Népújság, 2019. szeptember (71. évfolyam, 198-222. szám)

2019-09-12 / 207. szám

2019. szeptember 12., csütörtök HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Teodor Melescanu volt külügyminisztert választották a szenátus elnökévé Teodor Melescanu volt külügyminisztert választot­ták kedden délután a szenátus elnökévé. A veterán politikus a választás második körében 73 szavazatot kapott, míg ellenjelöltjét, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben megméretkező Alina Gorghiut 59- en támogatták. Teodor Melescanut a jelenleg kisebbségben kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javasolta a tisztségre, miután pártja, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) ki­lépett a kormánykoalícióból, és pártjának elnöke, Calin Po­­pescu Tariceanu lemondott a szenátus elnöki tisztségéről. Megválasztása utáni első beszédében Teodor Melescanu ki­jelentette: az elmúlt három évtizedben a politikai spektrum va­lamennyi pártjával együttműködött már, és ezt az együttműködési tapasztalatát szeretné házelnökként haszno­sítani az ország érdekében. Azt is hozzátette: az ALDE parla­menti csoportjának a tagja marad. Pártja ugyan döntést hozott arról, hogy kizárja soraiból azokat, akik a vezető testületek jó­váhagyása nélkül fogadnak el tisztségeket. Calin Popescu Tariceanu ALDE-elnök bejelentette, hogy pártja megtámadja a választás eredményét az alkotmánybíró­ságon. Arra hivatkozott, hogy a házszabály szerint a frakciók állíthatnak jelölteket a házelnöki tisztségre, és ugyanannak a frakciónak nem lehet két jelöltje. Márpedig a választás első fordulójában az ALDE jelöltje Ion Popa szenátor volt, aki 13 szavazatot kapott. A parlament 136 tagú felsőházában a Szociáldemokrata Párt a szavazatoknak épp a felével rendelkezik, és azzal biztosíthatta a többséget, hogy Teodor Melescanu személyében ellenzéke so­rából állított jelöltet. Teodor Melescanu öttel kapott több sza­vazatot, mint amennyivel a PSD rendelkezik. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az elmúlt napokban többször is közölte, hogy nem támogatja a PSD jelöltjét, és sze­nátorai az ellenzéki Alina Gorghiura szavaznak. (MTI) Tanintézmények szeizmikus kockázati felmérése - 2021-ig Döntő házként fogadta el a képviselőház azt a tör­vénytervezetet, amely értelmében 2021. január el­sejéig el kell kezdeni minden, 1978 előtt épült tanintézmény épületének szeizmikus kockázati fel­mérését. A felmérés lezárásának és az épületek koc­kázati besorolásának határideje 2024. június 1. A jogszabály az 1994/20-as kormányrendeletet módosítja, azzal a céllal, hogy a tanügyi személyzet és a tanulók bizton­sága érdekében minden olyan romániai ingatlant felmérjenek, amelyben oktatási intézmény működik. Az elfogadott tervezet értelmében a közintézmények veze­tőinek legkésőbb 2021. január elsejéig ki kell adniuk a mű­szaki felmérés megkezdésére vonatkozó utasítást. Az 1978 előtt készült épületek mechanikai szilárdságát és stabilitását vizsgáló felmérést arra kiképzett szakértők végzik el. Ennek alapján a megfelelő kockázati kategóriába sorolják be az in­gatlanokat, és kidolgozzák a biztonsági intézkedéseket. A ren­delkezés csak azokra az épületekre nem terjed ki, amelyeknek 2010. január elseje után már felmérték az állapotát. A felmé­réseknek és a szeizmikus kockázati besorolásnak 2024. június elsejéig