Népújság, 2021. december (73. évfolyam, 276-299. szám)

2021-12-03 / 277. szám

2021. december 3., péntek ________________________________________ H­ÍR­E­K -T­U­D­Ó­S­ÍT­Á­S­O­K ________________________________________________ NÉPÚJSÁG 3 Románia megkapta az uniós helyreállítási alapból járó támogatás első részletét Az Európai Bizottság csütörtökön átutalta az uniós helyreállítási alapból a Romániát megillető vissza nem térítendő támogatás 13 százalékának megfe­lelő 1,8 milliárd eurót. Az összeget az országos hely­reállítási tervbe (PNRR) foglalt beruházásokra és reformokra fordítja a kormány. Románia a terv révén összesen 29,2 milliárd eurót kap, amelyből 14,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 14,9 milliárd euró pedig hitel. Az ország olyan befektetésekre és reformokra kap finanszí­rozást az uniós helyreállítási alapból, amelyek várhatóan tel­jesen átalakítják a gazdaságát és társadalmát. Bukarest többek között a zöldre való átállásra, a digitális átállásra, a társadalom és a gazdaság ellenállóképességének megszilárdítására vállalt kötelezettséget. Az országos helyreállítási tervben Románia 3,9 milliárd eurót szán a vasúti infrastruktúrájának a zöld átállást szolgáló korszerűsítésére, emellett 2,7 milliárd eurót fordít társasházak és középületek energiahatékonyságának és a földrengésekkel szembeni ellenállóképességének a növelésére Mintegy 855 millió eurót zöldenergia termelésére és a szén­illetve lignitalapú energiatermelés kivezetésére, megújuló ener­giaforrások felhasználására költenek, a biodiverzitás megőr­zésére és környezetvédelemre pedig összesen 1,1 milliárd eurós beruházásokat terveznek. Románia 1,5 milliárd eurót fektet be a közigazgatás digita­lizálásába, 470 millió eurót az elektronikus egészségügyi szol­gáltatási tér kialakításába és 881 millió eurót az oktatás digitalizálásába. Az egészségügyi infrastruktúra korszerűsítésére 2 milliárd euró értékű beruházást ír elő az országos helyreállítási terv. Románia területi és társadalmi kohéziójának növelésére a köz­úti szállítás korszerűsítése és a közlekedésbiztonság javításra révén 3,9 milliárd eurós befektetéseket terveznek. Az országos helyreállítási terv a döntéshozatal javítását, egy fenntartható költségvetés kialakítását, az adórendszer és a nyugdíjrendszer reformját, illetve a takarékosabb költekezést is célozza. Emellett javít az üzleti környezeten az igazságszol­gáltatás függetlenségének és hatékonyságának növelésével, il­letve a korrupcióellenes küzdelem erősítésével. (Agerpres) A kormányfő az egyházak támogatását kérte az oltáskampány felgyorsításához Nicolae Ciuca miniszterelnök egyházi elöljárókkal találkozott csütörtökön a bukaresti Coral-templom­­ban, az ország legnagyobb zsinagógájában, hogy segítségüket kérje a koronavírus elleni oltási kam­pány felgyorsításához. A megbeszélés után a kormányfő elmondta: azt kérték az ország lakosságának 99 százalékát képviselő 18 felekezet kép­viselőitől, hogy csatlakozzanak az emberek egészségének és életének megmentését célzó kormányzati erőfeszítésekhez. Az egyházaknak meghatározó a szerepük abban, hogy a bizalmat és a reményt táplálják az emberekben - mutatott rá Ciuca. A miniszterelnök azt ígérte: folytatják a megkezdett párbe­szédet a civil társadalom más képviselőivel is, hogy a járvány elleni küzdelem intézkedéseit minél szélesebb társadalmi egyetértésre, partnerségre építhessék. Az egyházak egybe­hangzó kérése az volt, hogy a kormány ne kösse zöldigazol­vány felmutatásához a hívek részvételét a templomi szertartásokon. Ciuca erről azt mondta, hogy reményei szerint a koalíciós pártok év végéig elfogadják a digitális Covid-iga­­zolvány használatára