Népújság, 2023. július (75. évfolyam, 147-172. szám)

2023-07-14 / 158. szám

2023. július 14., péntek______________________________________________SZÍNES VILÁG _______________________________________________ NÉPÚJSÁG 15 Épített örökségünk Az erdőszentgyörgyi templom A falu feletti északi dombtetőn már csak romokban áll a Rhédey-mauzó­­leum, onnan vitték a templomba az 1841-ben meghalt szépséges Rhédey Claudia grófnőnek, Sándor Württem­berg­ herceg hitvesének, az angol ki­rályi család ősének a földi maradványait. Az „ódon templom" már Orbán Balázs idejében is több át­alakítás nyomát viselte. A középkori istenháza a község központjában áll, ahogy a Rhédey család kastélya is. Nagy-Bodó Tibor Az orgonák, a kép Bartos Miklósnak és Döme Lászlónak tu­domása van arról, hogy a templomnak az első orgonája, mely hatváltozatú volt, 1804-ben készült gróf Rhédey Mihály adományából. Ezt az egyház megfestette és megaranyoz­­tatta (ára ötszáz r. f. volt) Az új orgonát 1927-ben Einschauk Károly brassói orgonagyáros készítette 170 ezer le­jért. 1928 januárjában a presbitérium felkérte Schuster Frigyes helybeli orgona- és zongo­rakészítőt - aki különben zenekonzervatóri­umot végzett -, hogy az új orgonát minden tekintetben vizsgálja át. A szakértő elismerő véleményt nyilvánított róla. A szentély belsejében freskótöredékek lát­hatók. Debreczeni László restaurátor beszá­mol róla, hogy két egymásra festett freskóréteget talált. Az alsó réteg a templom építésével egy időben készült, a másodikat nem a vakolatra, hanem primitív módon, me­szelt felületre festették. Az első réteg nyomait az ablakok hajlatában, a második réteget a délkeleti ablak falazatán találta A szentély külső falán hasonló módon fes­tett kép maradványa került elő, amelyen egy szent ábrázolása látható. A kép megóvásáról az egyház gondoskodott. Az istenháza főjavítása A templom főjavítása 1935. július 14-én kezdődött abból az összegből, melyet „...őfelsége Victoria Mary, angol királyné nagyanyja emléke iránti kegyeletből lelki­­pásztorunk, Fü­löp Ferenc alázatos kérésére ajándékozott... ”. A kétszáz angol font lejértéke 126 ezer lej volt, emellé jött gróf Bethlen György egyház­kerületi főgondnok 100 ezer lejes gyűjtése, nemkülönben az egyházközség tagjaitól ön­kéntes adományokból begyűlt 15 ezer lejnyi összeg és a körülbelül 120 ezer lejt érő köz­munka, amit az egyházközség hívei jó szán­dékból végeztek el. A torony­fedés a régi, megrongálódott pléh fedél helyett felvállaltatott Simó Béla székelyudvarhelyi bádogos mester által 1936. április 14-én 34.500, azaz harminc­négyezer­­ötszáz lejért és bevégeztetett 1936. május ti­zenkettedikén. ” A torony szerkezete változatlan A torony szerkezete megmaradt abban a formában, ahogy 1873-ban készült, míg a templomnak a külseje annyiban változott, hogy a hajó három ablaka helyett, amely ugyanolyan volt, mint a szentély három ab­laka, kőbélelés nélküli, modern hármas abla­kokat tettek. A régi téglapárkány helyébe kieresztett fedél került. „ ...egyebekben régi formáját megtartva teljesen újjáépíttetett a fedélszerkezet Ambrus Márton parajdi ácsmester által, úgyszintén a mennyezet is, amelyet Kovács Mózes felsősó­­falvi ács, Berecki Mihály erdőszentgyörgyi ács készítettek, míg a díszfestést végezte Deb­receni László egyházkerületi templom­szakértő, segédkezvén neki Hegedűs Péter er­dőszentgyörgyi egyháztag és Kacsó Károly asztalos felesége... ” Kacsó Károly felsősófalvi asztalosmester a régi, rozoga padok helyébe újakat készített, nemkülönben ajtókat és ablakokat. A kőmű­vesmunkálatokat Tar József erdőszentgyörgyi kőműves végezte. Sövér Mihály erdőszent­györgyi ács a régi téglapadozat helyett új deszkapadozatot fektetett le Mátyás András és Joó János segítségével. Az összes javítási munkálatok tervezője, vezetője és ellenőrzője Debreceni László egyházkerületi templomszakértő volt A romos