Népújság, 2019. október (71. évfolyam, 223-249. szám)

2019-10-28 / 246. szám

4 NÉPÚJSÁG _____________________________________________________AKTUÁLIS________________________________________________2019. október 28., hétfő A vad és a természet ünnepe Ismét találkoztak Székelyföld vadászai Harmadszor volt házigazdája Maros megye az évente megtartott Székely­­földi Vadásztalálkozónak. Szováta ön­­kormányzata, Maros Megye Tanácsa, az Ősmarosszéki Közbirtokosság, a Szovátai Vadászok Társasága, a Kis- Küküllő Térségi Társulás szervezésé­ben idén ismét a fürdőváros fogadta a térség vadászait és érdeklődőit. Gligor Róbert László Az Ősmarosszéki Közbirtokosság iszuly­­kai székhelye ideális helyszíne volt a nagy­szabású rendezvénynek, igényes építményei és hatalmas szabad tere fogadta be a kiállítá­sokat, a színpadot, tevékenységek, versenyek helyszíneit és a főzőteret. Az udvaron és a rendezvénysátorban főleg Maros megyében elejtett vadak trófeái sorakoztak, de Hargita és Kovászna megyei vadászok is szemlére ál­lították tárgyaikat, még Szlovákiában nyert nagyaranyat is láthattunk, míg a Maros Me­gyei Természetrajzi Múzeumtól érkezett kis, de érdekes fegyverkiállításon 1895-ben ké­szült vadászpisztolyt is szemügyre vehettünk. Az udvaron felsorakozó standokon főleg va­dászruhát és kellékeket, tartozékokat lehetett vásárolni, de csontból faragott dísztárgyak, va­dásznaptárak és 3D-s képek is voltak. A filagó­­riában a Szovátai Népi Játszóház kézműves-foglalkozásokat szervezett, ahol va­dászokat és állatfigurákat készíthettek kicsik és nagyok egyaránt, a tér egyik sarkában íjász­hely volt kialakítva, de egy vadonatúj vadász­­terepjárművet is meg lehetett tekinteni. A vadász és a vad dicsérete A Zetelaka és Társai vadászegyesület fú­vósai a Tisztelet a vadnak nevű ceremónia kezdő indulóját játszták el, majd a vadásztár­saságok zászlóinak felvonulásával kezdetét vette a hagyományos Szent Hubertusz-mise. A természetből élő ember munkája megkez­dése előtt mindig imádkozott, de akkor is hálát adott, amikor befejezte fáradozását, így a vadászatnak is megvolt a maga szertartása. A Szent Hubertusz-mise a magyar nyelvterü­leten is több évszázadra nyúlik vissza, ha­­zánkbéli első leírása 1728-ból származik, amikor Temesváron bánsági méltóságok imádkoztak vadászat előtt - részletezte Csíki Dénes kanonok, nyárádköszvényesi plébá­nos, aki arra is rávilágított: Európa elengedte Isten kezét - míg itt a keresztények egy na­gyon kis hányada hetente egyszer vesz részt templomi szertartáson, addig a keleti népek tömegei naponta ötször borulnak le Isten előtt. Az Úr akarata, hogy mi ezt a földet be­­töltsük és megtartsuk, ezért vissza kell térni Istenhez, meg kell fogni ismét a kezét, és olyan döntéseket kell hozni, amelyek mind az egyénnek, mind a közösségnek a javára valók. A szertartás után világi méltóságok váltot­ták egymást a színpadon a vadász, vadászat és természet dicséretével. Maros Megye Ta­nácsának elnöke szerint a székelyföldi talál­kozó a legjelentősebb esemény a vadásznaptárban, amelyet azért indítottak ki­lenc évvel ezelőtt, hogy összefogják a térség vadászait, akiket közös szenvedély köt össze, a természet és a vad szeretete. Az igazi va­dász arra törekszik, hogy egyensúlyt teremt­sen a temészet-vad-ember hármasban, mert a vadászatot nem csupán a lövés