Népújság, 2023. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2023-03-14 / 60. szám

2023. március 14., kedd _______________________________________________ KULTÚRA_____________________________________________________NÉPÚJSÁG 5 Petőfi 200 vándorkiállítás Marosvásárhelyen „A költő ismét hazatért” Nyolc európai ország hetven képzőművésze idézi meg szí­nekben, formákban a két év­százada született, lánglelkű költő alkotói világát a buda­pesti Nemzetstratégiai Kuta­tóintézet Magyar vagyok - Petőfi 200 című vándortárla­tán, amelynek marosvásárhe­lyi megnyitóját március 9-én, csütörtökön délután tartották a Bernády Ház telt házas kö­zönsége előtt. Nagy Székely Ildikó A magyar kormány bicentenári­­umi programjába illeszkedő, rangos rendezvényen elsőként Nagy Miklós Kund, a Dr. Bernády György Köz­művelődési Alapítvány kuratóriu­mának alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Az est házigazdája arra hívta fel a figyelmet, hogy Ma­rosvásárhely Petőfi életművének régi, hűséges közege, a költő élete utolsó szakaszában többször meg­fordult a városban, és szeretett fele­ségének is innen írta utolsó levelét. Nagy Miklós Kund annak jelentősé­géről is szólt, hogy éppen a Bernády Ház adhat otthont a kiállításnak.­­ Ez nemcsak azért találó, mivel a Nemzetstratégiai Kutatóintézet évekkel ezelőtt Boldogasszony­­vándortárlatát is itt nyitotta meg, hanem azért is, mert a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány névadója, Bernády György nagy hódolója volt Petőfinek, és elsősor­ban neki köszönhető, hogy 1912- ben Petőfi-emlékoszlopot avattak Marosvásárhelyen. Igaz, hogy ezt az impériumváltáskor lerombolták, de most újra van Petőfi-szobrunk. Szintén Bernádynak köszönhető, hogy a Kultúrpalota festett üvegab­lakai egyikén Petőfi Sándort is fel­mutatja, ahogy felmegyünk a lépcsőn, mindig szembemegyünk a költővel. .....mint a fészket rakni akaró fecskék” Soós Zoltán, Marosvásárhely pol­gármestere a Kárpát-medencében sokat utazó költőnek a várossal való kapcsolatát taglalta. Ezt megelőzően Petőfi szabadság iránti vágyódásáról szólt, ami nemcsak a költészetében, hanem a tetteiben is megmutatko­zott Kevés olyan hiteles embert is­merünk a magyar történelemben, akinek a hitvallása, a vágyai és a tet­tei ennyire végigkísérik az egész életútját. (...) A gyenge fizikumú és harci tudományokban járatlan Petőfi valósággal kikövetelte magának, hogy ne csak költőként vehessen részt a szabadságharcban, hanem úgy is, mint katona, így zárult le az életműve 26 évesen, és vált halálá­ban legendává, amolyan népmesei hőssé, itt, Marosvásárhelyen pedig a közösségi emlékezet részévé. A költő már életében híresség, mai szóval úgy is mondhatnánk, valósá­gos celeb volt. Amerre járt Erdély­­szerte, ismerték a verseit, és ünnepelték. Zsenge kora ellenére több mint 200 költeményt hagyott ránk. Megmozgatott egy nemzetet az alkotásaival, amelyek szimbó­lummá váltak. (...) Többször járt városunkban, és innen indult utolsó, végzetes útjára. Tudjuk, hol lakott, sőt, a fennmaradt levelezése nyo­mán azt is tudjuk, hogy Erdélyben szeretett volna letelepedni. „Majd körülményesebben megvizsgáljuk ha együtt utazzuk be Háromszéket, mint a fészket rakni