vonatkozó törvényt, amely kiegyensú­lyozott, közegészségügyileg megalapozott, a fertőzési adatokra alapozott mechanizmust tartalmaz majd a védettségi igazolvány használatáról. A lakosság 85 százalékát hívei között tudó ortodox egyház mindeddig ellentmondásosan viszonyult az oltáshoz, a médi­ában gyakran idézték az egyház több vírustagadó, oltásellenes képviselőjének álláspontját. A legismertebb közöttük Teodosie érsek, a dobrudzsai megyéket magában foglaló tomisi érsek­ség vezetője, aki rendszeresen szembeszegül a járványügyi korlátozásokkal, maszkviselési kötelezettséggel, a zöldigazol­vány bevezetésével. De egy Botoșani megyei templomban arra is volt példa, hogy két ortodox pap egyszerűen letépte a maszkot a szertartás közben a hívekről, és felszólította a be­­oltottakat, hogy hagyják el a templomot. Az ortodox egyház hivatalos álláspontja egyébként az, hogy az ortodox hívők fogadják meg orvosaik tanácsát, illetve tart­sák be az egészségügyi előírásokat. Dániel pátriárka, a romá­niai ortodox egyház feje azonban sosem buzdította arra egyházának tagjait, hogy oltassák be magukat, ő maga is csak november végén szánta rá magát a vakcina felvételére. Romániában eddig 7 millió 755 ezer ember, a beoltható 12 év feletti­­ lakosság 45,8 százaléka kapott legalább egy adag oltást. Az oltási hajlandóság látványosan megugrott, ami­kor a kormány bevezette a zöldigazolvány használatát az ügyfelek és látogatók számára - az élelmiszerboltok és gyógy­szertárak kivételével - minden nyilvános zárt térben, majd ismét visszaesett, amikor a szenátusban elbukott az a törvény­­tervezet, amely előírta volna, hogy a veszélyhelyzet idején az alkalmazottak is csakis védettségi igazolvánnyal járhassanak be munkahelyükre. (MTI) Valószínűleg az omikron variánssal fertőződött meg két Dél-Afrikából hazatért utas „Nagy valószínűséggel" az omikron variánssal fer­tőződött meg két, Dél-Afrikából érkezett román ál­lampolgár azok közül, akiknek pozitív lett a bukaresti katonai repülőtéren kedden elvégzett ko­­ronavírustesztje - közölte csütörtökön Alexandru Rafila egészségügyi miniszter. A kormány vasárnap döntött arról, hogy különjáratot indít Johannesburgba, amely visszahozza azokat a román állampol­gárokat, akik a dél-afrikai térségben rekedtek, miután a leg­több európai ország felfüggesztette a térségből érkező járatokat a koronavírus ragályosabbnak tartott, emikronnak nevezett változatának megjelenése miatt. A bukaresti katonai repülőtérre kedden megérkezett gép hetven - azonnal letesztelt és karanténba küldött - utasa közül három koronavírustesztje lett pozitív: ezeket a vírusvariáns beazonosítására alkalmas szekvenciális elemzésnek vetették alá a bukaresti Cantacuzino Immunológiai és Közegészség­­ügyi Kutatóintézetben, de ennek eredményére általában több napot kell várni. Az egészségügyi miniszter csütörtökön újság­írók érdeklődésére válaszolva vélekedett úgy, hogy az omik­ron variánsról lehet szó két Dél-Afrikából hazatért utas esetében, ugyanis az ő mintájukon már a szekvenciális eljárás elején több mutációt fedeztek fel. Rafila hozzátette: egy Vas­lui, illetve egy Brassó megyei utasról van szó, mindketten tü­netmentesek és be vannak oltva, akiket otthoni karanténban tartanak orvosi megfigyelés alatt. A harmadik pozitív tesztet a nagybányai rögbicsapat egyik tagjánál mutatták ki A tárcavezetőt a zöldigazolvány munkahelyi bevezetésének a parlamentben elakadt törvénytervezetéről is kérdezték. Ra­fila kifejtette: olyan politikai megállapodást javasol a koalíció erről tartandó jövő heti egyeztetésén, amely a mérhető fertő­zési mutatók alakulása függvényében, átlátható módon vezeti be, illetve függeszti fel az