le kell zárulnia. A költségeket a tanügyminisztériumon keresztül biztosítja a román állam. Az előírás figyelmen kívül hagyása 1.000 lejtől 10.000 lejig terjedő bírságot von maga után. A képviselőház döntő fórum volt ebben a kérdésben. (Agerp­res) Románia is visszavonta ideiglenes EU-biztos-jelöltjét Észtország után Románia is visszavonta szerdán ideiglenes jelöltjét az Európai Bizottságba, és így az új brüsszeli testület november eleji hivatalba lépé­séig csak huszonhat tagú lesz a biztosok kollégiuma. A jelölésekre azután került sor, hogy Andrus Ansip észt és Corina Crețu román biztos júliusban lemondott azért, hogy képviselők legyenek az Európai Parlamentben. Helyükre Bukarest Ioan Mircea Pascut, Tallinn pedig Kadri Brexit Törvénysértőnek minősítette szerdai végzésében a brit parlamenti ülésszak lezárását a polgári peres ügyekben illetékes legfőbb skóciai bíróság. Az Edinburghban ülésező Court of Session háromtagú fel­­lebbviteli fórumának határozata szerint Boris Johnson minisz­terelnök azzal a céllal kezdeményezte az uralkodónál a londoni alsóház ülésszakának berekesztését, hogy akadályozza a brit parlament tevékenységét, így a kezdeményezés jogsértő volt. Az ülésszak kedd hajnalban ért véget, és az új évad ok­tóber 14-én, alig két héttel a brit EU-tagság megszűnésének Simsont kívánta delegálni, végül azonban - a szakemberek szerint az erősödő tiltakozó hangok hatására - mindkét ideig­lenes jelöltet hivatalosan visszavonták. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke korábban arra kérte a két országot, hogy ne jelöljenek senkit, hangsú­lyozva, hogy ez csak az adófizetők pénzének pazarlása lenne, minthogy nem is kapnának saját portfoliót a jelenlegi brüsszeli testület mandátumának október 31 -i lejártáig tartó rövid időre. (MTI) (Brexit) jelenleg érvényes határideje előtt kezdődik, amikor II. Erzsébet királynő kihirdeti Johnson kormányának új tör­vényalkotási programját. A londoni felsőbíróság a múlt pénteken szintén tárgyalt egy keresetet, amelynek benyújtói szerint törvénysértő a brit par­lament ülésszakának berekesztése. Ez a bírói fórum azonban azt állapította meg, hogy Johnson a hatályos parlamenti tör­vényeknek megfelelően járt el, amikor kezdeményezte az ural­kodónál a parlamenti ülésszak lezárását és új törvényhozási évad elkezdését. (MTI) Ország - világ Megszűnt az ALDE szenátusi frakciója Teodor Melescanut kizárták a Liberálisok és Demok­raták Szövetségéből (ALDE), és megszűnt az ALDE felsőházi frakciója, mert nincs meg a hét, azonos pártlistán megválasztott szenátor - közölte szerdán a szenátus plenáris ülésén Calin Popescu-Tarice­­anu, az ALDE elnöke. Popescu-Tariceanu kijelen­tette: Melescanu esetében életbe léptették az ALDE vezetőtanácsának múlt heti határozatát, amely sze­rint, ha a párt képviselői közül valaki tisztséget vállal más alakulat támogatásával, elveszti ALDE-tagsá­­gát. Melescanut szociáldemokrata javaslatra a sze­nátus elnökévé választották. Az ALDE vezetője szerint ezek után megváltozott a szenátus házbizott­ságának összetétele, így újra kell tárgyalni a tisztsé­gek elosztását. (Agerpres) Rekonstruálják Alexandra testét Igazságügyi orvosszakértők rekonstruálják Ale­xandra Macedanu testét a Gheorghe Dincu caracali udvarán talált hordóban levő csontokból. Gyakorla­tilag minden csontot megvizsgálnak, és megállapít­ják, hogy