Népújság, 2022. február (74. évfolyam, 24-47. szám)

2022-02-01 / 24. szám

4 NÉPÚJSÁG AKTUÁLIS _2022. február 1., kedd Februárban várható az önsegélyző pénztár megrohamozása Tekintettel arra, hogy pánik­­hangulat uralkodik a nyugdí­jasok és a kis jövedelműek körében a magas energia­­számlák és ezek kiegyenlíté­sének nehézségei miatt, Morent Ilonát, a Marosvásárhe­lyi Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztárának elnökét arról kérdeztük, számítanak-e arra, hogy a szokásosnál többen folyamodnak kölcsönért ebben az időszakban. Mezey Sarolta Tudni kell, hogy a nyugdíjasok­nak januárban anyagi támogatást folyósított a kormány, hogy a téli fogyasztási számlákat ki tudják fi­zetni. Az 1600 lej alatti nyugdíjjal rendelkezők járandóságát 2200 lejre kerekítették fel. A támogatás ös­­­szege a nyugdíj összegének függvé­nye, 600 lejtől 1200 lejig terjed. Januárban tehát a kisnyugdíjasok nem szembesültek olyan nagy anyagi teherrel, azonban februárban már nem részesülnek a kiegészítés­ben, s akkorra több kölcsönigénylés várható. Érdeklődnek is az em­berek, hogy milyen feltételekkel fo­lyósítunk hitelt. -A feltételek maradtak, vagy van­nak változások az új esztendőben? A feltételek változatlanok, a bent lévő alap nyolcszorosát folyó­síthatjuk a kérelmezőknek. Ha va­lakinek ezerlejes betétje van, 8000 lej kölcsönt vehet fel. Ha nagyobb az alap, nagyobb kölcsönt folyósí­tunk. A kamat 10 százalék. A futam­idő lehet egy vagy két év, attól függően, hogy mekkora összeget igényel a kérelmező az önsegélyző pénztártól. A hiteleink azért előnyö­sek, mert nincsenek járulékos költ­ségek, a kamat fix. Ezen túlmenően rugalmasan kezeljük a helyzeteket, ha egyik hónapban személyes okok miatt nem tud valaki törleszteni, a következő hónapban befizetheti az elmaradt összeget. Ha korábban vissza szeretnék fizetni a kölcsönt, átszámoljuk a kamatot rövidebb időszakra. Előny továbbá, hogy nem kérünk ingatlan- vagy egyéb garanciát, ahogyan a bankok teszik, elegendő két személy kezességvál­lalása. A cél minden esetben az, hogy segítséget nyújtsunk a nyug­díjasoknak. Ha a tagjaink megszo­rulnak, bizalommal fordulhatnak hozzánk - tájékoztatott Morent Ilona, a Marosvásárhelyi Nyugdíja­sok Önsegélyző Pénztárának el­nöke A pénztárnak jelenleg több mint nyolcezer nyilvántartott tagja van, és további tagok jelentkezését vár­ják a Bolyai tér 36. szám alatti szék­házban. A beiratkozási díj a nyugdíj egy százaléka.­­ Az önsegélyző pénztár a tava­lyi nehézségek ellenére tudta fe­dezni a költségeket. Arra számítunk, hogy idén enyhül a jár­vány, megszűnnek a korlátozások, s utána elkezdhetjük a szociális te­vékenységeket, kirándulásokat is szervezhetünk. Terveink vannak, de a járványhelyzet miatt visszafo­gottak, óvatosak vagyunk - fogal­mazott az elnök Morent Ilona­otó: Nagy Tito INSCOP-felmérés: Romániának továbbra is az Európai Unióban (EU) a helye A romániai lakosság többsége azon a vélemé­nyen van, hogy Romániának továbbra is az Európai Unióban (EU) a helye - derült ki egy januárban elvégzett INSCOP-felmérésből. A hétfőn közzétett kutatás eredményei szerint a romániaiak 71,7 százaléka véli úgy, hogy az országnak nem kellene kilépnie az EU-ból, míg 25,2% egyetértene a kilépéssel. A megkérdezettek 3,1%-a nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. A válaszadók 75,3%-a nem szeretné, ha az unió felbomlana az elkövetkező évek­ben, 19 százalék azonban üdvözölné ezt. 6,7% nem tu­dott vagy nem akart válaszolni. A gazdasági és társadalmi életre, a családra