Népújság, 2019. október (71. évfolyam, 223-249. szám)

2019-10-02 / 224. szám

6 NÉPÚJSÁG ____ Szerkesztette: Benedek István Bm »IFM­S &jp«mp Több mint 76.000-en kapták meg az átszámított nyugdíj utáni különbözetet Szeptember 30-án lezárult a nehéz munkakörülmények között dolgozó személyek nyugdíjának az átszámítása, az összesen 81.000 nyugdíjas közül több mint 76.000 már megkapta a különbözetet, nyilatkozta Marius Budai munkaügyi miniszter vasár­nap este a Románia TV műso­rában - adja hírül az Agerpres. „Szeptember 30-án lezárul a nyugdíjak átszámítási folyamata. Amikor a törvényt kezdeményez­tük, és kiszámoltuk a költségvetést, 100.000 potenciális kedvezményez­­tel számoltunk, a valóságban jelen­leg valamivel többen vannak mint 81.000, és közülük 76.000 már megkapta a különbözetet 2018. ok­tóber elsejétől számítva mostanig. A következőkben a többi, erre jogo­sult nyugdíjas is megkapja a pénzt” - szögezte le a munkaügyi minisz­ter. Arra a kérdésre, hogy milyen ér­tékű különbözetekről van szó, a mi­niszter rámutatott, hogy volt olyan eset, amikor ez az összeg 800 vagy akár 1.000 lejre is rúgott. A miniszer megemlítette, hogy a kormány rendeletet készül elfo­gadni, amely azoknak a nyugdíját szabályozza, akik föld alatt dolgoz­tak, de nem kapták meg a besorolást a megfelelő munkakategóriába. Budai szerint 2.000-3.000 személy­ről van szó. A miniszter szerint fő­ként azoknak a nyugdíját számították át, akik az 1-es munkakategóriában vagy a speciális kategóriában dolgoz­tak, és nyugdíjba vonulásukkor nem kapták meg a megfelelő pontszámot a jövedelem értékének kiszámításá­hoz. (Agerpres) Felavatták a BRUA-projekt zsuppai gáznyomás­szabályozó állomását A román gázvezeték-hálózatot kezelő Transgaz vállalat átadta hétfőn a Krassó-Szörény megyei Zsuppán (Jupa) a Bulgárián, Románián, Ma­gyarországon és Ausztrián áthaladó, úgynevezett BRUA-gázvezeték első romániai gáznyomás-szabályozó állomását. A projekt kétirányú szállítási kapacitást biztosít: 1,5 milliárd köbmétert évente Bulgária, és 4,4 milliárd köbmétert évente Magyarország viszony­latában. A zsuppai állomás kivitelezési szerződésének értéke karbantartás nélkül 103,56 millió lej, a Zsuppára telepített két kompressziós egység értéke 12,6 millió euró. A BRUA-projekt első szakaszában a dél-romániai Podigortól a bánsági Temesrékásig 479 kilométer vezetéket fektetnek le, amelyet összesen három gáznyomás-szabályozó állomás szolgál ki. (Agerpres) 300 ezer kérvényt dolgoztak fel A várható 900 ezer közül mintegy 300 ezer, területa­lapú támogatási előlegre vo­natkozó kérvényt már feldolgoztak - jelentette be hétfőn este a közszolgálati televízió műsorában Petre Daea mezőgazdasági minisz­ter. A tárcavezető megerősítette: ok­tóber 16-án éjfél után megkezdik az előleg kiutalását, és november 1- jéig a gazdák 80 százaléka hozzájut a pénzhez, év végéig pedig min­denki megkapja a neki járó össze­get. A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) adatai szerint május 15-éig össze­sen 846.600 mezőgazdász nyúj­tott be kérvényt területalapú támogatásra, összesen 9,7 millió hektárra. A miniszter emlékeztetett: az Európai Unióhoz való csatlakozás­kor Romániában hárommillió tonna búza termett, ezzel szemben az utolsó három esztendő mindeni­­kében a hozam meghaladta a tíz­millió tonnát. Petre Daea, hogy bebizonyítsa, jó visszhangja van a Válaszd a bir­kát! programnak, az élő adásban felhívott telefonon egy gazdát, aki megerősítette: nagyszerűen műkö­dik a program. (Agerpres) GAZDASÁG 2019. október 2., szerda A wifi lesz a jövő internete 2022-ben Húsz éve jelent meg a vezeték nélküli a hálózat, a wifi, amely napjaink egyik leggyorsabban fej­lődő hálózati technológiája. A Cisco előrejelzése szerint 2022-re a wifi lesz a legfőbb internetes kapcsolódási pont, az internetes forgalom 59 százaléka wifihálóza­­tokon keresztül zajlik majd. A Cisco Magyarország MTI-nek küldött hétfői közleménye szerint az elmúlt két évtizedben