Népújság, 2023. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2023-03-15 / 61. szám

­023. március 15., szerda _______________________________________ HÍREK-TUDÓSÍTÁSOK ______________________________________________NÉPÚJSÁG 3 Alapvető emberi jogokat sértett meg a román csendőrség 2023. március 10-én a Maros megyei csendőrség a gyüle­kezési jogot és a szólásszabadságot sértette meg azzal, hogy önkényesen törvénytelennek, sőt egyenesen alkotmányelle­nesnek minősítette a székely szabadság napjának 2022. de­cember 7-én Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalában hi­vatalosan bejelentett rendezvényét. Ezzel a minősítéssel, amelyet március 8-án szóban közöl­tek, és amelyet a marosszentgyörgyi székhelyű készenléti csendőrség jegyzőkönyve is rögzít, a csendőrség túllépte ha­táskörét. A büntető törvénykönyv 297. cikkének értelmében az olyan hatásköri túllépés, amely korlátozza az állampolgá­rok jogait, hivatali visszaélésnek minősül. A rendezvény szer­vezői panasszal fordulnak a területileg illetékes katonai ügyészséghez. Az ügy fejleményeiről folyamatosan tájékoztatjuk a köz­véleményt. Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnöke w AUTQNÚ XÉKELYFi­ » IHAT ® N­ kl n« Potápi Árpád János: Nem maradnak torzók az elkezdett beruházások Nem maradnak torzók az elkez­dett beruházások, a magyar kor­mány mindegyiket be fogja fejezni Kárpát-medence-szerte - jelentette ki hétfőn Székelyudvar­helyen Potápi Árpád János nem­­zetpolitikai államtitkár. Elmondta, hogy 2023-ban nem indul­nak új nagy beruházások, de minden, a magyar kormány támogatásával elkez­dett beruházást be fognak fejezni, legyen az bölcsőde-, óvoda- vagy iskolaépítés, egyetemi beruházás, templomfelújítás vagy közösségi színterek építése, felújí­tása Potápi egy új, 75 gyerek befogadására alkalmas napközi otthon átadásán vett részt, mely a magyar kormány támoga­tásával valósult meg a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében. Be­szédében emlékeztetett, hogy a 2016 decemberében indult programnak jelen­leg a 4. üteme zajlik. Erre a magyar kor­mány több mint 56 milliárd forintot biztosított a határon túli régiókban. 153 új óvoda és bölcsőde épül Kárpát-me­dence-szerte, és 720 már működő intéz­ményben zajlik felújítás, bővítés, fejlesztés. Erdélyben a beruházások a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével (RMPSZ) vagy a történelmi magyar egyházakkal partnerségben valósulnak meg, az önkormányzatok bevonásával mondta Az RMPSZ-szel partnerségben 368 beruházás zajlik 6,3 milliárd forintból, 14 helyszínen új intézményt építenek, 354 helyszínen a meglévőt bővítik, fej­lesztik. Többségük már megvalósult, még hét beruházás van folyamatban, jó ütemben halad. A világ megváltozott 2016 decembere óta - mutatott rá Potápi Árpád János a világjárványra és az uk­rajnai háborúra utalva -, így a külső kö­rülmények miatt idén nem indulnak új beruházások, de reményét fejezte ki, hogy mihamarabb fegyverszünet vagy béke lesz, és „ugyanabban a kerékvágás­ban” folytatódhat a fejlődés. Hangsúlyozta: oda kell óvodákat, is­kolákat építeni, ahol gyerekes családok vannak. „Legyen mindig így, hogy böl­csődéket, óvodákat kelljen építeni. Ha vannak gyerekek, fiatalok, akkor a nem­zetünknek is van jövője” - fogalma­zott. (MTI, Ország - világ Januárban csökkent az ipari termelés éves összevetésben Rom­ániában az előző hónaphoz viszonyítva nőtt, a tavalyi év első hónapjához képest viszont a nyers adat szerint 5,4 százalékkal csökkent az ipari terme­lés januárban - közölte kedden az Országos Statisz­tikai Intézet (INS). Januárban elősorban a