akaró fecskék” írta egyik levelében feleségének. A lehetséges helyszínek egyike Ma­rosvásárhely volt. Soós Zoltán arra a kérdésre is vá­laszt adott, hogy mi vonzhatta Pető­fit ebbe a „szkeptikus szemlélőnek sem nem túl nagy, sem nem túl kicsi” városba:­­ Szerintem, ahogy hét évtized múltán Adynak is, két dolog ragad­hatta meg a figyelmét: a nyugalom és a vendégszeretet. Nem véletlen, hogy a Petőfi-kultusz számos hely­színe közül is kitűnik városunk. Nem véletlen, hogy negyven év sem telik el a költő halála után, és 1884- ben emléktáblát helyeznek el a Görög-ház első emeleti szobája falán, ahol 1849. július 30-án regge­lizett. (...) Nem véletlen, hogy ké­sőbb emlékoszlop, dombormű, most pedig szobor is őrzi a szabadságharc költőjének emlékét. Örülök, hogy Petőfi ismét hazatért - zárta beszé­dét Marosvásárhely polgármestere, hitét és reményét fejezve ki, hogy ha manapság kellene a költőnek lakhe­lyet választania, ismét megfontolná az ide költözést. A Maros Megyei Tanács részéről Kovács Mihály Levente alelnök osz­totta meg gondolatait a jelenlevők­kel. Petőfi Sándor életútjának, pél­damutatásának különösen erős üze­nete van számunkra, erdélyi magyarok számára. Mi szinte na­ponta tapasztaljuk, mit jelent ki­sebbségben élni, megmaradni büszke magyarnak egy olyan közeg­ben, amely a nemzetek homogeni­­zálására törekszik. (...) Petőfi, tudta nélkül, egy olyan eszmerendszer le­téteményese volt, amely a mai napig sem veszített időszerűségéből. Ilyen bátor kiállásra és töretlen hitre van szükségük az erdélyi fiataloknak is, hogy Székelyföldet, Erdélyt válas­­szák, ahelyett, hogy egy másik or­szág szolgálatába állítanák tehetségüket, tudásukat - hangsú­lyozta Kovács Mihály Levente, majd hozzátette, hogy a vándortár­laton műveiket kiállító alkotók sem hagyták el szülőföldjüket. A nemzet egységének örök őrizői Szász Jenő, a kiállítást megvaló­sító Nemzetstratégiai Kutatóköz­pont elnöke ünnepi beszéde elején párhuzamot vont a korábbi és a je­lenlegi tárlat között. - Valahogy úgy adódik, hogy mindig egy szimbolikus nap előesté­jén nyitunk kiállítást Marosvásárhe­lyen. 2016 májusában a Nemzet­stratégiai Kutatóintézet Boldogas­­­szony-kiállítását­ a csíksomlyói búcsú, azaz pünkösd szombatja előtti napon, míg a mostani Petőfi 200 tár­latunkat a székely szabadság napja előtt nyitjuk meg. Hét éve a Szentlé­lek kiáradását a Boldogasszonnyal, míg a holnapi napot a magyar sza­badság első számú szimbólumával Petőfi Sándorral ünnepeljük. Szász Jenő a továbbiakban a Szentlélek egységéről szóló, hét esztendővel korábban a Boldogasszony-kiállítá­son elhangzott gondolataiból idézett, majd így összegzett: Nem tudom, hogy Szűz Márián és Petőfi Sándoron kívül van-e még olyan személyisége a magyar kultúr­történetnek, aki jobban egységbe tudná kovácsolni az egész nemzetet A Petőfit személyesen ismerő Jókai írja: „az a bolond kozák, aki Petőfit leszúrta, egy egész templomot ölt meg”. A jelenlegi vándortárlat kapcsán a Nemzetstratégiai Kutatóközpont el­nöke örömét fejezte ki, és megtisz­teltetésnek nevezte, hogy újból elismert alkotók fogadták el felkéré­süket, illetve azt is, hogy Kövér László, az emlékévet kihirdető Or­szággyűlés elnöke vállalta a