Népújság, 2019. október (71. évfolyam, 223-249. szám)
2019-10-02 / 224. szám
6 NÉPÚJSÁG ____ Szerkesztette: Benedek István Bm »IFMS &jp«mp Több mint 76.000-en kapták meg az átszámított nyugdíj utáni különbözetet Szeptember 30-án lezárult a nehéz munkakörülmények között dolgozó személyek nyugdíjának az átszámítása, az összesen 81.000 nyugdíjas közül több mint 76.000 már megkapta a különbözetet, nyilatkozta Marius Budai munkaügyi miniszter vasárnap este a Románia TV műsorában - adja hírül az Agerpres. „Szeptember 30-án lezárul a nyugdíjak átszámítási folyamata. Amikor a törvényt kezdeményeztük, és kiszámoltuk a költségvetést, 100.000 potenciális kedvezményeztel számoltunk, a valóságban jelenleg valamivel többen vannak mint 81.000, és közülük 76.000 már megkapta a különbözetet 2018. október elsejétől számítva mostanig. A következőkben a többi, erre jogosult nyugdíjas is megkapja a pénzt” - szögezte le a munkaügyi miniszter. Arra a kérdésre, hogy milyen értékű különbözetekről van szó, a miniszter rámutatott, hogy volt olyan eset, amikor ez az összeg 800 vagy akár 1.000 lejre is rúgott. A miniszer megemlítette, hogy a kormány rendeletet készül elfogadni, amely azoknak a nyugdíját szabályozza, akik föld alatt dolgoztak, de nem kapták meg a besorolást a megfelelő munkakategóriába. Budai szerint 2.000-3.000 személyről van szó. A miniszter szerint főként azoknak a nyugdíját számították át, akik az 1-es munkakategóriában vagy a speciális kategóriában dolgoztak, és nyugdíjba vonulásukkor nem kapták meg a megfelelő pontszámot a jövedelem értékének kiszámításához. (Agerpres) Felavatták a BRUA-projekt zsuppai gáznyomásszabályozó állomását A román gázvezeték-hálózatot kezelő Transgaz vállalat átadta hétfőn a Krassó-Szörény megyei Zsuppán (Jupa) a Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián áthaladó, úgynevezett BRUA-gázvezeték első romániai gáznyomás-szabályozó állomását. A projekt kétirányú szállítási kapacitást biztosít: 1,5 milliárd köbmétert évente Bulgária, és 4,4 milliárd köbmétert évente Magyarország viszonylatában. A zsuppai állomás kivitelezési szerződésének értéke karbantartás nélkül 103,56 millió lej, a Zsuppára telepített két kompressziós egység értéke 12,6 millió euró. A BRUA-projekt első szakaszában a dél-romániai Podigortól a bánsági Temesrékásig 479 kilométer vezetéket fektetnek le, amelyet összesen három gáznyomás-szabályozó állomás szolgál ki. (Agerpres) 300 ezer kérvényt dolgoztak fel A várható 900 ezer közül mintegy 300 ezer, területalapú támogatási előlegre vonatkozó kérvényt már feldolgoztak - jelentette be hétfőn este a közszolgálati televízió műsorában Petre Daea mezőgazdasági miniszter. A tárcavezető megerősítette: október 16-án éjfél után megkezdik az előleg kiutalását, és november 1- jéig a gazdák 80 százaléka hozzájut a pénzhez, év végéig pedig mindenki megkapja a neki járó összeget. A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) adatai szerint május 15-éig összesen 846.600 mezőgazdász nyújtott be kérvényt területalapú támogatásra, összesen 9,7 millió hektárra. A miniszter emlékeztetett: az Európai Unióhoz való csatlakozáskor Romániában hárommillió tonna búza termett, ezzel szemben az utolsó három esztendő mindenikében a hozam meghaladta a tízmillió tonnát. Petre Daea, hogy bebizonyítsa, jó visszhangja van a Válaszd a birkát! programnak, az élő adásban felhívott telefonon egy gazdát, aki megerősítette: nagyszerűen működik a program. (Agerpres) GAZDASÁG 2019. október 2., szerda A wifi lesz a jövő internete 2022-ben Húsz éve jelent meg a vezeték nélküli a hálózat, a wifi, amely napjaink egyik leggyorsabban fejlődő hálózati technológiája. A Cisco előrejelzése szerint 2022-re a wifi lesz a legfőbb internetes kapcsolódási pont, az internetes forgalom 59 százaléka wifihálózatokon keresztül zajlik majd. A Cisco Magyarország MTI-nek küldött hétfői közleménye szerint az elmúlt