Népújság, 2023. június (75. évfolyam, 123-146. szám)

2023-06-16 / 134. szám

2023. június 16., péntek _____________________________________________SZÍNES VILÁG _______________________________________________ NÉPÚJSÁG 1­­5 Épített örökségünk Egy erdélyi ősi magyar nemesi család kastélya (Folytatás a június 9-i lapszámból Az erdőszentgyörgyi Rhédey­­kastély helyén apátsági temp­lom és kolostor állt sarokbástyákkal megerősítve, majd 1569-ben a Kornisok építtettek kastélyt a romokra. Templomában 1618-ban uni­tárius zsinatot tartottak. A település 1620-tól a Rhé­­deyek birtoka. A trianoni bé­keszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai já­rásához tartozott. Nagy-Bodó Tibor A Rhédey-kert kanyargós útjai Pár mondat erejéig maradjunk a múlt héten említett kastélykertnél. Az átmeneti és a korai tájképi kertek ismérve, hogy a tervezőik jól meghatározott formális elemeket, sémákat alkalmaztak: kanyarokat, hajlatokat, vagy akár szabályos for­mákat is, mint például kör, ellipszis vagy háromszög. Az erdőszentgyörgyi kert kanyar­gós útjai a Hogarth-féle szépségvo­nal mintájára lettek kialakítva. Dr. Fekete Albert közlése szerint az 1770-es évek végén Burey Fe­renc belga kertész állt a család szol­gálatában, akinek sírkövét máig megőrizték a templom udvarán. A sírkő felirata csak töredékesen olvasható, idézzük: „Itt nyugszik meg mult teteme Burey Ferencznek. Is született Bru­xelles de 1774. Vallására nézve ka­tolikus. Sz. Házassági életbe harmincnégy éveket töltött... gróf Rhédey Lászlónak ki harminchat­­ évekig hűségesen és becsületesen szolgált. Meg halt az.... hosszas be­tegsége után. A harmadik katonai felmérés tér­képszelvényén a másodikhoz ké­pest új dolog nem található Vagyis a Szent-Györgytől Havadtőig menő országutat szép jegenyesor szegélyzi... ” — írja 1868-ban Orbán Balázs. Az akkor már beállt koros faállo­mányt ugyancsak Burey Ferenc ül­tethette néhány évtizeddel korábban. Egy szabályrendelet előzményei Az erdélyi kertművészet - Maros menti kastélykertek című munkájá­ban dr. Fekete Albert rávilágít arra, hogy Orbán Balázs minden bizon­­nyal egy, az 1870-es években a város- és határszépítési munkálato­kat központilag is serkentő szabály­­rendelet előzményeiről ír. Ebben a szabályrendeletben a földművelési és kereskedelmi magyar királyi mi­niszter elrendeli az utak és a határ­szélek befásítását, megnevezve azokat a fajokat, melyek ilyen irá­nyú alkalmazása kívánatos, éspe­dig: alma, cseresznye, dió, eper, vadgesztenye, de ott, ahol ezek rosszul tenyésznek, engedélyezik a jávorfa, az akác és a fűzfák, vala­mint a széles ágú nyárfa ültetését is. Vegyes fajösszetételű fasorok követik az utat A Kis-Küküllő mentén azóta is hagyománya van az országút menti fásításnak. Szovátától Balavásárig napjainkban is az utazó szemének kellemes, változatos, vegyes fajös­­­szetételű fasorok követik az utat. Fekete Albert szerint is a sors fin­tora, hogy napjainkra éppen a meg­lehetősen beépült Erdőszentgyörgy-Havadtő szaka­szon vágták ki a fákat A betonozott udvar Az erdőszentgyörgyi kastélypark tájképi jellege a 19. század második felében megerősödhetett, a barok­kos elemek eltűntek. A 19-20. szá­zad fordulójáról fennmaradt fényképek alapján képet nyerhetünk a kastély közvetlen környezetének kialakításáról. A kastély északkeleti homlokzata előtt - most betonozott udvar - a századfordulón népszerű viktoriá­nus stílusban kialakított gruppok voltak, magasított virágágyás köze­pén mediterrán cserjével vagy pál­mával. Az oszlopokkal alátámasz­tott erkélyre sokáig futónövények kúsztak fel A századfordulós kertből ma már majdnem semmi sem látszik 1960-tól a Rhédey-kastély az is­kola tulajdonába került. A kastély előterében egykoron megtalálható századfordulós kert­ből már szinte semmi sem látszik. Ott jelenleg egy második világ­­háborús emlékmű áll lucfenyőkkel övezve, illetve az egykori kert egyetlen eleme egy idős vadgeszte­nye, illetve pár hársfa. Az iskola előtti tér betonburko­lata A 20. század folyamán a park egész területét beépítették, jelenleg a kastély délnyugati homlokzata előtti „modern” park az egyetlen zöldfelület, mely azonban mind ki­alakítását, mind fenntartását te­kintve méltatlan e történelmi helyhez. Családi házak sűrű szövete hálózza be az egykori barokk ker­tet, eredetileg itt helyezték örök nyuga­lomra, majd később a református templomban lévő kriptába szállítot­ták. A Rhédey-mauzóleumnak csupán a romjai