annak hiányában is életben lehet-e még a lány. A nyomozó hatóság gyakorlatilag azt kérte az igazságügyi orvosszakértőktől, hogy a Gheorghe Dinca udvarán talált hordóban levő csontmaradvá­nyokból rekonstruálják a csontokat, amelyekhez tar­toznak, hogy lássák, annak hiányában is életben lehet-e még a lány. A Macedanu család közben úgy döntött, külföldi szakértői vizsgálatot kér annak meg­állapítása érdekében, hogy a talált csontokból re­­konstruálható-e Alexandra teste. (Mediafax) Kevesebb új autót írtak forgalomba 18,81 százalékkal kevesebb, összesen 23.177 új autót írtak forgalomba Romániában, mint egy évvel korábban. Az idei év első nyolc hónapjában 118.003 új személygépkocsit írtak forgalomba, ami viszont 13,66 százalékos növekedést jelent az előző év azo­nos időszakához viszonyítva. Ami a Romániában először forgalomba írt, külföldről behozott használt személygépkocsikat illeti, augusztusban a számuk 35.502 volt, ami 7 százalékkal elmarad a tavalyi év nyolcadik hónapjában regisztrált értéktől. 2019 első nyolc hónapjában 293.507 használt gépkocsi került a romániai utakra. Az új autók körében továbbra is a Dacia a legnépszerűbb, 35.716-ot írtak forgalomba, ez 24,85 százalékos növekedés a 2018. január-au­gusztus időszakhoz képest. (Mediafax) Medvét próbált kikerülni Két személy megsérült kedd este egy Gyergyóalfalu és Gyergyószárhegy között bekövetkezett baleset­ben, amikor a gépkocsi vezetője megpróbált kike­rülni egy, az úttesten álló medvét. A Hargita megyei rendőrség tájékoztatása szerint a 25 éves gyergyó­­csomafalvi sofőr a 126-os megyei úton, Gyergyóal­­faluból Szárhegy felé tartott. Elmondása szerint ki akart kerülni egy medvét, amely az úttesten állt, de elvesztette ellenőrzését a kormány fölött, és az autó felborult. A balesetben könnyű sérülést szerzett a 25 éves sofőr és utasa, egy 18 éves gyergyóremetei nő. Az ügyben gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt kivizsgálás indult. (Agerpres) Törvénysértő a brit parlamenti ülésszak Roland Emmerich életműdíjat kap a Zürichi Filmfesztiválon Életműdíjat kap Roland Emmerich, A függetlenség napja rendezője a Zürichi Filmfesztiválon szeptember végén - jelentették be kedden a szervezők. A filmfesztiválon a The Hollywood Reporter értesülése szerint a német származású rendező számos filmjét, köztük az 1984-ben készült A Noé bárkája-elvet, A függetlenség napját, a Godzillát, a Holnaputánt és az Anonymust is levetítik. A fesztivál A Tribute To... elnevezésű életműdíját szeptember 29-én veheti át a filmes alkotó, Emmerich legújabb munkája, a Midway című második világháborús film Ed Skrein, Patrick Wilson, Luke Evans és Mandy Moore sztárszereposztással novemberben debütál a mo­zikban. A rendező jelenleg a Moonfall című sci-fin dolgozik, amelynek forgatókönyvét Spenser Cohennel és Harald Kloserrel együtt írta. A 15. Zürichi Filmfesztivált szeptember 26. és októ­ber 6. között rendezik meg. Idén Oliver Stone lesz a nemzetközi zsűri elnöke. A filmmustrán számos olyan produkciót láthat a közönség, amelyek a velencei és a torontói fesztiválon is bemutatkoztak. Vetítik Todd Phillips Joker című képregény-eredetfilmjét Joa­quin Phoenixszel a főszerepben, Noah Baumbach válási drámá­ját, a Marriage Storyt Scarlett Johanssonnal és Adam Driverrel, James Mangold autóversenyzős filmjét, Az aszfalt királyait