Népújság, 2018. december (70. évfolyam, 276-296. szám)

2018-12-07 / 280. szám

2018. december 7., péntek SZÍNES VILÁG XIV. évf. 48. (645.) szám, 2018. december 7., péntek Oláh-Gál Róbert Örömmel olvastam a Népújság 2018. ok­tóber 22-i számában, hogy emlékszobát avat­tak Bodor Péter tiszteletére Erdőszentgyörgyön. „A kiállítás szervezője egy táblával Erdő­­szentgyörgynek is »hódol«, ahol Rhédey Clau­dia és Bodor Péter mellett a 19. századi magyar meteorológia úttörője, Weisz József is született.” A Népújság 2018. október 26-i száma pedig arról számolt be, hogy megtalálták „Rhédey Claudia német nyelvű naplóját Stuttgartban”. Nem tudok sokat hozzátenni ehhez a két örömteli eseményhez, magam is meglátogat­tam az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyt, és örömmel láttam, hogy milyen büszkék az er­­dőszentgyörgyiek nagy szülöttjeikre. Azt már kevesebben tudják, hogy egyik legkiválóbb és legeredményesebb kortárs er­délyi matematikusunk Erdőszentgyörgy szü­löttje! A neve Némethi András, 59 éves, és tizedikes koráig Erdőszentgyörgyön lakott, ott is járt iskolába! Az idén volt Rio de Jane­­iróban a 27. matematikai kongresszus, amely a matematikusok legmagasabb színvonalú és tudományos mércéjű szakmai fóruma. Ezen a kongresszuson Némethi András meghívott plenáris előadó volt, ami azt jelenti, hogy szakterületének - az algebrai geometriának - egyik legkiválóbb művelője és szakértője. Ilyen megtiszteltetés erdélyi matematikust a kongresszusok történetében még csak egy­szer ért - mármint, hogy erdélyi magyar le­gyen plenáris előadó -, de tény, ők már nem Erdélyt képviselték. Igaz, Némethi András is Budapesten él, de biztosan állítom, hogy szí­vében, neveltetésében erdélyi magyar ember maradt! Az első matematikai kongresszust Zürich­ben szervezték meg, 1897-ben. Tény, hogy arra hivatalos meghívót kapott a marosvásár­helyi születésű Vályi Gyula, de nem előadó­ként, csak résztvevőként. A matematika fejlődésére óriási hatással volt az 1900-ban Párizsban megtartott 2. kong­resszus, amikor is David Hilbert felvázolt 24 híres feladatot, amelyek megoldása meghatá­rozta a 20. századi matematikai kutatásokat. 1950-ben, Cambridge-ben (Massachusetts) talán még meghívott előadó volt Wald Ábra­hám, és 1962-ben Stockholmban Szőkefalvi- Nagy Béla (de ebben nem vagyok teljesen bizonyos, mert nem egyértelmű a visszate­kintés forrásanyaga!). Röviden annyit meg­­jegyzek, hogy Wald Ábrahám Kolozsváron született 1902-ben ortodox zsidó családban. Már 25 évesen Bécsben élt, és később ameri­kai matematikus lett. Erdéllyel és főleg Ko-Némethi András előadás közben­lozsvárral megszakadt minden kapcsolata, mert sajnos kolozsvári családját a nyilas ter­ror kivégezte. A másik világhírű, Kolozsvá­ron született matematikus Szőkefalvi-Nagy Béla. Az ő családja is kivándorolt Szegedre, és magát magyarországinak vallotta, Erdély­­lyel megszakította a kapcsolatát, és egyálta­lán nem ápolta erdélyi gyökereit. Ezeket a tényeket azért merem leírni ilyen bátran, mert egyedül Némethi Andrásban láthatják az er­­dőszentgyörgyiek és mi, erdélyi magyarok azt a világhírű tudóst, aki büszkén vallja magát erdélyi magyarnak. Erdőszentgyörgyön született, szülei sajnos már nem élnek, ő maga Erdöszentgyörgyön nevelkedett és ott járt iskolába a középiskola első két évében. Akkor édesapja elvitte Se­gesvárra, Farkas Miklós kiváló matematika­tanárnak lett a tanítványa. A tehetséges diák 11. és 12. osztályosként be is került a nem­zetközi matematikai diákolimpia Romániát képviselő válogatott csapatába, és így Romá­niát kétszer is képviselhette a nemzetközi ma­tematikai diákolimpián. Ez is - tudtommal - Románia 100 éves történetében csak kétszer fordult elő, mármint, hogy magyar ajkú diá­kot is bevesznek a válogatottba. Egyik a bras­sói Zsidó László volt (ma a Római Egyetem professzora), a másik Némethi András, az ELTE és a Rényi Kutatóintézet professzora. Örömmel írhatom, hogy Némethi András tevékenységét, ha távirati stílusban is, a Nép­újság elődje, a Vörös Zászló is figyelemmel kísérte. Mikor segesváriként bekerült a válo­gatottba, azt a lap 1977-ben megírta. Farkas Miklós érdemes és kiváló matematikatanárról is írt a Népújság, és ott is szóba került Farkas tanár úr legkiválóbb tanítványa, Némethi András. Engedjék meg nekem, hogy kissé elmél­kedjem az iskolák mai helyzetéről és egy jó tanár döntő