Népújság, 2022. február (74. évfolyam, 24-47. szám)
2022-02-01 / 24. szám
4 NÉPÚJSÁG AKTUÁLIS _2022. február 1., kedd Februárban várható az önsegélyző pénztár megrohamozása Tekintettel arra, hogy pánikhangulat uralkodik a nyugdíjasok és a kis jövedelműek körében a magas energiaszámlák és ezek kiegyenlítésének nehézségei miatt, Morent Ilonát, a Marosvásárhelyi Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztárának elnökét arról kérdeztük, számítanak-e arra, hogy a szokásosnál többen folyamodnak kölcsönért ebben az időszakban. Mezey Sarolta Tudni kell, hogy a nyugdíjasoknak januárban anyagi támogatást folyósított a kormány, hogy a téli fogyasztási számlákat ki tudják fizetni. Az 1600 lej alatti nyugdíjjal rendelkezők járandóságát 2200 lejre kerekítették fel. A támogatás összege a nyugdíj összegének függvénye, 600 lejtől 1200 lejig terjed. Januárban tehát a kisnyugdíjasok nem szembesültek olyan nagy anyagi teherrel, azonban februárban már nem részesülnek a kiegészítésben, s akkorra több kölcsönigénylés várható. Érdeklődnek is az emberek, hogy milyen feltételekkel folyósítunk hitelt. -A feltételek maradtak, vagy vannak változások az új esztendőben? A feltételek változatlanok, a bent lévő alap nyolcszorosát folyósíthatjuk a kérelmezőknek. Ha valakinek ezerlejes betétje van, 8000 lej kölcsönt vehet fel. Ha nagyobb az alap, nagyobb kölcsönt folyósítunk. A kamat 10 százalék. A futamidő lehet egy vagy két év, attól függően, hogy mekkora összeget igényel a kérelmező az önsegélyző pénztártól. A hiteleink azért előnyösek, mert nincsenek járulékos költségek, a kamat fix. Ezen túlmenően rugalmasan kezeljük a helyzeteket, ha egyik hónapban személyes okok miatt nem tud valaki törleszteni, a következő hónapban befizetheti az elmaradt összeget. Ha korábban vissza szeretnék fizetni a kölcsönt, átszámoljuk a kamatot rövidebb időszakra. Előny továbbá, hogy nem kérünk ingatlan- vagy egyéb garanciát, ahogyan a bankok teszik, elegendő két személy kezességvállalása. A cél minden esetben az, hogy segítséget nyújtsunk a nyugdíjasoknak. Ha a tagjaink megszorulnak, bizalommal fordulhatnak hozzánk - tájékoztatott Morent Ilona, a Marosvásárhelyi Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztárának elnöke A pénztárnak jelenleg több mint nyolcezer nyilvántartott tagja van, és további tagok jelentkezését várják a Bolyai tér 36. szám alatti székházban. A beiratkozási díj a nyugdíj egy százaléka. Az önsegélyző pénztár a tavalyi nehézségek ellenére tudta fedezni a költségeket. Arra számítunk, hogy idén enyhül a járvány, megszűnnek a korlátozások, s utána elkezdhetjük a szociális tevékenységeket, kirándulásokat is szervezhetünk. Terveink vannak, de a járványhelyzet miatt visszafogottak, óvatosak vagyunk - fogalmazott az elnök Morent Ilonaotó: Nagy Tito INSCOP-felmérés: Romániának továbbra is az Európai Unióban (EU) a helye A romániai lakosság többsége azon a véleményen van, hogy Romániának továbbra is az Európai Unióban (EU) a helye - derült ki egy januárban elvégzett INSCOP-felmérésből. A hétfőn közzétett kutatás eredményei szerint a romániaiak 71,7 százaléka véli úgy, hogy az országnak nem kellene kilépnie az EU-ból, míg 25,2% egyetértene a kilépéssel. A megkérdezettek 3,1%-a nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. A válaszadók 75,3%-a nem szeretné, ha az unió felbomlana az elkövetkező években, 19 százalék azonban üdvözölné ezt. 6,7% nem tudott vagy nem akart válaszolni. A gazdasági és társadalmi