kiállí­­tássorozat fővédnöki tisztségét. A továbbiakban a vándortárlat maros­vásárhelyi házigazdáinak mondott köszönetet az elnök a Petőfi 200 be­fogadásáért, majd a költő vásárhelyi kötődését körvonalazta Bem hadseregéhez utazva, 1849. január 21-én érkezett Maros­­vásárhelyre. Rövid pihenés után csatlakozott Bem táborához. Már­cius elején megbetegedett, így Bem­ tábornok betegszabadságra küldte Petőfi március 7-én érkezett vissza Vásárhelyre Teleki Sándor barátjával együtt. Életrajzírói szerint itt írta Bi­zony mondom, hogy győz most a magyar című versét. Július 29-ét újból Marosvásárhelyen találjuk, itt írja utolsó levelét feleségének. (.. Bem tábornok tanácsára ideiglene­sen ebbe a városba akarja hozni csa­ládját. (...), és innen indul utolsó útjára. „Hit, remény, szeretet” - ez Petőfi Sándor feleségéhez írt levelé­nek utolsó sora. Azt hiszem, nemzeti költőnk élete és költészete nem fog­lalható össze szebben. Petőfi 200 kiállításunkkal ezt a hagyatékot szeretném közvetíteni minden ma­gyar és nem csak magyar embernek, éljen idehaza vagy bárhol a nagyvi­lágban Az ünnepi beszédek után Pál Hunor, a Spectrum Színház művé­sze magát a költőt szólaltatta meg a Bolond Istók című drámai költe­mény egyes részleteivel. Az együttlétet záró kötetlen be­szélgetés előtt Nagy Miklós Kund­i művészeti szakíró szemével láttatta a Kárpát-medence magyarlakta ré­giói jelentős alkotóinak festményeit grafikáit, kisplasztikáit, textíliáit, ke­rámiáit és fotóit felvonultató, sok­színű tárlatot, amelyben egyed művészi világok tükröződnek, az ih­letforrás­­ „a szabadság és szerelem egyetemesen is elismert dalnokánál szabadon szárnyaló szellemisége”­­ azonban közös. (A méltatás teljes szövegét a múlt heti Múzsa mellék­letünkben találják meg olvasóink.) A Magyar vagyok — Petőfi 200 vándorkiállítás egy hónapig látogat­ható a Bernády Ház földszinti és emeleti galériájában. Fotók: Nagy Tibor A magyar kar közelgő eseménysorozatáról Nyitott kapuk a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen A román kar nemrégiben megszervezett, hasonló jel­legű eseményét követően március 16-a és 19-e között a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem magyar kara is meg­szervezi Nyitott kapuk című rendezvénysorozatát, amely­nek keretében bemutatkoz­nak a színész, bábszínész, rendező, koreográfia, teatro­lógia, drámaírás, fotó-film­­média és zene szakos hall­gatók és oktatók. A négy nap alatt tematikus egy­ségekben mutatják be a különböző profilú szakokat, az érdeklődők március 16-a és 19-e között több, ingyenesen látogatható rendezvény vizsgaelőadások, szakmai beszél­getések, mesterkurzusok­­ révén te­kinthetnek be a szakmai képzés kulisszái mögé A Nyitott kapuk rendezvénysoro­zat eseményeire mindenkit vár az intézmény, aki pályaválasztás előtt áll, érdeklődik a művészet titkai iránt vagy kíváncsi a színin zajló fo­lyamatokra. A rendezvények az alábbi program szerint látogathatók a következő helyszíneken: Bábstú­dió (Stúdió 2) - Frunzei/ Levél utca 9., Drámazóna - Horea utca 7., Ma­rosvásárhelyi Művészeti Egyetem - Köteles Sámuel utca 6., Pálffy­­ház - Bolyai utca 12., Stúdió Szín­ház - Köteles Sámuel utca 6., Yorick Stúdió - Vár sétány, Mészá­rosok bástyája. Március 16., csütörtök, 14:00 óra - Juhász Ferenc: A Nap és a Hold elrablása. Művészi beszéd, I. év, színészosztály. Irányító tanár drd. Bajkó Edina. Művészeti Egye­tem, 39-es terem. 