sekrestyét lebontják Az 1935. évi helyreállítási munkálatok ide­jén a szentély északi, külső oldalán még lát­szottak a templomhoz tartozó hajdani sekrestyefalak. A Demján László építész által a szerkesz­tőségünkbe eljuttatott dokumentációkban ol­vasható, hogy a fenti információ szerint feltételezhető, hogy a romos sekrestyét a re­formátusok bontották le, és a szentély és sek­restye közötti ajtót befalazták. A templom harangjairól Nagy József lelkész 1903-ban készült fel­jegyzésében ír róla, hogy a toronyban két ha­rang volt. A kisebbik harang hosszúkás alakja a régiségére vall, valamint az is, hogy a hasz­nálatban a régi járásán az ütő a harangot két­oldalt elkoptatván, más oldalra fordíttatott az ütő járása. Ez a harang kezdetben felirat nélküli volt, de jelenleg a fél karimájára ez van vésve: „Erdőszentgyörgy megyéje 1669-ben”. A szakember véleménye szerint azonban ez a felirat későbbi kontármunka műve. A hatmázsás nagyharang körirata: „Ezen harangot 1797. május 26-án öntette az erdőszentgyörgyi anyaeklésia Isten dicső­ségére, szent czéljában segíttetvén két főmél­­tóságos tagjai álltal n.m. Méltóságos Gróf Bethlen Krisztina asszony és Méltóségos Gróf Iklári Bethlen Zsuzsanna asszonyok ő nagyságok által, öntette segesvári Baumgart­ner János ”. 1849-ben a presbitériumhoz felhívás érke­zett, hogy a nélkülözhető harangot adják át ágyúnak, vagy adakozzanak az eklézsia kas­­­szájából. Az eklézsia a második javaslatot fo­gadta el, és ágyúöntésre kiutalt negyven pengő forintot. Az első világháború idején, az 1916. évi meneküléskor „.. .szeptember hó elején főis­­páni rendeletre az itthon maradt néhány em­berrel levétettek a Harangok elásás végett, de Kis György községi jegyző önakaratából a katonai parancsnokkal vasútra tétette mindkét harangot, s később a csepelszigeti ágyúöntö­déhez vitettek, s itt nyomuk veszett..— tu­dósít egy utólagos bejegyzés az 1903-as Nagy József-féle jegyzetben. Ugyancsak a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációból tudjuk meg, hogy a későb­biekben a nőszövetség gyűjtést rendezett a fa­luban a harangok felújítására, ugyanis létezett két kisebb és egy nagyobb (120 kg-os) ha­rang, amelyet Bukarestben öntöttek. Schuller Rudolf nagybirtokos felajánlott 5 ezer lejt, és javasolták, hogy kérjék a volt patrónus, B. Inczédy Ádám hozzájárulását is. Klein Oszkár kudzsiri harangöntő ajánlata szerint az összetétele hetvennyolc százalék vörösréz és huszonkét százalék barikocin, a harangokat kilogrammonként százötvennégy lejért készíti el, és harminc év garanciát vállal. Ajánlja, hogy egy hatszázötven kilogrammos „g” és egy háromszázötven kilogrammos „b” hangú harangot vásároljanak. A meglévő két kisebb, jobb minőségű harangot kilogram­monként nyolcvan lejben átveszi. Kaunitz nagyszebeni vállalkozó kicsivel drágábban készítette volna el, így a presbité­rium a Klein-féle ajánlatot fogadta el. Sajnos, e két értékes harang sem maradt meg: a második világháború áldozatául estek. 1958-ban újabb harangok kerülnek a to­ronyba, melyek közül a nagyot Nagybányán, a kicsit egy bukaresti vállalat öntötte. A kisebbiken az alábbi felirat olvasható: „Isten dicsőségére öntette a hívek önkéntes adakozásából az erdőszentgyörgyi reformá­tus egyház ”. A nagyobbik felirata: „ Vajha ma hallaná­tok az ő szavát, ne keményítsétek meg a ti szí­veteket. Solt 95, 7-8 Isten iránti szeretetből anyaszentegyházunkhoz való hűsége jeléül adományozta ezt a harangot Erdőszent­györgy hívő református népe ”. A harangon megtalálható az 1577-es év­szám, amely - feltehetően - a református val­lás erdőszentgyörgyi vélt kezdetére utal. A toronyóra és amit még tudni kell A toronyórát 1873-1874-ben készítette a nyárádszeredai Magyarosi Sándor háromszáz forintért. 