Népújság, 2022. október (74. évfolyam, 224-249. szám)
2022-10-19 / 239. szám
2022. október 19., szerda _______________________________________ HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK ______________________________________________NÉPÚJSÁG 3 Elfogadta a parlament az igazságszolgáltatási törvényeket Elfogadta a szenátus az igazságszolgáltatás reformját előirányzó törvénytervezeteket, amelyeket a kormány terjesztett a testület elé - adta hírül kedden a közszolgálati rádió. A szenátus a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) működéséről, az igazságszolgáltatás megszervezéséről, illetve a bírák és ügyészek jogállásáról szóló három törvénytervezetet szavazta meg a kormánykoalíciót alkotó pártok támogatásával. Korábban a képviselőház is elfogadta a jogszabályokat. Az ellenzéki USR és AUR honatyái a tervezetek ellen szavaztak, mert szerintük alkotmányellenesek. Bejelentették, hogy az alkotmánybíróságon fogják megtámadni őket. Az USR azt is nehezményezte, hogy a kormányoldal nem várta meg az illetékes nemzetközi szervezetek véleményezését, és szerintük a jogszabályok kiteljesítik azokat a „reformellenes” intézkedéseket, amelyeket a szociáldemokraták kezdeményeztek a 2017-2018-as időszakban. A kormányon lévő PSD, PNL és RMDSZ szerint azonban a jogszabályok figyelembe veszik a Velencei Bizottság és az Európa Tanács korrupcióellenes szakértői csoportja, a GRECO által megfogalmazott elvárásokat. Túrós Lóránd, az RMDSZ szenátusi frakcióvezője szerint a törvénytervezetek elfogadása fontos lépést jelent az igazságszolgáltatás terén, és összefügg Románia óhajtott schengeni csatlakozásával is, hiszen a román igazságszolgáltatás Brüsszelből való figyelemmel kísérése csak akkor zárul le, ha Románia korszerűsíti az igazságügyi törvényeit. Korábban Románia schengeni csatlakozását egyebek mellett azért halasztották el, mert egyes tagállamok elégtelennek tartották a román igazságszolgáltatási reformokat. (MTI) Temesváron kiépítik a forradalom útvonalát Temesváron uniós finanszírozással építik ki a forradalom útvonalát - jelentette be a Facebookon Dominic Fritz, a város polgármestere. Az USA színeiben megválasztott elöljáró közölte: a város számára jelképértékű projekthez a helyreállítási alapból nyert 4,5 millió eurós finanszírozást az önkormányzat. Az erre vonatkozó szerződést hétfőn írta alá Bukarestben Ruben Lațcău alpolgármester. „Az érzelmek, a skandálások, a tüntető tömeg felhördülése, a golyók süvítése és a kommunistaellenes forradalom képei visszatérnek Temesvár utcáira. Újragondoljuk a köztereket 1989 decemberének forró helyszínein úgy, hogy a turisták és a város lakói a múlt tudatában lépjenek e terekre” - közölte a polgármester. Hozzátette: a modern technológiát is segítségül hívják ahhoz, hogy a temesváriak újraélhessék a forradalom napjainak a feszültségét és reményét. Megjegyezte: jelenleg egyeztetések folynak a forradalmárszervezetekkel, és készülnek a térátalakítási tervek. Dominic Fritz úgy vélte: sokkal láthatóbbá, kitapinthatóbbá kell tenni Temesvár forradalmi identitását. A romániai felmenőkkel nem rendelkező, Németországban született politikus, aki felnőttként költözött Temesvárra, és tanult meg románul, úgy vélte, a városvezetés feladata annak a biztosítása, hogy a következő nemzedékek nem felejtik el a város történetének eme felemelő fejezetét. A polgármester kilenc helyszínt nevezett meg, ahol térátalakításba kezdenek. Ezek egyike a Mária tér, ahol az a református templom áll, amelyben Tőkés László szolgált az 1980-as évek végén. A lelkésznek a kommunista diktatúrával szembeni ellenállása és az erre válaszként érkező hatalmi fellépés szolidaritási hullámot váltott ki Temesváron. A Tőkés László védelmében kialakult 1989. december 15-i szolidaritástüntetés másnap kommunistaellenes, diktatúraellenes tüntetéssé alakult, harmadnap véres megtorlást vont maga után, hat nappal később pedig az ország több nagyvárosára is átterjedt, és megdöntötte Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor hatalmát. (MTI) Támogatja az EP Románia és Bulgária schengeni csatlakozását Elfogadta kedden az Európai