Népújság, 2019. október (71. évfolyam, 223-249. szám)

2019-10-04 / 226. szám

6 NÉPÚJSÁG SZÍNES VILÁG A természet kalendáriuma (CCCLXXVIII.) Kiss Székely Zoltán Igen, tartoztok Istennek, én húgim, madarak. És tartozza­tok mindenkoron titet dicsérni a szabadságért, kit vallatok mindenütt röpülést, kettős ruháért avagy hármazotért, Noé­nak bárkájában Isteniül timagatoknak megtartásért, égnek életi nektek adásáért. Ti nem vettek, sem arattok, és Isten ti­teket eléltet, és ad folyóvizet és kútforrásokat innetok, fé­szekre hegyet és halmot. És mert sem fonni nem tudtok, sem szőni, de maga ad tinektek és ti fiaitoknak kellemetes öltözést. Azért igen szeret titeket Teremtő, ki tinektek ezenne jót adott. Azért aggyátok magatokot, én húgim, madaracskák, hogy ne legyetek hálátlanok, de mendenkoron kellemetest dicsérjétek Istent­­ Szent Ferenc prédikál a madaraknak. E prédikáció az 1430-ban íródott Jókai-kódexben olvasható.­­ Ez bódog­­ságos atyának beszédbre mond az madarak kezdék megnyitni orrokat, kiterjeszteni szárnyakat, kinyújtani nyakukat, és tisz­tesen fejeket lehajták földiglen. Október 4. 1991 óta az állatok világnapja. Firenzében, egy 1931-ben tartott környezetvédelmi kon­ferencián merült fel először az állatok világnapjának gondo­lata. Az október 4. pedig azért lett a kiválasztott nap, mert ez Assisi Szent Ferenc halálának napja, egyúttal emléknapja is. Tisztelgés a szent előtt, aki már a XIII. század elején azt hir­dette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen. Az állatok boldogabbá teszik életünket, segítőtársként s barátként gazdagítják mindennap­jainkat. Október 4. a Gergely-naptár emléknapja is. 1582-ben ok­tóber 4. után 15-étől folytatták a napok számolását. No de még szinte nyár van így, október első hetében. Kü­lönösen az idén sokáig tartja magát a meleg, s a vénasszo­nyok nyarát is távolabbra tolja. Október 5-én, 1825-ben született Xántus János, a jeles XIX. századi utazó, etnográfus, természettudós, a magyar néprajzi muzeológia megteremtője. Családnevét görög ősei­től kapta, akik a XV. században vándoroltak be Erdélybe. A szabadságharc kitörésekor honvédnek állt. Több ütközetben vitézül harcolt, többek közt a pákozdi csatában is. 1849 feb­ruárjában az osztrákok Érsekújvárnál elfogták, hadifogolytá­borba került. A világosi fegyverletétel után közlegényként besorozták az osztrák hadseregbe, ahonnan többszöri próbál­kozás után sikerült megszöknie. Sok viszontagság után Né­metországon keresztül 1850-ben Angliába menekült, majd 1852-ben az Egyesült Államokba. Az Amerikából hazakül­dött beszámolók s múzeumi anyagok alapján Xántus János munkásságát egyre nagyobb elismerés övezte. A Magyar Tu­dományos Akadémia 1859 decemberében levelező tagjai so­rába választotta. 1861 novemberében hazajött. Akadémiai székfoglaló előadását Adatok a tenger természettani földira­tához címmel 1862. január 27-én tartotta meg. Ugyanazon évnek nyarán visszautazott Amerikába, hogy 1864 júliusában ismét hazajöjjön, immár végér­vényesen. Erdélyi körutat tett, s ez alkalommal vett részt szep­tember 2-án a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Marosvá­sárhelyen tartott X. nagygyűlé­sén, ahol indítványozta egy természetrajzi könyvtár felállítá­sát. Indítványát elfogadták, így jött létre a Természettudományi Múzeum Állattárának Könyv­tára, amelyet 12 évig vezetett. Az állatkert ügyét a Termé­szettudományi Társulat már az 1862-es közgyűlésén tárgyalta. Itt alakult meg az alapítást elő­készítő bizottság, amelynek ve­zetőjéül Xántus Jánost választották. Bár ekkor az Egye­sült Államok konzuljaként még Mexikóban tartózkodott, itt­honról Römer Flóris­­ művé­szettörténész, festőművész, a magyar régészet atyja­­ értesí­tette, hogy megválasztották a pesti állatkertet szervező bizott­ság elnökének. 