Népújság, 2022. október (74. évfolyam, 224-249. szám)

2022-10-19 / 239. szám

2022. október 19., szerda _______________________________________ HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK ______________________________________________NÉPÚJSÁG 3 Elfogadta a parlament az igazságszolgáltatási törvényeket Elfogadta a szenátus az igazságszolgáltatás reformját elő­irányzó törvénytervezeteket, amelyeket a kormány terjesztett a testület elé - adta hírül kedden a közszolgálati rádió. A szenátus a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) működéséről, az igazságszolgáltatás megszervezéséről, illetve a bírák és ügyészek jogállásáról szóló három törvénytervezetet szavazta meg a kormánykoalíciót alkotó pártok támogatásá­val. Korábban a képviselőház is elfogadta a jogszabályo­kat. Az ellenzéki USR és AUR honatyái a tervezetek ellen sza­vaztak, mert szerintük alkotmányellenesek. Bejelentették, hogy az alkotmánybíróságon fogják megtámadni őket. Az USR azt is nehezményezte, hogy a kormányoldal nem várta meg az illetékes nemzetközi szervezetek véleményezését, és szerintük a jogszabályok kiteljesítik azokat a „reformellenes” intézkedéseket, amelyeket a szociáldemokraták kezdeményez­tek a 2017-2018-as időszakban. A kormányon lévő PSD, PNL és RMDSZ szerint azonban a jogszabályok figyelembe veszik a Velencei Bizottság és az Európa Tanács korrupcióellenes szakértői csoportja, a GRECO által megfogalmazott elvárásokat. Túrós Lóránd, az RMDSZ szenátusi frakcióvezője szerint a törvénytervezetek elfogadása fontos lépést jelent az igazság­szolgáltatás terén, és összefügg Románia óhajtott schengeni csatlakozásával is, hiszen a román igazságszolgáltatás Brüsszelből való figyelemmel kísérése csak akkor zárul le, ha Románia korszerűsíti az igazságügyi törvényeit. Korábban Románia schengeni csatlakozását egyebek mel­lett azért halasztották el, mert egyes tagállamok elégtelennek tartották a román igazságszolgáltatási reformokat. (MTI) Temesváron kiépítik a forradalom útvonalát Temesváron uniós finanszírozással építik ki a forradalom útvonalát - jelen­tette be a Facebookon Dominic Fritz, a város polgármestere. Az USA színeiben megválasztott elöl­járó közölte: a város számára jelképér­tékű projekthez a helyreállítási alapból nyert 4,5 millió eurós finanszírozást az önkormányzat. Az erre vonatkozó szer­ződést hétfőn írta alá Bukarestben Ruben Lațcău alpolgármester. „Az érzelmek, a skandálások, a tün­tető tömeg felhördülése, a golyók süví­­tése és a kommunistaellenes forradalom képei visszatérnek Temesvár utcáira. Új­ragondoljuk a köztereket 1989 decembe­rének forró helyszínein úgy, hogy a turisták és a város lakói a múlt tudatában lépjenek e terekre” - közölte a polgár­­mester. Hozzátette: a modern technoló­giát is segítségül hívják ahhoz, hogy a temesváriak újraélhessék a forradalom napjainak a feszültségét és reményét. Megjegyezte: jelenleg egyeztetések folynak a forradalmárszervezetekkel, és készülnek a térátalakítási tervek. Dominic Fritz úgy vélte: sokkal látha­tóbbá, kitapinthatóbbá kell tenni Temes­vár forradalmi identitását. A romániai felmenőkkel nem rendelkező, Németor­szágban született politikus, aki felnőtt­ként költözött Temesvárra, és tanult meg románul, úgy vélte, a városvezetés fel­adata annak a biztosítása, hogy a követ­kező nemzedékek nem felejtik el a város történetének eme felemelő fejezetét. A polgármester kilenc helyszínt neve­zett meg, ahol térátalakításba kezdenek. Ezek egyike a Mária tér, ahol az a refor­mátus templom áll, amelyben Tőkés László szolgált az 1980-as évek végén. A lelkésznek a kommunista diktatúrával szembeni ellenállása és az erre válasz­ként érkező hatalmi fellépés szolidaritási hullámot váltott ki Temesváron. A Tőkés László védelmében kialakult 1989. de­cember 15-i szolidaritástüntetés másnap kommunistaellenes, diktatúraellenes tüntetéssé alakult, harmadnap véres megtorlást vont maga után, hat nappal később pedig az ország több nagyváro­sára is átterjedt, és megdöntötte Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor hatal­mát. (MTI) Támogatja az EP Románia és Bulgária schengeni csatlakozását Elfogadta kedden az