tudománya, az étel, a bőr és a trófea jelenti, hanem ezek mellett sok egyéb is. A székelyföldi vadász­kultúra egy érték, amire vigyázni kell, mert utódainknak is fontos megismerniük, hogyan ötvöződik egyetlen tevékenységben az ösz­tön, a hagyomány és a törvény - emelte ki Péter Ferenc. Semjén Zsolt magyar minisz­terelnök-helyettes levelében arról biztosította a székelyföldieket, hogy jól haladnak a két év múlva Budapesten megrendezendő Vadászati Világkiállítás előkészületeivel, míg az OTP Bank ügyvezető igazga­tója, Benedek Fülöp azt húzta alá, hogy ezen a rendezvényen a székely­­földi vadászok külön be­mutatkozási lehetőséget kapnak. Szováta polgár­­mestere büszke arra, hogy a város már másod­szor adhat helyet ennek a rangos rendezvénynek. A vadászat egy életforma, a természet egy templom, a vadász pedig legyen ember, akit nem a gyil­kolás ösztöne hajt - mondta Fülöp László Zsolt. A Kovászna Me­gyei Tanács elnöke, Tamás Sándor szerint sokan próbálták elorozni azt, amire mi vigyáztunk ezer éven át, de mi vagyunk a legjobb gazdái ennek a tájegység­nek, és ez így lesz ez a következő ezer évben is. Az ünneplőket Bihar Megye Tanács el­nöke, Pásztor Sándor is köszöntötte, és el­mondta, hogy hálás annak a hagyománynak a továbbviteléért, amely megmozgatja egész Székelyföldet. A medve vagy az ember? A medve és ember egyre élesebb konflik­tusa is szóba került már a péntek délutáni ér­tekezleten is, és a szombati felszólalók sem kerülték meg a témát. Péter Ferenc szerint a vadat nem a jogszerű vadászat veszélyezteti, hanem a vadvédelem és vadőrök hiánya, de szükség van a megfelelő törvényes keretek megteremtésére is, javítani kell a hiányos vagy rossz jogszabályokon, a medveállo­mány kezelése terén pedig mielőbbi változ­tatásokra van szükség. A jelenlegi helyzet tarthatatlan, és ennek nemcsak közösségeink fizetik meg az árát, hanem a medvepopuláció is. Hargita Megye Tanácsának elnöke úgy érzi, mind a medve, mind az Úzvölgye kér­désében a fejünk fölött hoztak meg bizonyos döntéseket, de mindkét kérdést Székelyföld­ben gondolkodva, összefogással meg lehet oldani. A tudatos medveszabályozás mellő­zése ennek a térségnek gondot jelent, viszont a 2016. évi katasztrofális döntés, a kilövési tilalom ellenére is sikerült eredményeket el­érni a medvekérdésben, de a medvepopuláció szabályozását már nem lehet sokáig elodázni. Az Európai Vadászszövetségek Föderáci­ójának kelet-európai alelnöke, dr. Kelemen Atilla rámutatott arra, hogy több országban is gondok vannak a vadak miatt, ezért két hete az Európai Parlament olyan döntést hozott, hogy a nagyvadak kérdését ezután a tagorszá­gok maguk rendezzék. A bukaresti politikum­nak is kellene legyen bátorsága ezek felvállalására, de a szükséges lépéseket akkor sem tudják megtenni, ha akarják, mivel sem szakminisztere, sem kormánya nincs jelenleg az országnak. A medve miatti gondok előbb­­utóbb önbíráskodáshoz vezethetnek, ami nem hasznos, a kérdés megoldásához a társadalom összefogására is szükség van. Akire felnéz a vadásztársadalom A jövő évi jubileumi vadásztalálkozó házi­gazdája a Kovászna megyei Árkos lesz, ezért Péter Ferenc a rendezvény vándorzászlaját átadta Máté Árpád polgármesternek. Beszé­dében az elöljáró kifejtette: csak az nevezhető vadásznak, aki áhítattal tud belépni a termé­szet templomába, aki az állatok