a vezeték nélküli hálózatok újabb és újabb generációi jelentek meg. Még 1999-ben fél tucat technológiai cég létrehozta a Wireless Ethernet Compatibility Alliance (WECA) szervezetet. Ugyanazon évben, szeptember 30-án kereskedelmi forgalomba kerültek az első eszkö­zök, amelyek a 802.11b vezeték nélküli LAN szabvány alapján mű­ködtek. Ezzel kezdetét vette a ve­zeték nélküli hálózatok, más néven a wifi korszaka. Dalos Ottó, a Cisco Magyaror­szág ügyvezetője a közleményben kiemelte: napjaink egyik leggyor­sabban fejlődő hálózati technológi­ája a wifi. Olyan helyeken is biztosítja az internetelérést, ahol erre korábban nem volt lehetőség. A wifihálózatok új szintre emelték a mobilitást, és mindennapjaink ré­szévé váltak. Az idén a wifi 6 új korszakot nyit: az új generációs wifi 6 már másodpercenként 5 gigabit (Gbps) sebességet biztosít. Az új szabvány az 5G-vel azonos technológiai ala­pokra épül, de a két technológia nem kizárja, hanem kiegészíti egy­mást. A wifi 6 előnyei közé tarto­zik, hogy kevésbé meríti le a kapcsolódó eszközök akkumuláto­rait, és összességében sokkal ki­számíthatóbb felhasználói élményt nyújt. A közlemény szerint 2018-ban már több mint 13 milliárd wifi esz­köz volt használatban, vagyis vi­lágszerte mindenkire közel 2 wifi eszköz jut. A wifi hotspotok, vagyis a nyil­vános, vezeték nélküli internet­­hozzáférési pontok száma 2011-ben egymillió volt. A Cisco becslései szerint 2021-re a hotspo­tok száma világszerte meghaladja majd az 500 milliót, ami a 10 évvel ezelőtti érték 500-szorosa. 2022- ben még magasabb lesz az átlagse­besség: előrejelzések szerint 2022-ben az átlagos wifikapcsolat sebessége eléri a másodpercen­kénti 54,2 megabitet (Mbps), vagyis több mint duplájára növek­szik a 2017-es 24,4 Mbps-hoz mér­ten. (MTI) Hétéves mélyponton az euróövezet feldolgozóiparának teljesítménye Hét éve a leggyengébben tel­jesített az idén szeptember­ben az euróövezeti feldolgozóipar a londoni IHS Markit gazdaságkutató inté­zet beszerzésimenedzser-in­­dexének alakulása alapján. Szeptemberben az előzetes 45,6 pontnál kissé jobbnak, 45,7 pont­nak, de ezzel együtt is 2012 októ­bere óta a legalacsonyabbnak bizonyult az euróövezet feldolgo­zóipari beszerzésimenedzser-inde­­xének (BMI) végleges értéke az IHS Markit felmérésében. A feldolgozóipari BMI szeptem­beri értéke a nyolcadik egymást követő hónapban tartózkodik a tel­jesítmény növekedését a csökke­néstől elválasztó 50 pontos határ alatt. Az euróövezeti feldolgozóipar teljesítményének romlásához 2012 októbere óta elsősorban az új meg­rendelések legnagyobb mértékű visszaesése j­árít hozzá. A teljesítménycsökkenés orszá­gonkénti bontásban elsősorban a legnagyobb európai nemzetgazda­ság, a német, romló üzleti kondí­cióinak tulajdonítható. A német feldolgozóipari BMI értéke 2009 júniusa, azaz 123 hónapja a legala­csonyabb értéket érte el, 41,7 pon­tot. Németországban az új megrendelések a 2009. áprilisi szintre estek vissza. A növekedési küszöb alatt telje­sített szeptemberben Írország is 48,7 ponttal, Olaszország 47,8 ponttal, Spanyolország 47,7 pont­tal, Ausztria 45,1 ponttal. A feldol­gozóipari teljesítmény növekedését jelzi viszont Görögország BMI 53,6 pontja, Hollandia 51,6 pontja és szerényebb mértékben Francia­­ország 50,1 pontja is. „Az európai feldolgozóipar ál­lapota szeptemberben csak to­vább romlott, a vizsgált adatokban közel hét éve a legna­gyobb mértékű gyengülés követ­kezett be, ami semmi jót nem vetít előre a negyedik negyedévre vonatkozóan” - foglalta össze a felmérés eredményét Chris Willi­amson, az IHS Markit vezető közgazdásza. Rámutatott: a felmérésben ka­pott adatok alapján a feldolgozó­­ipar termelési értékének egyszázalékos negyedéves csökke­nését lehet feltételezni, ami erősen fékező hatással lesz a harmadik ne­gyedévi GDP-növekedésre. A megrendelések beérkezése alapján pedig a helyzet további romlására lehet számítani. Mindemellett a ke­reskedelmi ellentétek éleződése, a