két évtizedben a vezeték nélküli hálózatok újabb és újabb generációi jelentek meg. Még 1999-ben fél tucat technológiai cég létrehozta a Wireless Ethernet Compatibility Alliance (WECA) szervezetet. Ugyanazon évben, szeptember 30-án kereskedelmi forgalomba kerültek az első eszközök, amelyek a 802.11b vezeték nélküli LAN szabvány alapján működtek. Ezzel kezdetét vette a vezeték nélküli hálózatok, más néven a wifi korszaka. Dalos Ottó, a Cisco Magyarország ügyvezetője a közleményben kiemelte: napjaink egyik leggyorsabban fejlődő hálózati technológiája a wifi. Olyan helyeken is biztosítja az internetelérést, ahol erre korábban nem volt lehetőség. A wifihálózatok új szintre emelték a mobilitást, és mindennapjaink részévé váltak. Az idén a wifi 6 új korszakot nyit: az új generációs wifi 6 már másodpercenként 5 gigabit (Gbps) sebességet biztosít. Az új szabvány az 5G-vel azonos technológiai alapokra épül, de a két technológia nem kizárja, hanem kiegészíti egymást. A wifi 6 előnyei közé tartozik, hogy kevésbé meríti le a kapcsolódó eszközök akkumulátorait, és összességében sokkal kiszámíthatóbb felhasználói élményt nyújt. A közlemény szerint 2018-ban már több mint 13 milliárd wifi eszköz volt használatban, vagyis világszerte mindenkire közel 2 wifi eszköz jut. A wifi hotspotok, vagyis a nyilvános, vezeték nélküli internethozzáférési pontok száma 2011-ben egymillió volt. A Cisco becslései szerint 2021-re a hotspotok száma világszerte meghaladja majd az 500 milliót, ami a 10 évvel ezelőtti érték 500-szorosa. 2022- ben még magasabb lesz az átlagsebesség: előrejelzések szerint 2022-ben az átlagos wifikapcsolat sebessége eléri a másodpercenkénti 54,2 megabitet (Mbps), vagyis több mint duplájára növekszik a 2017-es 24,4 Mbps-hoz mérten. (MTI) Hétéves mélyponton az euróövezet feldolgozóiparának teljesítménye Hét éve a leggyengébben teljesített az idén szeptemberben az euróövezeti feldolgozóipar a londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet beszerzésimenedzser-indexének alakulása alapján. Szeptemberben az előzetes 45,6 pontnál kissé jobbnak, 45,7 pontnak, de ezzel együtt is 2012 októbere óta a legalacsonyabbnak bizonyult az euróövezet feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexének (BMI) végleges értéke az IHS Markit felmérésében. A feldolgozóipari BMI szeptemberi értéke a nyolcadik egymást követő hónapban tartózkodik a teljesítmény növekedését a csökkenéstől elválasztó 50 pontos határ alatt. Az euróövezeti feldolgozóipar teljesítményének romlásához 2012 októbere óta elsősorban az új megrendelések legnagyobb mértékű visszaesése járít hozzá. A teljesítménycsökkenés országonkénti bontásban elsősorban a legnagyobb európai nemzetgazdaság, a német, romló üzleti kondícióinak tulajdonítható. A német feldolgozóipari BMI értéke 2009 júniusa, azaz 123 hónapja a legalacsonyabb értéket érte el, 41,7 pontot. Németországban az új megrendelések a 2009. áprilisi szintre estek vissza. A növekedési küszöb alatt teljesített szeptemberben Írország is 48,7 ponttal, Olaszország 47,8 ponttal, Spanyolország 47,7 ponttal, Ausztria 45,1 ponttal. A feldolgozóipari teljesítmény növekedését jelzi viszont Görögország BMI 53,6 pontja, Hollandia 51,6 pontja és szerényebb mértékben Franciaország 50,1 pontja is. „Az európai feldolgozóipar állapota szeptemberben csak tovább romlott, a vizsgált adatokban közel hét éve a legnagyobb mértékű gyengülés következett be, ami semmi jót nem vetít előre a negyedik negyedévre vonatkozóan” - foglalta össze a felmérés eredményét Chris Williamson, az IHS Markit vezető közgazdásza. Rámutatott: a felmérésben kapott adatok alapján a feldolgozóipar termelési értékének egyszázalékos negyedéves csökkenését lehet feltételezni, ami erősen fékező hatással lesz a harmadik negyedévi GDP-növekedésre. A megrendelések beérkezése alapján pedig a helyzet további romlására lehet számítani. Mindemellett