Christian Bale és Matt Damon szereplésével, valamint Rupert Goold Judy című Judy Garland életrajzi filmjét Renée Zellwe­­gerrel a címszerepben. (MTI) Bodolai Gyöngyi Augusztusban értesülhettünk a jó hírről, hogy elkészült a dél-erdélyi A1-es autópálya újabb szakasza Déva és Ma­­rosillye között, ami lecsökkenti a már megépült pályasza­kaszok közötti régi országúton fennmaradó távolságot. Örömmel tölthetné el a hír a Temesvárra, Aradra, Romá­nia déli településeire, a Dél-Magyarországra és Szerbiába utazókat, hogy 57 helyett „mindössze” 44 kilométert kell kétsávos úton megtenniük. Egyébként a 44-ből további 21 kilométernyi sztráda is elkészült már Marosillye és Hol­­gya között, csakhogy a pályaszakaszt megépítő spanyol cégtől a szállításügyi miniszter azzal a feltétellel veszi át a munkát, ha az észlelt hibákat kijavítják, és a szerződés­ben rögzített négy évről tízre növelik a jótállást. Hogy ennek a vitának mikor lesz vége, nehéz eldönteni, de két­ségtelen, hogy a szerződéstől való hatéves eltérést nem vagy csak nagyon nehezen fogja bevállalni az építő. A hosszabb garanciaidő ugyanis a szerződés megkötésekor kellett volna eszébe jusson a megrendelőnek, nem utólag. Távolról ez a szakasz csekélységnek tűnhet a már meg­épült és a határig tartó autópálya hosszához képest, a va­lóságban azonban az út egyik legnehezebben járható részét képezi. A sztrádán több mint 100 kilométeres sebes­séggel suhanó jáművek vezetőinek Marosillyétől ugyanis egy keskeny, agyonfoltozott úton kell lépésben haladniuk a Ruszka-hegység szerpentinjein feltorlódó járművek közé beszorítva, állandó balesetveszélyben, ami csúcsforgalom idején bosszantóan soknak tűnik. De fölösleges remény­kedni, ha a spanyolok mégis beadnák a derekukat, akkor sem valósul meg a zavartalan összeköttetés, a fennmaradó további 14 kilométeres szakasz tervezőivel ugyanis szer­ződést bontottak, mert nem foglalták be a tervbe a nagy­vadaknak, elsősorban a medvéknek az út alatt való áthaladását biztosító alagutakat, így az országos közút­hálózat-kezelő társaság csak az idén nyáron hirdetett új versenytárgyalást, a kivitelezés pedig évekbe telhet. Ha délről Marosvásárhely felé tart az utas, a Szászse­bes és Nagyenyed közötti szakasz kivételével, Enyedtől Gyéresig autópályán csatlakozhat be az E-60-as útba, vagy marad a régi bekötőúton, amely Felvincen (Unirea) át vezet Székelykocsárd (Lunca Mureșului) érintésével Maroskece és Aranyosgerend között az E 60-as ország­útra. Aki azonban Fehér megyében, Enyed irányából Ma­rosvásárhely felé tart, útjelző táblát ne keressen, célállomásként ugyanis csak Torda, esetleg Gyéres szere­pel. Mindössze Felvinc utcáin kanyarogva bukkanunk két kopott, vedlő táblára Marosvásárhely alig kibetűzhető ne­vével, ha eléggé szemfülesek vagyunk. Az Erdély központi régiójának kikiáltott Fehér megyei útkarbantartók sajnos számba sem veszik, hogy sokan vannak, akik Marosvásár­helyre vagy megyeközpontunk érintésével például Seges­vár vagy Moldva felé utaznak, és a rövidebb, de jelentéktelen bekötőutat választják. Hogy a felsoroltakon kívül milyen minőségű szolgáltatást és mennyi bosszúsá­got kell Románia útjain elviselnünk? Nos, csak az a fon­tos, hogy legyen befizetve az útadó, a feledékeny vezetőt ugyanis már az első útján lefülelik. ___________ßQßcxSOO® Bosszantó szépséghibák __________ NÉPÚJSÁG 3

Next