Népújság, 2018. március (70. évfolyam, 49-75. szám)

2018-03-19 / 64. szám

2018. március 19., hétfő Pompás műsorban volt részünk Eldőlt, hogy melyik csapat utazik Brüsszelbe Március 14-e rendkívüli ünnep volt a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Az Öröksé­günk őrei - Fogadj emlékbe egy műemléket elnevezésű, középiskolás diákoknak szer­vezett vetélkedő Maros me­gyei szakaszának döntője. Kilenc csapat tagjai mutat­ták be a gondjaikba vett műemlékről összeállított érdekes, tanulságos, helyen­ként szívbe markoló előadá­sukat. Bodolai Gyöngyi Példát mutattak egész Székelyföldnek A diákok színes, kreatív műsorát legtöbb 30 ponttal, a megelőző három hónap során az örökbe foga­dott műemlékkel kapcsolatos kuta­tásait, ötletes, gazdag népszerűsítő tevékenységét legtöbb 70 ponttal jutalmazta a kilenctagú zsűri. A Winkler Gyula európai parlamenti képviselő által felajánlott brüsszeli kirándulásért kilenc csoport 130 di­ákja versenyzett. A döntőn jelen volt a mozgalommá vált vetélkedő ötletgazdája, Hegedűs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyve­zető alelnöke Kolozsvárról. - Csodálatos tartalommal töltöt­tétek meg ezt a centenáriumi évet - szólt a résztvevőkhöz, értékelve a középiskolás diákok teljesítményét, majd köszönetet mondott a csapa­toknak azért, hogy élettel töltötték meg a várost, a megyét, az örökbe fogadott helyszíneket. Köszönetet mondott továbbá Csép Andrea kép­viselőnek és Novák Zoltán szená­tornak, akik népszerűsítették a diákok tevékenységét, továbbá fel­készítő tanáraiknak és mindazok­nak, aki­k segítségükre voltak. A házigazda szerepében Péter Ferenc, a megyei tanács elnöke gra­tulált a diákoknak, hogy a kulturális örökség európai évében felvállalták a négy földrajzi régió találkozásánál fekvő, műemlékekben talán a leg­gazdagabb megye néhány jelentős műemlékének a láthatóvá tételét, népszerűsítését. A Hegedűs Csilla vezette zsűri bemutatását követően léptek szín­padra a csapatok. Az Archeológusok­­ a nyárád­­szentannai református templom őrei, a Bocskai István Elméleti Lí­ceum 10—11. osztályosai — a már Szeredához tartozó, de hajdan ön­álló település, Nyárádszentanna műemlék templomát fogadták örökbe, és az egykori templomnak és a falunak is nevet adó Szent Anna legendáját vitték színpadra. A csapatnak sikerült azt a drámát ér­zékeltetnie, ami Szent Anna életét megkeserítette. A gyermekáldásra A nyertes csapat előadása áhítozó családnak, amely vagyonát jótékonysági célra fordította, húszévnyi keserűség után született meg a lánya, Mária, akinek a méhé­­ben a későbbiekben Jézus megfo­gant. Mondanivaló, ének, mozgás - minden a helyén volt, köszönet érte a szeredai csapatnak. Nagyot csavart a történelem fo­nalán a Bolyai Toldalagi-palota el­nevezésű csapata. A Bolyai Farkas középiskola 10. B osztályos diákjai a Marosvásárhely főterén álló ba­rokk palota történetét idézték fel, majd nagyon érdekes ötlettel a kommunista rendszerben elképzelt idegenvezetéssel elevenítették meg a közelmúltat, amikor a hatalom egészen más szemmel tekintett mű­emlékeinkre. Érdekes, lendületes, ötletes előadás volt. Az erdőszentgyörgyi Szent Gyögy Technológiai Szakközépis­kola Rhédeyek csapata a város nevét messze földön ismertté tevő szépséges Rhédey Claudia történe­tét dolgozta fel, aki az apai tiltás el­lenére szerelemből ment férjhez a jóképű német Württembergi Sándor herceghez. A Claudiát alakító diák­lány gyönyörű fehér ruhájában a verseny szépének díját is elnyer­hette volna, ezért elhittük neki, hogy a szerepbeli herceg a szeretett lány kedvéért megtanult magyarul. Házasságuk, amelyből három gyer­mek született, mindössze hat évig tartott, s az erdőszentgyörgyi diá­kok előadása Claudia korai halálá­val ért véget. A történetet keretbe foglalta, hogy mindez az Erdélybe szívesen