a kereskedelmi ellentétek éleződése, a világgazdasági növekedés borús kilátásai, geopolitikai kockázatok és a „kemény Brexit” lehetősége miatt az üzleti hangulat is hétéves mélypontra esett a feldolgozóipari vállalatok körében. Az új munkahelyek létesítésének üteme is lassulni kezdett, 2013 eleje óta a legnagyobb mértékben. Ami nemcsak arra utal, hogy a feldolgozóipar szűkös időkre készül, hanem a foglalkoztatás romlásán keresztül baljós árnyat vetít előre a lakossági kereslet és a szolgáltatóipari teljesítmény alakulására is - fejtette ki az IHS Markit vezető közgazdásza. (MTI) Londoni elemzők: Közép-Európa is megérezheti a rendezetlen Brexitet Londoni pénzügyi elemzők szerint az euróövezetben és emiatt a közép-európai EU- térségben is viszonylag mérsékelt, de mérhető gazdasági veszteségeket okozna a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnése. A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege által öszszeállított, hétfőn bemutatott 58 oldalas átfogó modellszámítási tanulmány szerint a rendezetlen Brexit a valutaunió hazai össztermékét (GDP) a realizált hozzáadott értéktartalomra gyakorolt negatív hatás révén 0,42 százalékkal, a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok GDP-értékét átlagosan 0,47 százalékkal csökkentheti a következő egy évben ahhoz a szinthez képest, amelyet e két régió Brexit nélkül ebben az időtávlatban elérhetne. A ház szerint a megállapodásos brit kilépés sem járna gazdasági veszteségek nélkül. A Morgan Stanley e forgatókönyve azzal számol, hogy rendezett Brexit esetén az euróövezet GDP-értéke 0,2 százalékkal, a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok hazai összterméke átlagosan 0,22 százalékkal lenne alacsonyabb egy év múlva, mint Brexit nélkül. A cég számításai szerint - amelyek az összes átgyűrűző hatást figyelembe veszik - a megállapodás nélküli Brexitre az EU-gazdaságok közül Írország lenne a legérzékenyebb, 1,43 százalékos, éves távlatra kivetített potenciális GDP-veszteséggel. A Morgan Stanley Hollandiában 0,66 százalékos, Csehországban 0,61 százalékos, Lengyelországban és Németországban egyaránt 0,50 százalékos, Magyarországon ennél néhány tized százalékponttal kisebb GDP-veszteséggel számol rendezetlen brit kilépés esetére egy év alatt. A ház londoni elemzői szerint nem meglepő, hogy több közép- és kelet-európai EU-gazdaságot Németországhoz hasonló gazdasági veszteségek érnének, tekintettel arra, hogy ezek nagyon nyitott gazdaságok, és jelentős mértékben integrálódtak az európai feldolgozóipari beszállítói láncolatokba. Magyarország, Lengyelország és Csehország esetében a megállapodás nélküli Brexitből eredő áthúzódó hatások fő transzmissziós csatornája e nemzetközi beszállítói hálózatrendszer - hangsúlyozzák hétfői tanulmányukban a Morgan Stanley szakértői. Más nagy londoni házak is felhívták már a figyelmet arra, hogy a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok megéreznék a rendezetlen brit kilépés átgyűrűző hatásait. Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics erről összeállított legutóbbi tanulmányában közölte: számításai szerint Magyarország, Szlovákia és Csehország hazai összterméke megállapodás nélküli Brexit esetén a 2019-2020-as időszakban átlagosan 0,3-0,5 százalékponttal lassabban növekedne annál az ütemnél, amelyet ezek a gazdaságok rendezett brit kilépés esetén ugyanebben az időtávlatban elérhetnének. A ház szerint a szabályozatlan Brexit negatív növekedési hatásainak egyik átszűrődési csatornája a kereskedelem lenne, a brit piacra irányuló közvetlen export ugyanis az országcsoport éves GDP-értékének átlagosan 4 százalékával egyenlő. A Capital Economics is hangsúlyozta emellett a jelentős közvetett kereskedelmi hatások kockázatát, szintén azzal az érvvel, hogy Magyarország, Csehország és Szlovákia feldolgozószektorai mélyen integrálódtak az euróövezeti beszállítói láncolatokba. (MTI)