hangját úgy hallgatja, mint legszentebb mennyei szózatot, akinek lelke eggyé válik az elejtett vad tá­vozó lelkével. A Vadon egyesület és a Szé­kelyföldi Vadászati Közgyűjtemény ezért évente kitüntetést nyújt át azoknak, akikre a székelyföldi vadásztársadalom felnézhet, így idén „Székelyföld természeti értékeinek nép­szerűsítéséért, hírnevének öregbítéséért, a va­dászati kultúra megőrzéséért és ápolásáért, a vad és élőhelye védelméért kifejtett kiváló munkája elismeréséért” a Ventor Terra Sico­­lorum vadászérdemrend arany fokozatával tüntette ki Csíki Dénes kanonokot, pápai káp­lánt, valamint a székelyudvarhelyi Rákosi Gyulát és a sepsiszentgyörgyi Kis Józsefet. A köszvényesi plébános lapunk kérdésére el­mondta: közel hetven éve természetjáró, és fiatal segédlelkészsége során Székelyvarsá­­gon „fertőződött meg”, így 1990 óta tényle­ges vadász. Papi pályája során különböző egyházi kitüntetéseket kapott, de ez a mélta­tás meglepetés volt számára. Életcélja nem ez, hanem hogy feladatát ellássa, és szolgá­latát elfogadják, de örül annak, ha ezt még el is ismerik. A vadászkutyák is előtérben A hivatalos program után a téren elkezdőd­tek a kötetlenebb programok is, a színpadon a Maros Művészegyüttes, a szovátai S­rülők és a tatai Kerderke néptáncosai váltották egy­mást, míg kora délutánra a KulinArt Fesztre benevezett huszonegy vadászegyesület bog­rácsaiban is elkészültek a finomabbnál fino­mabb vadpörköltek, amelyeknek végigkóstolása után a zsűri a Nimród, a Cer­­vus és a Somos egyesületek vadászainak főztjét találta a legfinomabbnak. Eközben a tér másik oldalán megkezdődött a 4. székelyföldi erdélyikopó-szemle. A Si­culus Erdélyi Kopó Kennel eddig Erdőszent­­györgyön szervezte meg a táj jellegű szemléket, idén viszont a vadásztalálkozó­hoz csatlakozott. Mivel az első három évben szinte minden tenyésztő állatát megismerték, tavaly szünetet tartottak, hogy az újonnan született kutyákat is megismerhessék, s ennek meg is lett az eredménye: több mint negyven állatot neveztek be, többségük fia­tal, de volt néhány visszatérő is - mondta el a Népújságnak Tőkés Lóránt főszervező. Az állatokat dr. Kerekes Gábor tenyésztő és szakértő bírálta el, a fővédnök és díszelő­adó dr. Kelemen Atilla volt. A csoporton­kénti megmérettetés győztesei üvegplakettet, emlékérmét és két zsák szá­raz kutyatápot vehettek át, majd a teljes ren­dezvény két legszebb kutyája közül választották ki a győztest. Az idén a leg­szebbnek a csíkpálfalvi Ferencz Huba Zsuzska névre hallgató kétéves szukája bi­zonyult, a gazda pedig átvehette a Rhédey Claudia-vándordíjat, Kovács Attila művész alkotását, egy erdélyi kopót megjelenítő kisplasztikát. Az idei rendezvényre már Gö­rögországból, Magyarországról és Szlováki­ából is érkeztek kopók, tehát a megmérettetés nemzetközi jelleget is kezd ölteni. A sepsiszentgyörgyi Szakács Zsolt másfél éve ismerkedett meg az erdélyi kopóval, öt hónapja vásárolt egy kölyköt, amellyel első alkalommal nevezett be a székelyföldi szem­lére, hogy megmérettesse állatát, és meg­tudja, mennyire felel meg a szakma követelményeinek. A nyolc hónapos eb a kö­lyök kategórában első díjat szerzett. Nagyon szép állat, meghálálja azt a sok törődést, amit a gazdájától kap - mondta el a férfi. Számtalan vadásztrófeát, fegyvert tettek közszemlére, vadászkellékvásárt is szerveztek