villa­mosenergia-, a hőenergia- és a gáztermelés, illetve szolgáltatás 14,4 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz mérve. Ezekben az ágazatokban tavaly decemberhez képest 7,9 százalékos volt a nyers adat szerinti csökkenés. A tavaly januári szint­hez képest a bányaipar kibocsátása 0,6 százalékkal nőtt, a decemberihez viszonyítva 9,5 százalékkal csökkent. A feldolgozóiparnál fordított a helyzet: ennek a szektornak az 5,5 százalékos előretörése eredményezte az ipari termelés növekedését az előző havi adathoz képest, a feldolgozóipar januári teljesítménye azonban 3,9 százalékkal elmarad az egy évvel ezelőttitől. (MTI) Meghosszabbították a gabonamegállapodást Hatvan nappal meghosszabbították a gabonamegál­­lapodást - közölte Alekszandr Grusko orosz kül­ügyminiszter-helyettes kedden a TASZSZ hírügynökséggel. Az ukrán gabona fekete-tengeri ex­portját és az orosz mezőgazdasági termékek kivitelé lehetővé tévő megállapodást 2022 júliusában írtál alá Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ képviselői. Az alku hatályát novemberben 120 nap­pal, március 18-ig meghosszabbították. Grusko sze­rint a felek megerősítették a megállapodás cso­magjellegét. Hangsúlyozta, hogy Moszkva számára a legfontosabb az orosz termékek exportjával kap­csolatban tett ígéreteknek, kötelezettségvállalások­nak a teljes körű megvalósítása. Kifogásolta, hogy az orosz mezőgazdasági termékek exportjára vonat­kozó korlátozások feloldása nagyon lassan folyik, és hogy sok ország kikötőiben még mindig ott áll a műtrágya, amelyet Moszkva kész ingyenesen leszál­lítani a legszegényebb országoknak. Mint mondta, ez a szándékos akadályoztatás és a késlekedés miatt történik. (MTI) Rákkutató céget vásárol a Pfizer 43 milliárd dollárért Rákkutatással foglalkozó biotechnológiai céget vásá­rol fel a Pfizer gyógyszeripari vállalat 43 milliárd dol­lárért - jelentette be a Pfizer elnök-vezérigazgatója hétfőn. Albert Bourla cégvezető elmondta, hogy 22S dollárt fizetnek a Seagen Inc. részvényeinek darab­jáért. Azt ígérte, hogy a megvásárolt cég több forrás­ból folytathatja a rákellenes gyógyszer fejlesztését. A Washington államban működő Seagen Inc. az úgy­nevezett antitest-gyógyszer konjugátum (ADC) tech­nológiát használja, amely mesterségesen előállítot fehérjéken alapul. Az ADC-alapú gyógyszerek lé­nyege, hogy képesek azonosítani a rákos sejteket és csak azokat pusztítják el. A Pfizer üzleti tevékeny­ségének fontos területe a rákkezelés, amiből tavaly 12 milliárd dollár bevétele származott, ugyanakkor az ADC-technológiában csak első generációs gyógy­szerekkel foglalkozott eddig. (MTI) _____óffipexfiOOo A hely alkotói Kaáli Nagy Botond Az 1989-es forradalom évfordulója táján írott vezércik­kemben említettem azt az elméletet, amely szerint a törté­nelem oly módon, ahogyan azt nekünk az iskolában tanították, nem létezik. A múlt nem csak úgy terem, a múltat mi, a jelen emberei alkotják meg azon forrásokból, amelyek rendelkezésünkre állnak. A történelem nem lehet egységes, szent és oszthatatlan, hiszen az esetenként előkerülő, addig ismeretlen források, leletek folyamatosan alakítják, újraír­ják, újraértelmezik. A történelmet az emlékezések egybe­hangzó darabkáiból alkotják meg, az emlékezések pedig egy-egy csoport saját, kollektív emlékezetét jelentik, ame­lyeknek részletei gyakran ellentmondanak a másik, ugyan­azon történelmi fordulópontokat megélt csoport emlékezetének. És mindkettőnek igaza van, hiszen a csoport emlékezete a saját igazsága, a saját múltja úgy, ahogyan a közösség tagjai azt megőrizték: az emlékezetben a múltból csak az marad