és a ma­gánéletre gyakorolt összes hatást is mérlegelve a válaszadók 54,9%-a (a 2021. szeptemberi 47,2%-kal, a 2021. júniusi 56,2%-kal és a 2021. márciusi 61,4%­­kal szemben) úgy véli, hogy Románia uniós csatlako­zása inkább előnyökkel járt, míg 40,8% az ellenkezőjét gondolja (a 2021. szeptemberi 46,1%-kal, a 2021. jú­niusi 35,1%-kal és a 2021. márciusi 35,2%-kal szem­ben), 4,3% pedig nem tudja vagy nem válaszolt erre a kérdésre. A felmérés szerint a válaszadók 63,2%-a (2021 szeptemberében 57,8%, 2021 júniusában 62,9%) úgy véli, hogy Románia a jövőben jobban fejlődne gazda­ságilag, ha EU-tagország marad, míg 29,4% szerint or­szágunk jobban fejlődne, ha nem lenne tagja az uniónak (2021 szeptemberében 32,9%, 2021 júniusá­ban 27%), 7,5% pedig nem tudja vagy nem válaszolt. Ugyanakkor a válaszolók 68,4%-a (szemben a 2021 szeptemberi 68,5 százalékkal és a 2021. júniusi 64,8%­­kal) azon a véleményen van, hogy Romániának meg kell védenie nemzeti érdekeit, ha azok szembemennek az uniós szabályokkal, még akkor is, ha emiatt elve­szítené uniós tagságát. 29,4% (2021 szeptemberében 27,3%, 2021 júniusában 28%) úgy vélte, hogy Romá­niának az EU tagállamaként be kell tartania az unió szabályait, még akkor is, ha ezzel sérülnek nemzeti ér­dekei. Ez utóbbiaknak 72,9 százaléka (azaz az ország la­kosságának mintegy fele) úgy gondolja, hogy Románia nemzeti érdeke, hogy az ország az EU-ban maradjon, 24,7% (azaz a teljes lakosság 17%-a) pedig úgy véli, hogy az EU-ból való kilépés nem befolyásolná az or­szág nemzeti érdekeit. A felmérésből az is kiderül, hogy a lakosság 42,1 százaléka szerint (szemben a 2021 márciusában re­gisztrált 43,5 százalékkal) Románia nem teljesítette a schengeni övezethez való csatlakozás minden feltéte­lét, 50,8 százalék (szemben a 2021 márciusában jegy­zett 50,2 százalékkal) pedig azon a véleményen van, hogy egyes európai országok gazdasági okokból gátol­ják az ország csatlakozását a térséghez. A megkérde­zettek 7,1 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni. Ami a kivándorlási szándékot illeti, a megkérdezet­tek 77,9%-a azt vallotta, hogy inkább Romániában sze­retne élni és dolgozni, míg 21,5% állította, hogy ha lenne rá lehetősége, inkább Európában vagy az Egye­sült Államokban élne és dolgozna, 0,5% nem válaszolt (Agerpres) Romániai népszámlálás A magyar nemzetiség alkategóriájaként jelölhető be a székely identitás Véglegesítette a kormány hétfőn a március közepén kezdődő népszámlálás kér­dőívét, amelybe - a kor­mányülés előtt közzétett ter­vezet szerint - a magyar nemzetiség alkategóriája­ként bekerült a székely iden­titás is. A csángó identitás továbbra is az „egyéb nemzetiségek” választ­ható alkategóriájaként szerepel, tehát aki csángónak vallja magát, azt nem számolják a magyar nem­zeti kisebbséghez. A kérdőív kitöltésekor húsz meghatározott nemzetiség közül lehet választani. Az eredeti terve­zetben kilencnek voltak választ­ható alkategóriái is, de a magyar nem volt közöttük. A román nem­zetiségnél például további hat, a németnek további öt, a romának további 13 alkategóriáját (változa­tát) is be lehet jelölni. Székelyföldön élénk vitát vál­tott ki, hogy a kérdőív két hete nyilvánosságra bocsátott eredeti tervezetében a magyar nemzeti­ségnél nem szerepeltek alkategó­riák. A közösségi portálokon a székely autonómiamozgalom egyes véleményformálói azt han­goztatták, hogy nem létező nép nem hivatkozhat önrendelkezési jogára, tehát a székelység csak akkor igényelheti Székelyföld te­rületi autonómiáját, ha