1932 májusában a presbitérium szerződést kötött ifj. Kállai János és ifj. Csöbi Victor erdőszentgyörgyi lakosokkal a torony­óra teljes rendbehozatalára százötven véka kukorica ellenében. A templom és az oszlopok külső falait 1796-ban javították harmincöt rénes forintért, majd újból 1836-ban, 1873-1874-ben meg­nagyobbították és pléheztették a tornyot. A templomkerítést 1851 -ben készítették 1964-ben a kőkerítést levakolták. 2002 őszén ez leomlott, 2004-ben újjáépítették. A mun­kálat 700 millió lejbe került. 1972-ben került sor a templombelső és­­ külső javítására, valamint a bútorzat lefesté­­sére. Egy újabb általános javítás 2001-ben volt (képeink a jelenlegi állapotot tükrözik). A templom birtokában lévő évszázados tárgyi emlékek 1643-ban Rhédey János­né Karnis Mar­git harmincöt forinton csináltatott egy másfél girás, merőben aranyos ezüstkelyhet; két fo­rint 35 dénáron egy étteles ónkannát az Úr asztalára, s ezek mellett adott egy kivarrott aranyos skófiumos gyolcsabroszt és a kehely­­hez egy aranyos keszkenőt, amelyet az erdő­szentgyörgyi református egyháznak ajándékozott. Ugyanez az egyház kevéssel utóbb Lázár Györgynétől is kapott egy skófi­­umal kivarrt gyolcsabroszt, Haller Gábortól egy szép, sohos rostos ,vékony abroszt. ” 1647-ben Rhédey Jánosné adománya egy majolikakanna, egy óntányér és egy ónkanna; 1771. — ezüstkanna; 1776-ban az erdőszent­györgyi református eklézsiának ajándékozott a gróf és udvari kancellárius egy-két szélből álló sárga, kék, zöld, veres és fekete selyem­mel gazdagon kivarrt úrasztalára való abroszt a következő felírással: „készítette Úr aszta­lára B. Wesselényi Kata 1776”. 1826-ban, Rhédey Claudia konfirmálása­kor adományoztak a szülők egy ezüstkelyhet a következő felirattal: „A hálaadásnak poha­rát veszem és az én fogadásaimat, megadom az úrnak, az ő népe előtt, Solt CXV113, 14. ” „ Gróf Rhédey László és B. Intézédi Ágnes készíttette ezen poharat az erdőszentgyörgyi református Eclétsia számára, midőn Claudia, kedves leányok legelőbb élt volna Úri szem vacsorával 1826. május 14-én­ 1909 - ezüstkehely; 1935 - két darab ezüsttányér. las&uT* APPENDIX az erdőszentgyörgyi református templom történetéhez Alulírott dr. Nagy Attila, mint a néhai Fülöp Ferenc volt bekecsalji református esperes, erdőszentgyörgyi lelkipásztor (1903-1959) unokája, a birtokomban levő eredeti levelek, valamint özvegy Fülöp Ferencné nagyanyám (1907-1994) által közöltek alapján, a kö­vetkezőket tenném a Nagy-Bodó Tibor által megírt soraihoz: Nagyapám eredeti levelezésének első ízbeni közlése, mely levelezést az akkori bukaresti angol konzullal, ill. Mary királyné személyi titkárával folytatott, úgymint: 1. az erdőszentgyörgyi református templom restaurálásának érdekében , 2. a Rhédey Claudina sírboltja megnyitásának engedélyezése az Angol Királyi Ház —-----------------------------------i­­ által (Nagyanyám tudósítása szerint a templom alatt lévő sírboltot feltörve találták, részben kirabolva - Nagyapám betonoztatta le újra!) 3. a templom makettjét Nagyanyám készíttette egy Esz Mózsinak becézett székely ezermesterrel, aki a fa­faragásokat készítette, míg Nagyanyám azokat eredeti színeiben festette le-ez a makett a királyi ház múze­umába került) 4. köszönőlevelek az angol konzul és Mary királyné személyi titkára közvetítésében III. Fülöp Ferenc lel­kipásztor és a presbitérium felé az erdőszentgyörgyi személyes látogatás (angol konzul) és a makett elkül­dése hozományaként 5. Mary királyné ajándékként küldött saját fényképe nincsen birtokomban, lehet, hogy a Nagyapám letar­tóztatása alkalmából tűnt el (Văcărești­, ill. Jilava börtöneiben volt politikai fogoly) Kiváló tisztelettel, köszönettel, Dr. Nagy Attila főorvos K­A-n. Az összeállításunkban olvasható okirat dr Nagy Attila tulajdona. Köszönjük, hogy­­ rendelkezésünkre bocsátotta. * A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnöknek, Demján László műemlékvédő építésznek, Keresztes Pál mérnöknek, továbbá a mai képekért Szász Attilának.

Next