életre, a családra és a magánéletre gyakorolt összes hatást is mérlegelve a válaszadók 54,9%-a (a 2021. szeptemberi 47,2%-kal, a 2021. júniusi 56,2%-kal és a 2021. márciusi 61,4%kal szemben) úgy véli, hogy Románia uniós csatlakozása inkább előnyökkel járt, míg 40,8% az ellenkezőjét gondolja (a 2021. szeptemberi 46,1%-kal, a 2021. júniusi 35,1%-kal és a 2021. márciusi 35,2%-kal szemben), 4,3% pedig nem tudja vagy nem válaszolt erre a kérdésre. A felmérés szerint a válaszadók 63,2%-a (2021 szeptemberében 57,8%, 2021 júniusában 62,9%) úgy véli, hogy Románia a jövőben jobban fejlődne gazdaságilag, ha EU-tagország marad, míg 29,4% szerint országunk jobban fejlődne, ha nem lenne tagja az uniónak (2021 szeptemberében 32,9%, 2021 júniusában 27%), 7,5% pedig nem tudja vagy nem válaszolt. Ugyanakkor a válaszolók 68,4%-a (szemben a 2021 szeptemberi 68,5 százalékkal és a 2021. júniusi 64,8%kal) azon a véleményen van, hogy Romániának meg kell védenie nemzeti érdekeit, ha azok szembemennek az uniós szabályokkal, még akkor is, ha emiatt elveszítené uniós tagságát. 29,4% (2021 szeptemberében 27,3%, 2021 júniusában 28%) úgy vélte, hogy Romániának az EU tagállamaként be kell tartania az unió szabályait, még akkor is, ha ezzel sérülnek nemzeti érdekei. Ez utóbbiaknak 72,9 százaléka (azaz az ország lakosságának mintegy fele) úgy gondolja, hogy Románia nemzeti érdeke, hogy az ország az EU-ban maradjon, 24,7% (azaz a teljes lakosság 17%-a) pedig úgy véli, hogy az EU-ból való kilépés nem befolyásolná az ország nemzeti érdekeit. A felmérésből az is kiderül, hogy a lakosság 42,1 százaléka szerint (szemben a 2021 márciusában regisztrált 43,5 százalékkal) Románia nem teljesítette a schengeni övezethez való csatlakozás minden feltételét, 50,8 százalék (szemben a 2021 márciusában jegyzett 50,2 százalékkal) pedig azon a véleményen van, hogy egyes európai országok gazdasági okokból gátolják az ország csatlakozását a térséghez. A megkérdezettek 7,1 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni. Ami a kivándorlási szándékot illeti, a megkérdezettek 77,9%-a azt vallotta, hogy inkább Romániában szeretne élni és dolgozni, míg 21,5% állította, hogy ha lenne rá lehetősége, inkább Európában vagy az Egyesült Államokban élne és dolgozna, 0,5% nem válaszolt (Agerpres) Romániai népszámlálás A magyar nemzetiség alkategóriájaként jelölhető be a székely identitás Véglegesítette a kormány hétfőn a március közepén kezdődő népszámlálás kérdőívét, amelybe - a kormányülés előtt közzétett tervezet szerint - a magyar nemzetiség alkategóriájaként bekerült a székely identitás is. A csángó identitás továbbra is az „egyéb nemzetiségek” választható alkategóriájaként szerepel, tehát aki csángónak vallja magát, azt nem számolják a magyar nemzeti kisebbséghez. A kérdőív kitöltésekor húsz meghatározott nemzetiség közül lehet választani. Az eredeti tervezetben kilencnek voltak választható alkategóriái is, de a magyar nem volt közöttük. A román nemzetiségnél például további hat, a németnek további öt, a romának további 13 alkategóriáját (változatát) is be lehet jelölni. Székelyföldön élénk vitát váltott ki, hogy a kérdőív két hete nyilvánosságra bocsátott eredeti tervezetében a magyar nemzetiségnél nem szerepeltek alkategóriák. A közösségi portálokon a székely autonómiamozgalom egyes véleményformálói azt hangoztatták, hogy nem létező nép nem hivatkozhat önrendelkezési jogára, tehát a székelység csak akkor igényelheti Székelyföld területi autonómiáját, ha