ellátogató Károly herceg képzeletében játszódott le, akinek édesanyja, II. Erzsébet angol ki­rálynő Rhédey Claudia ükunokája. Nem lehetett meghatódottság nélkül végignézni a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz csatolt Római Katolikus Teológiai Líceum A Szem csapatának darabját, amelynek tag­jai az egykori ferences templomból maradt tornyot fogadták örökbe. Szép színpadképek, mozgás, játék, mondanivaló, minden összhangban volt. És a darab szövege is, amelyet Benedek Kristóf, a csapat tagja írt. Látványos volt a templomot és tor­nyát megformázó diákok alakzata, amely azért bomlott fel időnként, hogy elmondják az épület tragédiá­ját. Megelevenítették a pert is, amelynek során a kommunista rendszerben kisajátították a feren­ces templomot, és elhangzott a Márton Áron püspök bölcsességét igazoló levél, amelynek az épület­csere kapcsán megfogalmazott fel­tételeit sajnos nem tartották be. A torony alatti szétdúlt, meggyalázott kegyeleti helyért ma is peres eljárás van folyamatban. Láttuk a templom leomlását, majd a megsemmisített falak átváltoztak a hasonló sorsra jutott iskola diákjaivá, akik világgá kiáltották mindazt a fájdalmat, megpróbáltatást, amin az utóbbi időben átmentek. A Kemény kastély őrei csapat tagjai gazdag népszerűsítő munká­jukat megkoronázva látványos mű­sorral álltak színpadra. A szászrégeni Lucian Blaga Műszaki Középiskola diákjai a sérült embe­rekről sem feledkeztek meg. A fes­tői természeti környezetben fekvő marosvécsi reneszánsz kastély tör­ténetét bemutató előadásuk táncjá­tékká alakult, nagyon szép színpadképekkel, kitűnően táncoló diákokkal. Nagyszerű ötlet volt, ahogy a gyakran tulajdonost váltó épület történetét egy, a kastélyról készült makett kézről kézre adásá­val oldották meg. Összességében értékes teljesítményt láthattunk. Szünet után lépett színpadra a gernyeszegi Teleki-kastélyt és re­formátus templomot örökbe fogadó bolyais csapat, a Telekiek unokái, amely korhű jelmezben és maszk­Fotó: Karácsonyi Zsigmond Kar elevenítette meg azt az elképzelt jelenetet, ahogy a kastély volt és je­lenlegi tulajdonosai, köztük a téka­alapító Teleki Sámuel, találkoznak, és az elődök visszatérő motívum­ként fejezik ki elégedetlenségüket az épület jelenlegi állapota miatt. Közben elhangzott a kastély és híres lakóinak története. A szászrégeni Petru Maior iskola diákjainak Réges-Régen csapata a várossal ma már egybeforrt Abafája műemlékét, a Huszár-kastélyt fo­gadta örökbe, amelyre romos falak emlékeztetnek, holott az épületben a rendszerváltás előtt még fogyaté­kos gyermekek szakiskolája műkö­dött. A diákok a kastély történetére és fénykorára emlékeztek egy va­csora felelevenítésével azokból az időkből, amikor neves embereket látott vendégül a báró Huszár csa­lád. Ott töltötte gyermekkora egy részét Mikes Kelemen, a kastély vendége volt Apor Vilmos püspök, Wass Albert, Kemény János. A Hu­szár családnál volt nevelő 1928-29- ben Dsida Jenő, az ő elképzelt születésnapjáról szólt a szászrégeni diákok jelenete. Pergő, színes bemutatót láthat­tunk a Bolyai középiskola Házőr­zők csapatának előadásában, amely az örökbe vett Teleki-ház építésé­nek történetét vitte színpadra. Em­lékezetes alakítást nyújtottak a sárpataki Teleki Domokos grófot, feleségét és a ház olasz építőmeste­rét megjelenítő diákok. Érdekes volt végigkövetni a Petőfi téren álló ház erkélyének a történetét is, ami a feleség óhajára utólag került az épü­let homlokzatára. A diákok bemu­tatták, ahogy Bem József 1849. június 23-án az erkélyről a forra­dalmi tömeghez szólt. Utolsónak a dicsőszentmártoni középiskolások (Andrei Bârseanu Elméleti Líceum) csapata, a Szent Márton unokái lépett színpadra, hogy a Küküllő menti kisváros egyetlen középkori műemlékének, a mai unitárius templomnak a törté­netét felidézze. Előadásuk azt a cso­dát mutatta be, amit a testi és lelki védelmet nyújtó idős falak jelentet­tek az évszázadok során, és az isko­lával együtt megmaradásunk jelképeivé váltak. Értékteremtés, értékmegőrzés, kreativitás és csapatszellem Az előadásokat, amíg a zsűri döntött, zenés-táncos műsor kö­vette, Máté Kriszta népdalokat éne­kelt, fellépett a Napsugár néptáncegyüttes, majd a művészeti iskolások reneszánsz kamarazene­­karát (Pethő Rebeka, Bíró Zsu­zsanna, Molnár Johanna) hallottuk. A vetélkedőt értékelő beszédében Csép Éva Andrea, megyénk RMDSZ-képviselője kiemelte, hogy a fiatalok és irányító tanáraik értékteremtő és -megőrző tevékeny­sége által egész erdélyi magyar kö­zösségünk nyertesnek tekinthető. Az Örökségünk őrei - Fogadj em­lékbe egy műemléket mozgalomba bekapcsolódva hozzájárultak ahhoz, hogy az RMDSZ 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában programsorozata keretében sikerül­jön felmutatni, hogy az erdélyi, és ezen belül a Maros megyei magyar­ság is értékteremtő és értékmegőrző közössége Romániának. Becsülettel kiállták a próbatételt, mert az volt a mozgalom és vetél­kedő határmezsgyéjén zajló versen­gés, amelynek során bizonyították, hogy a város mellett a vidék is képes volt felnőni a feladathoz, s épített örökségünk rejtett kincsei­nek a felfedezése mellett minden csapat közösséget alkotott - szólt a diákokhoz Novák Zoltán szenátor, és lelkükre kötötte, hogy a kiválasz­tott műemlékről ne feledkezzenek meg. Végül a színpadra szólították a csapatokat. Nagy volt a bolyais di­ákok öröme, akik a gernyeszegi Te­leki-kastélyt és református templomot fogadták örökbe (Tele­kiek unokái csapat), amikor kide­rült, hogy az első helyen végeztek, és ők utaznak Brüsszelbe. A máso­dik helyen a bolyaihoz csatolt Római Katolikus Teológiai Líceum A Szem nevű csapata, a harmadik helyen a Bolyai középiskola Házőr­zők csapata végzett. A fődíj mellett táborozási lehetőséggel, fesztivál­bérletekkel, színházi belépőkkel, könyvcsomagokkal jutalmazták a résztvevőket, akik közül többen is megérdemelnék a nagyon áhított brüsszeli kirándulást. A magam ne­vében őszintén gratulálok mindnyá­juknak. Díjkiosztás KÖZÉLET Megkérdeztük a zsűri tagjait: Hegedűs Csilla, a zsűri elnöke: - Ezek a gyermekek megmutatták nekünk, hogy itt, Maros megyében mit hozott létre az erdélyi magyarság, mi az, amire büszkék lehetünk. Az, hogy a saját hangjukon szólaltak meg, a saját fantáziavilágukkal je­lenítették meg ezeket az épületeket, hogy nem historizáltak, nem a tör­ténelmet siratták, hanem elmentek takarítani, műsoros esteket szerveztek, főztek, idegenvezettek, megmutatták azt, hogy amit az el­múlt ezer évben teremtettünk, az nagyon fontos. Ennél többet, jobbat, szebbet nem várhat el az ember. 2012-ben indítottuk el Winkler Gyula parlamenti képviselővel először a szórványban, két éve Kolozsváron. Vásárhely magasan túlhaladta az idei kolozsvári produkciókat, mert kiléptek a város határain túl, és olyan épületeket hoztak vissza a köztudatba, ahol a történelmünk íródott, de ugyanakkor bemutatták a kommunizmust, az elmúlt 28 év jó és rossz oldalát, olyan társadalmi problémákra hívták fel a figyelmünket, amivel mindnyájan szembe kell néznünk. Fodor János történész, a BBTE történelem-filozófia karának oktatója: - A zsűrinek nehéz dolga volt, hiszen nagyon komplex előadásokat láthattunk, hallhattunk. A történelmi vonatkozásokat illetően is külön dicséretet érdemelnek nemcsak a diákok, akik megvalósították ezeket a feladatokat, hanem felkészítő tanáraik is, akik kemény órákat áldozva segítettek nekik, hogy átadhassák ezeket a produkciókat. Egészen meg­lepett, hogy mennyire bonyolult múltbéli tényeket mennyire könnyedén és egyszerűen meg tudtak velünk értetni. Úgy gondolom, hogy lecke volt számunkra is. _ NÉPÚJSÁG ]

Next