Fotó: Gligor Róbert László A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat feljelentése nyomán Újabb 12.000 lejes büntetés a Dinamo labdarúgó-csapatának A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat fel­jelentése alapjait újabb 12 ezer lejes büntetést szabott ki az Országos Disz­kriminációellenes Tanács (CNCD) a Bukaresti Dinamo csapatra - áll a szolgálat szerkesztőségünkhöz eljut­tatott közleményében. Mózes Edith A közlemény szerint az eset még 2018. áp­rilis 30-án történt, amikor a Sepsi OSK látta vendégül az 1948-ban alapított bukaresti csa­patot. A vendégszurkolók a mérkőzés teljes ideje alatt a „Ki a magyarokkal az ország­ból!” rigmust skandálták. A szervezők pró­bálkozása, hogy megakadályozzák a helyzet elmérgesedését, hiábavaló volt. Az Országos Diszkriminációellenes Ta­nács 617/2019-es számú határozata ki­mondja, hogy a Dinamo-szurkolók magatartása egyértelműen megkülönböztető és etnikai alapon diszkriminatív volt, ezért 12 ezer lejes bírsággal sújtja a klubot, amely visszaeső ilyen szempontból. „Üdvözöljük az Országos Diszkrimináció­ellenes Tanács döntését, amely hozzájárul ahhoz, hogy a sport területéről visszaszorul­jon a hasonló szurkolói magatartás. Az elmúlt évek következetes munkájának köszönhetően ma már kevés olyan csapat van az I. ligában, amely a hasonló magyarellenes megnyilvá­nulásokat megengedi magának. Számunkra viszont az a cél, hogy ebben az országban a sport területéről is teljesen eltűnjön a megfé­lemlítő, kirekesztő, magyargyalázó magatar­tás, és a fair play szellemében játsszák a mér­kőzéseket. Ennek érdekében megteszünk minden lehetséges lépést, és arra kérjük a ma­gyar szurkolókat, amennyiben diszkriminatív esetet tapasztalnak, rögzítsék azt fotóval, vi­deóval, és küldjék el a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatnak” - nyilatkozta Benkő Erika, az intézmény igazgatója. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatot a Ro­mániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hozta létre a romániai magyar kö­zösséget érintő bármilyen természetű hátrá­nyos megkülönböztetés megfigyelése, jelzése és megakadályozása céljából. A szervezet névadója Mikó Imre kisebb­ségi jogász, író, műfordító, politikus, erdélyi polihisztor, a két világháború között az Or­szágos Magyar Párt egyik vezetője. Bukarest­ben működtetett jogvédelmi irodát. (Nem té­vesztendő össze gróf Mikó Imrével, akinek a nevét a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kol­légium viseli.) A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat a ro­mániai magyar közösség helyzetéről szóló éves jelentés kiadását tűzte ki célul. E jelentés elsősorban a nyelvi jogoknak és a nyelvhasz­nálat szabadságának a megsértésére, a vissza­élésekre, a gyűlöletkeltő beszédekre, a közösség ellen elkövetett szóbeli és fizikai erőszakra, valamint az etnikai megkülönböz­tetés más formáira összpontosít. Romániában a harmonikus etnikumközi kapcsolatok biztosítása érdekében a szolgálat fontosnak tartja, hogy a kisebbségek jogait védeni hivatott rendszer hiányosságait és a magyarok által elszenvedett megkülönbözte­tés típusait azonosítsa és pontosan megne­vezze. Ugyanakkor a helyzet romlásának megakadályozása érdekében fontosnak tartja jelezni a nemzetközi közösségnek ezeket az erősödő és aggasztó törekvéseket.

Next