tanács 3000 példány nyomtatását finanszírozta, amelyeket a programba bevont tanintézetekben fognak kiosztani Marosvásárhelyen, Radnóton, Ludason, Nyárádtőn, Nagysármáson, Dédán, Mezőrücsön, Bátoson, Ratosnyán, Görgényoroszfaluban, Marosoroszfaluban, Marosfelfaluban, Kisiklandon, Libánfalván és Vajdaszentiványon. A karaván első állomása Marosvásárhely, ahol kedden reggel 8 órától Ballai Sándor többszörös bajnoki címet szerző birkózó, a Román Birkózószövetség alelnöke tartott tornaórát a Szász Adalbert Sportlíceum diákjainak. A projekt következő állomása a mezőrücsi Gheorghe Șincai iskola, az ottani diákoknak január 25-én, csütörtökön Traian Bendorfean labdarúgó tart edzést. Pénteken, január 26-án 10 órától a radnóti gimnázium tanulói Traian Dumbravean harcművésztől hallhatnak érdekes történeteket. A „Ma én vagyok a tornatanárod” elnevezésű akciót a megyei önkormányzat mellett a szászrégeni, radnóti, ludasi, nyárádtői, nagysármási, dédai, mezőrücsi, bátosi, ratosnyai, görgényoroszfalui, marosoroszfalui, marosfelfalui, kisiklandi, libánfalvi és vajdaszentiványi polgármesteri hivatalok is támogatják. A projekt keretében Maros megyéből származó sportbajnokok fognak tornaórát tartani az iskolákban az összes érintett településen. A sportolók a sportélet szépségéről és a testmozgás fontosságáról beszélnek a fiataloknak, illetve ők maguk osztják ki a Junior Sport folyóiratokat és autogramot is adnak az érdeklődőknek. A Junior Sport folyóirat Maros megyei változatát összesen 8000 példányban adták ki, és ez kizárólag a Maros megyei sportolókkal és sportélettel foglalkozik. A Junior Sport Egyesület által kiadott folyóirat, valamint a „Ma én vagyok a tornatanárod” elnevezésű akció, amelyet Maros megyében a szászrégeni Sport Mindenkinek Egyesület bonyolít le, a Maros Megyei Ifjúsági és Sportigazgatóság támogatásával valósult meg, illetve a Maros Megyei Tanfelügyelőség és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem közbenjárásával. A „Ma én vagyok a tornatanárod” akciót a Junior Sport Egyesület Bukarestben is megszervezte már két alkalommal. A fővárosban is neves sportolók tartották a testnevelésórákat a programba bekapcsolódó iskolákban, a testmozgást és az aktív sportot népszerűsítve a diákok körében. (közlemény) Kelemen Hunor szerint Románia nincs felkészülve az EU-elnökségre Kelemen Hunor szerint Románia nincs felkészülve arra, hogy 2019 első félévében betöltse az Európai Tanács elnökségét. Az RMDSZ elnöke egy nagyváradi sajtótájékoztatón beszélt erről hétfőn, szavait a szövetség hírlevele és a román hírügynökségek is idézték. A politikus szerint 2018 bonyolult évnek ígérkezik a román politikában, és Romániának ilyen körülmények között kellene felkészülnie arra, hogy 2019 első félévére átvegye az Európai Tanács elnökségét. Erre pedig nincsen felkészülve. Szerinte Románia ezzel is úgy járhat, mint a téllel és a havazással, mely évről évre váratlanul érinti az országot. Felrótta, hogy senki sem beszél arról, hogy melyek lesznek az ország prioritásai, hogyan áll a logisztikai felkészülés, megvan-e az emberi erőforrás a feladatok elvégzéséhez. (MTI)