statisztika­ilag is kimutatható. Az RMDSZ azonban arra az előző népszámlálásoknál is felme­rült­­ aggodalomra hivatkozott, amely szerint a többféle regionális identitás etnikai identitásként tör­ténő „felkínálása” lehetővé teszi azt, hogy az adatok összesítésénél vagy későbbi „rosszindulatú értel­mezésénél” a székelyeket ne szá­molják bele a magyar identitásba. Ezt az aggályt erősítette például az is, hogy a legutóbbi népszámlálás kérdőívén nemcsak a székelyt, hanem a magyar nemzetiség román nyelvű szinonimáját, az általában a magyarországi (vagyis nem erdélyi) magyarra alkalma­zott­­ „ungurt” is külön alkategó­riaként be lehetett jelölni. Az RMDSZ ezért mindig arra biztatta a székelységet, hogy regi­onális önazonosságát ne a nép­­számláláson fejezze ki, a cenzuson vallja magát magyarnak. Tíz napja kiadott felhívásában a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is arra biztatta szimpatizánsait, hogy vallják magukat magyarnak a népszámláláson, hozzátéve, hogy az SZNT által bevezetendő székely személyi kártya majd le­hetőséget teremt arra, hogy a szé­kelyek számolják meg önmagukat, „nem a román állam hatóságai”. A székely identitás „eltüntetésé­ről” kirobbant vita nyomán Kele­men Hunor miniszterelnök­helyettes, az RMDSZ elnöke beje­lentette: kezdeményezni fogja, hogy a magyar etnikum alcsoport­jaként kerüljön a kérdőívre a szé­kely és a csángó. Hozzátette azonban, hogy a csángót a 2011-es népszámláláson sem sikerült a ma­gyar nemzetiség alkategóriájaként feltüntetni, mert a csángók között olyanok is vannak, akik magyar­nak, és olyanok is, akik románnak tekintik magukat. Ami az anyanyelvre vonatkozó kérdést illeti, a népszámlálási kér­dőíven (a legutóbbi, 2011-es adat­lappal ellentétben) már nem szerepel az alkategóriaként vá­lasztható anyanyelvek között sem a „székely nyelv”, sem a „csángó nyelv”. A romániai településeken a nép­­számláláson kimutatott etnikai arányoktól függ, hogy egy kisebb­ségnek joga van-e anyanyelvű ügyintézésre és köztéri felirato­zásra. A legutóbbi 2011 -es népszámlá­láson Románia 3181 településéből 324-ben haladta meg a magyarság aránya a hivatalos anyanyelvhasz­nálatra jogosító 20 százalékos kü­szöböt. (MTI) A Covid-nyáltesztek iskolai használatának eredményességét vizsgálják „Minden iskola megkapta a nyálalapú gyorsteszteket. A készlet február közepéig elég a tanulók, óvodások és tanügyi alkalmazottak tesztelésére - közölte hétfőn Sorin Câmpeanu oktatási miniszter. A miniszter ugyanakkor a teszt­­eredmények felelősségteljes j­elen­­tését kérte az illetékesektől. Mint elmondta, javulás mutatkozik e téren, az utóbbi napokban az 5000 pozitív nyálteszt eredményének helyessége 2000 esetben igazoló­dott be PCR-teszt révén. Ugyanakkor Raed Arafat, a ka­tasztrófavédelmi főigazgatóság ve­zetője hétfőn kijelentette, az oktatási és az egészségügyi tárca szakértői járványügyi szakembe­rekkel közösen megvizsgálják a Covid-nyáltesztek iskolai használa­tának eredményességét. A Victoria­­palotában tartott sajtótájékoztatón megkérdezték tőle, hogy mi lesz a nyáltesztek iskolai alkalmazásával, mivel a szakértők úgy vélik, hogy a koronavírus omiloron-változata nem mutatható ki ilyen tesztekkel. A napokban még legalább két hétre elegendő nyáltesztet osztot­tak ki az iskoláknak, és megvizs­gálják eredményességüket. Ha a szakemberek arra a következte­tésre jutnak, hogy azok „se nem osztanak, se nem szoroznak”, megtörténhet, hogy beszüntetik az alkalmazásukat - szögezte le Ara­fat. (Agerpres) Fotó: Szabó Blanka

Next