maradtak Erdőszentgyörgy református temploma gótikus, a 13-14. század fordulóján épült, 1640-től a refor­mátusoké. A torony a reformáció idején épült, 1760-ban a templomot átépítve helyreállították. Kegyurai a Rhédey és a Wesselényi család vol­tak A kriptának már csak az első fala áll A kilátást a kastély teraszáról a gyulakutai hőerőmű hűtőtornyai je­lentősen rontják. Az egykori kertre ma már semmi sem utal, szerkeze­tére a régi térképeken és rajzokon kívül másból nem következtethe­tünk. Az egykori kerti építmények közül már egy sem található meg. A domb tetején lévő kriptának csak az első fala áll, körülötte több sír is jó állapotban fennmaradt a régi szombatos temetőből. Egyes források szerint itt volt a Rhédeyek temetkezőhelye. Rhédey Claudiát is A rendelkezésünkre bocsátott do­kumentációból­­ a templom alatti sírboltot 1614-ben fejedelmi rendeletre elfa­lazták. Itt van a Rhédey-család krip­tája is. A falu feletti északi dombtetőn ma már csak romokban áll a Rhédey-mauzóleum, ahonnan ide hozták az 1841-ben meghalt szépséges Rhédey Claudia grófnő­nek, Sándor württembergi herceg hitvesének, az angol királyi család ősének földi maradványait. A temp­lomot 1935-ben unokájának, Mária királynőnek az adományából resta­urálták, ő állíttatta a fekete már­vány emléktáblát is (A templom történetére egy ké­sőbbi lapszámunkban még visszaté­rünk - szerk. megj.) A Zeyk-udvarház A Zeyk család udvarháza a Rhé­dey-kastély közelében állt, az országúttól beljebb Zeyk János és felesége, Teleki Krisztina közepes nagyságú belső­séget tartottak fenn Erdőszentgyör­­gyön. Az udvarház L alaprajzú elrendezéssel épült, melyet az álla­mosítás után óvodának átépítettek. Az épület alatt pince is van. A Zeyk család udvarházában szü­letett Kis János tábornok, akit Bajcsy-Zsilinszky Endrével együtt végeztek ki a nyilasok Sopronkőhi­dán Már gyerekkorában meglepte és lenyűgözte környezetét a maga ké­szítette elmés szerkezeteivel. Amit még Erdőszentgyörgyre tudni kell Az északi rész feletti Várhegyen állítólag egykor vár állt, de ennek ma már nincs nyoma. „...a Küküllő balpartjának azon pontján, hogy a Szolokma pataka szép erdős bérezek között letörtet, ezen zajos csermely torkolatának baloldalán, függőleges oldali­ magas bérez emeli fel büszke zöld­­koszorús homlokát; e béreznek a Várpataka és Tehénüző pataka kö­zött levő legmagasabb - északnyu­gati bütüjén levő - csúcsát Várhegyesének nevezik; ezen feküdt Makó büszke vára, melynek még csak e század elején is — mint öreg emberek beszélik-falai több öl ma­gasságban állottak... ” - olvasható Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művében. Dr. Kálmán Attila kiegészítése A kastély felújítása (felújítás, ku­tatás, kiállítás létrehozása) tíz évig húzódott. Mintapéldája annak, ho­gyan kellene egy kastélyhasznosítás történjen. Levéltári kutatásoknak, történé­szi, muzeológusi munkának kö­szönhető, hogy egy történe kerekedik ki egy olyan épület körül amelynek a belső berendezésébő igazából semmi sem maradt meg. A 2019-ben megnyílt kiállítás í Rhédey család és gróf Rhédey Cla­udia történetét - Mysteria Residen­­tiae Rhédey - mutatja be, egyed Maros megyében, és meg mereti kockáztatni, hogy Romániában is. A modern technika segítségére elevenednek meg történelmi szemé­lyek, és kerülnek a látogatóhoz kö­zelebb egy letűnt kor elfelejtett személyiségei Persze a kiállítás külön érdekes­sége a brit királyi családdal való kapcsolatnak a kihangsúlyozása, il­letve a Rhédey Claudia és Württem­bergi Sándor herceg között szerelmi történet. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy idegenvezetők segítségével tekint­hető meg a kiállítás, így az elmesél történetek érzékletesebbé teszik a családi történeteket A kastélyban más kiállítások is helyet kaptak (pl. művészeti kiállí­tások, Bözöd történetét, Bodor Péter életútját, munkásságát bemu­tató kiállítások). Figyelemre méltó az is, hogy a kastély környezetének a rendezése is folyamatban van, az egykori par­kot is helyreállítják Erdőszentgyörgyön született Bodor Péter akit páratlan alkotókészsége és ta­lálékonysága a múlt század legen­dás hírű alakjává tett. Valószínűleg 1788-ban született, élete nagy részét Marosvásárhelyen töltötte A rendelkezésünkre bocsátót dokumentációkért külön köszönő Keresztes Géza műépítész, műem­lékvédelmi szakmérnöknek; Demjár László műemlékvédő építésznek; to­vábbá a mai képekért Szász Attilá­nak és Molnár Leventének

Next