Európai Parlament a Románia és Bul­gária haladéktalan schengeni csatlakozását támogató, nem kö­telező jogi erejű határozatot. A 43 tartózkodás mellett, 547 támogató és 49 elutasító szavazattal elfogadott határozat sze­rint az EU Tanácsának 2022 végéig meg kell tennie minden szükséges lépést azért, hogy elfogadja Románia és Bulgária felvételét a szabad mozgást biztosító schengeni térségbe. Ez mindkét tagállam számára a személyforgalom ellenőrzésének megszüntetését jelentené a belső határokon 2023 első felétől. A határozatban az EP megállapítja, hogy a schengeni térség „az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya”, és bírálja a tagállamokat, amiért még nem döntöttek Románia és Bulgária felvételéről, annak ellenére, hogy ez a két ország már hosszú ideje teljesíti a csatlakozás feltételeit. (Agerpres) A britek tíz százaléka elégedett Liz Truss miniszterelnöki tevékenységével A brit választók alig tíz százaléka elégedett Liz Truss mi­niszterelnök tevékenységével a kedden ismertetett legfrissebb országos felmérés szerint. Az adatok szerint Trussnál közvet­len hivatali elődje, a sorozatos belpolitikai botrányok miatt nyáron távozásra kényszerített Boris Johnson is sokkal nép­szerűbb. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov által 1724 brit felnőtt bevonásával elvégzett felmérés kimutatta, hogy az alig több mint egy hónapja hivatalban lévő Truss tá­mogatottságának nettó egyenlege - az elégedettek és az elé­gedetlenek százalékos arányának különbsége - mínusz 70. A YouGov részletes adatsora szerint ugyanis tíz válaszadó közül átlagosan mindössze egy mondta azt, hogy jó vélemén­­nyel van a jelenlegi miniszterelnökről, a résztvevők 80 száza­léka ugyanakkor kedvezőtlenül - ezen belül 62 százalék nagyon kedvezőtlenül - ítéli meg Liz Truss tevékenységét. A cég hangsúlyozza, hogy Truss nettó támogatottsági egyenlege egy hét alatt 14 ponttal zuhant. A friss kutatás adatai szerint a miniszterelnököt az általa vezetett kormányzó Konzervatív Párt szavazói is igen kriti­kusan ítélik meg. Truss támogatottsága e választói körben mindössze 20 százalékos, a róla kedvezőtlenül nyilatkozó tory szavazók aránya 71 százalék, vagyis Liz Truss támogatottsá­gának egyenlege a kormánypárt híveinek körében mínusz 51. A YouGov kiemeli a felmérés eredményeinek keddi ismer­tetésében, hogy Truss támogatottsági egyenlege a konzervatív szavazótáboron belül egy hét alatt 26 ponttal - vagyis az or­szágos átlag csaknem kétszeresével - zuhant. Az előző miniszterelnökről, Boris Johnsonról a vizsgálatba bevont választók összességén belül majdnem háromszor an­­­nyian mondtak kedvező véleményt, mint jelenleg hivatalban lévő utódjáról. Johnson támogatottsága 29 százalékos, a vele szemben kedvezőtlen véleményt hangoztatók aránya 65 szá­zalék, így a volt kormányfő nettó népszerűségi egyenlege mí­nusz 36, fele olyan rossz, mint utódjáé. A Konzervatív Párt egészének megítélése is igen kedvezőt­len: a YouGov kedden ismertetett adatai szerint a felmérés résztvevőinek mindössze 18 százaléka mondott jó véleményt a kormánypártról, 71 százalékuk ugyanakkor elégedetlen a konzervatívokkal, vagyis a párt nettó támogatottsági egyen­lege mínusz 53. Ez kilenc ponttal rosszabb eredmény az egy héttel korábbinál. Liz Truss és a Konzervatív Párt népszerűségének meredek hanyatlását mindenekelőtt az elmúlt hetek példátlan adópoli­tikai zűrzavara okozta. A pénteken menesztett előző pénzügyminiszter, Kwasi Kwarteng szeptember 28-án átfogó adócsökkentési csomag­tervet jelentett be, ezt azonban hatalmas­­ soron kívüli jegy­banki intervenciót is igénylő - piaci felfordulás követte, mivel a piaci szereplők nem látták biztosítottnak a 45 milliárd font értékű program finanszírozhatóságát. Kwarteng utódja, Jeremy Hunt a héten - a modern brit po­ litikatörténetben szinte példátlan szakpolitikai korrekcióval - csaknem az összes adócsökkentési intézkedést visszavonta. Egybehangzó, nem cáfolt brit médiaértesülések szerint az alsóházi tory frakció a kormány piaci és politikai hitelességét alapjaiban megrendítő adópolitikai fiaskó nyomán már aktí­van foglalkozik a vezetőváltás gondolatával. (MTI) Ország - világ Védeni kell a legkiszolgáltatot­tabb háztartásokat Az egyre emelkedő élelmiszer- és energiaárak által sújtott háztartásokat célirányos, korlátozott idejű tá­mogatásokkal kell védeni, a fosszilis üzemanyagok ágazatában az árplafon lehetővé tenné például, hogy az Európai Unióban finanszírozzák ezeket az intéz­kedéseket - jelentette ki Valdis Dombrovskis, az Eu­rópai Bizottság alelnöke kedden Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén. Hozzátette, hogy az ágazat extraprofitadója is a nehéz helyzetbe került háztartások támogatását segítené elő. Mint mondta, az általános fiskális segítségnyújtás nem lehetne ennyire hatékony, mert az növelné az inflációt és az energiaárakat, és gyengítené a gazdaságot. El­mondta, hogy az Európai Központi Bank mindent megtesz az infláció leszorítása érdekében, de a tag­államoknak is hatékony adó-, illetve monetáris politi­kát kell kialakítaniuk. (MTI) Skócia független országként visszalépne az EU-ba A skót kormány hétfőn közzétett cselekvési prog­ramja szerint Skócia független országként vissza­lépne az Európai Unióba, és csatlakozna az EU belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetéhez. A 110 oldalas dokumentumban ugyanakkor nem szerepel, hogy Skócia belépne az euróövezetbe is: a program­­csomag szerint a függetlenség elnyerése utáni idő­szakban a brit font maradna használatban, de megkezdődne a skót font és a saját jegybank meg­teremtésének előkészítése. A tervezet nem szab ha­táridőt a saját kibocsátású skót font meghonosításának. A programcsomag megfogalma­zása szerint erre „a megfelelő időpontban” kerülhet sor, és a skót parlament feladata lenne e „megfelelő időpont” kritériumainak meghatározása. (MTI) Mindhárom német atomerőmű üzemidejét meghosszabbítják Mind a három, még működő németországi atom­erőmű üzemidejét meghosszabbítják 2023 tavaszáig - döntött hétfőn Olaf Scholz kancellár. A szociálde­mokrata politikus a két koalíciós partnere, a Zöldek és a liberálisok (FDP) közötti vitát lezárva közölte, hogy a három erőmű üzemidejét legfeljebb bő három hónappal, 2023. április 15-ig hosszabbítják meg, és az illetékes minisztériumoknak haladéktalanul el kell készíteniük az ehhez szükséges jogszabályokat. Olaf Scholz erről levélben tájékoztatta Robert Habeck al­­kancellárt, gazdasági minisztert, a Zöldek politikusát, Christian Lindner pénzügyminisztert, az FDP elnökét és Steffi Lemke környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi és nukleáris biztonsági ügyekért felelős minisztert, a Zöldek politikusát. (MTI) A hatvanhatodik év (Folytatás az 1. oldalról) 1956. október 23-án a debreceni, majd budapesti di­áksereg tüntetése a világ egyik legnagyobb hatalmával való fegyveres harccá emelkedett. A fiatalság, a ra­gyogó lelkesedés és fénylő naivitás tűzharcává az elnyo­mókkal szemben, amely dicsőséges, történelmi változást hozó bukást eredményezett. A forradalom - úgy tűnt -, megnyerte a harcot, miközben az atomhatalom vezető­inek fondorlatos terve már október 31-én megszületett: látszólag egyetértenek, közben csapatokat vezényelnek, majd támadnak. A forradalom elbukott. Több ezren meghaltak. Több százezren elmenekültek. Generációvá váltak Amerikában, Svájcban, Franciaországban. 2022. október 18-án, e cikk írásakor háború zajlik a szomszéd országban — háború, amely az európai civili­zációnak a múlt traumáiból fakadó, a békés megoldások felé tartó fejlődésébe vetett alapvető hitet kérdőjelezte meg. És a nagyapáink forradalmát vérbe fojtó szuper­­hatalom utóda ismét cselezik: nevén nem nevet, népsza­vazással erősít, családapákat fogdos össze az utcáról és vezérel a frontra, civileket bombáz. Hogy mi lesz a vége, senki sem tudja. De túléltük a gyűlölt rendszerüket és a benne robbanó Csernobilt, túléltük az ebből a rend­szerből fakadó vadkapitalizmust, és most abban re­ménykedünk, hogy túléljük ezt is Egy dolog azonban bizonyos volt és azonos volt 1956-ban és 2022-ben is - és ezt senki, semmilyen geopolitikai vagy ideológiai maszlaggal, rommá indo­kolt pártállással, a közelmúltban keresendő ok-okozati összefüggéssel nem tudja megcáfolni -, az, hogy ismét idegen tankok állnak mások földjén

Next