Népújság, 2023. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2023-03-18 / 64. szám
6 NÉPÚJSÁG_______________________________________________________MÚZSA _____________________________________________ 2023. március 18., szomba! Egyedülálló kiállítással nyit novemberben a Székely Nemzeti Múzeum Megújult szemlélettel és újragondolt koncepcióval, a Magyar Géniusz program által finanszírozott korszerű kiállítással nyit novemberben a felújított Székely Nemzeti Múzeum Sepsiszentgyörgyön - közölte hétfőn az intézmény. A székelyföldi közgyűjtemény székhelyét, a Kós Károly által tervezett ikonikus múzeumépületet több évig tartó felújítás után novemberben nyitják meg a nagyközönség előtt - írta az MTI-nek küldött hétfői közleményében az intézmény. Új szemléleti és módszertani alapokra helyezett kiállításokkal várják a látogatókat, melyeket a Magyar Géniusz programban 2021-ben elnyert pályázat révén valósítanak meg Az elnyert összeget az első időszakos kiállítás létrehozására fordítják, így a Géniuszok a hősök mögött című tárlat megújult szemlélettel teljesen újragondolt kiállításrendezési koncepcióval készült el. „Az újszerű témakezelés és megjelenítés az erdélyi magyar muzeológiában újdonságként tálalt egyedi megközelítéssel társul majd: a háromszéki önvédelmi harc megszervezését kiemelten közösségi szempontból vizsgálja és mutatja be a szakmai kurátorcsapat, nem halványítva a kanonizált hősök vitathatatlan szerepét” - áll a közleményben. Eszerint a tárlat célja, hogy megjelenítse a szabadságharc háromszéki eseményeit, önvédelmi harcát hadiiparának megszervezését, a forradalom hátországának történéseit a hősök mögötti géniuszokat és e közösséget, a női szerepeket is kidomborítsa. „Kiemelt hangsúlyt kap majd e kiállítás múzeumpedagógiai hasznosítása is, hiszen a múzeum ével óta arra törekszik, hogy minden korosztályt részvételre, interaktivitásra ösztönözzön a hazaszeretete nevelés, a nemzeti identitás megerősítése, a nemzeti összefogás történelmi szerepének és a példaképei fontosságának felismertetése mellett” - fogalmaz a közlemény A legnagyobb határon túli közgyűjtemény, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum felújításáról 2017-ben írtak alá finanszírozási szerződést. A kivitelezési munkálatok csak 2021-ben kezdődhettek el, mivel sokáig egyetlen cég sem jelentkezett a munkálatra. A 21,8 millió lejes 1,7 milliárd forint beruházás a regionális operatív program keretében valósul meg. Azóta helyreállították a Kós Károly tervezte épületegyüttest, növelték a kiállítótereket, külön termet alakítottak ki a múzeumpedagógiai tevékenységek számára, és egy szuvenírboltot is létrehoztak. A múzeumkertet is átrendezik, a tervek szerint itt is lesznek rendezvények. 8*p»i*ientgyörfy Székely Nemzeti Múzeum Fotó: virtualisszekelyfold.ro Elhunyt Óe Kenzaburo Nobel-díjas japán író Nyolcvannyolc éves korában elhunyt Oe Kenzaburo Nobel-díjas japán író, béke- és antinukleáris aktivista-jelentette be hétfőn kiadója, a Kodansha Ltd. A Kyodo japán hírügynökség által ismertetett közlemény szerint az író március 3-án hunyt el végelgyengülésben, a temetést a család már meg is tartotta, későbbre azonban terveznek egy nyilvános gyászszertartást. Óe Kenzaburo 1994-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, másodikként a japán szerzők közül. A II világháború utáni időszak egyik legünnepeltebb japán írójának számító szerző annak idején küzdőn Japán pacifista alkotmányáért, a fukusimai atomerőmű földrengés és szökőár okozta 2011-es katasztrófája után pedig a japán atomerőművek bezárásáért kampányolt. Oe Kenzaburo ősi szamuráj családban született Shikoku szigetén az erdők övezte Őse faluban 1935- ben. Nagyanyja az egyik legismertebb helyi