Parlament a Románia és Bulgária haladéktalan schengeni csatlakozását támogató, nem kötelező jogi erejű határozatot. A 43 tartózkodás mellett, 547 támogató és 49 elutasító szavazattal elfogadott határozat szerint az EU Tanácsának 2022 végéig meg kell tennie minden szükséges lépést azért, hogy elfogadja Románia és Bulgária felvételét a szabad mozgást biztosító schengeni térségbe. Ez mindkét tagállam számára a személyforgalom ellenőrzésének megszüntetését jelentené a belső határokon 2023 első felétől. A határozatban az EP megállapítja, hogy a schengeni térség „az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya”, és bírálja a tagállamokat, amiért még nem döntöttek Románia és Bulgária felvételéről, annak ellenére, hogy ez a két ország már hosszú ideje teljesíti a csatlakozás feltételeit. (Agerpres) A britek tíz százaléka elégedett Liz Truss miniszterelnöki tevékenységével A brit választók alig tíz százaléka elégedett Liz Truss miniszterelnök tevékenységével a kedden ismertetett legfrissebb országos felmérés szerint. Az adatok szerint Trussnál közvetlen hivatali elődje, a sorozatos belpolitikai botrányok miatt nyáron távozásra kényszerített Boris Johnson is sokkal népszerűbb. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov által 1724 brit felnőtt bevonásával elvégzett felmérés kimutatta, hogy az alig több mint egy hónapja hivatalban lévő Truss támogatottságának nettó egyenlege - az elégedettek és az elégedetlenek százalékos arányának különbsége - mínusz 70. A YouGov részletes adatsora szerint ugyanis tíz válaszadó közül átlagosan mindössze egy mondta azt, hogy jó véleménnyel van a jelenlegi miniszterelnökről, a résztvevők 80 százaléka ugyanakkor kedvezőtlenül - ezen belül 62 százalék nagyon kedvezőtlenül - ítéli meg Liz Truss tevékenységét. A cég hangsúlyozza, hogy Truss nettó támogatottsági egyenlege egy hét alatt 14 ponttal zuhant. A friss kutatás adatai szerint a miniszterelnököt az általa vezetett kormányzó Konzervatív Párt szavazói is igen kritikusan ítélik meg. Truss támogatottsága e választói körben mindössze 20 százalékos, a róla kedvezőtlenül nyilatkozó tory szavazók aránya 71 százalék, vagyis Liz Truss támogatottságának egyenlege a kormánypárt híveinek körében mínusz 51. A YouGov kiemeli a felmérés eredményeinek keddi ismertetésében, hogy Truss támogatottsági egyenlege a konzervatív szavazótáboron belül egy hét alatt 26 ponttal - vagyis az országos átlag csaknem kétszeresével - zuhant. Az előző miniszterelnökről, Boris Johnsonról a vizsgálatba bevont választók összességén belül majdnem háromszor annyian mondtak kedvező véleményt, mint jelenleg hivatalban lévő utódjáról. Johnson támogatottsága 29 százalékos, a vele szemben kedvezőtlen véleményt hangoztatók aránya 65 százalék, így a volt kormányfő nettó népszerűségi egyenlege mínusz 36, fele olyan rossz, mint utódjáé. A Konzervatív Párt egészének megítélése is igen kedvezőtlen: a YouGov kedden ismertetett adatai szerint a felmérés résztvevőinek mindössze 18 százaléka mondott jó véleményt a kormánypártról, 71 százalékuk ugyanakkor elégedetlen a konzervatívokkal, vagyis a párt nettó támogatottsági egyenlege mínusz 53. Ez kilenc ponttal rosszabb eredmény az egy héttel korábbinál. Liz Truss és a Konzervatív Párt népszerűségének meredek hanyatlását mindenekelőtt az elmúlt hetek példátlan adópolitikai zűrzavara okozta. A pénteken menesztett előző pénzügyminiszter, Kwasi Kwarteng szeptember 28-án átfogó adócsökkentési csomagtervet jelentett be, ezt azonban hatalmas soron kívüli jegybanki intervenciót is igénylő - piaci felfordulás követte, mivel a piaci szereplők nem látták biztosítottnak a 45 milliárd font értékű program finanszírozhatóságát. Kwarteng utódja, Jeremy Hunt a héten - a modern brit po litikatörténetben szinte példátlan szakpolitikai korrekcióval - csaknem az összes adócsökkentési intézkedést visszavonta. Egybehangzó, nem cáfolt brit médiaértesülések szerint az alsóházi tory frakció a kormány piaci és politikai hitelességét alapjaiban megrendítő adópolitikai fiaskó nyomán már aktívan foglalkozik a vezetőváltás gondolatával. (MTI) Ország - világ Védeni kell a legkiszolgáltatottabb háztartásokat Az egyre emelkedő élelmiszer- és energiaárak által sújtott háztartásokat célirányos, korlátozott idejű támogatásokkal kell védeni, a fosszilis üzemanyagok ágazatában az árplafon lehetővé tenné például, hogy az Európai Unióban finanszírozzák ezeket az intézkedéseket - jelentette ki Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke kedden Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén. Hozzátette, hogy az ágazat extraprofitadója is a nehéz helyzetbe került háztartások támogatását segítené elő. Mint mondta, az általános fiskális segítségnyújtás nem lehetne ennyire hatékony, mert az növelné az inflációt és az energiaárakat, és gyengítené a gazdaságot. Elmondta, hogy az Európai Központi Bank mindent megtesz az infláció leszorítása érdekében, de a tagállamoknak is hatékony adó-, illetve monetáris politikát kell kialakítaniuk. (MTI) Skócia független országként visszalépne az EU-ba A skót kormány hétfőn közzétett cselekvési programja szerint Skócia független országként visszalépne az Európai Unióba, és csatlakozna az EU belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetéhez. A 110 oldalas dokumentumban ugyanakkor nem szerepel, hogy Skócia belépne az euróövezetbe is: a programcsomag szerint a függetlenség elnyerése utáni időszakban a brit font maradna használatban, de megkezdődne a skót font és a saját jegybank megteremtésének előkészítése. A tervezet nem szab határidőt a saját kibocsátású skót font meghonosításának. A programcsomag megfogalmazása szerint erre „a megfelelő időpontban” kerülhet sor, és a skót parlament feladata lenne e „megfelelő időpont” kritériumainak meghatározása. (MTI) Mindhárom német atomerőmű üzemidejét meghosszabbítják Mind a három, még működő németországi atomerőmű üzemidejét meghosszabbítják 2023 tavaszáig - döntött hétfőn Olaf Scholz kancellár. A szociáldemokrata politikus a két koalíciós partnere, a Zöldek és a liberálisok (FDP) közötti vitát lezárva közölte, hogy a három erőmű üzemidejét legfeljebb bő három hónappal, 2023. április 15-ig hosszabbítják meg, és az illetékes minisztériumoknak haladéktalanul el kell készíteniük az ehhez szükséges jogszabályokat. Olaf Scholz erről levélben tájékoztatta Robert Habeck alkancellárt, gazdasági minisztert, a Zöldek politikusát, Christian Lindner pénzügyminisztert, az FDP elnökét és Steffi Lemke környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi és nukleáris biztonsági ügyekért felelős minisztert, a Zöldek politikusát. (MTI) A hatvanhatodik év (Folytatás az 1. oldalról) 1956. október 23-án a debreceni, majd budapesti diáksereg tüntetése a világ egyik legnagyobb hatalmával való fegyveres harccá emelkedett. A fiatalság, a ragyogó lelkesedés és fénylő naivitás tűzharcává az elnyomókkal szemben, amely dicsőséges, történelmi változást hozó bukást eredményezett. A forradalom - úgy tűnt -, megnyerte a harcot, miközben az atomhatalom vezetőinek fondorlatos terve már október 31-én megszületett: látszólag egyetértenek, közben csapatokat vezényelnek, majd támadnak. A forradalom elbukott. Több ezren meghaltak. Több százezren elmenekültek. Generációvá váltak Amerikában, Svájcban, Franciaországban. 2022. október 18-án, e cikk írásakor háború zajlik a szomszéd országban — háború, amely az európai civilizációnak a múlt traumáiból fakadó, a békés megoldások felé tartó fejlődésébe vetett alapvető hitet kérdőjelezte meg. És a nagyapáink forradalmát vérbe fojtó szuperhatalom utóda ismét cselezik: nevén nem nevet, népszavazással erősít, családapákat fogdos össze az utcáról és vezérel a frontra, civileket bombáz. Hogy mi lesz a vége, senki sem tudja. De túléltük a gyűlölt rendszerüket és a benne robbanó Csernobilt, túléltük az ebből a rendszerből fakadó vadkapitalizmust, és most abban reménykedünk, hogy túléljük ezt is Egy dolog azonban bizonyos volt és azonos volt 1956-ban és 2022-ben is - és ezt senki, semmilyen geopolitikai vagy ideológiai maszlaggal, rommá indokolt pártállással, a közelmúltban keresendő ok-okozati összefüggéssel nem tudja megcáfolni -, az, hogy ismét idegen tankok állnak mások földjén