szerepéről. Láttam olyan statisz­tikát az idén, de a tavaly is, hogy az erdő­szentgyörgyi iskola Maros megye leggyengébb középiskolái közé tartozik. Engem nagyon felháborított ez a statisztika, mert nem veszik figyelembe, hogy az erdő­szentgyörgyi középiskola, még ha 40 éve is, de hozzájárult ahhoz, hogy egy világ egyik vezető tudós-matematikusát kinevelje. Igaz, akkor Némethi András nagyon büszke volt arra, hogy milyen komoly munka folyt az is­kolában. Bekapcsolódtak a Jóbarát diáklap versenyeibe, és mindenféle kulturális prog­ramban részt vállaltak. Némethi András me­sélte, hogy akkor Erdőszentgyörgyön Krámli József kiváló matematikatanár tevékenyke­dett. Persze nagyon nagy tisztelettel és hálá­val beszélt segesvári tanáráról, Farkas Miklósról is, és ha Erdélyben jár, igyekszik meglátogatni volt matematikatanárát. Vissza­térve Erdőszentgyörgyre, már a tanítónője, Rusz Magdi is rászoktatta az igényes szellemi munkára, és Némethi András sokat írogatott a Napsugárban is. A szellemi munkások kép­zésében és főleg a matematikusképzésben na­gyon fontos, hogy a tanulók korán hozzászokjanak az intenzív tanuláshoz, mun­kához, feladatmegoldáshoz. Fizikából Sipos Dezső tanár külön foglalkozott Némethi And­rással, mint ahogy matematikából is Krámli József V-VIII.-ban. Némethi András minden tanárára - kémia, biológia, magyar - nagyon szívesen emlékezik rá. Ahhoz, hogy ma Né­methi András a világ vezető matematikusai között van, döntő módon hozzájárult a két év (XI-XII. osztály) a segesvári középiskolában és az öt év a Bukaresti Egyetemen. Most is a tanáron múlik minden! Ha a tanár keményen megdolgoztatja a diákokat, akkor van és lesz kimagasló eredmény, ha nem, akkor lehet teret adni a hiányos statisz­tikának és a szócséplő magyarázgatásoknak! Javasolom, hogy az erdőszentgyörgyiek jegy­ezzék meg Némethi András nevét, mert akár­milyen statisztikát vagy tudományos eredményt mérő idézettségi mutatót is ve­szünk figyelembe, Némethi András a világ matematikusai között az elsők között foglal helyet. ______NÉPÚJSÁG _ Rekordot döntött a felmelegedést okozó gázok légköri koncentrációja Rekordot döntött a felmelegedést okozó gázok légköri koncentrációja 2017-ben az ENSZ Meteorológiai Vi­lágszervezete (WMO) friss kutatása szerint. Nincs jele annak, hogy az emelkedő trend megfordulna - idézte a BBC hírportálja a szervezet üvegházhatású gázokról szóló új éves jelentését. A szén-dioxid koncentrációja tavaly elérte 405 ppm-et (az egész milliomod része), ami 3-5 millió éve nem fordult elő. A légköri koncentráció más, mint a kibo­csátás, mert arra vonatkozik, ami a levegőben megmarad, miután a szárazföld, a fák és a tengerek a kibocsátott gázok egy részét el­nyelték. A levegőben maradó gázok éghaj­latra gyakorolt hatása 1990 óta 41 százalékkal nőtt. A szén-dioxid koncentráci­ója 2017-ben is növekedett, most 146 száza­lékkal magasabb, mint az ipari forradalom előtt volt. Egy év alatt kisebb volt a növekedés, mint 2015 és 2016 között, ám majdnem akkora, mint az utóbbi évtized átlagos tempója. „Amikor utoljára, 2-5 millió évvel ezelőtt ilyen magas volt a szén-dioxid koncentráci­ója, akkor a hőmérséklet 2-3 fokkal melegebb volt, a tengerszint pedig 10-20 méterrel ma­gasabb” - mondta Petteri Taalas, a szervezet főtitkára. Tavaly azért növekedett lassabban a szén-dioxid koncentrációja, mert 2015- 2016-ban erős volt az El Nino légköri jelen­ség hatása, mely sokfelé szárazságot okozott, ezzel csökkent a növények gázmegkötő ké­pessége, így több maradt a gázokból a leve­gőben. A kutatók szerint a növekedés lelassulása nem jelenti azt, hogy előrelépés történt a felmelegedést okozó gázok kibocsá­tásának visszaszorításában. A betiltott, korábban hűtőközegként hasz­nált fluor-triklórmetán (CFC-11) légköri kon­centrációjának csökkenése jelentősen lelassult, ami arra utalhat, hogy valahol to­vábbra is gyártják, vagy egyes termékek elő­állításakor felszabadul, ám a forrást még nem sikerült azonosítani. A szén-dioxid mellett a metán és a dinitrogén-oxid a globális felme­legedést okozó gázok közül a legjelentősebb. A légköri metán mintegy 60 százaléka emberi tevékenységből ered. Koncentrációja 257 százalékkal növekedett az iparosodás előtti­hez képest. A dinitrogén-oxid természetes forrásokból és emberi tevékenységből is származik, kon­centrációja nagyjából 122 százaléka az ipa­rosodás előttinek. (MTI)

Next