mesemondó asszony volt, és ennek köszönhetően Óe e világ keletkezéséről, a japán nép sorsának alakulásáról szóló csodás történetek, legendák körében nőtt fel. Ez a csodavilág gyökeres ellentétben állt az iskolában kapott hagyományos nacionalista-mi karista neveléssel. A középiskola után a tokiói egyetem francia szakán folytatta tanulmányait, 1959-ben végzősként Jean-Paul Sartre-ról írta szakdolgozatát. Még egyetemistaként kezdett írással foglalkozni a kortárs francia és amerikai irodalom hatására. Első írói sikere Mint egy állatot című elbeszélése volt, amelyért 1958-ban megkapta a fiatal szerzőknek megítélhető legrangosabb elismerést, az Akutagava-díjat. Még ugyanebben az évben megjelent első regénye is {Rügytépés, bárányvadászat), amelyben felidézte, hogyan dúlta fel a háború a vidéki fiatalság életét. Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején több erősen egzisztencialista hatást mutató regényt írt. Ekkoriban az új baloldal jelentős alakja, a japán értelmiség egyik hangadója volt, később egyre inkább jobboldalivá vált, de soha nem csatlakozott párthoz, független értelmiségiként bírálta többek között Japán fegyverkezését. A hatvanas évek elején Norman Mailer hatása alá került, aki szerint a huszadik század irodalmának már csak a szex, a nemiség maradt mint megíratlan téma. E felfogás jegyében fogant A szexuális ember és a Magánélmények című regénye. 1960-ban megnősült, három gyermeke közül az 1963-ban született Hikari agykárosodással jött a világra. A szülők ettől kezdve szinte minden idejüket fiuk nevelésének szentelték, aki páratlan zenei tehetségének és a fejlesztésére fordított energiának köszönhetően napjaink egyik legismertebb japán zeneszerzője lett. Az ő nevelésével kapcsolatos apró sikerek ihlették Kenzaburo A Healing Family (Egy gyógyító család) című könyvét, amely 1996-ban jelent meg. Hikari születése Kenzaburo életében és munkásságában is fordulópontot jelentett. Addig a politikai, társadalmi kérdések álltak műveinek középpontjában, ezután magánéletének problémái kerültek fókuszba. Jelentősek a szülőföld rejtelmes-varázslatos mitológiájának és a modern civilizáció goromba tényeinek kettős terepén játszódó szimbolikus történetei, mint a Hangtalan kiáltás és a Futball-lázadás - ez utóbbiért ítélték neki oda 1994-ben a Nobel-díjat Az író a kilencvenes évektől a miszticizmus felé hajlott, az élet és a halál, a megváltás alapvető kérdéseit vizsgálta számos, egyre inkább formabontó regényében és esszéjében. Ugyanakkor a japán történelem vitatott kérdéseivel is foglalkozott műveiben, bár ezt sokan nem nézték jó szemmel. 2005-ben két nyugalmazott tiszt beperelte az Okinavai jegyzetek című művéért, amelyben Kenzaburo a császári hadsereget tette felelőssé azért a tömeges öngyilkosságért, amelyet Okinava és a közeli szigetek lakói követtek el 1945 márciusában, közvetlenül az amerikai csapatok partraszállása előtt. Az évekig húzódó per végén a bíróság kimondta, hogy az író bizonyított dolgokat írt le a könyvében, és nem sértette meg hazáját a leírtakkal. Kenzaburo aktívan részt vett az atomenergia elleni kampányban is, a 2011. márciusi fukusimai atombaleset után az akkori miniszterelnöknek írt üzenetében a nukleáris energia felhasználása ellen emelte fel szavát. 2012 júliusában egyik szervezője volt annak a hatalmas tüntetésnek, amelyet az atomipar újraélesztése ellen tartottak Tokió belvárosában. Óe Kenzaburo műveit mintegy harminc nyelvre fordították le, magyarul néhány novellája és a Futball-lázadás című regénye olvasható. Az író 1997-ben egy konferencia díszvendégeként Magyarországon is járt, és akkor elmondta, hogy gyermekkorában, a II. világháború idején édesanyja magyar népmeséket olvasott fel neki. Forrás: Facebook