statisztikailag is kimutatható. Az RMDSZ azonban arra az előző népszámlálásoknál is felmerült aggodalomra hivatkozott, amely szerint a többféle regionális identitás etnikai identitásként történő „felkínálása” lehetővé teszi azt, hogy az adatok összesítésénél vagy későbbi „rosszindulatú értelmezésénél” a székelyeket ne számolják bele a magyar identitásba. Ezt az aggályt erősítette például az is, hogy a legutóbbi népszámlálás kérdőívén nemcsak a székelyt, hanem a magyar nemzetiség román nyelvű szinonimáját, az általában a magyarországi (vagyis nem erdélyi) magyarra alkalmazott „ungurt” is külön alkategóriaként be lehetett jelölni. Az RMDSZ ezért mindig arra biztatta a székelységet, hogy regionális önazonosságát ne a népszámláláson fejezze ki, a cenzuson vallja magát magyarnak. Tíz napja kiadott felhívásában a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is arra biztatta szimpatizánsait, hogy vallják magukat magyarnak a népszámláláson, hozzátéve, hogy az SZNT által bevezetendő székely személyi kártya majd lehetőséget teremt arra, hogy a székelyek számolják meg önmagukat, „nem a román állam hatóságai”. A székely identitás „eltüntetéséről” kirobbant vita nyomán Kelemen Hunor miniszterelnökhelyettes, az RMDSZ elnöke bejelentette: kezdeményezni fogja, hogy a magyar etnikum alcsoportjaként kerüljön a kérdőívre a székely és a csángó. Hozzátette azonban, hogy a csángót a 2011-es népszámláláson sem sikerült a magyar nemzetiség alkategóriájaként feltüntetni, mert a csángók között olyanok is vannak, akik magyarnak, és olyanok is, akik románnak tekintik magukat. Ami az anyanyelvre vonatkozó kérdést illeti, a népszámlálási kérdőíven (a legutóbbi, 2011-es adatlappal ellentétben) már nem szerepel az alkategóriaként választható anyanyelvek között sem a „székely nyelv”, sem a „csángó nyelv”. A romániai településeken a népszámláláson kimutatott etnikai arányoktól függ, hogy egy kisebbségnek joga van-e anyanyelvű ügyintézésre és köztéri feliratozásra. A legutóbbi 2011 -es népszámláláson Románia 3181 településéből 324-ben haladta meg a magyarság aránya a hivatalos anyanyelvhasználatra jogosító 20 százalékos küszöböt. (MTI) A Covid-nyáltesztek iskolai használatának eredményességét vizsgálják „Minden iskola megkapta a nyálalapú gyorsteszteket. A készlet február közepéig elég a tanulók, óvodások és tanügyi alkalmazottak tesztelésére - közölte hétfőn Sorin Câmpeanu oktatási miniszter. A miniszter ugyanakkor a teszteredmények felelősségteljes jelentését kérte az illetékesektől. Mint elmondta, javulás mutatkozik e téren, az utóbbi napokban az 5000 pozitív nyálteszt eredményének helyessége 2000 esetben igazolódott be PCR-teszt révén. Ugyanakkor Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főigazgatóság vezetője hétfőn kijelentette, az oktatási és az egészségügyi tárca szakértői járványügyi szakemberekkel közösen megvizsgálják a Covid-nyáltesztek iskolai használatának eredményességét. A Victoriapalotában tartott sajtótájékoztatón megkérdezték tőle, hogy mi lesz a nyáltesztek iskolai alkalmazásával, mivel a szakértők úgy vélik, hogy a koronavírus omiloron-változata nem mutatható ki ilyen tesztekkel. A napokban még legalább két hétre elegendő nyáltesztet osztottak ki az iskoláknak, és megvizsgálják eredményességüket. Ha a szakemberek arra a következtetésre jutnak, hogy azok „se nem osztanak, se nem szoroznak”, megtörténhet, hogy beszüntetik az alkalmazásukat - szögezte le Arafat. (Agerpres) Fotó: Szabó Blanka