meg, amit a társadalom minden korszakban a maga mindenkori vonatkoztatási keretei között rekonst­ruálni képes. Ezen, saját emlékezetből alkotja meg az adott közösség azt a sajátos fogalmat, amelyet Pierre Nora em­lékezeti helynek nevez. Az emlékezeti helyet megteremtő csoport lélekszáma terjedhet a kisközösségtől a nemzetig, az emlékezeti hely pedig lehet bármi: évszám, épület, ese­mény, táj, műalkotás. Az emlékezeti hely maradvány, az em­­lékezetmegőrző kollektív tudat végső formája, amelyet számára speciális jelentéssel ruházott fel az adott közösség, és amely a történelem változásaitól függetlenül állandó marad. Ilyen emlékezeti hely számunkra 1848. És annak március 15-e is. A szabadságvágy és a szabadságért vívott harc emlékezeti helye. Az azt követő nemzeti tragédia em­lékezeti helye. A zsarnokság ellen fellázadó fiatal, harcos értelmiség emlékezeti helye. Egy eszmény emlékezeti helye. És mivel nemigen vagyunk annak tudatában, hogy a tör­ténelem nem azonos a múlttal, hogy más a Geschichte és a Historie, a story és a history, egyoldalúan emlékezünk meg a forradalom évfordulóján. A különböző események szóno­kai általában ugyanazon elemekre építenek, a márciusi ifjak hősiességére, egy kis nemzet dávidi harcára, Petőfi és társai önfeláldozó tragédiájára - ismerjük ezeket a téziseket, ame­lyekkel nincsen semmi gond, hiszen az emlékezeti helyünk­ben ez maradt meg. De elgondolkodhatnánk azon is, hogy akkoriban, az események zajlásában mennyivel összetettebb volt mindez. Arra, hogy hány családot szakított szét például a forradalom, Nagyapám mesélte (egyik memoárkötetében meg is írta), hogy az ő nagyszülei és barátaik milyen ter­mészetességgel és aktualitással vitáztak azon, hogy '48-ban kinek miben volt igaza, hiszen volt közöttük forradalom- és császárpárti is. Ő pedig úgy beszélt erről, hogy az akkor 150 évnyi időtávlat eltűnt, és hirtelen aktuálissá vált a téma, mintha ott lettem volna akkor, 1849-ben a kúria ebédlőasz­talánál ülő, vitától parázsló vendégseregben. Emlékezetbe váltott vissza a történelem. Apai részről az egyik ősöm a Habsburg Birodalom hadseregének egyik tábornoka volt. Igaz, 1848-ra már nyugállományban, ám ez volt az oka, hogy Petőfi elutasította, hogy az ő, Marosvásárhelyhez kö­zeli udvarházában szálljon meg végzetes csatájának előes­téjén. Pedig mekkora családi történet lett volna belőle! Hány megbízható forrással lettünk volna gazdagabbak! Vajon a császárpárti magyarok - akiket a méltányosság és a feltételezett intelligencia, illetve élettapasztalat jegyében hadd ne árulózzunk le rögtön! - miért vélték úgy, hogy nin­csen szükség a ‘48-as forradalomra? És mire gondolhattak annak leverése, majd a brutális megtorlások idején, majd — ha megélték — a dualizmus „boldog békeidejének” kor­szakában? Vajon ekkorra meggondolták magukat? És akkor, amikor kiderült, hogy 1848 volt a birodalom felbom­lásának első momentuma? Hogy a birodalom felbomlását országuk széthullása követi? Vajon ekkorra már sajnálták, ha meggondolták magukat? 1848 nem csak a szabadságharcról szól. 1848 elsősorban azokról az emberekről szól, akik megélték. Akik hittek va­lamiben. Azokról, akik bíztak abban, hogy megváltoztatják a rendszert, és azokról is, akik azért cselekedtek, hogy ez ne sikerüljön. Egyik oldal erőfeszítése sem volt hiábavaló, hiszen azok az események, amelyek ezt követték, e harc eredményeképpen váltak valósággá. Céljaik, elveik és kard­jaik egymásnak feszüléséből származó tragédiáik sorozata alkotta emlékezeti hellyé a forradalmat 1848. március 1ó­én. Folyton alakuló múltunk egyik legfontosabb állandó­jává.

Next