15:00 óra-A drá­­mafordító műhely bemutatkozása, drámaírás mesteri másodév, nyílt óra. Irányító tanár dr. Albert Mária. Drámazóna, Horea utca 7. szám. 16:00 óra - A tények megjelenítése a fotográfia médiuma segítségével ­megrendezett és manipulált képek. Média szak. Irányító tanár dr. Jakab Tibor. Művészeti Egyetem, 36-os terem. 16:00 óra - Aki dudás akar lenni. Rendezte-írta Muhi Zsófia rendező szakos hallgató. Időtartam: 60 perc. Művészeti Egyetem, 21-es terem. 17:00 óra - Művészi beszéd. Juhász Ferenc: A halottak fagga­­tása/A hallgatók által választott 20. századi magyar versek. II. év, szí­nész szak. Időtartam: egy óra. Irá­nyító tanár dr. Papp Éva. Művészeti Egyetem, 40-es terem, 19:00 óra - Némedi Emese: Negyven betű az ABC - Havi Dráma felolvasószín­házi előadás a szerző rendezésében. Felelős: dr. Albert Mária. Művészeti Egyetem, 40-es terem. Március 17., péntek, 12:00 óra - „Dallal várnak a zenészek”. Bete­kintés az egyetemi hallgatók énekes produkcióiba. Zene szak. Irányító tanár dr. Buza Árpád Attila. Pálffy­­ház, Bolyai utca 12. 15:00 óra - Színészmesterség, II. év, színész szak. Irányító tanárok: dr. Berek­méri Katalin, dr. Gecse Ramóna Művészeti Egyetem, 40-es terem 15:00 óra - Filmvetítés a média sza­kos hallgatók munkáiból. Irányító tanár drd. Schneider Tibor. Művé­szeti Egyetem, 37-es terem. 16:00 óra - Fiatal Peer Gynt-ök lelkiznek II. év, teatrológia szak - színész­mesterség. Irányító tanár dr. Patkó Éva. Művészeti Egyetem, 28-as terem. 18:00 óra - Bábszínészmes­terség. I. év, bábszínészosztály. Irá­nyító tanár dr. Máthé Rozália Időtartam: 50 perc. Bábstúdió, 19- es terem. 18:30 óra­­ Peter Handke: Aranjuezi szép napok/Egy nyári párbeszéd. Művészi beszéd. Mes­teri, I. év - színész szak. Időtartam: 1 óra 20 perc. Irányító tanár dr. Papp Éva. Művészeti Egyetem, 30- as terem, Március 18., szombat. 14:00 óra Avenue Q - bábmusical. III. év, bábszínészosztály. Irányító tanárok: dr. Bonczidai Dezső, dr. Strausz Imre­ István. Bábstúdió. 16:00 óra- Színészmesterség. I. év, színész szak. Irányító tanár dr. Gecse Ra­móna. Művészeti Egyetem, 39-es terem. 19:00 óra - Oreszteia Mix. Színészmesterség - III. év, színész­osztály. Irányító tanár dr. B. Fülöp Erzsébet. Időtartam: 2 óra. Stúdió Színház. Március 19., vasárnap. 13:00 óra - Tennessee Williams: Életve­szélyes állapotú ingatlan. Rendezte: Berecz Boglárka - II. év, rendező szak. Irányító tanár dr. Sebestyén Aba. Yorick Stúdió. 15:00 óra - Hat dramaturg drámát keres, avagy da­rabokat javaslunk és nem javaslunk az I. év mesteri színinek. 1. év, teat­rologia. Időtartam: 1 óra 30 perc. Irányító tanárok: dr. Boros Kinga, drd. Kelemen Roland. Művészeti Egyetem, 33-as terem. 17:00 óra - A koreográfia művészete. II. év, ko­reográfia szak. Irányító tanár dr. Kis Luca Kinga. Művészeti Egyetem, 8-as terem. 18:00 óra - Euripidész: Médeia. Művészi beszéd - III. év, színész szak. Irányító tanár dr. Papp Éva. Időtartam: 1 óra 20 perc. Művészeti Egyetem, 26-os terem. (Knb.)

Next