világgazdasági növekedés borús kilátásai, geopolitikai kockázatok és a „kemény Brexit” lehetősége miatt az üzleti hangulat is hétéves mélypontra esett a feldolgozóipari vállalatok körében. Az új munkahelyek létesítésé­nek üteme is lassulni kezdett, 2013 eleje óta a legnagyobb mér­tékben. Ami nemcsak arra utal, hogy a feldolgozóipar szűkös időkre készül, hanem a foglalkoz­tatás romlásán keresztül baljós ár­nyat vetít előre a lakossági kereslet és a szolgáltatóipari telje­sítmény alakulására is - fejtette ki az IHS Markit vezető közgazdá­sza. (MTI) Londoni elemzők: Közép-Európa is megérezheti a rendezetlen Brexitet Londoni pénzügyi elemzők szerint az euróövezetben és emiatt a közép-európai EU- térségben is viszonylag mér­sékelt, de mérhető gazda­sági veszteségeket okozna a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnése. A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport lon­doni befektetési részlege által ösz­­szeállított, hétfőn bemutatott 58 oldalas átfogó modellszámítási ta­nulmány szerint a rendezetlen Bre­xit a valutaunió hazai össztermékét (GDP) a realizált hozzáadott érték­­tartalomra gyakorolt negatív hatás révén 0,42 százalékkal, a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok GDP-értékét átlagosan 0,47 száza­lékkal csökkentheti a következő egy évben ahhoz a szinthez képest, amelyet e két régió Brexit nélkül ebben az időtávlatban elérhetne. A ház szerint a megállapodásos brit kilépés sem járna gazdasági veszteségek nélkül. A Morgan Stanley e forgató­­könyve azzal számol, hogy rende­zett Brexit esetén az euróövezet GDP-értéke 0,2 százalékkal, a közép- és kelet-európai EU-gazda­­ságok hazai összterméke átlagosan 0,22 százalékkal lenne alacso­nyabb egy év múlva, mint Brexit nélkül. A cég számításai szerint - amelyek az összes átgyűrűző ha­tást figyelembe veszik - a megál­lapodás nélküli Brexitre az EU-gazdaságok közül Írország lenne a legérzékenyebb, 1,43 szá­zalékos, éves távlatra kivetített potenciális GDP-veszte­séggel. A Morgan Stanley Hollandiá­ban 0,66 százalékos, Csehország­ban 0,61 százalékos, Lengyelor­szágban és Németországban egyaránt 0,50 százalékos, Ma­gyarországon ennél néhány tized százalékponttal kisebb GDP-veszteséggel számol rende­zetlen brit kilépés esetére egy év alatt. A ház londoni elemzői szerint nem meglepő, hogy több közép- és kelet-európai EU-gazdaságot Né­metországhoz hasonló gazdasági veszteségek érnének, tekintettel arra, hogy ezek nagyon nyitott gazdaságok, és jelentős mértékben integrálódtak az európai feldolgo­zóipari beszállítói láncolatokba. Magyarország, Lengyelország és Csehország esetében a megálla­podás nélküli Brexitből eredő át­húzódó hatások fő transzmissziós csatornája e nemzetközi beszállítói hálózatrendszer - hangsúlyozzák hétfői tanulmányukban a Morgan Stanley szakértői. Más nagy londoni házak is fel­hívták már a figyelmet arra, hogy a közép- és kelet-európai EU-gaz­­daságok megéreznék a rendezetlen brit kilépés átgyűrűző hatásait. Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gaz­dasági elemzőház, a Capital Eco­nomics erről összeállított legutóbbi tanulmányában közölte: számításai szerint Magyarország, Szlovákia és Csehország hazai összterméke megállapodás nélküli Brexit esetén a 2019-2020-as idő­szakban átlagosan 0,3-0,5 száza­lékponttal lassabban növekedne annál az ütemnél, amelyet ezek a gazdaságok rendezett brit kilépés esetén ugyanebben az időtávlatban elérhetnének. A ház szerint a szabályozatlan Brexit negatív növekedési hatása­inak egyik átszűrődési csatornája a kereskedelem lenne, a brit piacra irányuló közvetlen export ugyanis az országcsoport éves GDP-érté­­kének átlagosan 4 százalékával egyenlő. A Capital Economics is hangsú­lyozta emellett a jelentős közvetett kereskedelmi hatások kockázatát, szintén azzal az érvvel, hogy Ma­gyarország, Csehország és Szlová­kia feldolgozószektorai mélyen integrálódtak az euróövezeti be­szállítói láncolatokba. (MTI)

Next