igazolvány használatát. Rafila azt kérte, hogy a „zöldigazolvány” kifejezést hagyják meg az Eu­rópai Unió által utazási célokra bevezetett iratnak, a belföldi használatú védettségi tanúsítványt pedig nevezzék „Covid-” vagy „Stop-Covid-” igazolványnak. A kormány csütörtökön Marokkóba is különjáratot indított, hogy hazahozza azt a 127 román állampolgárt, akik ott kértek konzuli segítséget. A külügyminisztérium közleménye szerint a csütörtök este Bukarestbe visszatérő különjáraton 15 len­gyel, 13 horvát, tíz magyar, négy bolgár, három német, három görög, két szlovén, két litván és egy osztrák állampolgárnak is helyet biztosítottak. (MTI) Négy bankot bírságoltak meg az EU trösztellenes szabályainak megsértése miatt Az Európai Unió négy nagy bankra - a Barclays, az RBS, az HSBC és a Credit Suisse bankokra - szabott ki összesen 344 millió eurós bírságot az unió tröszt­­ellenes szabályainak megszegése miatt - közölte az Európai Bizottság csütörtökön. A bizottsági tájékoztatás szerint bizonyítást nyert, hogy a felsorolt bankok devizakereskedési kartellben játszottak össze, amely lehetővé tette számukra, hogy legyőzzék a devizaügyle­tekben rejlő kockázatokat. A legnagyobb, 174 millió eurós bírságot az HSBC kapta, míg a másik három bank kisebb büntetést kapott. A Credit Su­isse valamivel több mint 83,3 millió euró, a Barclays 54,3 mil­lió euró, az RBS pedig közel 32,5 millió euró büntetést köteles fizetni Margrethe Vestager, az Európai Bizottság digitális korra fel­készült Európáért felelős ügyvezető alelnöke a bejelentést kö­vetően közölte: a bankoknak az összejátszó magatartása aláásta a pénzügyi szektor integritását, ami kárt okozott az eu­rópai gazdaság és a fogyasztók számára. A pénzintézetek de­vizapiaci információkat és kereskedési terveket cseréltek, alkalmanként egyeztették kereskedési stratégiájukat a Sterling Labs nevű online csevegőszobán keresztül - ismertette. A tájékoztatás szerint egy ötödik bank, az UBS elkerülte a rá kiszabható 94 millió eurós bírságot, mivel figyelmeztette az Európai Bizottságot a kartell létezéséről. A Barclays, az RBS és az HSBC esetében a brüsszeli testület tíz százalékkal csökkentette a bírság összegét, mert együttműködőek voltak az uniós vizsgálat során - tették hozzá. (MTI) Ország - világ INSP: a múlt heti koronavírusos el­hunytak 88,4 százaléka oltatlan volt Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) szer­dai tájékoztatása szerint a november 22-e és 28-a közötti héten Bukarestben, illetve Bihar, Maros, Pra­hova és Brassó megyében jegyezték a koronavírus­sal összefüggő halálesetek 30 százalékát. Az INSP heti jelentése értelmében a halálos áldozatok 88,4 százaléka nem volt beoltva koronavírus ellen. A no­vember 22-28. közötti héten a koronavírusos meg­betegedések 33,5 százalékát Bukarestben, illetve Kolozs, Tem­es, Arad és Bihar megyében jegyezték. A fertőzöttek 70,5 százaléka nem volt beoltva. Az INSP közölte azt is hogy az elhunytak 93,2 száza­lékának volt valamilyen társbetegsége. (Agerpres) Visszaszolgáltatták a református egyháznak a zilahi Wesselényi Kollégium épületeit A Kolozsvári Táblabíróság visszaszolgáltatta a Ki­­rályhágómelléki Református Egyházkerületnek (KREK) a zilahi Wesselényi Kollégium épületeit - kö­zölte csütörtökön a Maszol.ro portál. A múlt hét végén kimondott ítéletről Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei parlamenti képviselője nyilatkozott a portálnak. A jogász képviselő az igazság győzelmé­nek tekintette az ítéletet, hiszen - mint fogalmazott - köztudott volt, hogy a zilahi Wesselényi Kollégium az államosításig a református egyház tulajdonát ké­pezte. Hozzátette: „a református egyház által előál­lított