1864-ben, végle­ges visszatérése után ő készítette el az állatkert tervét. 1865. március 5-én jelölték ki az állatkert helyét a Városliget északnyugati oldalán, a vasút mellett. Az igazgatói állás betöl­tésére 1865-ben pályázatot hir­dettek. Erre a feladatra Xántus Jánost tartották a legalkalma­sabbnak. Ő azonban amiatt, hogy az 1848-as szabadságharc­ban huszár főhadnagy volt, meg sem próbált részt venni a Októberi glória pályázaton. Nem is jelentke­zett más a pályázatra, csak néhány külhoni szakember. Végül dr. Leopold Fitzingert, a Bécsben dolgozó mün­cheni állatbúvárt nevezték ki igazgatónak. A közvélemény azonban nem szívesen látta az állatkert élén. Fitzinger még az állatkert megnyitása előtt lemondott, s Xántus lett az igazgató. így történhetett, hogy 1866. augusztus 9-én Xán­tus ünnepélyes keretek között megnyitotta Magyarország első állatkertjét. A látogatók ekkor mintegy ötszáz külön­féle állatot szemlélhettek meg a kert tizenegy nagyobb s számos kisebb állatházában, illetve a parkban kialakított elkerített területeken. A nyitásra Ferenc József királyi ajándékként küldetett a schönbrunni állatkertből 34 kü­lönböző állatfajt. Erzsébet királyné is megkülönbözte­tett figyelemmel kísérte az állatkert létrejöttét, s egy zsiráfot adományozott. Néhány érdekes állat, amelyet Xántus Amerikában szerzett, sajnos nem érkezett meg Pestre. Ezeket az állatokat ugyanis hajóval hozták át Európába, majd a hamburgi városi állatkertbe kerültek. A tervek szerint csak néhány hónapig időztek volna a német kikötőváros állatkertjében, de a porosz-osztrák há­ború miatt végleg ott is maradtak. Xántus közben újabb gyűjtőútra indult Kelet-Ázsiába, s onnan 1870 végén gazdag gyűjteménnyel tért haza. 1871 tavaszán nyílt meg a Nemzeti Múzeum ter­mészeti tárának egyik termében, 12 hatalmas üveges szekrényben elhelyezve az általa ha­zahozott teljes kelet-ázsiai néprajzi gyűjte­mény. A kiállítás lendületet adott a magyarországi néprajztudománynak, s ezzel az anyaggal a mai Néprajzi Múzeum alapját rakta le. Önálló néprajzi múzeum megalakí­tásán munkálkodott, mely élete alkonyán va­lósult meg. 1873-ban rendezték meg a Bécsi Világkiál­lítást, amelyen Magyarország önállóan vett részt. Döntés született, hogy hazánk egyebek mellett néprajzi anyaggal is szerepeljen. Xán­tus Jánost bízták meg a kiállításra küldendő háziipari tárgyak gyűjtésével. Régi barátjával és szakmai segítőtársával, Römer Flórissal, az egész ország területét bejárva, mintegy 250­0 népművészeti és kézműipari tárgyat gyűjtöttek össze, ez volt az első magyar néprajzi gyűjte­mény. 1872-ben a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának őrévé (1893-ban igazgatójává) nevezték ki. Még 20 éven át tevékenyen mun­kálkodott a tudományos intézetekben, ame­lyeknek tagja volt. Elnöke volt a Néprajzi Társaságnak, alelnöke a Földrajzi Társaság­nak, és számos más hazai és külföldi tudomá­nyos testületnek. De az állatkert mindvégig kedvence maradt. 60 éve, 1959. október 7-én, a Luna-3 elő­ször közvetített képeket a Hold túlsó oldaláról. A 29 igen kis felbontású homályos felvétel 63500 km-ről készült. Mára már sokkal job­ban ismerjük a Hold szabad szemmel láthatat­lan oldalát (is). Ugyanakkor minél távolabb kerülünk idő­ben valamely eseménytől, annál tisztábban rajzolódik az ki lelki szemeink előtt. Ennek tudatában, maradok kiváló tisztelettel. Kelt 2019-ben, 170 évvel Arad után Októberi napnyugta 2019. október 4., péntek

Next