bizonyítékok megcáfolhatatlanok, és egyértelműen bizonyítják a tulajdonjogot, amit most a táblabíróság szentesített”. A bíróságok portálján el­érhető ítéletkivonat szerint a táblabíróság részben hagyta jóvá az egyház kérését. (MTI) Kitiltják az oltatlanokat a kis­kereskedelemből Németországban Kitiltják az oltatlanokat a kiskereskedelmi üzletekből Németországban - jelentette be Angela Merkel ügyvezető kancellár csütörtökön Berlinben. A szö­­vetségi kormány és a tartományi kormányok veze­tőinek tanácskozásán hozott döntés szerint valamennyi tartományban bevezetik, hogy az új tí­pusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni védőoltással nem rendelkezők ki­zárólag az alapellátást biztosító boltokba léphetnek be. A vírus terjedésének lassításához egy sor to­vábbi korlátozást is bevezetnek, mert a Covid-19 miatt kórházba kerülők nagy száma miatt veszélybe került az egészségügyi ellátórendszer teljesítőké­pessége. Ebben a helyzetben közös erőfeszítéssel, a „nemzeti szolidaritás” eszközével minél gyorsab­ban meg kell törni a járvány eddigi legerősebb, ne­gyedik hullámát - emelte ki Angela Merkel. A kötelezettséget februártól vezethetik be. (MTI) Továbbra sem a megelőzés a fontos (Folytatás az I. oldalról) kompetenciát, mivel azokat a családorvosi képzés során oktatják. Ezért, abban az esetben, ha a családorvos ren­delkezik a szükséges eszköztárral, a listáján szereplő kró­nikus betegeknek a rendelési idő alatt óránként három vizsgálatot elvégezhet, amiért fizetni fog a pénztár. A havi vizsgálatok számát pedig nem szabályozzák - nyi­latkozta korábban a megyei EBP szerződéskötési igaz­gatója. Azoknál a családorvosoknál, akik már rendelkeztek készülékekkel, vagy fellelkesülve nem kevés összeget arra áldoztak, hogy beszerezzék ezeket, jól beindult a tevé­kenység. A páciensek közül sokan igénybe vették, mert közelebb volt a lakhelyükhöz, hozzáférhetőek voltak a vizsgálatok, és kiderültek olyan elváltozások, betegségek, amiről nem tudtak korábban, és pontosabban követhe­tővé vált a krónikus betegek állapota. Csakhogy a keretszerződés előírásait három hónap múlva szabályozták, és az új normákat visszamenőleg al­kalmazva a kiegészítő szolgáltatásokért kapott pénzt vissza kell fizetni. Az érintett orvosok szerint ez felhábo­rító, mert a pénzért megdolgoztak, és úgy érzik, hogy­­ be­csapták őket. Ráadásul a nagy összegű befektetések sem térültek meg az eltelt három hónap alatt. Az új előírások szerint meg kellene hosszabbítani a napi munkaidőt azért, hogy ezeket a vizsgálatokat elvégezhessék, ezt nem éri meg vállalni, mert megszabják a havi vizsgálatok szá­mát, ami nem tölti ki a napi egy, két vagy három órát - vélekednek azok, aki az ultrahangvizsgálatokkal már ki­próbálták ezt a lehetőséget (az orvosnak húsz órát kellett a rendelőben töltenie azért, hogy elvégezzen tíz EKG-t). Ha egy óra alatt annyi kiegészítő vizsgálatra nyílna le­hetőség, ami naponta abba az órába belefér, az elfogad­ható lenne, de az egészségbiztosításnál nem így gondolkoznak. Valójában olyan módon kezdik csűrni­­csavarni, hogy a megelőzés szempontjából annyira fon­tos lépés ne érje meg a családorvosoknak, és lemondjanak róla. Érdeklődésünkre, hogy értesítették-e őket időben az új előírásokról, a legtöbben nemmel válaszoltak, így most azokat érinti, akik rendelkeztek vagy vásároltak készülé­ket, de távlatilag többen is megtették volna, ha látják, hogy mennyire hálásak érte a betegek. Az egészségügy számára pedig összehasonlíthatatlanul olcsóbb lett volna továbbra is fenntartani ezt a megelőzést szolgáló lehetőséget, mint amennyibe a szívinfarktust vagy agy­vérzést szenvedett betegek kórházi ellátása kerül.

Next